InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Tagged: gazdaságfejlesztés


Az uniós források sikeres lehívásáért kötött megállapodást az MFB és az MFK

április 6, 2017
Gazdaság No Comments


Együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MFK) a központi uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök fejlesztéséért, illetve a minél nagyobb számú sikeres hazai pályázat eléréséért, a céltudatos, innovatív pályázói magatartás erősítéséért – közölte az MFB csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a keretmegállapodás értelmében az MFK beazonosítja a gazdasági potenciállal rendelkező fejlesztési projekteket, javaslatokat, majd részt vesz ezek átvilágításában és a pályázathoz szükséges feltételrendszerek kialakításában. Az MFB pedig vizsgálja, hogy a lehetséges beruházások megfelelnek-e a fejlesztési banki elvárásoknak, illetve ellátja a finanszírozási modell kialakításának felügyeletét, és közvetlenül is részt vesz az adott projekt finanszírozási feladatainak ellátásában.  Az MFB-MFK együttműködés szakértői szinten már folyik, a konkrét fejlesztések kiterjednek többek között az energetika, a közlekedés és az egészségügy területére. A projektek között egyaránt találhatók önkormányzati és vállalati kezdeményezések.

Kiss Antal, az MFK ügyvezetője szerint a két intézmény együttműködése a Magyarországra érkező uniós források mennyiségében is mérhető lesz. A potenciális pályázók közérthető és felhasználóbarát tájékoztatása, az elosztható források koordinálása, valamint a megfelelő projektekhez irányítása mind segítheti az uniós pénzek sikeres lehívását – fogalmazott a közlemény szerint. Az együttműködés az Európai Beruházási Terv szellemében, annak második pilléreként jött létre. A Juncker-terv néven ismert Európai Uniós beruházási terv célkitűzése, hogy megszűnjenek a beruházásokat gátló tényezők, közismertebbé váljanak a közösségi finanszírozású fejlesztések, illetve javuljon az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználása. A terv konkrét elemei: három év alatt legalább 315 milliárd euró forrás beruházási célokra, a reálgazdaságba irányuló fejlesztések előtérbe helyezése, valamint beruházásbarát környezet megteremtése.

A 2015-ben alapított MFK professzionális magyar nyelvű forráskereső és tájékoztató rendszert működtet a vállalkozások számára, míg az MFB a 2014-2020-as ciklusban az európai uniós forrású, visszatérítendő pénzügyi eszközök közvetítését végzi. A bank által működtetett MFB Pontok hálózatában mintegy 540 milliárd forint összegű, európai uniós forrású hitel- és kombinált hitelprogram érhető el, emellett a következő hónapokban további 130 milliárd forint összegű forrás nyílik meg a pályázók számára.

Forrás: MTI


Iposz-elnök: előtérbe helyezik a vállalkozások felkészítését

március 28, 2017
Gazdaság No Comments


Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) az idén a kisiparosokat érintő kedvező adózási szabályok ismertetésére, a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésre, a vállalkozások digitalizációjára, a munkaerő-utánpótlásra helyezi a hangsúlyt – mondta Németh László elnök az MTI-nek.

Az Iposz elnöke kiemelte, hogy szerintük a kisiparosok, kézművesek körében még mindig nem eléggé ismertek a kisvállalkozásoknak ajánlott kedvező adózási formák, azaz a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), mert a könyvelők nem tartják fontosnak a részletek ezen adónemek előnyeinek ismertetését, illetve részben nem is áll érdekükben ezt megtenni. Példaként említette, hogy a kata választásakor a nyugdíj előtt álló főállású kisvállalkozók jellemzően nemigen tudják, hogy ez az adózási forma csökkentett szolgálati időt von maga után, ezt nem mérlegelik, utólag szembesülnek a szabállyal, valamint annak következményeivel.

Elmondta, fontosnak tartják, hogy a kézműveseket felkészítsék a digitalizációra, ezért a visegrádi országok társszövetségeivel közösen programot indítanának arra, hogy felhívják a figyelmet az elektronikus megoldásokra, illetve vizsgálják ezek kisiparosokra gyakorolt hatását. Kitért arra, hogy tíz-tizenkét éven belül jelentős gondok lehetnek a helyi szinten jelenleg még elérhető szolgáltatások nyújtásával, ha nem lesz megfelelő utánpótlás. Szerinte a fiatalokat nemcsak a szakmai ismeretekre, hanem a vállalkozás működtetésére is ki kellene képezni, már csak azért is, mert az elkövetkezendő időszakban gondot jelent majd a kisvállalkozások átörökítése.

Az Iposz elnöke elmondta azt is: javaslatot készítenek a feketepiacon feketén működő “vállalkozóknak látszó elemeket” kiszűrő ellenőrzésre és a szankcionálás módjára, mert “aki nem adózik, azzal nem lehet versenyezni”. A szövetség szerint a  gazdaság fehérítését eredményezné az áfacsökkentés, amire azért is szükség lenne, hogy a lakossági szolgáltatás “ne menjen a feketepiac irányába” – tette hozzá.

Forrás: MTI


Indul a szupergyors internet program kivitelezését követő projekt

február 7, 2017
Gazdaság No Comments


Indul a szupergyors internet program (SZIP) kivitelezését követő projekt, a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 400 millió forint európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló projekt célja a szupergyors internet program szélessávú fejlesztéseinek előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása – közölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kedden az MTI-vel.

A SZIP kivitelezését követő projektben a megépülő hálózatok szakszerűségét, elvárt minőségét, jogszabályi feltételeknek való megfelelését biztosító felügyelőmérnöki hálózat kiépítésével és működtetésével kapcsolatos munkafolyamatokra kerül sor. A projekt feladata a nyertes pályázók, valamint az önerős fejlesztési megállapodást aláírók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a kiviteli munkák követése, műszaki ellenőrzése, a megépült hálózatok megfelelőségi, minőségi és átvételi vizsgálatainak biztosítása a tervezési és hálózatépítési ajánlásban, a tervezési és kivitelezés követési útmutatóban foglaltaknak megfelelően.   A tájékoztatás szerint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint projektgazda gondoskodik a felügyelő mérnökök kiválasztásáról, felkészítéséről.

Forrás: MTI


Szakértők szerint egyelőre csak részletekben digitalizáltak a kkv-k

december 26, 2016
Gazdaság No Comments


Sok magyar kis- és középvállalkozás (kkv) egyelőre csak “szigetszerűen” digitalizálódik, munkafolyamatainak csak egy része lett elektronikus alapú, pedig a digitalizált vállalkozások döntéshozatali folyamatai gyakran gyorsabbak és megalapozottabbak, dokumentum kezelésük átláthatóbb, hatékonyabban működnek, mint a IKT eszközök irányába kevésbé nyitott versenytársaik  – számolt be tapasztalatairól Koleszár Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozás Programjának vezető IKT tanácsadója az MTI-nek.

Az e-számlázó programok használata például jelentősen elterjedt a kkv-k körében, azonban ezeket ritkán alkalmazzák együtt a készletnyilvántartó rendszerekkel – mondta a szakember. Hozzátette, hogy a jogszabályi háttér – így az online pénztárgépek – hatására is főként az e-számlázás területén állnak viszonylag jól a hazai vállalkozások. Túlnyomórészt olyan vállalkozások vezetnek be digitális megoldásokat, amelyek – sok esetben multinacionális –  vállalatok beszállítójaként, a partner által kötelezően elvárt fejlesztéseket hajtottak végre. Koleszár Péter kifejtette: ágazatonként és a vállalkozás nagyságától, illetve az érintett területektől függően változhat a digitális átállás költsége, erre általános szabály nincs. Ideális esetben azonban egy-egy IKT fejlesztés megtérülése legfeljebb néhány év, de egyszerűbb megoldások meghonosításának költségei akár pár hónap alatt is megtérülhetnek.

Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke az MTI-nek adott interjúban úgy vélte, sok múlik azon, hol tart a vállalat a digitalizációs folyamatban és a munkaerő milyen gyorsan tudja adaptálni, jól használni a rendszert. Ez a kezdeti szakaszban általában lassabb, míg egy részlegesen digitalizált vállalat már sokkal gyorsabban alkalmazkodik, ezért hamarabb, akár 2-3 éven belül megtérül a beruházás. Meglátása szerint a magyar vállalatok bizonyos szempontból az út elején vannak, a klasszikus informatika csupán egyes munkafolyamatok – elsősorban az adminisztráció – digitalizálásával telt, most kezdődik ugyanakkor az átállás az ügyfélkezelés területén is. Vityi Péter szerint a vállalkozások digitális fejlődésének egyik legfőbb gátja a meglévő menedzsmentkultúra, a kkv-k nagy része maga építette vállalkozását, amely valamilyen módon sikeres volt, így nehezen fogadják be a változást. Új lehetőségnek nevezte ugyanakkor, hogy sokaknál generációváltás várható, ami új szemlélet jelenthet. Mindemellett a digitális átállás gyorsaságát egyaránt befolyásolja a kormányzati beavatkozások, illetve a szakképzés átalakításának sikeressége – fűzte hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Modern Vállalkozások Programjához eddig több mint 5400 kkv csatlakozott a vállalatok infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló programjához, 2500 sikeres cégműködési átvilágítás történt. A vállalkozások közül eddig 1500 kapta meg a Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) tanúsítványt, és az előzetes igényfelmérés alapján 1000 cég nyilvánította ki szándékát, hogy indulna a GINOP-3.2.2. illetve egyéb informatikai technológiai pályázaton. A projektben működő tanácsadói hálózat irányából érkezett visszajelzés alapján a program híre gyors ütemben terjed a vállalkozások körében, egyre több cég válik nyitottá az infokommunikációs technológiák bevezetésére vagy fejlesztésére.

Forrás: MTI