InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Categorized: Színes


Medveárnyék-figyelés a pécsi állatkertben

február 2, 2018
Színes No Comments


Tavaszvárás medveárnyék-figyelésselA pécsi állatkert Nyikoláj nevű hétéves barna medvéje (Ursus arctos) 2018. február 2-án. A néphiedelem szerint, ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és nem látja az árnyékát, akkor nem lesz hosszú a tél. MTI Fotó: Sóki Tamás


A pécsi tévétorony

január 29, 2018
Színes No Comments


TV torony PécsA kivilágított pécsi tévétorony a Tubesről fotózva 2018. január 28-án. MTI Fotó: Sóki Tamás


Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

január 18, 2018
Színes No Comments


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagolyAz erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

 


A Mecsek hegyei

január 18, 2018
Színes No Comments


Szilágy Zengő MecsekA drónnal készült felvételen jobbra a 682 méter magas Zengő, a Mecsek legmagasabb csúcsa látható, mellette balról a 603 méter magas Hármashegy a Baranya megyei Szilágy felől fényképezve 2018. január 18-án. MTI Fotó: Sóki Tamás


Kidobott karácsonyfák begyűjtése

január 8, 2018
Gazdaság, Színes No Comments


Karácsonyfák gyűjtéseBegyűjtött, elégetésre váró karácsonyfákat hoz egy teherautó a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. XV. kerületi Fővárosi Hulladékhasznosító Művének udvarán 2018. január 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán


Cseresznyeérés Zalában

május 4, 2017
Színes No Comments


Cseresznyeérés Zalában

Cseresznyeérés

Érik a cseresznye a Zala megyei Tormaföldén 2017. május 4-én. MTI Fotó: Varga György


Új jegesmedvék érkeztek a Fővárosi Állatkertbe

március 21, 2017
Színes No Comments


Jegesmedvék Budapesten

Új jegesmedvék a Budapesti Állatkertben

A Fővárosi Állatkert két új jegesmedvéje (Ursus maritimus) kifutójukban 2017. március 18-án. A két másféléves jegesmedve, Belij és Szerij a moszkvai állatkertből érkezett. MTI Fotó: Kovács Attila


Vizes vb – Magyar vízi szelfizési rekord a Széchenyi Gyógyfürdőben

március 19, 2017
Színes No Comments


Száztizenhét nappal a budapesti vizes világbajnokság rajtja előtt tömeges vízi szelfizési magyar rekord született vasárnap délután a Széchenyi Gyógyfürdőben.

Vizes szelfi Budapest

Szelfizők a Széchenyi Gyógyfürdő nagymedencéjében, ahol tömeges vízi szelfizési magyar rekord született 2017. március 19-én. Száztizenhárman – köztük a magyar szinkronúszó válogatott tagjai és a vb önkéntesei – szelfiztek egyszerre a telefonjukkal száztizenhét nappal a budapesti vizes világbajnokság rajtja előtt. MTI Fotó: Illyés Tibor

Sebestyén István, a Magyar Rekord Egyesület elnöke az MTI-nek a helyszínen elmondta, hogy a regisztráció alapján 113-an – köztük a magyar szinkronúszó válogatott tagjai és a vb önkéntesei – szelfiztek egyszerre a telefonjukkal a fürdő nagymedencéjében, s ezzel egy új, úgynevezett tömegszerűségi rekordot állítottak fel. Hozzátette: a tömeges szelfizés magyar rekordja tavaly Békéscsabán született, amikor egyszerre ötszázan vettek részt a csúcskísérletben, de a mostani produkció annyiban különbözött attól, hogy a szelfizés vízben történt, s ehhez hasonlóra még nem volt példa Magyarországon.

A 17. FINA világbajnokságot július 14. és 30. között rendezik Budapesten és Balatonfüreden.

Forrás: MTI

 


Vizes vb 2017 – Elindították a visszaszámláló órát

március 19, 2017
Színes No Comments


Budapest vízes VB

Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó a nyári vizes világbajnokság visszaszámláló órájának elindítása után az Erzsébet téren 2017. március 19-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Száztizenhét nappal a rajt előtt vasárnap délelőtt, néhány perccel tíz óra előtt elindították a budapesti vizes világbajnokság hivatalos visszaszámláló óráját az Erzsébet téren.

Gundel Takács Gábor, az esemény moderátora elmondta, hogy az ünnepi aktust a hetes szám bűvöletében úgy időzítették, hogy az óra pontosan 117 nap 11 óra 7 perccel és 17 másodperccel a 17. FINA világbajnokság július 14-i megnyitó ünnepségének rajtja előtt kezdte el mutatni az addig hátralévő időt.

A házigazda felhívta a figyelmet arra is, hogy az interaktív óra előtt felállított pódiumon az érdeklődők okoseszközeik segítségével megismerkedhetnek a vizes vb öt helyszínével, az óránál szelfit készíthetnek néhány magyar vízilabdázó fényképe előtt, illetve az óra alatt elhelyezett mosolymérő azt is megmutatja, hogy éppen mennyire jókedvűek. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország készen áll az eddigi legnagyobb nemzetközi sportesemény megrendezésére, amelynek közel 350 ezer nézőjéből csaknem százezret külföldről várnak. “Magyarországon a magyar himnuszt hallva a világ legjobbjává válni, ez minden sportoló álma, s ez 117 nap múlva valóra válhat” – hangsúlyozta Szabó Tünde, aki szerint a világbajnokság kapcsán az országnak lehetősége nyílik arra, hogy sportéletével magára irányítsa a világ figyelmét, s ezzel történelmet írjon. “A világbajnokság felejthetetlen élményt jelent majd a versenyzőknek, a szakembereknek és a szurkolóknak egyaránt” – jelentette ki az államtitkár.

Szántó Éva, a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a látványosnak és színvonalasnak ígérkező nyári magyarországi eseményt a televízióban a becslések szerint csaknem hatmilliárdan fogják látni, s ennek köszönhetően Budapest kiemelt turisztikai értékeit is. Hozzátette: a vb-k történetében most először fordul elő, hogy a szinkronúszók versenyét külső helyszínen, a Városligeti csónakázó tóban felépített medencében bonyolítják majd le. Kitért arra is, hogy néhány napra egyedülálló sportközponttá alakul át a Batthyány tér, ahol a felépített toronyból a nők 20, a férfiak 27 méterről ugranak majd a mélybe, miközben a háttérben a Parlament lesz látható. Elmondta azt is, hogy a nyíltvízi úszók a balatonfüredi Tagore-sétány előtt versenyeznek majd, az úszók és a műugrók a rekord idő alatt elkészült Duna Arénában, a vízilabdázók pedig a Hajós Alfréd Uszodában küzdenek majd a helyezésekért.

Az óraindító eseményen részt vett a jelenlegi első számú hazai úszó, Hosszú Katinka is. A háromszoros olimpiai bajnok elárulta, hogy a budapesti világbajnokságra úgy tekint, mintha egy újabb olimpia lenne, ezért már a riói úszóversenyek vége után néhány nappal elkezdte rá a felkészülést, amelyen edzőjével, Shane Tusuppal nem változtatnak az előző évekhez képest. Hosszú Katinka úgy érzi, nem terhet, hanem plusz motivációt jelent a számára, hogy a nyári vb-n hazai közönség előtt versenyezhet.

A 17. FINA Világbajnokságot július 14. és 30. között rendezik Budapesten és Balatonfüreden.

Forrás: MTI


Szombaton újra kinyit a Kemenes Vulkánpark Celldömölkön

március 10, 2017
Színes No Comments


Szombaton ismét kinyit Celldömölkön a Kemenes Vulkánpark, amely Magyarország egyetlen, vulkánokat bemutató kiállításának is otthont ad – közölte az MTI-vel pénteken Németh Alíz múzeumi animátor.

Kemenes Vulkánpark Celldömölk

Fotó: Kemenes Vulkánpark

Mint kiemelte, az intézmény országos szinten is egyedülálló kiállításanyaga interaktív és hagyományos múzeumi eszközökkel szeretteti meg az érdeklődőkkel a természettudományok világát. A látogatók kipróbálhatnak például egy gejzírkitörés-szimulátort és egy földrengés-szimulátort, de akár bele is bújhatnak egy vulkanológus bőrébe, annak felszerelésit magukra öltve. Hozzátette: igyekeznek minden korosztály számára közérthető módon átfogó képet adni a Föld vulkánosságáról, sőt más égitestek tűzhányó-tevékenységéről is.

A Naprendszer-terem bemutatja a különböző megfigyelési eszközöket, űrszondákat, sőt lehetőségük van a látogatóknak arra is, hogy virtuálisan leszálljanak egy másik, vulkanikus égitest felszínére egy érintőképernyős kiállítási eszköz segítségével – fűzte hozzá a szakember. Tájékoztatása szerint a vulkáni működésekről kapott ismereteket a harmadik emeleti Vulkánmozi-terem teszi kézzelfoghatóbbá, ahol negyedórás kisfilm mutatja be a tűzhányók változatos világát, ugyanakkor megmutatja azt is, hogy ezek a lenyűgöző természeti képződmények milyen veszélyeket hordoznak magukban.

A kiállítás utolsó szakaszában a Kárpát-medence meghökkentően színes vulkáni múltja tárul elénk, kiemelve a térség nevezetességét, az 5 és fél millió éves bazaltvulkánt, a Ság hegyet. Mint Németh Alíz felidézte, 2016-ban Eötvös Loránd fizikus Ság hegyen zajló kutatásairól, valamint világhírű találmányáról, a torziós ingáról szóló időszaki kiállítással bővült a Vulkánpark kínálata. Szólt arról is, hogy a 2013-ban megnyílt Kemenes Vulkánpark látogatottsága évről évre növekszik, tavaly több mint 11 ezer látogatót vonzott az ország minden részéről, sőt külföldről is, hiszen a kiállítások anyaga angol és német nyelven is megismerhető.

Idén négy téma – a botanika, a geológia, a bányászat és a borászat – köré épülő, vezetett Ság hegyi túrákra is jelentkezhetnek az érdeklődők, és múzeumpedagógiai foglalkozások is zajlanak majd az intézmény falai között.

Forrás: MTI

i> Kemenes Vulkánpark, Celldömölk