InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Monthly Archives: december 2016


Wunderlich József kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt

december 30, 2016
Kultúra No Comments


Wunderlich József Ruttkai Éva-emlékgyűrűt kapott

Wunderlich József kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt

Wunderlich József, a Ruttkai Éva-emlékgyűrű idei kitüntetettje a Földrengés Londonban című előadás után rendezett ünnepségen a Vígszínházban 2016 december 29-én este. MTI Fotó: Kallos Bea


1967-es tárgyakat gyűjt a jövőre 50 éves szentendrei Skanzen

december 28, 2016
Kultúra No Comments


1967-es tárgyakat vár a hozzájuk tartozó történetekkel a jövőre 50 éves szentendrei Skanzen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum különleges kiállításokkal ünnepli 2017-ben az alapításának ötvenedik évfordulóját – hívta fel a figyelmet az intézmény általános főigazgató-helyettese.

Sári Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a Skanzen Galériában rendhagyó múzeumtörténeti kiállításon ötven történet révén elevenítik fel a múltat, a Magtárban pedig különleges életmódtárlattal várják a közönséget, megidézve azt a kort és világot, amelyben a múzeum létrejött. 1967-ben vetette papírra Gabriel García Márquez a Száz év magány című regényét, a cannes-i filmfesztiválon Kósa Ferenc Tízezer nap című filmje nyerte a legjobb rendezés díját, a budapesti házibulikban pedig az Illés együttes Ezek a fiatalok című bakelitjét játszották – említette fel a szakember, hozzátéve, hogy Magyarország már akkor is rendkívül sokarcú volt.

“Néprajzkutatók, értelmiségiek találták ki, hogy Magyarországon is kell egy olyen típusú múzeum, amely megmutatja a paraszti világot. Kicsit mintha műfalut kreáltak volna, miközben a másik oldalon ott volt a már neonfényekkel villogó Budapest. Ezt a kettősséget szeretnénk megjeleníteni” – részletezte Sári Zsolt.

A tárgyak nagyobb része 1967-ből származik a múzeum gyűjteményéből válogatva, és a felhívás is ehhez kapcsolódik, mert olyan tárgyakat várnak, amelyek, ha nem is pontosan 1967-ből származnak, de a hozzájuk kapcsolódó történet ehhez az évszámhoz kötődik. Ilyen például egy női ruha, amelyet egy ’67-es bálon viseltek. A közönség megismerheti a ruha történetét, de a beküldő hozzá fűződő érzelmeit, élményeit is. Nagyon fontos eleme a kiállításnak a személyesség – hangsúlyozta a szakember -, mert ezen keresztül jelenik majd meg a korszak, és egy szöveg- és történetfüzéren keresztül kívánnak korrajzot készíteni. A közönségtől érkezett tárgyak, történetek egy része bekerül a kiállításba, a kimaradókkal pedig az intézmény nyitott raktárában és egy blogon lehet majd találkozni.

Harmadik, utazótárlatot is készít az évfordulóra a Skanzen – folytatta a főigazgató-helyettes -, a vándorkiállítás helye maga is műtárgy, hiszen a következő években egy Robur autóbusz járja majd végig azokat a településeket, ahonnan a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba áttelepített épületek származnak. Különlegessége, hogy a kiállítás folyamatosan változik, mert mindig az adott helyszínről kapott tárgyat mutatnak be. A szakember hozzáfűzte, hogy virtuálisan szeretnék visszaadni a településeknek azokat a tárgyakat, elemeket, amelyek ott gyűjtöttek, az adott településhez kapcsolódnak, így például építészeti felméréseket, néprajzi gyűjtések anyagát, az áttelepített épület minden információját. A Skanzen január végéig várja a jelentkezéseket a történetekkel, emlékekkel.

Forrás: MTI


Már lehet nevezni a 2017-es gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra

december 28, 2016
Kultúra No Comments


Már lehet nevezni a 2017-es gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyen ezúttal is két filmszemlét hirdetnek meg: a nemzetközit és a Kárpát-medenceit – közölte a fesztivál kommunikációs felelőse.

A megmérettetésen 9 témában lehet indulni, így például klasszikus természetfilm, tudomány és természet vagy vidéki élet, hagyományok témában. A nevezés február végén zárul. Ersók Nóra kiemelte, hogy a jövő évi, harmadik gödöllői természetfilm-fesztivál újdonsága, hogy nemcsak Gödöllőn, hanem a tervek szerint 12 vidéki nagyvárosban, többek közt Hatvanban, Debrecenben, Miskolcon, Kaposváron is várják az érdeklődőket három napon keresztül ingyenes vetítésekkel, valamint sokszínű környezet- és természetvédelmi programokkal, kiállításokkal. A fesztivál szervezőinek célja, hogy a filmszemlék által minél több, a természet, természetvédelem, környezetvédelem és tudomány területén tevékenykedő tehetséges alkotót bemutassanak és inspiráljanak, valamint bekapcsolják őket a nemzetközi filmes világba – fejtette ki Ersók Nóra. Hozzátette: ezért tekinthető jelentős eredménynek, hogy 2016-ban a világ kiemelkedő nemzetközi természet- és környezetvédelmi filmfesztiváljait koordináló Green Film Network a tagjai közé választotta a gödöllői filmfesztivált, megnyitva ezzel a lehetőséget a magyar ajkú, a gödöllői fesztiválra nevezett, kiemelkedő alkotások és alkotók számára a nemzetközi fesztiválokon való évenkénti megmérettetésre, kapcsolatépítésre. “De ugyanilyen fontos célunk, hogy felhívjuk a diákok, a fiatalok figyelmét a környezet- és a természetvédelem fontosságára, éppen ezért nemcsak különleges programokkal várjuk őket, hanem alkotóként is számítunk rájuk” – tette hozzá a fesztivál munkatársa.

Ersók Nóra felidézte, hogy 2016-ban több mint 300 nevezés érkezett a világ 34 országából, és 10 és fél ezer volt a regisztrált fesztiválozók száma. A rendezvény már a második évében Magyarország egyik legnagyobb környezet- és természetvédelmi tematikájú fesztiválja lett. A gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fővédnöke a kezdetektől Áder János köztársasági elnök volt, aki több programot is meglátogatott. A fesztivált 2017. május 26. és 28. között rendezik meg.

Forrás: MTI

 


Szakértők szerint egyelőre csak részletekben digitalizáltak a kkv-k

december 26, 2016
Gazdaság No Comments


Sok magyar kis- és középvállalkozás (kkv) egyelőre csak “szigetszerűen” digitalizálódik, munkafolyamatainak csak egy része lett elektronikus alapú, pedig a digitalizált vállalkozások döntéshozatali folyamatai gyakran gyorsabbak és megalapozottabbak, dokumentum kezelésük átláthatóbb, hatékonyabban működnek, mint a IKT eszközök irányába kevésbé nyitott versenytársaik  – számolt be tapasztalatairól Koleszár Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozás Programjának vezető IKT tanácsadója az MTI-nek.

Az e-számlázó programok használata például jelentősen elterjedt a kkv-k körében, azonban ezeket ritkán alkalmazzák együtt a készletnyilvántartó rendszerekkel – mondta a szakember. Hozzátette, hogy a jogszabályi háttér – így az online pénztárgépek – hatására is főként az e-számlázás területén állnak viszonylag jól a hazai vállalkozások. Túlnyomórészt olyan vállalkozások vezetnek be digitális megoldásokat, amelyek – sok esetben multinacionális –  vállalatok beszállítójaként, a partner által kötelezően elvárt fejlesztéseket hajtottak végre. Koleszár Péter kifejtette: ágazatonként és a vállalkozás nagyságától, illetve az érintett területektől függően változhat a digitális átállás költsége, erre általános szabály nincs. Ideális esetben azonban egy-egy IKT fejlesztés megtérülése legfeljebb néhány év, de egyszerűbb megoldások meghonosításának költségei akár pár hónap alatt is megtérülhetnek.

Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke az MTI-nek adott interjúban úgy vélte, sok múlik azon, hol tart a vállalat a digitalizációs folyamatban és a munkaerő milyen gyorsan tudja adaptálni, jól használni a rendszert. Ez a kezdeti szakaszban általában lassabb, míg egy részlegesen digitalizált vállalat már sokkal gyorsabban alkalmazkodik, ezért hamarabb, akár 2-3 éven belül megtérül a beruházás. Meglátása szerint a magyar vállalatok bizonyos szempontból az út elején vannak, a klasszikus informatika csupán egyes munkafolyamatok – elsősorban az adminisztráció – digitalizálásával telt, most kezdődik ugyanakkor az átállás az ügyfélkezelés területén is. Vityi Péter szerint a vállalkozások digitális fejlődésének egyik legfőbb gátja a meglévő menedzsmentkultúra, a kkv-k nagy része maga építette vállalkozását, amely valamilyen módon sikeres volt, így nehezen fogadják be a változást. Új lehetőségnek nevezte ugyanakkor, hogy sokaknál generációváltás várható, ami új szemlélet jelenthet. Mindemellett a digitális átállás gyorsaságát egyaránt befolyásolja a kormányzati beavatkozások, illetve a szakképzés átalakításának sikeressége – fűzte hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Modern Vállalkozások Programjához eddig több mint 5400 kkv csatlakozott a vállalatok infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló programjához, 2500 sikeres cégműködési átvilágítás történt. A vállalkozások közül eddig 1500 kapta meg a Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) tanúsítványt, és az előzetes igényfelmérés alapján 1000 cég nyilvánította ki szándékát, hogy indulna a GINOP-3.2.2. illetve egyéb informatikai technológiai pályázaton. A projektben működő tanácsadói hálózat irányából érkezett visszajelzés alapján a program híre gyors ütemben terjed a vállalkozások körében, egyre több cég válik nyitottá az infokommunikációs technológiák bevezetésére vagy fejlesztésére.

Forrás: MTI

 


Betlehemezés Kiskunfélegyházán

december 23, 2016
Kultúra No Comments


Betlehemezés

Betlehemezés Kiskunfélegyházán

A Padkaporos Táncegyüttes tagjai betlehemes játékot mutatnak be Kiskunfélegyházán, a Gémes családnál 2016. december 22-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor


Átadták az idei Magyar nyelvőr Díjakat

december 22, 2016
Kultúra No Comments


Átadták a magyar nyelv ápolásáért járó idei Magyar Nyelvőr Díjakat csütörtökön az Országházban.

Hőgyi Endre Magyar Nyelvőr Díj

A Magyar Nyelvőr Díjjal kitüntetett Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós beszél az átadási ünnepségen az Országházban 2016. december 22-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Idén Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a stilisztika iskolateremtő oktatója; Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós és Vanconé Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense vehette át az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat és a vele járó pénzjutalmat. Gál Emese határon túli pedagógus az erdélyi magyarság fennmaradása érdekében végzett oktatói, közösségszervezői munkájának elismeréseképpen a kuratórium döntése nyomán Magyar Nyelvőr elismerő oklevélben részesült.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az átadó ünnepség védnöke elmondta: a magyar nyelvet különleges kincsnek tekintjük, hiszen a magyar nyelv az, amely képes kultúránkat megőrizni. Kiemelte: a kormány feladata, hogy nyelvünk ápolásán és a magyarság megőrzésén munkálkodjunk határon innen és túl. Hozzátette: a kormány ezért gazdasági programokat is indít a határon túl, mert az ottani magyar közösség gazdasági ereje képes megtartani a kultúrát és a nyelvet, másrészt óvodákat és iskolákat, templomokat is támogatnak a magyarság megmaradása érdekében. Hozzátette: a Magyar Nyelvőr Alapítvány önkéntes erővel foglalkozik nyelvünk ügyével, felkarolva és jutalmazva mindazokat, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl.

A Magyar Nyelvőr Díjjal kitüntetetteket idén is három terület képviselői közül választotta ki a kuratórium: a határon túliak és a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért – emlékeztetett Keszi István alapítói képviselő. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, valamint erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A díjakat harmadik alkalommal adták át.

Forrás: MTI

 


Őz Nagyradán

december 18, 2016
Színes No Comments


Zalai őz, NagyradaEgy őz fekszik egy családi ház kerítésénél a Zala megyei Nagyradán, a Kossuth Lajos utcában 2016. december 18-án hajnalban. MTI Fotó: Varga György


A Mecsek télen

december 17, 2016
Színes No Comments


A téli MecsekKöd borítja be Pécsbányát, Pécs egyik városrészét a Mecsek oldalában 2016. december 17-én. MTI Fotó: Sóki Tamás

További infók a Mecsekről és Pécsről:
i > Mecsekinfo.hu
i > Pécsinfo.hu


Köd Budapesten

december 17, 2016
Színes No Comments


Budapest TélenMadár repül a reggeli ködtakaró felett a fővárosi Széchenyi-hegyről fotózva 2016. december 17-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán


Különleges műtárggyal gazdagodott a Gödöllői Királyi Kastély

december 17, 2016
Kultúra No Comments


Újabb különleges, az élő történelemről tanúskodó műtárggyal gazdagodott a Gödöllői Királyi Kastély (GKK): gróf Teleki Ádámné IV. Károly magyar királlyá koronázásán viselt díszruháját már láthatja a nagyközönség – mondta el az MTI-nek a GKK kommunikációs vezetője.

Tüske Boglárka elmondta, hogy a díszöltözet a kastély 20. századi történetét bemutató állandó kiállításában, a IV. Károly koronázását és gödöllői napjait bemutató teremben kapott helyet. Felidézte, hogy IV. Károlyt (1887-1922) 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá, ez a fontos történelmi esemény volt a magyar arisztokrácia utolsó nagyszabású “felvonulása”. Az ott viselt díszöltözetek közül kevés maradt meg, ezért rendkívül jelentős, hogy a gödöllői kastély múzeumi gyűjteményébe került ez a ruha.

Gróf Teleki Ádámné az egyik legelőkelőbb budapesti divatszalonban, Girardi Józsefnél rendelte meg a ruhát, ott készítették Zita királyné koronázási ruháját is és még mintegy 200 női és férfi díszöltözetet. A különleges ruhadarabról elmondta, hogy az uszályos női díszruha aranyfonallal átszőtt, lazac színű selyemszövetből készült, a ruhaderék aranylamellával hímzett arany színű tüllel és vert csipkével díszített, eleje fehér csipkebetéttel és aranyszínű kapcsokba vezetett gyönggyel fűzhető össze. A díszruhát magánszemélytől vásárolták meg, majd restauráltatták, mert az öltözék darabjai erősen károsodott állapotban kerültek a kastélyhoz. A restaurálás Kralovánszky Mária textilrestaurátor munkája, a ruhához tartozó selyemcipő megmaradt, a kötény, a fátyol és a mente holléte azonban ismeretlen. Gróf Teleki Ádámné magas kort ért meg, a gödöllői kastélyban 1958-tól 1988-ig működött Fővárosi Szociális Otthonban hunyt el, sírhelye a gödöllői városi temetőben van.

Forrás: MTI