InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Tagged: EU-támogatás


Az uniós források sikeres lehívásáért kötött megállapodást az MFB és az MFK

április 6, 2017
Gazdaság No Comments


Együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MFK) a központi uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök fejlesztéséért, illetve a minél nagyobb számú sikeres hazai pályázat eléréséért, a céltudatos, innovatív pályázói magatartás erősítéséért – közölte az MFB csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a keretmegállapodás értelmében az MFK beazonosítja a gazdasági potenciállal rendelkező fejlesztési projekteket, javaslatokat, majd részt vesz ezek átvilágításában és a pályázathoz szükséges feltételrendszerek kialakításában. Az MFB pedig vizsgálja, hogy a lehetséges beruházások megfelelnek-e a fejlesztési banki elvárásoknak, illetve ellátja a finanszírozási modell kialakításának felügyeletét, és közvetlenül is részt vesz az adott projekt finanszírozási feladatainak ellátásában.  Az MFB-MFK együttműködés szakértői szinten már folyik, a konkrét fejlesztések kiterjednek többek között az energetika, a közlekedés és az egészségügy területére. A projektek között egyaránt találhatók önkormányzati és vállalati kezdeményezések.

Kiss Antal, az MFK ügyvezetője szerint a két intézmény együttműködése a Magyarországra érkező uniós források mennyiségében is mérhető lesz. A potenciális pályázók közérthető és felhasználóbarát tájékoztatása, az elosztható források koordinálása, valamint a megfelelő projektekhez irányítása mind segítheti az uniós pénzek sikeres lehívását – fogalmazott a közlemény szerint. Az együttműködés az Európai Beruházási Terv szellemében, annak második pilléreként jött létre. A Juncker-terv néven ismert Európai Uniós beruházási terv célkitűzése, hogy megszűnjenek a beruházásokat gátló tényezők, közismertebbé váljanak a közösségi finanszírozású fejlesztések, illetve javuljon az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználása. A terv konkrét elemei: három év alatt legalább 315 milliárd euró forrás beruházási célokra, a reálgazdaságba irányuló fejlesztések előtérbe helyezése, valamint beruházásbarát környezet megteremtése.

A 2015-ben alapított MFK professzionális magyar nyelvű forráskereső és tájékoztató rendszert működtet a vállalkozások számára, míg az MFB a 2014-2020-as ciklusban az európai uniós forrású, visszatérítendő pénzügyi eszközök közvetítését végzi. A bank által működtetett MFB Pontok hálózatában mintegy 540 milliárd forint összegű, európai uniós forrású hitel- és kombinált hitelprogram érhető el, emellett a következő hónapokban további 130 milliárd forint összegű forrás nyílik meg a pályázók számára.

Forrás: MTI


Zenélő aszfaltrésszel újítják meg a 67-es főutat

március 17, 2017
Gazdaság No Comments


Zenélő szakaszt épít be a 2-szer 2 sávosra bővülő 67-es számú főút Kaposvár felé vezető részén a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). A NIF az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismerteti: az út a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából 60 milliárd forintból, európai uniós és magyar források felhasználásával valósul meg. Az építkezés kivitelezője a S+S R67 Konzorcium (STRABAG Építő Kft., STRABAG AG és SOLTÚT Kft. közös ajánlattevők).

A felújítás során 12 csomópont, Mernyeszentmiklós és Somogybabod település között a gyorsúttal párhuzamosan új összekötő út, illetve a gyorsúttal párhuzamosan a lassújármű és kerékpáros forgalom számára burkolt szervizút épül. A mezőgazdasági művelésű területek megközelítésére pedig földutakat hoznak létre. A speciális technológiájú akusztikus vagy zenélő aszfalt zenei hangokat bocsát ki, amikor az autós ráhajt az útra. A kivitelezés során ugyanolyan aszfaltot terítenek le, mint bármely más útszakaszon, azonban a felületet egy gyémántvágóval bemetszik keresztirányban. A hang magassága a barázdák mélységétől és egymáshoz viszonyított távolságától függ. Voltaképpen az aszfaltba vésett mélyedések képezik a kottát, a kocsi gumija a gitár húrja, az autó karosszériája pedig maga a hangszer. Amikor az autós ráhajt a Kaposvár felé vezető úton a keréknyomnyi vagy teljes sávon elterülő “bitumen kottára”, a Republic együttes A 67-es úton című dalát fogja hallani.

A formabontó aszfaltrész a tervek szerint 2019-re készül el. A fejlesztést követően gyorsforgalmi úton lehet majd közlekedni Kaposvártól az M7-es autópályáig.

Forrás: MTI

 


Küldeményt követő rendszert fejleszt a Magyar Posta

március 9, 2017
Gazdaság No Comments


tértivevény kép Magyar Posta

Papír alapú tértivevény, Fotó: Magyar Posta

A Magyar Posta könyvelt küldeményt követő rendszert fejleszt az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásában 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és a posta 1,9 milliárd forint saját forrásából, a projekt 2018 közepén valósul meg.

A sajtótájékoztatóval egybekötött projekt indító csütörtöki rendezvényen Bártfai-Mager Andrea, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos elmondta: a posta kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek változó igényeire, a projekt megvalósításával követhetővé, átláthatóvá válik a könyvelt küldemények folyamata, a cég nagy lépést tesz a digitalizációban, többi között kivezeti a papíralapú tértivevényt. Bártfai-Mager Andrea szólt arról, hogy a postai piac liberalizációjával a Magyar Postának egyre erősödő valódi piaci versenyben kell helytállnia, az átalakuló piaci környezetben meghatározó a digitalizáció, az online kommunikáció, az e-kereskedelem terjedése. A kormánybiztos hangsúlyozta: a Magyar Posta stratégiai célja, hogy a piacvezető pozícióját megtartsa, erősítse, amit nehezít a  logisztikai területen országosan meglévő humánerőforrás hiány. Szerinte ennek kezelésében a béremelés segíthet, és emlékeztetett arra, az állami vállalatoknál 2019-ig több lépcsőben megvalósuló, átlagos 30 százalékos béremelés célja, hogy az állami vállalatok dolgozói stabil életpályát lássanak maguk előtt. Hozzátette: a Magyar Postának is lehetősége lesz jó szakemberek felvételére, megtartására.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a Magyar Posta fejlesztéseivel bizonyíthatja, hogy egy állami vállalat nem feltétlenül piacképtelen, veszteséget termelő cég a valódi versenypiacon. Elmondta, a kormány kiemelten foglalkozik azzal, hogyan lehet a XXI. században az állami szereplő is versenyképes a piacon, a 2014 óta képviselt állami bürokráciacsökkentés pedig a növekedés, a fejlődés akadályát kívánja megszüntetni. Az államtitkár kifejtette: a Magyar Posta a legtöbb telephellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon, olyan direkt kapcsolatot teremt az állampolgárok és az állami szereplők között, amely elvezethet oda, hogy a magyar állam valóban versenyképes legyen, mert – szerinte – jelenleg még nem az, de Magyarország erősödik abban is, hogy visszaszerezze versenyképességi pozícióját.

Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a társaság célja a szolgáltatás modernizálása, amihez a digitális eszközök segítséget nyújtanak. Ismertette, hogy a projekt végrehajtása során a könyvelt küldemények mindenki számára követhetőek lesznek a feladástól az átvételig. Mintegy 8 ezer munkatárs kap mobileszközt, a postahelyeken digitális aláíró padokat helyeznek ki, a forgalmasabb területeken kézbesítők mobilnyomtatókat visznek magukkal. A Magyar Posta tájékoztatása szerint az új rendszer segítségével átláthatóbbá válik a teljes folyamat és kiküszöbölhető lesz az információhiányból származó bizonytalanság, emellett a rendszer biztosítani fogja az e-személyi igazolvány funkcióinak kihasználását.

Forrás: MTI


Indul a szupergyors internet program kivitelezését követő projekt

február 7, 2017
Gazdaság No Comments


Indul a szupergyors internet program (SZIP) kivitelezését követő projekt, a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 400 millió forint európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló projekt célja a szupergyors internet program szélessávú fejlesztéseinek előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása – közölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kedden az MTI-vel.

A SZIP kivitelezését követő projektben a megépülő hálózatok szakszerűségét, elvárt minőségét, jogszabályi feltételeknek való megfelelését biztosító felügyelőmérnöki hálózat kiépítésével és működtetésével kapcsolatos munkafolyamatokra kerül sor. A projekt feladata a nyertes pályázók, valamint az önerős fejlesztési megállapodást aláírók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a kiviteli munkák követése, műszaki ellenőrzése, a megépült hálózatok megfelelőségi, minőségi és átvételi vizsgálatainak biztosítása a tervezési és hálózatépítési ajánlásban, a tervezési és kivitelezés követési útmutatóban foglaltaknak megfelelően.   A tájékoztatás szerint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint projektgazda gondoskodik a felügyelő mérnökök kiválasztásáról, felkészítéséről.

Forrás: MTI


Kutatás-fejlesztés kapacitás hatékony eloszlását segítő szakértői rendszer az egészségiparban

február 6, 2017
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Pannon Egészségipari Klaszter ismertette fejlesztési elképzelését, mellyel a kutatás-fejlesztés területén tudhat segítséget nyújtani az egészségipar területén működő vállalkozásoknak, kutatóhelyeknek.

Varga Gábortól, – a klaszter klasztermenedzsere elmondta, hogy a vegyi, a gyógyszermolekuláris vagy az élelmiszeripari alapanyagokkal dolgozó kutatóhelyek és az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevő fejlesztők – megrendelők eloszlása aránytalanul egyenlőtlen. Jellemzően az egyik oldalt a piacot a város méretű gyárakat fenntartó, azaz nagy kutatói kapacitással rendelkező gyógyszergyárak képviselik, az iparág legnagyobb forgalmát maguk mögött tudva. Ezzel szemben időről időre hallani apró cégekről, startup-okról, akik sajátos gondolkodással forradalmi találmányok, molekulák, elgondolások, vagy eljárások előállításában, kitalálásában jeleskednek. A kettő között jellemzően középen a táplálék-kiegészítők fejlesztői állnak. A piaci kép abban sem egységes, hogy míg a megrendelői oldal folyamatosan gazdaságilag nem a leghatékonyabb módon jut a kutatási szolgáltatáshoz, addig a szolgáltatók, azaz a legtöbb esetben a vizsgáló és kutatólaborok gyakrabban küzdenek a kapacitás felesleg kérdésével, mint a túlzott megrendelés számmal.

Mivel a K+F folyamatok 70%-hoz szükség van valamilyen laborban végezhető mérésre, ellenőrzésre, kísérletre, a laborkapacitás költséghatékonyságának növelése alapjaiban változtathatja meg a K+F folyamatok költség struktúráját és összköltségét. Bár a piac szereplőinek mérete és gazdasági ereje eltér, a probléma minden szinten azonos. Az említett nagy kapacitással rendelkező K+F cégeknél a kapacitás mérete miatt alakul ki időszakos kapacitás kihasználatlanság, vagyis felesleg. Ez annak a következménye, hogy a kutatólaborok magas terheltségi szintre vannak optimalizálva, minden ettől eltérő, vagyis átlagos terhelés már felesleget okoz. Ugyanakkor még ezzel a felállásal is lehet a kutatás folyamata során olyan pillanat, amikor a meglévő laborkapacitás sem elegendő, mivel adott vizsgálatokhoz olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel a kutató, fejlesztő cég, vagy intézet nem rendelkezik. Ilyenkor a laborkapacitás szintjén egyszerre van jelen a felesleg és a hiány. Ismert tény az is, hogy a kutatócégek és intézmények, illetve az általuk felépített laborok nincsenek berendezkedve arra, hogy a tulajdonos megrendelésein kívül külső megrendelők igényeit is teljesítsék, esetleg magát a labor kapacitást engedjék át külsős kutatóknak, nincs olyan mechanizmusuk, amellyel ezt a kihasználatlanságot enyhíteni tudnák, azaz a labor költséghatékonyságát növelnék.

Varga Gábor hozzátette: Összességében a megrendelő – aki egyben a labor fenntartója is, a labor pedig nem költséghatékonyan működik – a vizsgálatokat drágán vásárolja. Kis piaci szereplők, megrendelők (kezdő cégek – méretben vagy korban értelmezve) nem tudnak olyan megrendelői állományt adott időpontban támasztani, amellyel az önálló labor szolgáltatóknál árversenyt tudnának gerjeszteni. Más szóval, bár technikailag adott a versenyeztetés lehetősége, általában a fizikailag legközelebb eső labort választják kutatásaik laborméréseinek kivitelezésére. Összegezve, bár a startupoknak, spinoffoknak és egyéb kezdő, valamint kis cégeknek nagy szükségük lenne az olcsóbb, akár limitáltabb laborkapacitásra, nem tudnak mennyiséget vinni a piacra, így a vizsgálatokat itt drágán vásárolják.

Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy közepes piaci méretekben gondolkodva található meg a laborkapacitás kihasználatlanság, illetve túltelítettség önszabályozó megoldása. Az említett kapacitásokat felhasználó megrendelői oldalon a közepesnek tekinthető (elsősorban élelmiszeripari cégek) termékjellemzőinek folyamatos visszamérésére, illetve a fentiekhez hasonló kutatás, fejlesztés és innováció menedzseléséhez van szükségük laborokra. A mérés esetében regulalációs elvárás, hogy külső szolgáltatót bízzanak meg, ezért itt biztosan harmadik félhez fordulnak, megjelennek a piacon, mint kapacitás vásárlók. Az ezt kiszolgáló laborok általában kis, vagy nulla kutatási, – tehát jellemzően csak vizsgálati kapacitással rendelkeznek.

Mivel ezek a cégek üzleti modelljeikben elsősorban a gyártás bővítését helyezik előtérbe, így a laborpiacon nem ruháznak be saját K+F kutatóbázisba, ugyanakkor a kutatói piacon igényeik eltörpülnek a nagyokéhoz képest. A szétaprózott igény kielégítési megoldások miatt ezek a cégek sem költséghatékony módon jutnak a szükséges kutatói kapacitáshoz. Vagyis a teljes K+F piac a számára elérhető optimális költségű megoldásoknál drágábban, de legalábbis kevésbé költséghatékonyan jut a szükséges laboratóriumi kapacitásokhoz. A korábban említett tényre utalva, ez a fejlesztési folyamat 70%-t drágítja meg.

A Pannon Egészségipari Klaszter tagvállalata a VEKOP-2.1.7-15 pályázat keretében kívánja a fenti szoftvert kifejleszteni, és piaci bevezetésre előkészíteni. Az általuk kifejlesztésre kerülő szakértői rendszerek lényege, hogy a nem költséghatékony megrendelések méretével azonos nagyságrendben tudja a rendelkezésre álló kutatói kapacitásokat hatékonyan allokálni, ezáltal mindkét oldal számára elérhetőbbé tenni. (X)


Az egészségtudatos irodai székekről

január 25, 2017
Gazdaság, Promóció No Comments


A közelmúltban Varga Gábor a Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere ismertette az Egészségtudatos irodai szék kifejlesztésének terveit.

A tervezett fejlesztés alapja az a felismerés, hogy jelenleg nincs a piacon olyan ülőbútor, amely egyszerre illeszkedik a felhasználók egyedi igényeihez, illetve érvényesíti a kiterjesztett ergonómiával kapcsolatos szakmai elvárásokat. A székrendszer által képviselt fejlesztés innovációs teljesítménye az alábbiak szerint foglalható össze: A fejlesztés révén az ergonómia, design és ortopédia integrációja történik meg. Az ergonómiában ismert, hogy ez előre irányuló figyelem önkéntelenül is egy jellemzően előre döntött és görnyedt testhelyzet felvételét eredményezi, miközben ez a testhelyzet az, ami nagyságrendekkel nagyobb terhelést jelent az általában javasolt egyenes háttal felveendő 90 fokos ülő testhelyzethez képest. Ez jelentősen túlterhelő az ember járásra és nem tartós ülésre tervezett gerincoszlopát és izomzatát. A jelenleg elérhető székek nem képesek alkalmazkodni a különböző testhelyzetekhez, nem képesek megfelelő alátámasztást biztosítani a test, illetve a kar számára, ezért a fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy erre megoldást találjunk.

- A kialakítandó vázrendszer a legmodernebb autóülésekhez hasonlóan biztosítja majd a gyakorlatilag fokozatmentes és stabil állíthatóságot az ülőfelület hossza, magassága és dőlésszöge, és a háttámla hossza, magassága, dőlésszöge, illetve a támla és az ülés helyzete, valamint a karfa helyzete esetében.
– A vázrendszer alkalmas többféle méretű alapelem befogadására
– A moduláris rendszer ezen túl lehetővé teszi azt, hogy a székek különböző méretű és formájú ülőfelülettel és háttámlával felszerelhetők legyenek a felhasználó testalkatának és egészségi  állapotának megfelelően, – és így különböző változatok készülhessenek
– A gyártástechnológia, a közös vázrendszer és az elemek kompatibilitása lehetővé fogja tenni gyártási folyamat költségeinek alacsonyan tartását, illetve kiszervezését, amivel a változatlan minőség mellett biztosítható a kínálat rugalmassága, illetve a készletszint optimalizálása.

A technológiai fejlesztés egyik célja, hogy a prototípus előállítása érdekében a designra, a modularitásra, az állíthatóságra és a többféle kezelési módra tekintettel olyan tervezési és technikai megoldásokat dolgozzon ki, mely figyelembe veszi a műszaki, ergonómiai, ortopédiai és terápiás szempontokat. Ennek érdekében a tervezés és modellezés során a felhasználók mellett valamennyi érintett terület szakértelme bevonásra kerül felhasználók speciális igényeinek azonosítása és egyéb antropometriai paraméterek azonosítása érdekében. „Fontos, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely a modularitásának köszönhetően sokféleképen variálható, de ennek ellenére költségtakarékos, praktikus és egészséges” – ismertette a terveket a klasztermenedzser. (X)


Újrahasznosított polietilén fólia gyártását kezdte meg a hulladékhasznosító Everplast

január 20, 2017
Gazdaság No Comments


Az Everplast Hulladék Újrahasznosító Zrt. korszerű, hosszabb élettartamú, UV-sugárzásnak ellenálló fólia gyártásába kezdett, amelyet egy közel 440 millió forintos fejlesztés tett lehetővé – tájékoztatta a cég kereskedelmi és termelési igazgatója csütörtökön az MTI-t.

Zámolyi Norbert elmondta, hogy a beruházáshoz közel 220 millió forintos uniós támogatást nyertek el. A fejlesztéshez a csömöri székhelyű zrt. sümegi telephelyén a műanyag alapanyag granulátum gyártásához, valamint a mezőgazdasági és ipari fóliagyártáshoz szükséges technológiai gépsort vásároltak.  Ismertette: az újrahasznosított polietilén fóliából takarófóliák, zsákok, tömlők készülnek. Az új UV-álló fóliát belföldön és külföldön is szeretnék értékesíteni a jövőben – fűzte hozzá. A termelési igazgató elmondta, hogy a cég csömöri székhelyén közel 20 éve foglalkoznak műanyag újrahasznosítással, regranulátum és darálék előállításával. A sümegi telephely 2010 februárjában alakult, amelynek termelése fokozatosan futott fel. 2014-ben éves szinten már közel 18 ezer tonna minőségi regranulátumot gyártottak, ezt a mennyiséget 2015-ben is tartották. A cég exportál granulátumot Franciaországba, Belgiumba, Olaszországba, Németországba és Szlovéniába. Hazai partnerei között van a Szőlősplast Kft., az Extra Plast Kft., a Poliext Kft., és a Zolta Plast Kft. – közölte Zámolyi Norbert.

Sümegen 100 munkatárs dolgozik, ott évente közel 10 ezer tonna műanyag csomagolási hulladékot hasznosítanak újra. Tavaly az árbevétel meghaladta a 2 milliárd forintot – összegezte a termelési igazgató.

Forrás: MTI

 


Egészségtudatos irodai szék fejlesztése

január 16, 2017
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Pannon Egészségipari Klaszter tagjai GINOP-os projektegyüttműködésében vesz részt egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében.

A fejlesztéssel összefüggő terveket Varga Gábor klasztermenedzser ismertette, aki elmondta, hogy a modern ember az aktív napszak meghatározó részét olyan ülő testhelyzetben tölti, ami túlterheli az alapvetően álló testhelyzethez vagy mozgáshoz alkalmazkodott emberi szervezetet. Talán legismertebb következmény a hát és a nyak fájdalma, illetve egyéb vázizomrendszeri betegségek széles köre. Ennek súlyát az is mutatja, hogy a hivatalos becslések a GDP 0,5 – 2%-ára teszik a váz- és izomrendszeri betegségek miatti kiadások nagyságrendjét, melyben meghatározó arányt képviselnek a krónikus betegségek, illetve ez a betegségcsoport vezető ok a munkából kieső napok esetében is.

Emellett a tartós és rosszul pozícionált ülés számos krónikus és népbetegségnek számító belgyógyászati betegség kialakulásában játszik meghatározó szerepet. Ez az ülésbetegség szindróma a negyedik helyen szerepel az úgynevezett megelőzhető halálokok listáján. A rossz testhelyzet, illetve a rosszul megválasztott ülőeszköz tehát az egyik legnagyobb és legtartósabb ártalom, aminek kitesszük magunkat. A szakértők véleménye szerint nem létezik olyan univerzális szék, amely mindenkinek, bármely munkahelyen ideális lenne. Az ideális, ergonomikus szék illeszkedik az adott személy adottságaihoz, az általa végzett munkához és a felhasználói környezethez. Az ergonómia célja a feladatok, az eszközök és a humán anatómia összehangolása. Az ennek keretében kidolgozott ajánlások bárhol megtalálhatók az összes irodai eszköz vonatkozásában, ennek ellenére a székek esetében ezek csak korlátozottan érvényesülnek a gyakorlatban, mert fokozatmentesen és valóban ergonomikusan, azaz különböző testhelyzetekhez igazítható szék nincs a piacon. Felmérésünk szerint az elérhető ülőeszközök mindegyikénél azonosítható valamilyen szerkezeti, biomechanikai vagy ergonómiai probléma.

A klaszter által is támogatott szakmai program célja egy olyan moduláris székrendszer kialakítása, mely különböző antropometriai paraméterekkel rendelkező személyek számára is alkalmassá tehető az alapelemek cseréjével és beállításával, illetve a funkcionalitás mellett olyan designt képvisel, mely beilleszthető többféle irodai környezetbe. A rendszer kialakítása és állítási lehetőségei olyan megoldásokat képviselnek, melyekkel a különböző felhasználási módok mindegyikében a helyes testtartás felvehető – ezzel a szélesebb körű állíthatósággal a jelenleg elérhető irodai ülőbútorok nem rendelkeznek. A formatervezés, a műszaki megoldások és az anyaghasználat tekintetében cél az irodai környezettel kompatibilis megoldás keresése, melyek összességükben innovatív, illetve valódi és felhasználó felé jól kommunikálható előnyöket képviselnek. A termékfejlesztés mellett lényeges olyan testreszabott marketing eszközök fejlesztése, melyekkel a székkel kapcsolatos információk hatékonyan és eredményesen eljuttathatók a célcsoportokhoz. Műszaki szempontból cél a tervezett moduláris rendszerhez szükséges termelési technológia alapjainak kidolgozása, mely lehetővé teszi a rugalmas, környezetbarát és kis szériában is költséghatékony kiszervezett termelést.

Az egészségipari klaszter tehát egy olyan moduláris székrendszer kialakítását célozza, mely lehetővé teszi a többféle méretű alapelem összehangolt beépítését, illetve a szék több dimenzióban, a munkavégzés közben jelentkező különböző testhelyzetekhez igazodó állíthatóságát. A rendszer moduláris jellege ezen túl lehetővé teszi a kis szériában is hatékony termelést is. (X)


Egészségtudatos irodai szék kifejlesztése

január 9, 2017
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Pannon Egészségipari Klaszter projekt-együttműködés keretében vesz részt egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében.

Az egészségipari klaszter egyik tagja az alapító cég fő tevékenységéhez kapcsolódó precíziós famegmunkálásra jött létre. Az alapító tulajdonosainak prototípus fejlesztési, gyártási, illetve az értékesítés ösztönzéséhez szükséges marketing eszközök területén megszerzett tapasztalataira alapozva a tulajdonosok piaci lehetőséget láttak egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében. Ennek megfelelően gondoskodtak a megvalósításhoz szükséges fejlesztőmérnöki, formatervezői és értékesítési szakemberek rendelkezésre állásáról. A cég szervezeti célja, egy olyan 4-5 fős vállalkozás felépítése, melynek szervezeti felépítésében a marketing, értékesítés és logisztika mellett helyet kap az innováció. Folyamatosan figyelemmel kívánják kísérni a piaci igények változását és fejlesztésekkel, marketing akciókkal reagálni ezekre. Az „egészségtudatos irodai szék” projekt keretében ennek első lépése történik meg a tevékenység beindításához szükséges fejlesztések megvalósításával, illetve a piacképes prototípus kialakítása révén, melynek gyakorlati megvalósításában működik közre a Pannon Egészségipari Klaszter.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta: A termék- és technológiafejlesztést követően a tervek között szerepel a közösségi mintaoltalom bejegyeztetése és a termékek gyártásához szükséges saját gyártó-, fejlesztési és összeszerelő kapacitás kialakításához szükséges eszközbeszerzés saját forrásból és a már megnyert GINOP 1.2.2. pályázati támogatással. A pályázat keretében kidolgozott piacelemzés alapján a piaci igényekre választ adó termékek funkcionális egyedisége, illetve a jelenlegi projekt keretében kialakított marketing rendszer biztosítja majd a vállalkozás működéséhez és további fejlődéséhez szükséges bevételeket mind a hazai, mind a külföldi piacokon. (X)


Startup elképzelés mérőműszer fejlesztésre

december 28, 2016
Gazdaság, Promóció No Comments


A Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere Varga Gábor tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Szenzomotoros fejlesztő játék gyermekeknek és a Fejlesztő játék gyermekeknek, kialakult fejlődési zavarok diagnosztizálására című írásaink után új fejlemény történt a tervezett mérőműszer fejlesztésével kapcsolatban.

Az egészségipari klaszter felkarolta azt a szenzomotoros fejlesztőjáték ötletet, melyet egy klasztertaguk GINOP-os pályázat keretében kíván kifejleszteni. A fejlesztés alapja az a felismerés, hogy kutatások alapján nőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél részképesség vagy figyelemzavar kerül azonosításra az óvodai-iskolai szűréseknek köszönhetően, melyek kezelés hiányában a magasabb szinten szerveződő teljesítmények hatványozódó elmaradásában jelentkeznek. A fejlesztés szükségességét alapozza továbbá, hogy már a gyermekkorban jelentkezhetnek tünetek, mint az ügyetlenség az öltözés, az étkezés egyéb manuális feladatok során, a nagymozgások zavarai vagy érzelmi, kommunikációs és szociális deficit számos egészségi problémát jelezhet előre.

A klaszter klasztermenedzsment szervezete az elmúlt időszak kutatásai és elemzései alapján a fejlesztés megvalósulását követően akár egy létrejövő új egészségipari startup vállalkozás keretében is lehetőség lát a fejlesztés és a gyártás előkészítésére, valamint a fizikális megvalósításra. Az elkövetkezendő időszak feladata a vállalkozás előkészítése, és a gyártásban érdekelt szakmai fejlesztők és befektetők feltérképezése. (X)

i> Pannon Egészségipari Klaszter weboldala