InfoCsoport
az Infocsoport tagja
Posts Categorized: Kultúra
Előadásokkal és koncerttel várja közönségét A POSZT bemutatja programsorozat
Exkluzív előadásokkal és koncerttel várja a közönséget június 8. és 17. között A POSZT bemutatja című sorozat, amelyet a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjával párhuzamosan a pécsi Kodály Központban rendeznek meg.
A nyitónapon, június 8-án a Boban Markovics Orkestar, Európa egyik legnépszerűbb fúvószenekara ad koncertet. Az együttes legutóbb több mint öt éve lépett fel Pécsett. Másnap este egy alkalommal látható a Pécs, a musical! című különleges produkció. A musicalekből ismert slágerekkel színesített improvizációs kavalkád alapját Pécs városa és annak történetei, hagyományai adják. Az interaktív előadást a közönséggel együtt Balla Eszter, Szinetár Dóra, Feke Pál, Simon Kornél és a rendező Szente Vajk alakítja – közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.
A Győri Nemzeti Színház több száz előadást megért Primadonnák című bohózatát június 13-án tekinthetik meg az érdeklődők Járai Máté és Simon Kornél főszereplésével. Az amerikai komédiában nőnek öltözött férfiak állnak a középpontban, a pénz mellett pedig a másik örök téma, a szerelem is szerepet játszik a színpadon.
Június 15-én Pécsett először láthatja a közönség a Madách Színház előadásában a világ egyik legnépszerűbb musicaljét, a Macskákat.
Forrás: MTI
i> POSZT
Szász Attila Örök tél című filmjének forgatása Fóton
Csányi Sándor színész, az egyik főszereplő Szász Attila rendező Örök tél című filmje forgatásán a Mafilm fóti bázisán 2017. március 10-én. Idén február végén fejeződött be a Gulág-emlékév, de több film is jelenik még meg a témában, közte Szász Attila nagyjátékfilmje, amelynek bemutatója 2018 februárjában lesz. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Klasszikus vígjáték a mába helyezve – Goldoni-bemutató a Thália Színházban
A főnök meg én meg a főnök címmel Sebestyén Aba rendezésében mutat be egy Goldoni-darabot április végén a Thália Színház: a Két úr szolgája című komédia Hamvai Kornél-féle átirata a mába helyezi a történetet.
A produkciót, amely a Thália Színház saját előadása, április 29-én láthatja először a közönség a nagyszínpadon. Sebestyén Aba a szerzőről szólva az MTI-nek felidézte, hogy Carlo Goldoni (1707-1793) jelentős komédiaíró, emellett az első színházi reformerek egyike volt. 1750-ben adták ki első drámakötetét, amelynek előszavában eligazítást ad a színházi poétikáról, a világ és a színház dialektikus kapcsolatáról. A komédiaíró a világban szerzett élményeiből táplálkozik, a válságos jelenségeket, az emberi karaktereket megfigyelve gyűjti össze szórakoztató és tanulságos komédiáinak témáit. A színház pedig arra tanítja, hogy hogyan kell mindezt színesen megrajzolni és a színpadon oly árnyaltan megjeleníteni, hogy azok hassanak az emberi lélekre – mutatott rá Sebestyén Aba, hangsúlyozva, hogy Goldoni kiindulópontja tehát a természet volt.
“A természet egyetemes és megbízható tanítómester annak, aki jól megfigyeli – állapította meg Goldoni. Amit a színház bemutat, annak a világban történő dolgok lenyomatának kell lenni. A komédiát nézve úgy kell éreznünk magunkat, mintha baráti társaságban vagy családi körben beszélgetnénk” – idézte a szerzőt a rendező. Hozzátette, hogy Goldoni 1746-ban írta meg a Két úr szolgája című művét, amellyel egy új műfajt teremtett meg, a polgári vígjáték műfaját. Klasszikus darabról van szó, amely tele van kortárs felhangokkal, aktuális kortárs tematikával, problematikával.
Bár a történetet a mába helyezték, Hamvai Kornél átdolgozásában Goldoni eredeti szándékai és a fő cselekmény megmarad – jegyezte meg Sebestyén Aba. “A darabban minden megvan, ami egy jó vígjátékhoz szükséges: szerelem, félreértés, átverés, gyilkosság és öngyilkossági kísérlet, zsarolás, szakítás, hazugság, kibékülés és végül – hogy mindenki boldogan menjen haza és másnap is jöjjön a kasszához – megvan a happy end is” – fogalmazott.
Mint megjegyezte, a darabot krízisvígjátéknak is nevezhetnénk, hiszen mindenki krízisben van. “Van, aki a túlélésért küzd, van, aki a büntetés elkerüléséért és az életéért, van, aki a pénz megszerzéséért, a látszat fenntartásáért, a hatalom megtartásáért vagy megkaparintásáért, a harmónia, a boldogság megszerzéséért, a szerelem beteljesüléséért, a kitörésért vagy a megélhetésért – ismerős alaphelyzet, ismerős gondok, problémák, ismerős vágyak mindannyiunk számára” – mondta a rendező.
Az előadásban Molnár Piroska, Vida Péter, Szabó Erika, Bán Bálint, Tóth Eszter, Mózes András, Pindroch Csaba, Fodor Annamária és Tamási Zoltán játszik.
Forrás: MTI
A bátorságról szól az idei Terézanyu pályázat
Személyes bátorságról, merész döntésekről, vakmerő változtatásokról vagy éppen a próbálkozásról, vágyakozásról szóló női történeteket, “egyperces” videókat várnak április 9-ig az idei Terézanyu pályázatra. A Terézanyu pályázat nyolc éves története során eddig mintegy tízezer írás érkezett a zsűrihez, ami azt mutatja, hogy egyre több nő meri nyíltan felvállalni az érzéseit, mindennapi küzdelmeit – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az előző évekhez hasonlóan a pályázóknak egyes szám első személyben kell megírniuk, legfeljebb 5000 karakteres írásaikat vagy maximum másfél percben kell elkészíteni videóikat. A pályaműveket Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, Rácz Zsuzsa írónő, a pályázat megálmodója, Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Dobó Kata színésznő és Pásztor Anna énekesnő bírálja el, és választja ki a győzteseket. A felolvasással egybekötött díjátadót május 4-én tartják, de a díjazott egyéni írások megjelennek a pályázat weboldalán és a Nők Lapja Psziché felületein is.
Keddtől a honlapon és a pályázat Facebook oldalán a szervezők minden nap megosztanak egy videót, amelyben a korábbi díjazottak és a zsűri tagjai saját bátorságukról vagy éppen vívódásokról, nehezen, de bátran meghozott döntéseikről vallanak.
Forrás: MTI
Először mérik össze tudásukat Magyarország legjobb zsonglőrjei
A hétvégén Budapesten rendezi meg a Magyar Zsonglőr Egyesület a 15 éves fennállása alkalmából az első Magyar Zsonglőrbajnokságot, amelyen az ország legjobb labda-, buzogány- és karikazsonglőrjei mérhetik össze tudásukat több kategóriában. Az eseményen a zsonglőrködést mint szabadidős tevékenységet és technikai sportot akarják népszerűsíteni – írta az egyesület az MTI-hez kedden elküldött közleményében.
A kétnapos, a közönség számára is nyitott bajnokságon több kategóriában versenyeznek a nevezők, így a látványos trükkök mellett kiderül, ki mennyi ideig tud legtovább zsonglőrködni 5-7 labdával vagy buzogánnyal, de a zsonglőrközösség által ismert volleyclub, a röplabda zsonglőrösített változata, és a “kombat”, vagyis a hárombuzogányos ütközet kupájáért is megküzdenek a versenyzők.
A bajnokságot az Újbudán található Inspirál Cirkuszközpontban rendezik.
Forrás: MTI
Till Attila: nagy korszakát éli a magyar film
Nagy korszakban van a magyar film, mindenki találhat saját szája íze szerint valót – mondta az m1 aktuális csatorna hétfői műsorában Till Attila rendező, aki a nézőket is arra kérte, hogy szavazzanak bizalmat a magyar filmeknek.
A Till Attila által rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzett Tiszta szívvel a Magyar Filmhét vasárnapi díjkiosztóján öt kategóriában is nyert, többek között a legjobb forgatókönyv díját ítélte a zsűri a kerekesszékesekről szóló thrillernek. Till Attila hangsúlyozta: a film csapatjáték, sok ember energiája és tehetsége kerül bele egy alkotásba.
A magyar filmgyártásról szólva azt mondta, hogy nagy korszakban van a magyar film, sokféle alkotás készül, így mindenki talál saját szája íze szerint valót. Az emberek ma is sok filmet néznek, csakhogy nem feltétlenül a moziban – jegyezte meg a rendező, aki arra kérte a nézőket, szavazzanak egy kis bizalmat a magyar filmeknek. Tiszeker Dániel, a Magyar Filmhét közönségdíját elnyerő #Sohavégetnemérős rendezője elmondta: “mi voltunk a fekete bárány, de nagyon szép díjjal tértünk haza”. A sokak által az Y generáció filmjének tartott alkotás ugyanis nem a klasszikus támogatási rendszerben készült, és a színészek nagy része pályakezdő, a “hendikep” ellenére mégis csodálatos sikert értek el – értékelt.
Mint hangsúlyozta, a #Sohavégetnemérős nem “Wellhello-film”, noha az együttes dalai csendülnek fel benne: hat történet látható a filmben, az utolsó például egy laptop képernyőjén keresztül.
Forrás: MTI
Imamalmokat szenteltek a zalaszántói buddhista sztúpánál
Buddhista szertartás szerint szentelték fel Európa egyik legnagyobb sztúpájánál szombaton azokat imamalmokat, amelyeket a tibeti holdújév ünnepén az itt élő szerzetesek és támogatóik készítettek.
A Buddhista Béke-Szentély Alapítvány által 1993 óta működtetett kegyhelyen a Zalaszántón élő két tibeti szerzetes, Drupon Konchok Jigmet és Drupon Konchok Lhundup szentelte fel több száz hívő és érdeklődő előtt az ötven, rézből készült imamalmot. A 2004 óta Magyarországon élő Jigmet láma az MTI érdeklődésére elmondta: a tibeti holdújév ünnepéhez igazítva szentelték fel a pörgő imamalmokat. A vallási szokások szerint ezek arra szolgálnak, hogy az olvasni vagy imádkozni nem tudók a pörgetésükkel a megtisztulást, a békét, a nyugalmat árasztó mantrákat, imákat árasszák szét. Mint kifejtette: az óramutató járásával megegyezően megforgatott malmok a benne levő jókívánságok révén erősítik az emberekben, a világban meglévő pozitív energiát, a békét és a harmóniát.
A zalaszántói, 316 méter magas Világosvár-hegyen 1993-ban szentelte fel a Béke sztúpát a dalai láma. A 30 méter magas és 24 méter átmérőjű vallási kegyhely az egyik legnagyobb ilyen építmény Európában, ami Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét jelképezi. Magyarországon több tízezerre becsülik a buddhista vallásúak számát, őket, illetve más érdeklődőket is szolgálja a sztúpa szomszédságában 2014-ben felszentelt Drikung Kagyü Meditációs Központ. A 400 négyzetméteres, kívül japán-vietnami, belül tibeti-ladakhi stílusú épület Közép-Európa legnagyobb buddhista meditációs központja.
Forrás: MTI
Jordán Tamás újra pályázik a Weöres Sándor Színház igazgatói posztjára
Nem viselte meg, hogy igazgatói pályázata nem kapott többséget a szombathelyi közgyűlés ülésén, újra benyújtja a pályázat a Weöres Sándor Színház ügyvezetői állására – mondta Jordán Tamás pénteken az MTI-nek. “Nem vagyok keserű, inkább szétfeszít az öröm, hiszen az a szeretetözön amit a közönségtől és a kollégáktól kapok, ez az érzés szinte ledönt a lábamról, számomra most ez a legfontosabb” – fogalmazott a Kossuth-díjas művész arra reagálva, hogy csütörtök este a szombathelyi városháza előtt több száz fős szimpátiatüntetés zajlott annak érdekében, hogy ismét őt nevezzék ki a színház élére, amelynek egyik alapítója. Hozzáfűzte: sokat jelent a számára, hogy Törőcsik Mari és a nemzet színészei, több színház, szakmai- és civil szervezet támogatásáról biztosította, köszöni a kiállást.
Jordán Tamás hangsúlyozta: bízik Szombathely polgármesterében, aki a közgyűlés ülésén azt mondta, azért van szükség új pályázati eljárás lefolytatására, hogy abból “emelt fővel” jöhessen ki a későbbi nyertes, még akár ő is. A direktor kitért arra, hogy márciusban már a következő évadot kellene tervezni, áprilisban bérleteket kellene meghirdetni, de nem tudni ki vezeti majd szeptember 30-a után a színházat, és ez szerinte bizonytalanságot okoz. Szólt arról is, hogy a társulati tagokat is szerződtetni kellene a következő évadra, többen közülük – mint ahogy a jelenleg futó darabok rendezői közül is – az ő hívó szavára érkeztek, és már kifejezésre juttatták, hogy amennyiben nem ő lesz az igazgató, más szerződési lehetőségeket is fontolóra vesznek.
Jordán Tamás áthidaló megoldási lehetőségként említette, hogy amennyiben a következő évad végéig – 2018 június 30-ig – meghosszabbítanák igazgatói megbízását, jobban lehetne tervezni és irányítani a színházat, közben természetesen kiírhatnák a pályázatot, amelyen minden valószínűség szerint akkor is indulna.
Forrás: MTI
Életre kelt avarok a Nemzeti Múzeumban
A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.
A tárlat a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) elnevezésű, európai uniós projektnek köszönhetően jött létre: a CEMEC célja, hogy hét európai ország múzeumi és kulturális intézményei – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum – kora középkori gyűjteményeiből válogatva, kiemelkedő műtárgyak segítségével mutasson be egy rendkívül izgalmas történelmi korszakot – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján Varga Benedek főigazgató. Vida Tivadar régész hozzátette: a Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna által rendezett kiállítás két avar kori sír leleteiből kiindulva kelti életre virtuálisan a korszak szereplőit. Az uniós projekt és az ahhoz kapcsolódó kiállítás egyfajta kísérlet egy új európai muzeológia megvalósítására – hangsúlyozta.
A szakember szerint a tárgyakat a régészet hosszú ideig etnikumjelző szereppel ruházta fel és helyezte el egy szilárd határokkal meghúzott Európa térképén. A CEMEC újítása, hogy ezt a statikus képet igyekszik fellazítani: középpontjában az egyén helyezkedik el tárgyi világával, társadalmi környezetével és kultúrájával együtt – számolt be. Vida Tivadar elmondása szerint a Nemzeti Múzeum kiállítása két 7. század elején élt, avar kori előkelő életét tárja a látogató elé, őket a 21. század legkorszerűbb technikája kelti életre virtuálisan. A kunágotai előkelő sírjának leleteire támaszkodva a kora avar kor életébe nyerhető betekintés: a még türk módra élő, gazdag férfi már bizánci övvel került a sírba. A kiállítás másik története egy germán kultúrájú közösség életét mutatja be két, feltehetően germán származású hölgy kölkedi sírleletei alapján – mondta el a kutató.
A CEMEC projektben közreműködő európai műszaki partnerek jóvoltából az “életre kelt avarokat” a 21. század legkorszerűbb technikája hozza közelebb az érdeklődőkhöz: interaktív panoramikus idővonal, holografikus kivetítések, 3D modellek, fény- és hangeffektek teszik teljessé a látogatói élményt a kiállítás április 9-i zárásáig.
Forrás: MTI
A Frida című musical bemutatója a budapesti Átrium Film-Színházban
Papadimitriu Athina (b) Mamma és Gryllus Dorka (j) Frida szerepében Dinnyés Dániel, Duda Éva és Hegyi György Frida című musicaljének próbáján a budapesti Átrium Film-Színházban 2017. március 2-án. A darabot Duda Éva rendezésében március 3-án mutatják be. MTI Fotó: Kallos Bea
Legutóbbi hozzászólások