InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Categorized: Kultúra


Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

április 9, 2017
Kultúra No Comments


Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI


A Távoli dal című színdarab bemutatója a Vígszínházban

április 7, 2017
Kultúra No Comments


Távoli dal Vígszinház

Simon Stephens: Távoli dal

Józan László Willem szerepében Simon Stephens Távoli dal című darabjának fotóspróbáján a fővárosi Vígszínház Házi Színpadán 2017. április 7-én. A színdarabot Szabó István rendezésében április 12-én mutatják be. MTI Fotó: Marjai János


Virágvasárnap kezdődnek a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum húsvéti programjai

április 7, 2017
Kultúra No Comments


A Baranya megyei Zengővárkonyban működő Míves Tojás Múzeumban ifjúsági tojásfestő versennyel veszi kezdetét az idei húsvéti programsorozat április 9-én, virágvasárnap.

Mint Nienhaus Rózsa, a múzeum vezetője az MTI-vel közölte, a megmérettetésre előzetesen beküldött két díszített tojással lehetett jelentkezni. Kiemelte azt is, hogy az ünnepre szánt tojások elkészítésében a nagyhéten hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között gyakorlott tojásfestők nyújtanak segítséget.

Minden nap tartanak tojásdíszítő bemutatókat, a tojáspatkolást hétfőtől szerdáig, az úgynevezett magrátétes díszítés technikáit pedig csütörtökön és pénteken mutatják be a nagyközönségnek – részletezte Nienhaus Rózsa.  A múzeum ünnepi rendezvényeinek látogatói megismerkedhetnek a hímestojás-minták felhasználásával készített játékokkal és hagyományos locsolóverseket is tanulhatnak. Nienhaus Rózsa jelezte, hogy a településen húsvét hétfőn népviseletbe öltözve mennek a délelőtti istentiszteletre a Zengővárkonyi Népiegyüttes tagjai, akik 15 órától Húsvéti locsoló című műsorukkal köszöntik a múzeumba érkezőket.

A Míves Tojás Múzeum egyedülálló gyűjteményét 2000-ben a zengővárkonyi tájház pajtájában nyitották meg, a gyűjtemény mintegy 2400 kiállított és további 2100, tárlókban őrzött darabot tartalmaz. Az intézmény anyagának különleges darabjai közé tartoznak az úgynevezett utaveszett, a hucul mintás, a karcolt, a bőcsi írott, a viaszlevonatos, a temperával festett, a patkolt, a mag- és szalmarátétes és a dróttal díszített tojások is.

A múzeum rendkívül népszerű, évente átlagosan több mint 11 ezren keresik fel és Magyarország mellett számos európai országból, valamint Ausztráliából, Afrikából, Kanadából, Japánból, Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is volt már látogatója.

Forrás: MTI


Puskás Ferencről készít nagyszabású játékfilmet Andy Vajna és Joe Eszterhas

április 7, 2017
Kultúra No Comments


A leghíresebb magyar labdarúgóról, Puskás Ferencről készít filmet Andy Vajna producer és Joe Eszterhas, a világhírű magyar származású amerikai forgatókönyvíró – közölte az MTI-vel pénteken a filmügyi kormánybiztos, aki producerként vesz részt a tervek szerint “nemzetközi, magánfinanszírozású” produkcióban.

“Producerként régóta gondolkodom azon, hogyan lehetne a leghíresebb magyar labdarúgóról, Puskásról egy izgalmas, a közönségnek is érdekes filmet készíteni. Elkezdtük a munkát Joe Eszterhasszal, aki már dolgozik a film forgatókönyvén. Joe-val remek csapat vagyunk, több filmet készítettünk már közösen, legutóbb a Szabadság, szerelem filmen dolgoztunk együtt” – jelentette be Andy Vajna.

Joe Eszterhas magyar származású amerikai író és producer, több közt az Elemi ösztön, a Flashdance, a Music Box, a Showgirls című filmek fűződnek a nevéhez. 2012-ben Andy Vajna és a Magyar Nemzeti Filmalap meghívására mesterkurzust tartott Budapesten. “Puskást a világon mindenhol ismerik, sok helyen még a mai napig Magyarországról Puskás neve jut először az emberek eszébe. Itt volt az ideje, hogy a Puskás életéről film készüljön. Egyelőre dolgozunk az ötleten, sok a nyitott kérdés, de mindenképpen egy nagyszabású nemzetközi, magánfinanszírozású produkcióban gondolkodunk” – idézte a közlemény Andy Vajna producert, aki eddig csaknem hatvan film elkészítésében működött közre.

Forrás: MTI


Gyermekvasút napja

április 7, 2017
Kultúra No Comments


Szombaton ünnepli 69. születésnapját a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút és a rendezvénnyel veszi kezdetét a kisvasutakat bemutató éves programsorozat is. Szombaton tartják a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút napját, mert a gyerekvasút építését 1948. április 11-én kezdték el a budai hegyekben. A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány és a budapesti Gyermekvasút közös rendezvénye egyúttal a Kárpát-medencei kisvasúti napok évadnyitója is – olvasható a MÁV közleményében.

Gyermekvasút Budapest

Gyermekvasút, MTI Fotó: Máthé Zoltán

A tavalyi kisvasúti naphoz hasonlóan Szépjuhászné állomáson kezdődik a program, ahol szombaton már délelőtt térzenével várja az érdeklődőket a Gyermekvasút fúvószenekara, majd a nyitóünnepség után különvonat indul. Az idei rendezvényen is először a vasútvonal egyik legkedveltebb látványosságát, a Hárs-hegyi fordítóalagutat mutatják be az utasoknak. Az alagúttúra résztvevői gyalogosan kelhetnek át a fáklyákkal kivilágított, 198 méter hosszú műtárgyon, a beállókban pedig a Gyermekvasút történetét és működését bemutató alkalmi kiállítást lehet megtekinteni. Ezt követően vonattal folytatódik az út a hűvösvölgyi végállomásig, ahol a Gyermekvasút vasútmodellező szakköre várja az utasokat, majd a rendezvény résztvevőit gumikerekű közúti kisvonat viszi le a Széll Kálmán térre. A programra az ebéd árát is tartalmazó részvételi jegyeket szombat délelőttől a különvonat indulásáig Szépjuhászné állomáson lehet megváltani.

Ezen a szombaton a déli órákban néhány menetrend szerinti személyvonat rövidebb útvonalon, csak Széchenyi-hegy és Szépjuhászné állomás között közlekedik. Ebben az időszakban Szépjuhászné és Hűvösvölgy között gumikerekű közúti kisvonatok szállítják az utasokat.

Forrás: MTI


Titanic Nemzetközi Filmfesztivál

április 6, 2017
Kultúra No Comments


Titanic Nemzetközi Filmfesztivál BudapestA Titanic Nemzetközi Filmfesztivál molinója a budapesti Uránia mozi épületén 2017. április 6-án. A filmfesztivált április 6. és 13. között rendezik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és az Ódry Színpadon. MTI Fotó: Kallos Bea


Skanzen 50 – Rendhagyó kiállítással ünnepel a szentendrei múzeum

április 6, 2017
Kultúra No Comments


Rendhagyó múzeumtörténeti kiállítás nyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában csütörtökön, a tárlat 50 személyes történeten keresztül mutatja be a szentendrei Skanzen elmúlt 50 évét.

A Skanzenben folyó örökséggondozás, értékátadás, az itt zajló gyűjteményezés, oktatás és kutatás mára identitásprogrammá állt össze – mondta az intézmény 50. születésnapját ünneplő kiállítás megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár csütörtökön. Öt évtizeddel ezelőtt a Skanzen hiánypótló tevékenységbe kezdett, amikor az alapító generáció felismerte, hogy a huszonnegyedik órában járnak az értékmentést illetően – idézte fel Hoppál Péter, hozzátéve, hogy nélkülük elvesztek volna azok a kincsek, értékek, amelyeket ma a szabadtéri múzeum birtokol.  Az államtitkár szólt arról is, hogy a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nemcsak a múltat őrzi, de a jövőről is szól, fontos oktató, nevelő, közönségszervező munkát végez, s múzeumpedagógiai innovációinak is köszönhető, hogy a közönség ma már másképp tekint a múzeumokra.

A Skanzenben folyó örökséggondozás, értékátadás, az itt zajló gyűjteményezés, oktatás és kutatás mára identitásprogrammá állt össze – fogalmazott Hoppál Péter, aki szerint az intézmény által képviselt szemlélet megegyezik a kulturális alapellátás gondolatával, hogy mindenki részesüljön a minőségi kultúrából. Hoppál Péter elmondta: a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma fontos partnere a szabadtéri néprajzi múzeumnak, támogatja önmagán túlmutató feladatai ellátásában, és a kulturális kormányzat a jövőben is nagy figyelmet fordít az értékátadásra.  Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében felidézte, hogy míg kezdetben a mentés, megőrzés volt az intézmény fő tevékenysége, idővel megjelent az oktatás, közművelődés feladata is, mára pedig a múzeumban összegyűjtött, megőrzött és közrebocsátott tudás elkezdett visszaáramlani, visszasugározni a társadalomba. A  Skanzen 50 című kiállításról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendhagyó tárlat “50 különféle ízből áll össze”, nem kronológiát követ, hanem életérzésekből fakad. Legfontosabb jellemzője, hogy 50 visszaemlékező személyes történetéből áll össze a múzeumtörténet.  A tárlat tablóin egykori és jelenlegi munkatársak, alapítók, kutatók, látogatók, a Skanzenhez szorosabban vagy lazábban kapcsolódó emberek személyes történetei olvashatók, s a múzeumhoz fűződő viszonyáról, élményéről mesél például Mádl Dalma, Aknay János vagy Rudolf Péter. A kiállítás azokat a tárgyakat is bemutatja, amelyek valamilyen módon kötődnek az elbeszéléshez, de felfedezhető az az ásó is, amellyel az első kapavágást tették ötven éve. A Skanzen Galériában látható kiállítás főkurátora Sári Zsolt főigazgató-helyettes, kurátora Erdős Klára, a tárlat a szezon végéig tart nyitva.

Forrás: MTI

 


Paraziták a Paradicsomban – Új magyar játékfilm Marozsán Erikával

április 5, 2017
Kultúra No Comments


Április közepéig tart a Marozsán Erika főszereplésével készülő Paraziták a Paradicsomban című magyar mozifilm forgatása; a Marius von Mayenburg színművén alapuló játékfilm a tervek szerint 2018 februárjában kerül a mozikba.

A történet szerint Ringót (Kovács Krisztián) elütik és tolószékbe kerül, majd négy évvel később megkeresi őt a gázoló (Rába Roland), aki ráerőszakolja segítségét az áldozat családjára. A káosz akkor uralkodik el igazán, amikor megjelenik a feleség (Marozsán Erika) szociopata húga (Pető Kata), majd annak férje (Porogi Ádám) is – mondta el a film szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Kasvinszki Attila rendező. Mint hozzátette: az általa Rácz Erzsébettel közösen jegyzett forgatókönyv Marius von Mayenburg Paraziták című színműve alapján készült. Kasvinszki Attila hangsúlyozta, hogy a német drámaíró darabja rendkívül emberközpontú, melyből “sűrű, katartikus film” készül. Eddig 19 napot forgattak le – számolt be a rendező, az MTI kérdésére pedig elmondta: a forgatás április 15-én fejeződik be.

Marozsán Erika, a film egyik főszereplője hozzátette, ismerte és kedvelte Mayenburg színművét, amely – mint minden jó darab – szinte bármilyen közegben működik. Az általa megformált Betti már eleve extrém helyzetben él tolókocsiba kényszerült férje mellett, ám a film során csak fokozódik a kezdeti feszültség. A történet azonban tele van helyzetkomikummal, szürrealitással – számolt be Marozsán Erika, aki élete egyik legfontosabb, legizgalmasabb filmjének érzi a Mayenburg-adaptációt. A Saul fia című film producereként ismert Rajna Gábor, a Paraziták a Paradicsomban co-producere felidézte, hogy Marozsán Erikával a Szomorú vasárnap című filmben dolgoztak együtt először, de Rába Rolandot és Győri Márkot, a film operatőrét is jól ismeri korábbi közös munkáknak köszönhetően. Juhász József producer közölte: a Paraziták a Paradicsomban alacsony költségvetésből, állami támogatás nélkül, 70 millió forintból készül. A filmet a jövő évi Berlinalén tervezik bemutatni, majd 2018 februárjától vetítik a magyar és külföldi mozikban – árulta el az MTI-nek. Szijj András társproducer elmondta: az utómunka időszaka alatt a stáb tagjai nagyszabású kampányt szerveznek, amelyben a film központi témáját, a társadalmi szerepvállalást hangsúlyozzák.

Forrás: MTI


Szűcs Judith koncert az Erkelben

április 5, 2017
Kultúra No Comments


Az Erkel Színházban ad jubileumi koncertet Szűcs Judith 45 év száguldás címmel április 10-én – hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai adásában.

Az énekesnő a műsorban elmondta: a koncerten vendége lesz Balázs Fecó, Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, valamint fellépnek Bogdán Péter koreográfiájával a Budapest Táncművészeti Stúdió táncosai és a Monarchia Szimfonikus Zenekar Schuszter Andrea vezetésével. A showműsor az elmúlt 45 évet mutatja be több stílusnak is teret adva. Szűcs Judith kiemelte, hogy sok stílusban otthon van, hiszen van latin albuma, énekelt többek között operettet és eredeti cigánydalokat is etno-pop stílusban.

Felidézte, hogy 1977-ben a Metronom fesztiválon Delhusa Gjon Táncolj még! című dalával robbant be a zenei életbe.

Forrás: MTI


Egy történelmi korszakról ír saját életén keresztül új könyvében Nádas Péter

április 5, 2017
Kultúra No Comments


Világló részletek című új könyvében Nádas Péter saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltunkról írt. A kétkötetes, több mint 1200 oldalas memoár szerdán jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. “Az egyik munka szüli a másikat. Miközben írtam a Párhuzamos történeteket, nagyon sok kötelező, tehát a munkához tartozó olvasmányom volt. Ez az információs anyag és a családom élete, az én személyes életem érintkezett egymással” – idézte fel a hosszú előkészítő munka után tíz évig tartó memoárírás kezdeteit az MTI-nek adott interjúban a szerző, aki művében a főváros ostroma és az 1956-os forradalom közötti időszakot rekonstruálja saját és családtagjai emlékei, valamint történelmi dokumentumok alapján

“Az elbeszélő nem tud nem elbeszélni, az elbeszélő megpróbál úrrá lenni a saját fantáziáján, tehát nem a fantáziájának, hanem a tényeknek, a dokumentumoknak teret adni. Ennyiben ez az egész eddigi gyakorlatommal szemben egy ellenáram” – fűzte hozzá, kiemelve a könyv alcímét: Emléklapok egy elbeszélő életéből. Úgy vélte: az egyént születése pillanatától köti a történelem, a társadalom és a családja realitása, származástörténete, amelyben – hasonlóan Az élet sója című, tavaly megjelent könyvében ábrázolt városka fejlődéséhez – összecsúsznak a társadalmi rétegek, vallások és nemzetiségi csoportok. “Nagyon is van determináció, de szerintem sokkal több minden hat a determináció ellen” – fogalmazott Nádas Péter, aki szerint az egyik nagy kitörési pont a kamaszkor, amikor a gyermek ellenőrzi, hogy a szülei által beléplántált fogalomrendszer igaz-e.  “A gyermek ilyenkor a szülei szemébe vágja, hogy hazudnak, és tényleg sok mindenben hazudnak, és sok mindent kénytelenek elhallgatni. (…) Mindebből aztán hatalmas háborúskodások kezdődnek, apák a fiúk ellen és anyák a lányok ellen, amelyek csak akkor érnek véget, amikor mindkét fél megtörik és megbocsátóvá válik, vagy végleg szakít” – mondta a szerző, aki előre elhatározta, hogy emlékirata a kamaszkorral fog végződni.

“A saját életemmel vagy a családom életével azt csinálok, amit akarok. A családtagjaim többsége halott. De az olyan ismerőseim, szerelmeim, barátaim életével, akik a felnőtt életemhez tartoznak, nem tehetem ugyanezt. Az ő jogaikhoz kellene tartanom magamat, el kellene kezdeni torzítani és hazudni. Enyhíteni, barátságosabbá tenni, de ennek nem látom értelmét”- hangsúlyozta. Saját életéről szólva elmondta: kamaszként nem a szülei életében fontos szerepet játszó kommunizmus eszmerendszerével szakított, hiszen egy olyan diktatórikus rendszerben éltek, amelynek “a kommunizmushoz semmi köze nem volt”. Mint fogalmazott, a kommunisták a pályafutásukat már az ötvenes években befejezték, átadták a helyüket a moszkovitáknak, akik gyakorlatilag a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeit hajtották végre. “Az autoriter vagy diktatórikus hatalom mindenemet bántotta. És ezt nem fogadtam el. Egyébként a szüleim sem fogadták el, mégis csinálták. Ők sem fogadták el ezt a moszkvai kényszert, a moszkvai minta másolását, de nem mondták azt, hogy nem. Hanem belepusztultak a maguk módján. Az egyikük meghalt korán, a másikuk öngyilkos lett. Ők valóságosan kommunisták voltak, de az ő eszményrendszerük egészen más jellegű volt, mint ami ellen 56-ban felkelt Budapest lakossága” – mutatott rá.

Munkamódszeréről szólva elmondta, hogy az emlékek egy része, a hozzájuk tapadó érzelmi, szellemi benyomások, az emlékezet általi torzítások szándékosan nem lehívhatóak, de a véletlen feltárhatja őket. Alapélménye 1993-as infarktusa, amikor három és fél percet töltött a klinikai halál állapotában, mielőtt az orvosok újraélesztették. Ebben az állapotban bizonyos értelemben feltárul a test előtt a tudat szerkezete, láthatóvá válik, hogy a tudat milyen formában őrzi meg az emlékeket – fogalmazott. “Ha valaki 10 éven át az emlékeivel foglalkozik, kiismeri a tudat járatait. Másrészt íróként egész életemben ez volt a dolgom, tehát igazán volt időm tapasztalatot szerezni ebben. Utolsó sorban említem, de végigcsináltam a Freud szerint tiltott önanalízist, tehát körülbelül tudom, minek mi az értéke, mit hol kell keresni, mi fedi el az álom vagy emlékezés tárgyát” – mesélte. Hozzáfűzte: az elmét “szükséges lyukrendszer” védi, hiszen ha az egyén mindig mindenre emlékezne, belehalna. Ugyanolyan ez, mint a hazugság, ha valaki hazugság nélkül él, nem életképes. Hazudni bizonyos helyzetekben kötelesség – tette hozzá.

Nádas Péter elmondta, hogy a Párhuzamos történetek című “szövegmonstruma” óta kitért a fikció elől. A 2005-ben megjelent, mintegy 1600 oldalas regény azzal a tanulsággal szolgált a saját életanyagának megírására nézve, hogy a nyitott szerkezet sokkal járhatóbb út számára, mint a zárt szerkezetű fikció, amelynek van eleje és vége. A kérdésre, hogy vannak-e olyan témák, amelyeket került a memoárban, a szerző úgy felelt: léteznek olyan emlékek, amelyek annyira fájdalmasak, hogy nem tudja elmondani. “Egy írásnak mindig van saját ökonómiája, ami meghatározza, mi az a pont, amíg még érthető az ember, és mi az, amikor már nem, amikor már zavaros lesz a kép. Nem baj, ha egy emberről alkotott képnek homályos pontjai vannak, hiszen az ember örök titok, fény és idegenség. (…) Egy műalkotásban is megvannak ezek a határok, hogy az intimitásban hol kell megállni. A határok egy irodalmi műnél tágasabbak, mint a magánéletben. De a saját élet más, ott az intimitás túlzó mértéke megbotránkoztató a többiek számára. Ha nincs esztétikai értéke, nem felfogható, tanulsága sincs” – fogalmazott.

Nádas Péter elmondta, hogy a könyv borítóján Izland legrégebbi acélhajója, a Gardar BA 64 látható Literáti-Nagy Ferenc felvételén: “Ez egy megfeneklés. Egy megfeneklett élet, egy megfeneklett halászhajó.

Forrás: MTI