InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Monthly Archives: január 2017


A Legbátrabb város ünnepe Balassagyarmaton

január 24, 2017
Kultúra No Comments


A megszálló cseh katonaság 98 évvel ezelőtti kiűzésére emlékeznek vasárnap Balassagyarmaton. Az 1919. január 29-ei helytállás miatt az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei városnak.

A megemlékezés részeként délelőtt koszorúznak a városi temetőben az 1919-es hősök sírjánál, majd a MÁV-emléktáblánál a vasútállomáson. A rendezvényeken a Balassi Bálint Gimnázium és a Dózsa György Általános Iskola diákjai működnek közre. A központi ünnepségen, a Civitas Fortissima téren Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester mond beszédet, majd ünnepi képviselő-testületi ülésen adják át az önkormányzat elismeréseit a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A város díszpolgára címet idén Oravecz Tibor, a Delta-Tech Mérnöki Iroda Kft. vezérigazgatója kapja. Pro Urbe-díjat adnak át Nagy Márta festőművésznek, Szép József nőgyógyász főorvosnak, Csegezi Tamásnénak, a Magyar Posta filatéliai osztálya nyugalmazott vezetőjének és Tóth Andrásnak, a Xénia Aluradiátor és Szerkezetgyártó Kft. ügyvezető igazgatójának.

Az első világháború után a balassagyarmati polgárok Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozva 1919. január 29-én fegyvert fogtak, és kiverték a megszálló cseh csapatokat. Ezzel megakadályozták, hogy az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege még délebbre tolja az ország határait, és elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradjon. Január 29. Balassagyarmat hivatalos ünnepe 1998 óta.

Forrás: MTI


Együtt szaval az ország

január 22, 2017
Kultúra No Comments


Együtt szavl az ország Jordán Tamással

Együtt szaval az ország

Jordán Tamás színművész, rendező vezényli a szavalókat az Együtt szaval a nemzet című rendezvényen a ceglédi Református Nagytemplomban a magyar kultúra napján, 2017. január 22-én. MTI Fotó: Bugány János


A feltöltős SIM-kártyatulajdonosok értesítést kapnak a szolgáltatóktól az azonosítással kapcsolatos teendőkről

január 21, 2017
Gazdaság No Comments


A mobilszolgáltatók külön SMS-ben értesítik majd a feltöltős SIM-kártyát használó ügyfeleket arról, mi a pontos teendőjük a 2017. június 30-ig szükséges adategyeztetéssel kapcsolatban – közölték az MTI által . Az adategyeztetésre azért van szükség, mert az idén január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvénynek az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon szerződésekre vonatkozó szabályai, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ezeket részletező rendelete pedig január 12-én

A jogszabály szerint a szolgáltatók kötelesek ellenőrizni egyfelől az új előfizetők személyazonosságát, valamint a már meglévő feltöltőkártyás ügyfelek adatait is egyeztetniük kell a központi nyilvántartásban lévőkkel. A szolgáltatóknak az idén június 30-ig kell felülvizsgálni a meglévő előfizetői szerződésállományt: egyrészt összesíteni kell az egy kézben lévő kártyák számát, másrészt el kell végezni az előfizetőik adatainak egyeztetését és ellenőrizni kell a személyazonosításra alkalmas igazolványuk . A Telenornál az adategyeztetés pontos menetének kidolgozása még folyamatban van. A szolgáltató január első felében tájékoztató SMS-t küldött kártyás ügyfeleinek, és jelezte, hogy egyelőre nincs teendőjük a jogszabályváltozások kapcsán. Az adategyeztetés tervezett menetéről rövidesen tájékoztatják az érintett előfizetőket, illetve a www.telenor.hu/adategyeztetes oldalon is folyamatosan feltünteti a cég a tennivalókat.

A Magyar Telekom az MTI-nek adott válaszában azt hangsúlyozta: amíg nem kap értesítést az ügyfél, hogy keresse fel a szolgáltatót az adategyeztetés érdekében, addig nincsen teendője ezzel kapcsolatban. A szolgáltató januárban előzetes tájékoztatást küldött SMS-ben az érintett előfizetőknek, de a konkrét adategyeztetésről újabb értesítést fog küldeni. Az idei első adategyeztetést követően a továbbiakban évenkénti adategyeztetés történik, melynek esedékességét megelőzően szintén értesítést küld a szolgáltató két alkalommal.

A Telekom tájékoztatott arról is, hogy a jogszabály értelmében az adategyeztetés személyesen, telefonon és online is elvégezhető lesz és azokban az esetekben lesz rá szükség, amikor a szolgáltatónál nyilvántartott előfizetői adatok eltérnek a hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatoktól, vagy az okmányok adataival nem egyeznek.

A Vodafone pedig azt közölte az MTI-vel, hogy időben tájékoztatják majd a feltöltőkártyát használó ügyfeleket a szabályozás változása miatti teendőkről. A vállalat egyelőre arról küldött SMS-t a múlt héten, mit kell tenni a feltöltő kártyát (prepaid) használó ügyfeleknek, ha a szerződés megkötésekor megadott adataik megváltoztak.

A jogszabály azt is kikötötte, hogy egy magánszemély szolgáltatónként legfeljebb 10, míg egy cég legfeljebb 50 darab hanghívásra szolgáló feltöltőkártyával rendelkezhet. A vevőnek a feltöltőkártyás előfizetés vásárlásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a limitet még nem érte el meglévő hangalapú feltöltőkártyáinak száma.

A Telenor és Magyar Telekom az MTI kérdésére kifejtette: a jelenleg limiten felüli darabszámú kártyával rendelkező ügyfeleknek június 30-ig kell nyilatkozniuk arról, melyik hívószámokat kívánják fenntartani. A szolgáltatók emlékeztettek, hogy amennyiben a nyilatkozattétel elmarad, vagy az ügyfelek személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, megszűnnek az érintett feltöltőkártyás előfizetői szerződések. A törvény egyúttal tiltja a feltöltőkártyás előfizetések továbbértékesítését. A SIM-kártya ingyenes átadása harmadik személynek csak akkor lehetséges, ha arról az előfizető előzetesen tájékoztatja a szolgáltatót és megadja a használó személyazonosító igazolványa (például fényképes személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél) ellenőrzéséhez szükséges adatokat is, továbbá az ellenőrzés sikeres volt. Ha az előfizetést közeli hozzátartozó részére adja át az ügyfél, azt nem szükséges a szolgáltató részére bejelenteni.

Forrás: MTI


Jeles András filmes életművét elemzi Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák című könyve

január 20, 2017
Kultúra No Comments


Jeles András filmrendező filmjeit elemzi Váratlan perspektívák című formabontó, olvasmányos új kötetében Gelencsér Gábor filmesztéta, aki az MTI-nek elmondta, szeretné, ha a koherens életmű eddig kevésbé ismert alkotásai is bekerülnének a köztudatba.

Vártlan perspektíva könyv Gelencsér Gábortól

Gelebcsér Gábor: Váratlan perspektívák

Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudomány Tanszékének docense legutóbb 2015-ben megjelent Forgatott könyvek című hiánypótló kötetében mutatta be új megközelítéssel, a film és az irodalom kapcsolatán keresztül az 1945 és 1995 közötti fél évszázad magyar filmtörténetét. Ennek a korszaknak megkerülhetetlen, meghatározó, eredeti hangú filmes alkotója a 71 éves Jeles András is, akinek filmes pályafutásáról azonban eddig nem született monográfia. A szerző a főiskolás vizsgafilmektől a nagyjátékfilmekig az eddigi Jeles-életmű 14 alkotását elemzi a Váratlan perspektívák című könyvében. “Ismerjük egymást, előfordult, hogy eljött az óráimra, ha Jeles-kurzus volt, és a hallgatóim kérdezhettek tőle. Nagyon megtisztelt, hogy elolvasta a kéziratot, és szinte szerkesztőként segítette a munkát” – mesélte.

A Váratlan perspektívák élvezetes olvasmány annak is, aki nincs otthon a filmesztétika világában, ami a kötet formabontó, párhuzamos szerkesztésének is köszönhető. “Minden filmjéről szerettem volna beszélni, ezért nyilvánvaló volt a kronologikus sorrend. Ezt követte az ötlet, hogy minden műről két szöveg szóljon, egy elemzőbb, leíróbb, a kortörténetet jelző rész, és egy kissé esszéisztikusabb, elvontabb, értelmező rész” – fejtette ki. A kétfajta elemzést tipográfiailag is elkülönítette, az egymást kiegészítő elemzéspárral a szerzőnek sikerül kibontania Jeles filmjeinek rendkívül összetett rétegeit és elvezetnie az olvasót az alkotások bölcseleti tartalmáig. “Jeles magányos, de nem elszigetelt művész, aki egészestés játékfilmjeivel alakítója és részese a hetvenes évek dokumentarista irányzatának (A kis Valentino), a nyolcvanas évek korszakváltó törekvésének (Álombrigád), ugyanezen évtized képzőművészeti ihletésű új érzékenységének (Angyali üdvözlet), a kilencvenes évek emlékezetpolitikájának (Senki földje) és az ezredforduló (nem létező, ezért retrospektív “árnyalatú”) filmes neoavantgárdjának (József és testvérei)” – foglalja össze a pályát az Előszóban hozzáfűzve: “kevés olyan koherens életművet ismerünk, amelyből pontosabban megérthető volna a hely és az idő, amelyben élünk”.
Read More »


Újrahasznosított polietilén fólia gyártását kezdte meg a hulladékhasznosító Everplast

január 20, 2017
Gazdaság No Comments


Az Everplast Hulladék Újrahasznosító Zrt. korszerű, hosszabb élettartamú, UV-sugárzásnak ellenálló fólia gyártásába kezdett, amelyet egy közel 440 millió forintos fejlesztés tett lehetővé – tájékoztatta a cég kereskedelmi és termelési igazgatója csütörtökön az MTI-t.

Zámolyi Norbert elmondta, hogy a beruházáshoz közel 220 millió forintos uniós támogatást nyertek el. A fejlesztéshez a csömöri székhelyű zrt. sümegi telephelyén a műanyag alapanyag granulátum gyártásához, valamint a mezőgazdasági és ipari fóliagyártáshoz szükséges technológiai gépsort vásároltak.  Ismertette: az újrahasznosított polietilén fóliából takarófóliák, zsákok, tömlők készülnek. Az új UV-álló fóliát belföldön és külföldön is szeretnék értékesíteni a jövőben – fűzte hozzá. A termelési igazgató elmondta, hogy a cég csömöri székhelyén közel 20 éve foglalkoznak műanyag újrahasznosítással, regranulátum és darálék előállításával. A sümegi telephely 2010 februárjában alakult, amelynek termelése fokozatosan futott fel. 2014-ben éves szinten már közel 18 ezer tonna minőségi regranulátumot gyártottak, ezt a mennyiséget 2015-ben is tartották. A cég exportál granulátumot Franciaországba, Belgiumba, Olaszországba, Németországba és Szlovéniába. Hazai partnerei között van a Szőlősplast Kft., az Extra Plast Kft., a Poliext Kft., és a Zolta Plast Kft. – közölte Zámolyi Norbert.

Sümegen 100 munkatárs dolgozik, ott évente közel 10 ezer tonna műanyag csomagolási hulladékot hasznosítanak újra. Tavaly az árbevétel meghaladta a 2 milliárd forintot – összegezte a termelési igazgató.

Forrás: MTI

 


Átadták a megújult Bibliamúzeumot Budapesten

január 19, 2017
Kultúra No Comments


Biblia Múzeum Budapest

Biblia Múzeum, Budapest

Egy látogató a felújított és kibővített Bibliamúzeumban az avatás napján, 2017. január 19-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi


Ajánlott a lakáscafeteria

január 18, 2017
Gazdaság No Comments


A cégek öt év alatt 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakásvásárlását. Az akár havi 83 ezer forintra rúgó juttatás cafeteria elemként is választható – hívta fel a figyelmet szerdán kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az adómentes támogatást a lakáshitel törlesztése mellett új vagy használt lakás vásárlására, építésére is fel lehet használni. A támogatást a meglévő lakásukat, házukat korszerűsítő, akadálymentesítő és legalább egy lakószobával bővítő munkavállalók is igénybevehetik. A juttatás összege nem lehet több a vételár vagy az építési költség harminc százalékánál. Az NGM emlékeztet: a munkavállalók az év elején dönthetik el, hogy milyen cafeteria elemeket választanak. Az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafeteria megjelölését, hiszen a lakáshitel törlesztése, lakásvásárlás támogatása adómentes juttatás, amely gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.

Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2015-ben a vállalkozások mintegy 12 milliárd forintnyi lakáscafeteriával támogattak majdnem 28 ezer munkavállalót – közölte az NGM.

Forrás: MTI

 


Először lesz együtt látható a Himnusz eredeti kottája és kézirata

január 17, 2017
Kultúra No Comments


Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Kónya István alpolgármester a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, egyéves szervezőmunka eredménye, hogy Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár jóváhagyásával be tudják mutatni a zeneszerző szülővárosában a közönség számára egyébként nem hozzáférhető történelmi ereklyéket.Kónya István úgy fogalmazott, szeretnék ráirányítani a gyulaiak figyelmét Erkel hagyatékára, a magyarok figyelmét pedig a nemzeti imádság jelentőségére.

Pénteken a Városháza dísztermében, ünnepség keretében mutatják be a kéziratot és a kottát, amelyeket szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetnek meg az érdeklődők – mondta Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum ügyvezetője. A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényli a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Köszöntőt mond Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tart előadást, Erkel Ferenc operáiból pedig Galambos Hajnalka énekművész ad elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben a Himnusz már a szerző által adott alcímmel jelent meg. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte a verseit. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, több mint száz évvel később, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

Kovács Anett tárlatvezető az MTI-nek elmondta: a legendák szerint Erkel Ferencet bezárták szülőházának egyik szobájába, hogy zenésítse meg a Himnuszt. A szombati tematikus tárlatvezetéseken kiderül, hogy ez nem igaz. Erkelt zavarta, hogy az osztrák himnuszt játsszák a magyar eseményeken is, ezért saját elhatározásából, az elsők között adta be a pályázatát a Himnusz megzenésítésére. Valószínűleg a himnusz egy részét szülőházában, egy részét a gyulai várkert fáinak tövében komponálta, de könnyen lehet, hogy a teljes mű Budapesten állt össze – mondta Kovács Anett. Hozzátette, eredetileg az Erkel-mű gyorsabb tempóban íródott, amelyet az utókor tett lassabbá, de napjainkban kezdik ismét az eredetihez közelíteni a nemzeti ének tempóját.

Forrás: MTI


Véradásra hív a Vöröskereszt

január 17, 2017
Egészségügy, Társadalom No Comments


Adj vért és ments meg 3 életet!

Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI


Azok a régi csibészek

január 17, 2017
Kultúra No Comments


Azok a régi csibészek – párbeszéd a rock and rollról címmel megjelent a hazai beat és rock legendáival folytatott beszélgetés-sorozat írott változata. Csatári Bence és Poós Zoltán a Cseh Tamás Program keretében faggatott ikonikus előadókat közönség előtt.

“A könyvbe valamennyi, a Cseh Tamás Program Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram keretében 2015 tavaszától egy éven át havonta egyszer lezajlott élő beszélgetés szerkesztett változata bekerült. Menet közben alakult úgy, hogy a sorozatból könyv lesz, miután ezek az estek nagyon jól sikerültek, nagyon sok hasznos és érdekes információ került felszínre a hatvanas, hetvenes évek magyar könnyűzenéjének történetéből” – mondta a szerzők egyike, Poós Zoltán író, költő, újságíró az MTI-nek.

A Jaffa Kiadó által gondozott kötetben tizenegy érdekes beszélgetés olvasható, a kikérdezett zenészek, előadók között található Zalatnay Sarolta, Balázs Fecó és Horváth Attila, Boros Lajos és Trunkos András, Bródy János, Frenreisz Károly, Kóbor János, Nagy Feró és Németh Alajos, Pataky Attila, Schuster Lóránt, Szörényi Levente és Török Ádám. Az Azok a régi csibészek címmel futott beszélgetős estek az Akvárium Klubban, a Várkert Bazárban, végül a Rockmúzeumban zajlottak.

A szerző szerint számos, a közvélemény előtt korábban ismeretlen sztori hangzott el ezeken a beszélgetéseken és olyan összefüggéseket raktak helyre a zenészek, amelyek az elmúlt fél évszázad során még nem lettek egyértelműen tisztázva. Hangsúlyozta: még az olyan színes történetek is hozzáadnak a kor megismeréséhez, hogy Zalatnay Sarolta az ORI-székházban összefutott Kádár Jánossal, aki megkérdezte tőle, ő énekli-e a János bácsi pipája című dalt. “A lista többé-kevésbé lefedi a legfontosabb előadók, formációk körét. Voltak, akiket különböző okokból nem sikerült megszólaltatnunk, Somló Tamás például igent mondott a felkérésünkre, de sajnos a betegsége, majd a halála megakadályozta a beszélgetést. Alapvetően a hatvanas években indult nagy generáció fajsúlyos képviselőivel ültünk le, időben a nyolcvanas évek elejéig jutottunk el” – jegyezte meg Poós Zoltán.

Ahogy a könyvben is olvasható, Bródy János szerint a könnyűzene zenei, irodalmi iparművészet, a Cseh Tamás Program pedig egyértelműen felvállalta a magyar könnyűzenei örökség kulturális értékként kezelését. A társszerző szerint számos olyan pont volt az elmúlt évtizedekben, ami ezt a megközelítést megalapozta, példaként említette az Ezek a fiatalok című, 1967-ben bemutatott filmet, az első magyar beatlemez, az Omega Trombitás Frédi… című albuma megjelenését 1968-ban, a Képzelt riport… vígszínházi premierjét 1973-ban vagy az első rockopera, az István, a király tíz évvel későbbi bemutatóját. Fontos elemnek nevezte a folyamatban Ungvári Tamás és Sükösd Mihály könyveit, amelyek a rock and rollt az ellenkultúra legfontosabb megnyilvánulásaként elemezték. “A rock and roll persze a szocializmus mézesmadzaga is volt, ezzel adták el az ifjúsági sajtót. Közben pedig a zenészek is élhettek a megnyíló lehetőségekkel” – tette hozzá Poós Zoltán. Kitért arra, számára is új információ volt Nagy Ferótól és Németh Lojzitól hallani, hogy 1981-ben az óbudai Hajógyári-szigeten rendezett szuperkoncerten a Dinamit azért nem lépett fel, mert szolidaritást vállalt a Beatrice kitiltása ellen. Vagy – tette hozzá – az sem közismert sztori, hogy Vikidál Gyula egy konténerben akart becsatlakozni a színpadra egy Korál-koncerten.

Poós Zoltán úgy vélte, hogy bár a hazai rockzene irodalma ma már igen tekintélyes, még sincs átbeszélve sok mindent. Szerinte minden fórumot meg kell ragadni annak érdekében, hogy a populáris kultúrát mai háttérzenei funkciójából visszahelyezzék fontos társadalomformáló szerepébe, amelyet a hatvanas, hetvenes években játszott. “Szomorúnak tartom, hogy a mai ifjúság az Omegától csak a Petróleumlámpát ismeri, miközben elképesztő életmű áll a zenekar mögött”. “A beszélgetéseknek a szubkulturális kontextusba helyezésen vagy a sztorizáson túl az is különleges hátteret biztosított, hogy történész szerzőtársam, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalában dolgozó Csatári Bence tudományos kutatásainak eredményeivel tudta szembesíteni a zenészeket” – mondta Poós Zoltán.

Az Azok a csibészek című kötet bemutatója szerdán lesz a Magyar Rockhírességek Csarnokában.

Forrás: MTI