Kossuth dagerrotípia a Nemzeti Múzeumban

Kossuth dagerrotípia Nemzeti MúzeumKossuth Lajosról készült dagerrotípia a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Bank rendhagyó sajtótájékoztatóján a múzeum épületében 2017. március 13-án. A kivételes műtárgyat, amelyet a múzeum első alkalommal mutat be március 15. alkalmából, a jegybank vásárolta meg az Értéktár Program keretében. A felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Életre kelt avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Életre kelt avarok
Egy érdeklődő az Életre kelt avarok című kiállításon Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2017. március 3-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A tárlat a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) elnevezésű, európai uniós projektnek köszönhetően jött létre: a CEMEC célja, hogy hét európai ország múzeumi és kulturális intézményei – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum – kora középkori gyűjteményeiből válogatva, kiemelkedő műtárgyak segítségével mutasson be egy rendkívül izgalmas történelmi korszakot – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján Varga Benedek főigazgató. Vida Tivadar régész hozzátette: a Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna által rendezett kiállítás két avar kori sír leleteiből kiindulva kelti életre virtuálisan a korszak szereplőit. Az uniós projekt és az ahhoz kapcsolódó kiállítás egyfajta kísérlet egy új európai muzeológia megvalósítására – hangsúlyozta.

A szakember szerint a tárgyakat a régészet hosszú ideig etnikumjelző szereppel ruházta fel és helyezte el egy szilárd határokkal meghúzott Európa térképén. A CEMEC újítása, hogy ezt a statikus képet igyekszik fellazítani: középpontjában az egyén helyezkedik el tárgyi világával, társadalmi környezetével és kultúrájával együtt – számolt be. Vida Tivadar elmondása szerint a Nemzeti Múzeum kiállítása két 7. század elején élt, avar kori előkelő életét tárja a látogató elé, őket a 21. század legkorszerűbb technikája kelti életre virtuálisan. A kunágotai előkelő sírjának leleteire támaszkodva a kora avar kor életébe nyerhető betekintés: a még türk módra élő, gazdag férfi már bizánci övvel került a sírba. A kiállítás másik története egy germán kultúrájú közösség életét mutatja be két, feltehetően germán származású hölgy kölkedi sírleletei alapján – mondta el a kutató.

A CEMEC projektben közreműködő európai műszaki partnerek jóvoltából az „életre kelt avarokat”  a 21. század legkorszerűbb technikája hozza közelebb az érdeklődőkhöz: interaktív panoramikus idővonal, holografikus kivetítések, 3D modellek, fény- és hangeffektek teszik teljessé a látogatói élményt a kiállítás április 9-i zárásáig.

Forrás: MTI