InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Categorized: Gazdaság


Egészségipar, avagy majdnem mindent az egészségért

február 14, 2017
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Pannon Egészségipari Klaszter számos, – bővebb értelemben vett egészségügyi és az egészséges életmóddal kapcsolatos projektben vesz részt. A klaszter menedzserét Varga Gábort kérdeztük terveikről, eredményeikről.

Mi fán terem az egészségipar? Az egészségipar – ma már egyre gyakrabban használt gyűjtőfogalom. A meghatározás alatt sorolunk fel mindent, ami – közvetve vagy közvetlenül – az egészség megőrzésére, helyreállítására, a szervezet és egészségi állapot stabilizálására, az egészség által befolyásolt és meghatározott életminőség javítására irányuló szolgáltatás-, vagy termék előállítás, illetve az ezek kutatását, kifejlesztését, alkalmazását elősegítő szervezési, oktatási-kutatási és kommunikációs tevékenység. Összegezve az egészségipar mindent magába foglalhat, mely közvetlenül vagy közvetve kihathat egészségi állapotunkra.

Mondhatnánk úgy is – jegyzi meg a klasztermendzser, hogy az egészségipar átfogja az egészségügy teljes egészét, viszont az ezzel összefüggő egészségértelmezését kiterjeszti a megelőzéstől az utógondozásig terjedően, s kutatja a nem közvetlen orvoslással összefüggő, kiegészítő, alternatív lehetőségeket is, vagyis: majdnem mindent összefog az egészséggondozás témakörben.

Mit tesz klaszterük, hogyan tudják segíteni az egészségipar érintettjeit? Klaszterünk az eltelt hónapokban több kutatás-fejlesztés projektben, azok előkészületeiben vett részt. Közreműködünk egy egészségtudatos irodai szék és egy gyermek fejlődési zavar felkutatásában, ennek korai felismerésében hasznosítható játék fejlesztési előkészületeiben. A már működő, vagy éppen piacra lépő egészségipart, gyógyszerészeti kutatást célzó vállalkozások laboratóriumi kutatási hátterét koordináló szoftver kifejlesztésében is szakmai partnerként van jelen klaszterünk, – mondta Varga Gábor a szervezet menedzsere.

A Pannon Egészségipari Klaszter tevékenységéről bővebben az Egészségipar.hu weboldalon olvashatnak.  (X)


Mintegy 20 százalékkal nőtt a védjegybejelentések száma

február 13, 2017
Gazdaság No Comments


Tavaly mintegy 20 százalékkal nőtt az előző évihez képest a védjegy-, illetve formatervi minta oltalmi bejelentések száma Magyarországon – közölte Jókúti András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkatársa hétfő este az M1 aktuális csatornán.

Elmondta: nemzeti és uniós védjegybejelentés létezik, utóbbit azok választják, akik az unió más területein is védelmet szeretnének szerezni, nem csak Magyarországon. Ebből a bejelentésből sokkal több érkezik, mint nemzetiből – tette hozzá. Megemlítette, hogy Magyarország jó helyezést ért el az amerikai kereskedelmi kamara által készített szellemi tulajdon indexen, de konkrét helyezést nem említett.

Forrás: MTI


Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

február 9, 2017
Gazdaság No Comments


Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI


Új uniós megállapodás az online tartalomszolgáltatások Európán belüli hordozhatóságáról

február 8, 2017
Gazdaság No Comments


Megállapodásra jutottak a főbb uniós intézmények a megvásárolt online tartalomszolgáltatások hordozhatóságáról, aminek következtében a várakozások szerint lehetővé válik, hogy az európai uniós polgárok az EU-n belül bárhol igénybe vehessék filmekre, videojátékokra vagy zenei szolgáltatásokra vonatkozó előfizetéseiket – közölte szerdán az Európai Bizottság.

Az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között létrejött egyezség értelmében a fogyasztók az EU-n belül ugyanúgy hozzáférhetnének a megvásárolt online tartalomszolgáltatásokhoz, mint otthonukban. A brüsszeli testület szerdai tájékoztatása szerint az új szabályok kötelezőek lesznek minden egyes fizetős online tartalomszolgáltatóra, például az Amazonra vagy a Netflixre nézve is. A térítésmentesen kínált szolgáltatások nyújtói önkéntes alapon szintén felkínálhatják regisztrált felhasználóiknak a tartalmak hordozhatóságát.

Andrus Ansip digitális piacért felelős uniós biztos üdvözölte az egyezséget, amely szerinte kézzelfogható előnyökkel jár az európai fogyasztók számára. “Akik az otthonukban előfizetéssel rendelkeznek, a jövőben Európán belül utazva is zavartalanul élvezhetik majd kedvenc sorozataikat, zenecsatornáikat, sportközvetítéseiket” – hangsúlyozta. “A digitális technológiák új lehetőségeket kínálnak arra, hogy otthonunktól távol is élvezhessük a kulturális tartalmakat, ezért nagy igény mutatkozik irántuk. A megállapodás új kapukat nyit a polgárok számára, s egyúttal jobban védi az alkotókat és mindazokat, akik részt vesznek a kulturális és sportesemények létrehozásában” – közölte Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztos.

Szakértők szerint az online tartalomszolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés lehetősége még kiemeltebb jelentőséget nyer a roamingdíjak 2017. június 15. utáni eltörlésével. A megállapodást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek még hivatalosan is jóvá kell hagynia, amely várhatóan idén tavasszal történik meg. Ezt követően az új szabályok a jövő év elejétől minden tagállamban alkalmazandóvá válnak. Felmérések szerint tavaly az európaiak mintegy 64 százaléka használt internetes platformokat videojátékok, képek, filmek és zenék lejátszására vagy letöltésére. Ehhez egyre nagyobb arányban használtak mobilkészüléket.

Forrás: MTI

 


Indul a szupergyors internet program kivitelezését követő projekt

február 7, 2017
Gazdaság No Comments


Indul a szupergyors internet program (SZIP) kivitelezését követő projekt, a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 400 millió forint európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló projekt célja a szupergyors internet program szélessávú fejlesztéseinek előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása – közölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kedden az MTI-vel.

A SZIP kivitelezését követő projektben a megépülő hálózatok szakszerűségét, elvárt minőségét, jogszabályi feltételeknek való megfelelését biztosító felügyelőmérnöki hálózat kiépítésével és működtetésével kapcsolatos munkafolyamatokra kerül sor. A projekt feladata a nyertes pályázók, valamint az önerős fejlesztési megállapodást aláírók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a kiviteli munkák követése, műszaki ellenőrzése, a megépült hálózatok megfelelőségi, minőségi és átvételi vizsgálatainak biztosítása a tervezési és hálózatépítési ajánlásban, a tervezési és kivitelezés követési útmutatóban foglaltaknak megfelelően.   A tájékoztatás szerint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint projektgazda gondoskodik a felügyelő mérnökök kiválasztásáról, felkészítéséről.

Forrás: MTI


Kutatás-fejlesztés kapacitás hatékony eloszlását segítő szakértői rendszer az egészségiparban

február 6, 2017
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Pannon Egészségipari Klaszter ismertette fejlesztési elképzelését, mellyel a kutatás-fejlesztés területén tudhat segítséget nyújtani az egészségipar területén működő vállalkozásoknak, kutatóhelyeknek.

Varga Gábortól, – a klaszter klasztermenedzsere elmondta, hogy a vegyi, a gyógyszermolekuláris vagy az élelmiszeripari alapanyagokkal dolgozó kutatóhelyek és az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevő fejlesztők – megrendelők eloszlása aránytalanul egyenlőtlen. Jellemzően az egyik oldalt a piacot a város méretű gyárakat fenntartó, azaz nagy kutatói kapacitással rendelkező gyógyszergyárak képviselik, az iparág legnagyobb forgalmát maguk mögött tudva. Ezzel szemben időről időre hallani apró cégekről, startup-okról, akik sajátos gondolkodással forradalmi találmányok, molekulák, elgondolások, vagy eljárások előállításában, kitalálásában jeleskednek. A kettő között jellemzően középen a táplálék-kiegészítők fejlesztői állnak. A piaci kép abban sem egységes, hogy míg a megrendelői oldal folyamatosan gazdaságilag nem a leghatékonyabb módon jut a kutatási szolgáltatáshoz, addig a szolgáltatók, azaz a legtöbb esetben a vizsgáló és kutatólaborok gyakrabban küzdenek a kapacitás felesleg kérdésével, mint a túlzott megrendelés számmal.

Mivel a K+F folyamatok 70%-hoz szükség van valamilyen laborban végezhető mérésre, ellenőrzésre, kísérletre, a laborkapacitás költséghatékonyságának növelése alapjaiban változtathatja meg a K+F folyamatok költség struktúráját és összköltségét. Bár a piac szereplőinek mérete és gazdasági ereje eltér, a probléma minden szinten azonos. Az említett nagy kapacitással rendelkező K+F cégeknél a kapacitás mérete miatt alakul ki időszakos kapacitás kihasználatlanság, vagyis felesleg. Ez annak a következménye, hogy a kutatólaborok magas terheltségi szintre vannak optimalizálva, minden ettől eltérő, vagyis átlagos terhelés már felesleget okoz. Ugyanakkor még ezzel a felállásal is lehet a kutatás folyamata során olyan pillanat, amikor a meglévő laborkapacitás sem elegendő, mivel adott vizsgálatokhoz olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel a kutató, fejlesztő cég, vagy intézet nem rendelkezik. Ilyenkor a laborkapacitás szintjén egyszerre van jelen a felesleg és a hiány. Ismert tény az is, hogy a kutatócégek és intézmények, illetve az általuk felépített laborok nincsenek berendezkedve arra, hogy a tulajdonos megrendelésein kívül külső megrendelők igényeit is teljesítsék, esetleg magát a labor kapacitást engedjék át külsős kutatóknak, nincs olyan mechanizmusuk, amellyel ezt a kihasználatlanságot enyhíteni tudnák, azaz a labor költséghatékonyságát növelnék.

Varga Gábor hozzátette: Összességében a megrendelő – aki egyben a labor fenntartója is, a labor pedig nem költséghatékonyan működik – a vizsgálatokat drágán vásárolja. Kis piaci szereplők, megrendelők (kezdő cégek – méretben vagy korban értelmezve) nem tudnak olyan megrendelői állományt adott időpontban támasztani, amellyel az önálló labor szolgáltatóknál árversenyt tudnának gerjeszteni. Más szóval, bár technikailag adott a versenyeztetés lehetősége, általában a fizikailag legközelebb eső labort választják kutatásaik laborméréseinek kivitelezésére. Összegezve, bár a startupoknak, spinoffoknak és egyéb kezdő, valamint kis cégeknek nagy szükségük lenne az olcsóbb, akár limitáltabb laborkapacitásra, nem tudnak mennyiséget vinni a piacra, így a vizsgálatokat itt drágán vásárolják.

Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy közepes piaci méretekben gondolkodva található meg a laborkapacitás kihasználatlanság, illetve túltelítettség önszabályozó megoldása. Az említett kapacitásokat felhasználó megrendelői oldalon a közepesnek tekinthető (elsősorban élelmiszeripari cégek) termékjellemzőinek folyamatos visszamérésére, illetve a fentiekhez hasonló kutatás, fejlesztés és innováció menedzseléséhez van szükségük laborokra. A mérés esetében regulalációs elvárás, hogy külső szolgáltatót bízzanak meg, ezért itt biztosan harmadik félhez fordulnak, megjelennek a piacon, mint kapacitás vásárlók. Az ezt kiszolgáló laborok általában kis, vagy nulla kutatási, – tehát jellemzően csak vizsgálati kapacitással rendelkeznek.

Mivel ezek a cégek üzleti modelljeikben elsősorban a gyártás bővítését helyezik előtérbe, így a laborpiacon nem ruháznak be saját K+F kutatóbázisba, ugyanakkor a kutatói piacon igényeik eltörpülnek a nagyokéhoz képest. A szétaprózott igény kielégítési megoldások miatt ezek a cégek sem költséghatékony módon jutnak a szükséges kutatói kapacitáshoz. Vagyis a teljes K+F piac a számára elérhető optimális költségű megoldásoknál drágábban, de legalábbis kevésbé költséghatékonyan jut a szükséges laboratóriumi kapacitásokhoz. A korábban említett tényre utalva, ez a fejlesztési folyamat 70%-t drágítja meg.

A Pannon Egészségipari Klaszter tagvállalata a VEKOP-2.1.7-15 pályázat keretében kívánja a fenti szoftvert kifejleszteni, és piaci bevezetésre előkészíteni. Az általuk kifejlesztésre kerülő szakértői rendszerek lényege, hogy a nem költséghatékony megrendelések méretével azonos nagyságrendben tudja a rendelkezésre álló kutatói kapacitásokat hatékonyan allokálni, ezáltal mindkét oldal számára elérhetőbbé tenni. (X)


Pécsi Csokoládé Karnevál

február 4, 2017
Gazdaság, Kultúra No Comments


Tizennyolc kiállítóval és mintegy húsz, a többi között szakmai- és gyermekprogrammal várja látogatóit a hétvégén a Pécsi Csokoládé Karnevál, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg a Zsolnay Kulturális Negyedben. A látogatók az ország minden részéből érkező kézműves manufaktúrák csokoládékészítőivel találkozhatnak. A csokoládévásár mellett ehető látványosságok, csokiszökőkút, szakmai előadások, bonbonkészítő bemutató és sok kóstoló várja látogatókat – közölték a szervezők az MTI-vel. A gyerekek műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt és animációs játékokat is kipróbálhatnak. A mesesarokban L. Molnár Edit pécsi írónő saját meséit olvassa fel.

A karneválon öt szakmai előadást is tartanak, amelyeken megjelennek a legnépszerűbb édesség tudományos vonatkozásai, köztük a fenntartható kakaótermesztés és csokoládékészítés kérdései, valamint a csokoládé helye az egészséges táplálkozásban. A program kapcsolódik az alapításának idén 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi eseményeihez. A karnevál legizgalmasabb látványosságának ígérkezik a 30 kilogramm csokoládéból kifaragott 6-os, 5-ös és 0-ás számjegy, amelyek a helyszínen készülnek el. A rendezvény vendége lesz még az egyetem 3D-projektje, amelynek képviselői kiállítást szerveznek a Kemence Galériában. A helyszínen működő 3D-nyomtatóval csokoládéformaként használható műanyagot fognak nyomtatni.

A karnevál ideje alatt Lokodi Ákos kreatív séf a látogatók előtt készíti el csokoládés ételeit, amelyeket az érdekelődők el is fogyaszthatnak.

Mosonyi Éva csokoládékészítő, a karnevál szervezője korábban jelezte: a rendezvényen mutatják be az új, ízig-vérig pécsi csokoládéjukat, amely kilenc, 70 százalékos étcsokoládéból készült mozaikból áll, csomagolása pedig puzzle-szerűen a Széchenyi teret mintázza. A karnevál ingyenesen látogatható, ugyanakkor a szakmai programok regisztrációhoz kötöttek. Ezekre regisztrálni az esemény Facebook-oldalán található űrlap kitöltésével lehet – hívták fel a figyelmet a szervezők.

Forrás: MTI

i > V. Pécsi Csokoládé Karnevál, Facebook
i > CsokoLáda

 


5 éve állt le a Malév

február 3, 2017
Gazdaság No Comments


Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása csak tavaly ősszel fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.

Malév gépA leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légi cég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.

A Malév utolsó járata az MA745-ös Helsinki-Budapest útvonal volt, amelyet egy Boeing 737-es teljesített. A közelkörzeti légiforgalmi irányítástól a landolás előtt a pilóta “az utolsó Malév járat” nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát. A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a “fekete sereget” még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosa, az International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. A kisebb 737-eseket azóta megsemmisítették, a többit a lízingcég más légitársaságoknak adta bérbe, ezek a gépek azóta is üzemelnek, köztük volt már, amelyik – bár más légitársaság színeiben -, de járt Budapesten. A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina – apa és lánya – repülte el Budapestről.

Mára egyetlen Malév-festésű gép sem maradt a repülőtéren. A korábban a hosszú távú járatokat teljesítő, és sokáig a forgalmi előtéren tárolt Boeing 767-est hosszú folyamat után eladták, új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül átvontatták az irányító torony mögötti füves területre. A Malév felszámolója több mint hússzor próbálta eladni sikertelenül a Malév Express CRJ200-asát, amelyet évekig tároltak a repülőtéren, majd végül ezt a járművet is eladták.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyom Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. A tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing  737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.

A Malév felszámolása évekig húzódott, a folyamatot szeptember végén zárták le, a Malévet februárban törölhetik a cégjegyzékből. Sajtóinformációk szerint a felszámolás kezdetekor kétszázmilliárd forintot is meghaladó hitelezői igényt becsültek a Malév ügyeit ismerők, ám a hitelezők egyetlen fillért sem látnak. A felszámolóhoz befolyt pénz ugyanis a dolgozókhoz került, de az ő követeléseik kielégítésére sem volt elég, az alkalmazottak az igénybe vett bérgarancia-forrásokat is beleszámolva, átlagosan járandóságuk feléhez jutottak hozzá. A vagyon értékesítéséből 735 millió forint folyt be a felszámoló tájékoztatása szerint, a követelésekből 2,6 milliárd, a zálogokból 207 millió, vagyis összesen mintegy 3,5 milliárd forint gyűlt össze.

Forrás: MTI

 


Páratlan Párlatnap Kőszegen

február 1, 2017
Gazdaság, Kultúra No Comments


Első ízben rendeznek nagyszabású pálinka és párlatversenyt Kőszegen – tájékoztatta az MTI-t szerdán Pócza Zoltán, a rendezvénynek otthont adó Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója. Közlése szerint a csütörtökön megrendezendő versenyre eddig több mint hatvan pálinkát, illetve párlatot neveztek, a szombati I. Páratlan Párlatnapra pedig több száz érdeklődőt várnak a rendezvény szervezői.

Hozzátette, hogy szombaton nemcsak pálinkát lehet majd kóstolni, de a pálinkafőzés történetéről, a különböző párlatok készítéséről is hangzanak el előadások. A rendezvényt zenei program és gasztronómiai kínálat is színesíti.

Pócza Zoltán elmondta azt is: a kőszegi várban 500 évvel ezelőtt az országban elsőként készítettek párlatot, “égetett bort”, az ehhez használt berendezés másolata meg is tekinthető a Jurisics vár állandó kiállításán.

 Forrás: MTI


Egészségipar.hu – az egészségipari hírek helye

január 31, 2017
Gazdaság, Promóció No Comments


A Pannon Egészségipari Klaszter elindítja az Egészségipar.hu hírszolgáltatását.

A klaszter megalakulásakor célul tűzte ki, hogy az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységét minél hatékonyabbá tegye. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy a klaszter által most biztosított médiamegjelenés a saját fenntartással működtetett Egészségipar.hu weboldal szakmai hírportálra vonatkozik. A Klaszter a társadalmi felelősségvállalás területén kiemelten fontosnak tartja az egészségipar sokszínűségének „felhasználói szinten” történő megismerését, mely sokszor a prevenció része lehet.

Az „egészségipar”, mint fogalom napjainkban is tévesen szinte kizárólag a gyógyítás, az orvoslás és a gyógyszerforgalmazás témakörökkel azonosul, holott ennél sokkal bővebben, – mindent átölel, ami az egészségmegőrzés, a rehabilitáció, az egészségmegtartás és minden lelki és sokszor szellemi (mentális) egészségünk javítását segítheti elő.

A széleskörű tájékoztatás és a minél szélesebb fogasztói, illetve olvasó kör elérése érdekében a Pannon Egészségipari Klaszter kísérleti jelleggel felajánlja az egészségiparban érintett vállalkozásoknak, szolgáltatóknak, hogy szakmai és közérdekű híreiket az Egészségipar.hu portál felületén megjelentethessék. A szakmai tartalom közzététele (a szokásos közérdekűség határain belül) térítésmentes. (X)