InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Author Archive for: admin


Szentandrássy István hagyatéka múzeumba kerül

április 13, 2021
Kultúra No Comments


Megvásárolta a PIM Szentandrássy István hagyatékát, a magyarországi roma kultúra és roma festészet egyik legkiemelkedőbb képviselőjének 47 festményből és 77 grafikából álló hagyatéka állami tulajdonba került. – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel.

Szentandrássy István: Keresztelő Szent János

A kulturális kormányzat a nemzeti jelentőségű közgyűjtemények gyarapításának támogatása céljából gyűjteményvásárlási keretet különített el a Petőfi Irodalmi Múzeum költségvetésében, melynek terhére lehetőség nyílik kiemelkedő művészeti alkotások és műtárgyegyüttesek, történeti emlékek és hagyatékok állami tulajdonba kerülésének biztosítására – olvasható a közleményben. Mint írják, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának kérésére vásárolták meg márciusban Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész hagyatékát. A műtárgyak tudományos feldolgozás és kiállításokon történő bemutatás céljából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) kerülnek.

Szentandrássy István (1957-2020) állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamást, az első hivatásos cigány festőművészt tartja mesterének. Drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Kiemelkedő alkotása ikonszerű stilizációval megalkotott képsorozata, amely Federico García Lorca Cigány románcok című versciklusa alapján készült. Képeiből kiállítást rendeznek itthon és külföldön; 2007-ben adta ki Angyalok nyelvén című festményalbumát.

2012-ben Kossuth-díjat kapott a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért.

(MTI)

Illusztráció:
Szentandrássy István: Keresztelő Szent János (pasztell, papir)
Forrás: Pintér Aukciósház


Élet/Kép – Hétköznapi történetek

április 12, 2021
Kultúra, Társadalom No Comments


Élet-Kép - Hétköznapi történetek Ruprech Judit Tornaterem

Illusztráció: Ruprech Judit Tornaterem című alkotása a kiállításon

Ma nyílt meg Budapesten a Városháza Parkban az Élet/Kép – Hétköznapi történetek c. kültéri kiállítás, amely hamarosan Budapest több pontján is látható lesz. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapest Photo Festival társeseménye.  A kiállítás 2021. április 12. és április 18. között látogatható.

Kapcsolódó oldal:
Élet/Kép – Hétköznapi történetek
Budapesti Tavaszi Fesztivál
Budapest Photo Festival


Mit suttog az erdő?

április 12, 2021
Kultúra No Comments


Amiről a fák suttognak címmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.

Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.

Amiről a fák suttognak
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.

A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.

Szerző: Szalontai Szonja


A verset ünnepli majd’ minden magyar

április 11, 2021
Kultúra No Comments


Aligha akad olyan író-olvasó ember Magyarországon, akinek április 11-éről ne a költészet napja ugrana be kapásból, és rögtön utána az is, hogy a jeles nap egyúttal József Attila születésnapja. De vajon mióta is és miért ünnepeljük a magyar költészetet?

Legelőször az 1956-os nyári ünnepi könyvhéten, majd 1961-ben tartottak a magyar verseket ünneplő és népszerűsítő programokat, de csak 1964-től vált rendszeres hivatalos eseménnyé, és az Írószövetség javaslatára ekkor kapcsolták József Attila születésnapjához. Érdekes egybeesés, hogy Márai Sándor (1900–1989) is ezen a napon született, ám az ő neve akkoriban még csak említésre sem kerülhetett, lévén emigrált polgári íróként nem felelt meg a kor ideológiai elvárásainak. Ellenben a nehéz sorból származó, baloldali érzelmű József Attilából az Aczél–Kádár-korszak kultúrpropagandája proletárköltőt faragott, így neve a politikai kívánalmak szerint is alkalmassá vált a hazai líra képviseletére. Az pedig vélhetően az Írószövetség tévedhetetlen értékítéletének köszönhető, hogy a korszellemet túlélő, irodalmilag megkérdőjelezhetetlen név fémjelzi a magyar líra ünnepét.

Költészet Napja 1970 Pécs Ifjúsági Ház Juhász Jácint

Szerencsére a költészet napja mint jelentős irodalmi esemény sem ragadt meg az ideológiai klisék béklyójában – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy képes volt túlélni közel hat évtized viharokkal tűzdelt történelmi, szellemi és kulturális változásait. Szerte az országban és határainkon túl szerveznek kiadók, iskolák, művelődési intézmények és színházak, kávéházak a kortárs és klasszikus versek köré programokat: felolvasásokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, író-olvasó találkozókat és még sorolhatnánk. A hajdan intézményesült, művi keretek közül kilépve a költészetnap az utóbbi évtizedben képes volt úgy megújulni, hogy mostanra ne kötelező üres program, és ne is csak a szűk szakma privilégiuma legyen, hanem az átlag magyar betűfogyasztó polgár saját személyes élményeként és eseményeként tudja magáénak. A mára – kis túlzással – össznépi mozgalommá váló esemény fókuszába egyre inkább az olvasók, a hétköznapi ember aktív versfogyasztása kerül.

Unger Pálma színművésznő, Pécsi Nemzeti Színház

Ennek szellemében különféle kreatív, saját élményű versmondó maratonok születnek évről évre, melyek az online jelenlét révén egészen széles tömegeket képesek aktív bevonódásra inspirálni mind felolvasói, mind (bele)hallgatói minőségben. Így aztán a tavalyi évben a koronavírus-járvány sem jelentett akadályt, helyette újabb kreatív kezdeményezések születtek: a Pécsi Nemzeti Színház színészei például az otthonukban felvett versvideókat tettek közzé, a versmondók egyesülete szervezésében mintegy száz külföldön élő magyar mondott verset a Facebookon. Az Örkény Színház pedig egészen különleges, személyre szóló ajándékot adott Vers csak neked című különleges kívánságműsoruk keretében: a programra regisztrálóknak telefonban szavalták el kedvenc költőjük egy versét. Szívmelengető hagyományt teremtett Ian Lindsay brit nagykövet magyarországi küldetése idején: évről évre elszavalta magyarul egy-egy nagy költőnk – József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula –egy gyönyörű versét, ezzel a megható gesztussal is még inkább a magyarok szívébe lopva magát, egyúttal tisztelegve a magyar nyelv és kultúra előtt.

Költészet Napja Plakát 1968 Grafikus - Zelenák Crescenda Forrás - Bedő Papírrégiség

Különleges, mára mozgalommá váló kezdeményezéssel robbant be 6 évvel ezelőtt, József Attila születésének 110. évfordulója alkalmából a Gittegylet nevű informális kulturális műhely csapata. Egy rendkívül egyszerű, és talán éppen ennek köszönhetően sikeres gerillaakciót indított el Posztolj verset az utcára címmel: felhívásukra a legtriviálisabb utcai helyszínekre – padokra, üres kirakatokba, kerítésekre stb. – helyeztek ki emberek százai, majd ezrei nekik tetsző verseket, majd a megtalálók a verseket lefotózva szelfivel vagy anélkül feltöltötték az esemény felületére. Az akció annyira sikeressé vált, hogy több mint 20 országban ezerszám kerültek ki magyar versek az utcákra – elérve az eredeti célt: hogy a vers közkinccsé váljon, lépten-nyomon bárki belebotolhasson szó szerint. Tavaly karanténverzióban, azaz FB-eseményként élt tovább a kezdeményezés, és idén sem lesz ez másként, de a tapasztalatok szerint ez kicsit sem szegi kedvét a verskedvelő embereknek.

Idén a tavalyihoz hasonlóan a legtöbb versünnepi program az online térbe kerül, de mára már az életünk szerves része lett a kultúra online fogyasztása, így ez nem lehet akadály. Olvassunk, hallgassunk vagy akár posztoljunk ma verseket – önmagunk örömére, és a magyar líra tiszteletére. De még jobb, ha minden napunk egy kicsit versünneppé válik.

Kapcsolódó oldalak:
A verset ünnepli majd’ minden magyar, Pécsinfo.hu
Együtt szaval az ország
Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának

Költészet Napja Plakát 1968, Grafikus: Zelenák Crescenda, Forrás: Bedő Papírrégiség


Rászorulóknak főzünk! – A Heti Betevő ételosztásaira most is nagy szükség van

március 18, 2021
Civil, Közélet No Comments


Rászorulóknak főzünk - Heti Betevő Pécs

Az ételosztás világjárvány idején sem maradhat el!

Az újabb és újabb Covid-hullámok következtében már tavaly ősszel veszélybe kerültek a Heti Betevő szokásos ételosztásai Pécsett –az önkéntesek azonban nem hagyták magukra a rászorulókat, ehelyett kreatív megoldást találtak a szintén ételosztással foglalkozó Pécs Bike Maffiával összefogva. November óta a Betevő által főzött vasárnapi ebédeket is a PBM biciklis önkéntesei viszik házhoz a „betevősök” rendszeres vendégei számára, a téli időszakban ráadásul minden hétévégén főztek.

 

Egy tál étel a rászurulóknak

Egy tál étel… és egy falat kenyér

A Heti Betevő egy önszerveződő, teljesen átlagos emberekből összeálló segítő közösség, akik helyi adományokból főznek és osztanak meleg ételt arra rászoruló embereknek, tisztán nonprofit jelleggel, önkéntes munkában.

Történetük Budapesten kezdődött, egészen pontosan a Dob utca egyik „fesztelen hangulatú, menő romkocsmájában” – ahogyan a Google-térkép hirdeti a Kisüzemet. Az itt dolgozó szakácsok fejében ütött szöget 2013 karácsonya környékén – látva, hogy mennyit költenek a vendégek szórakozásra, miközben olyan sok embernek okoz gondot a napi betevő –, hogy egyetlen sör árából egy tál tartalmas meleg ételt lehetne főzni a nélkülöző embereknek, mindössze némi jószándék és összefogás kell hozzá. Ezekből pedig nem volt hiány, így a Kisüzem szakácsai következő vasárnap a baráti körükben gyorsan összedobott adományokból megfőztek 50 adag ételt, és a közeli téren ki is osztották a környékbeli rászoruló embereknek. És aztán onnantól kezdve minden vasárnap…

Mostanra pedig már országos hálózattá nőtték ki magukat: idő közben a kezdeményezés egyesületi formába szerveződött, de továbbra is megtartotta „sejtes”, a helyi közösségekben szerveződő és kizárólag önkéntes összefogáson alapuló működését. A VII. kerület után előbb a VIII. kerületben, majd Makón, Székesfehérváron és Pécsett is alakult csoportjuk. Az alapkoncepció azonban mindenütt változatlan: elsősorban a szórakozóhelyek közönségét megcélozva gyűjtenek adományokat kihelyezett perselyeikbe, melynek bevételéből heti-kétheti rendszerességgel önkéntesek munkájával több száz rászorulót látnak el a környezetükben meleg, minőségi étellel. Jellegzetes sárga címkés befőttesüveg perselyeik, melynek logójáról süt az egészséges optimizmus és humor, elég gyorsan a „menőség” védjegyévé váltak, de ezenkívül is mind több vállalkozás és rengeteg magánszemély támogatja tevékenységüket saját lehetőségei szerint, a legkülönbözőbb módokon.

Egy kondérral étel

A kondérból minden adag jó helyre kerül

Pécsett 2016 tavaszán egy, a budapesti példán fellelkesült fiatalember, Sólyom Tamás kezdeményezésére indult el a maroknyi önkéntesből álló csapat munkája, melynek Tamás mellett Szalai Zsófia és Farkas Klára a kezdetektől a mai napig oszlopos tagjai. Mindannyian munka és család, illetve tanulás mellett áldozzák minden második hétvégéjüket az önként vállalt küldetésnek: Tamás a POTE-n végzett munkája mellett éppen most szerzi meg szociális munkás diplomáját, emellett két pici lány édesapja, akik 4-5 évesen néha már szintén besegítenek az önkéntes csapat munkájába; Zsófi pedig pénzügyi vonalon dolgozik és tanul párhuzamosan. Mindjárt öt éve lesz, hogy ha fúj, ha fagy, ha forróság van és mások nyaralni mentek, vagy ha a vasárnap történetesen éppen szilveszterre esik – ők minden második vasárnap mintegy 180 rászoruló embernek adnak meleg vasárnapi ebédet. A tál húsétel mellé mindig csomagolnak zsemlét, gyümölcsöt és házilag sütött süteményt – utóbbiakat a csapat állandó önkéntesei mellett a FB-felhívásukra mind nagyobb számban jelentkező, gyakran teljesen ismeretlen, segítő szándékú pécsi emberek készítik és viszik el nekik. De nemcsak magánszemélyek, hanem mind több vállalkozás is fontosnak tartja, hogy segítse a munkájukat. Az Aranycipó évek óta alkalmanként 300 zsemlével, az uránvárosi Park Pavilon Café pedig – amikor nyitva lehet – csokis islerrel támogatja az ételosztásokat; az előkészületekhez és a csomagoláshoz pedig vagy szükség esetén a közösségi főzéshez kaptak már helyet a Vasutas Művelődési Házban, a Baptista Szeretetszolgálat egyik intézményében, és a korlátozások előtti kedvenc csomagoló helyszínük volt a Mozaiq Café, ahol mindig nagy szeretettel, önzetlenül fogadták őket. Amíg lehetett, a főzést időnként helyi éttermek vállalták magukra (többek között a Trafik, a Teleky Bistro, a Laterum Étterem), az ott dolgozók önzetlen munkájukat és a vasárnap délelőttjüket áldozták az ügyért, sokszor a költségeket is átvállalva. Most pedig már egy éve Auth István vendéglátós (egyúttal önkormányzati képviselő) jóvoltából az üzemelésében álló, a járvány miatt kényszer-zárvatartásra ítélt étterem konyháját tudják főzésre, porciózásra és a csomagok elkészítésére használni.

„Vendégeik” – ahogy a betevősök mondják – jobbára sokgyermekes családok és kisnyugdíjasok, de vannak köztük hajléktalanok, mozgáskorlátozottak és más miatt rászorulók, főleg Uránvárosból és környékéről, de a szabad téri osztásokra amíg lehetett, a város távoli részeiből és vidékről is szoktak jönnek. Csupa olyan nehéz helyzetben lévő ember, köztük sok kisgyerek, akiknek erejüket meghaladó problémát jelent a napi betevő előteremtése. Többségük a Családsegítő Szolgálat ajánlásával veszi igénybe a segítséget, de az önkéntes csapat hitvallásának megfelelően megkülönböztetés nélkül mindenkit egyformán kiszolgálnak. Vendégeik mára mind személyes ismerőseikké váltak, egész családjukat név szerint ismerik, tudnak kisebb-nagyobb problémáikról és örömeikről, így aztán óhatatlanul személyes felelősséget éreznek irántuk. Tudják, hogy ezek az emberek minden körülménytől függetlenül kéthetente számítanak rájuk és a tál meleg ételre, süticsomagra.

Ezért amikor novemberben az uránvárosi ételosztások bejáratott rendszere veszélybe került a megszorítások következtében, haladéktalanul működőképes alternatív megoldást kellett találni az ételosztásra a sorbanállás helyett. Ekkor jött képbe a Pécs Bike Maffia, akik – szintén budapesti mintára – úgyszintén ételt osztanak a város más területein, jellemzően havi rendszerességgel, kerékpáros önkénteseikkel célzottan házhoz szállítva a közösségi főzéssel készült meleg ebédet. A két szervezet között korábban is volt már együttműködés, és a biciklis maffiásokra ezúttal a krízishelyzetben is lehetett számítani. November óta nagyobbrészt ők, kisebb részt a betevősök szállítják ki a meleg ételt, hogy zökkenő nélkül továbbra is megkapják azok az emberek, akiknek ez a létfontosságú. Ráadásul a nehezített helyzetben plusz vállalása is volt a Heti Betevő csapatának: december közepétől a havi kettő helyett 6 héten át minden vasárnap főztek vendégeiknek, természetesen szigorúan ügyelve a higiénés és karanténszabályokra.

Porciózás

Porciózás

A járvány miatti szigorítások azonban nemcsak az éttermek közreműködését lehetetlenítette el és az étel kiosztását nehezítette meg, de alapjaiban tépázta meg az adományforrásokat is, hiszen a vendéglátóhelyek zárvatartásával megszűntek a perselyadományok is. A projekt pedig az alapítás első percétől kizárólag adományokból fedezi az ételosztás költségeit, állami támogatást nem vesz igénybe – helyi átlagemberek önzetlen segítőszándékából működik. Tevékenységük az elsődleges jótékony cél mellett szándékosan egyfajta egyszerű, de annál hatékonyabb társadalmi érzékenyítés is: itt első kézből meg lehet tapasztalni, hogy milyen egyszerűen lehet a közvetlen környezetünkben tevőlegesen segíteni a saját nagyon egyszerű eszközeinkkel, ha az elfordulás helyett a cselekvést választjuk. Mert sokan vannak, akik szívesen tesznek másokért, ha elérhető közelségben adott rá a lehetőség. Nem mindenki született szervező – van, akinek éppen az a testhezálló szerep, hogy van kinek sütnie valami finomságot, míg másoknak az a segítés vállalható formája, ha bevásárlás közben 1-2 kilóval több gyümölcsöt tesz a kosarába, és hazafelé menet beadja az adománygyűjtő helyre. A Heti Betevő koncepciójának lényege éppen ez: hogy épít az emberek szolidaritására és tenni akarására, és ehhez sokféle kapcsolódási lehetőséget biztosít, hogy mindenki, akiben él a jótett iránti vágy, megtalálhassa a segítés neki leginkább megfelelő módját. És a Heti Betevőnél mindig van lehetőség, adományozásra a persely helyett most az átutalás és az adó 1%-a a lehetőség, de Facebook-oldalukon keresztül bármikor lehet csatlakozni a tevőleges feladatokhoz, mert ahogyan azt a szlogenjük is hirdeti: Sosem késő beszállni! Szerencsére ezt sok embertársunk érzi így.

Nekik hála ez országosan havonta körülbelül 2000 adag ebédet jelent – jobban mondva 2000 éhes szájat, illetve 2000 jóllakott embert. Mert a számok mögött emberek vannak, amiként az olyan címkék mögött is, mint rászoruló, mélyszegénység, hajléktalan, sokgyerekes, emberi sorsok rajzolódnak ki, többnyire nem könnyűek. Sokszor a meleg ételnél is többet jelent számukra a jó szó, a törődés, az egyenlő, megkülönböztetés nélküli bánásmód, a tisztelet.

Az önkéntescsapat legnagyobb öröme mégis az, amikor valaki csak azért jön el, hogy elmesélje: megoldódtak az anyagi nehézségei, többé nincs szüksége ingyen ebédre, de nagyon hálás mindenért. Ilyen is van.

Kapcsolódó oldal:
Pécsi Heti Betevő a Facebookon


Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya

december 27, 2020
Kultúra, Színes No Comments


Lépcsőház Páfrány utca Pécs

Pécsett, az Uránvárosban egy Páfrány utcai lépcsőház minden év karácsonyán ünnepi díszbe öltözik.
A több évtizedes hagyomány ötletgazdáját kerestük meg.

Lépcsőház karácsonykor Pécs Páfrány utca

Karácsonyi lépcsőház

Weinreich László a karácsonyi hagyomány elindítója elmondta, hogy még ifjabb korában, úgy 25 évvel ezelőtt, ő és családja kezdte el feldíszíteni a lépcsőházat. Akkoriban főként nyugdíjasok és egyedülállók lakták a lépcsőházat. A fenyőfát egy karácsonyi fatuskó testesítette meg, míg a tuskó mellé kezdetben szalmát, almát és néhány szem diót kezdtek el kirakni, majd a mécseseket és gyertyákat. Később kerámia-falucskát, majd farönkökből saját kezűleg készített, festett manókat, Mikulásokat. Minden évben más-más ötlet jött. Csillagok a falon, fatuskó és az elmaradhatatlan mécsesek. A hagyomány azóta is folyamatos, a díszítés Szentestétől egészen Vízkeresztig teszi hangulatossá a lépcsőházat.

A lakóknak is nagyon megtetszett az egyedi dekorációs kezdeményezés, és az évek során igazi közösségi élménnyé nőtte ki magát a lépcsőház díszítése és a lépcsőházi gyertyagyújtás. Időközben a lakók cserélődtek ugyan, de a karácsonyi szokás nem maradt el.

Idősek és gyerekek, felnőttek és ifjoncok egyaránt gyújtanak itt azóta is egy-egy mécsest Szenteste és karácsonykor, s bővítik a kerámia-falut, vagy tesznek hozzá a dekorációhoz egy-egy apróságot.

Pécs PÁfrány utca lépcsőház karácsonykor

Dekoráció a földszinten

A lakók mellett a szomszédok is kíváncsian várják: vajon az adott évben milyen látnivaló kerül a lépcsőházba. A szomszédos lépcsőházakból, házakból is bekukucskálnak a lépcsőház ajtaján és csodájára járnak. Van, aki évről-évre bekéretőzik, hogy megnézze az újabb látványosságot.

Egy régi mondás szerint „A szív attól gazdagodik, amit ad.” Ebben a lépcsőházban a helyi szokás ápolásával mindenki gazdagodik…

Karácsonyi lépcsőház sötétedés után

A lépcsőház sötétedés után

 

Kapcsolódó hír:
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában, Pécsinfo.hu


Bútor hírek: Budapest, Szarvas

december 17, 2020
Gazdaság No Comments


Bútor hírek: Budapest, Szarvas

Budapesten a pöttyös a divat?

Budapest, Abútor Bútoráruház

Ha csupán a száraz hírt szeretném közölni, akkor csupán annyit mondanék: Budapesten, a jól ismert Abútor Áruházban megkezdték a korszerű, az európai design egyik meghatározó lengyel bútorgyára termékeinek árusítását.
Pontosabban ilyen termékek – elsősorban kanapék, ülőgarnitúrák – eddig is meghatározói voltak az árukészletnek, de most a 2000 négyzetméteres kiállító térben és a katalógusokban felsorakoznak a konyhai és a gyermekbútorok is.

Ám félre a száraz hírekkel, amikor itt a pöttyös konyhai asztal, vidámságot, nagyvonalúságot kölcsönözve a majdani konyhának. Ez ám a játékosság, a játékos “hadüzenet” a komor eleganciának, a tömör lábaknak, a krómozott fémeknek és az atombiztos fáknak.
Én szinte látom a pöttyös asztal körül reggelijükhöz ugráló vidám gyerekeket…
Akik persze nem akármilyen gyerekágyból bújnak a reggelihez elő, hanem teszem azt ilyen mókás bútordarabból:

Aligha mondanánk hagyományosnak ezt a gyerekágyat

Szaladjunk is a weben át az üzletbe, tekintsük meg a kínálatot: Gyerekbútor

 

Szarvasi Bútorbolt

Immár befogadta a szarvasi nép a nem is olyan régen megnyitott ülőgarnitúra üzletet, a Bokros Bútorház kedvező áron kínált készletét.
Ez annyira így van, hogy a környező városok is számos vásárlót küldenek ebbe a bútor birodalomba.
Jön Kecskemét, Szolnok, Szeged, Orosháza bútorra, ülőgarnitúrára éhes lakossága is, a számtalan faluról már nem is beszélve.
Az itt outlet áron kínált egyedi árura persze, hogy kíváncsiak úgy kétszáz kilométeres körzetben. A kínálat persze weben is nyomon követhető, akár itt kiválaszthatja az érdeklődő, van-e olyan termék, amelyre érdemes volna lecsapnia.
Nézze meg Ön is!

Bokros Bútorház, Szarvas

A bútorok témában ajánljuk még elolvasásra: Boltok, bútorok, akciók ; Bútorok, kanapék


Szeretetlángok Sásdon

december 13, 2020
Kultúra, Színes No Comments


Szeretetláng

HOZZUNK EGY MÉCSEST A SÁSDIAK KÜLÖNLEGES KARÁCSONYFÁJÁRA,
Töltsük meg apró szeretetlángokkal a sásdi karácsonyfát!
– olvashattuk a felhívásban.

“Minden kis viaszgyertya megtanít arra,
hogy egy kis melegért, fényért érdemes tövig égni,
mert a kis dolgok fénye az,
ami bevilágítja életünket.”
(Molnár Ferenc) 


Az elmaradt Adventi vásár helyett a szokatlan megoldások évében szokatlan megoldást találtak a helyi kezdeményezők a sásdi (Baranya) közösségi fenyőfa megolkatására és feldíszítésére.

Szeretetláng Karácsonykor Sásdon

December 13-án az ünnepi készülődés jegyében a közösséghez tartozás érzésének lélekerősítő kifejezésére alkalmat és módot találtak a szervezők, és kérték a helyieket, hogy egy-egy kis mécsessel, gyertyával járuljanak hozzá a közösséghez tartozás érzésének lélekerősítő kifejezésére, – segítsenek “díszíteni” a kültéri alkotást.

Mint a felhívás is tartalmazta “Szükségünk van az összetartozás és a szeretet apró lángjaira!”.

Szeretetláng Sásdon


A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves

március 13, 2020
Kultúra, Színes No Comments


1750 éve született Szent Miklós

A cím aktualitását így tavasz közeledtével nem az ajándékhozó Mikulás alakjáról történő megemlékezés adja, – hiszen az az ünnepkör még odébb van, ez alkalommal Szent Miklós személyéről emlékezünk meg.

A nem mindennapi évfordulóra a Pécsi Mikulás hívta fel a figyelmet, aki nem mindennapi módon tisztelgett az „ajándékosztás hagyományteremtője” előtt, – egy nem mindennapi időpontban.

Szent Miklós filatélia

1750 éve született Szent Miklós, postai emlékbélyegző, Magyar Posta

A márciusi megemlékezésre az okot az adta, hogy Szent Miklós születését az időszámítás szerinti 270. március 15-ére jegyzi több hivatkozás, bár ennek írásbeliséggel, vagy tudományosan is alátámasztott időpontja nem ismert. Ez évben éppen 1750 éve született a számos legendát jegyző Szent Miklós. A Pécsi Mikulás a megemlékezésre sem mindennapi megoldást választott. A Magyar Posta segítségével alkalmi postai bélyegzéssel tiszteleg a Mikulások Mikulása előtt. A magyar bélyegkibocsátásban Szent Miklós, Mikulás, vagy a Télapó ritkán előforduló motívum, de a külföldi viszonylatban is különleges és ritka a hasonló megemlékezés bélyegzés.

A Magyar Posta több alkalommal örvendeztette már meg nem csak a bélyeggyűjtőket, de a postai üdvözlőlapok küldőit is a karácsnyi ünnepkörhöz kapcsolódó bélyegkibocsátásokkal. A hazai karácsonyi témájú bélyegek szépek és ezért igen kedveltek.

Magyarországon december 6.-án ünnepelt Mikulás napja Szent Miklós emléknapja is, mely ma már főleg a gyermekek körében az ajándékozástól népszerű.

 

 „Mürai Szent Miklós

(Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.)

Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, – Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.” Forrás: hu.wikipedia.org

Kapcsolódó oldalak:
Mikulás Posta Pécsett
Pécsi Mikulás
Mikulásblog
Karácsony bélyeg


Tájékoztatás a „GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című hitelprogram termékdokumentációjának változásáról

december 8, 2019
Gazdaság No Comments


Energia tanúsítvány

Az Innotau Kft. törekszik a piaci szereplők folyamatos tájékoztatására! Most egy igen fontos, sokakat érintő témával keresték meg portálunkat, hivatkozva a közös érdekre. Hiszen olvasóinkat naagyon is érinti, érdekli az energiahatékonyság, az energia felhasználás költségvonzata, az ehhez szükséges hitelek megszerzésének lehetősége!

A Széchenyi 2020-ban foglaltak szerint a “Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című – GINOP-8.4.1/A-17 kódszámú – hitelprogram termékdokumentációja az alábbiak szerint módosult:

Kölcsönkérelmi Nyomtatvány természetes személyek részére:

– törlésre kerültek a személyi azonosító jel megadására vonatkozó cellák.

Költségvetés és nyilatkozatok:

– A táblázatban alkalmazott képletek és a formai kialakítás frissítésre került

– A kitöltést és értelmezést munkafüzet laponként elhelyezett leírások segítik

Kalkulátor fedezetszámításhoz:

– A formavilág hasonló a kölcsönkérelmi nyomtatványokhoz

– Cellaformázások és képletjavítások támogatják a felhasználást

Adatvédelmi tájékoztató:

– A Takarékbank csoport 2019. október 31-i fúziója miatt a dokumentumban szereplő csoportra vonatkozó adatok kerültek módosításra.

A korrekciók hatályba lépésének időpontja: 2019. december 2.

***

Az Innotau számtalan egyéb fontos információt is szolgáltat honlapján:
Energetikai tanúsítvány, energiatanúsítvány