Cikksorozatunk legutóbbi írásában tömör, szinte csak felsoroló összképet adtunk a korszerű légszabályozás strukturális alaplehetőségeiről (az ún. passzív technikák kivételével). Csak a split klímákról írtunk kicsit bővebben.
Ebben a rövid áttekintésünkben még nem nyújthattunk közelképet a jelen monoblokk jellegű és osztott hőszivattyú-készülékeiről, hőcserélős HMV-tartályairól, klíma-dekorcsatornáiról, all-in-one (összesített) illetve mobil Aux- és Midea-klímaberendezéseiről, csak előkészítettük érdemi ismertetésüket. Hiszen előző, átfogó cikkünkben nem ejthettük módját még annak sem, hogy az egyes megemlített konstrukciók alakváltozatait, illetve a beltéri elhelyezés választható alternatíváit taglaljuk, az árkülönbözetekkel együtt. Egy példa: az oldalfali elhelyezésű légkondicionáló készülék nemcsak szem-előtti lehet, hanem gyártanak folyosói faliszekrénybe rejthető, keskeny térfoglalású, vertikális – VTAC – monoblokk formaváltozatot is. (Csendeset, azonban igen drágát.) Egyébként léteznek padlóra állítandó „console” variánsok is, ám gyakoribb a „parapet” megoldás – így nevezik a padlóközeli, illetve a nem plafon-közeli, hanem egyenest mennyezeti vagy álmennyezeti telepítésű split klímák nagy részét. Mostani írásunkban – és még következő cikkünkben is –, a hőszivattyú témájánál fogunk időzni.
A léghűtő/fűtő funkciójú hőszivattyú telepítése lehet földmunkát igénylő, de telepíthetők másmilyen, a kültéri levegőre alapozott működésű, illetve levegő–víz-elvű hőszivattyúk is.
Egy osztott üzemű hőszivattyú – mint rendszer – kültéri egységét és egy „klímának” mondott légkondicionálónak a mai dizájnú kültéri egységét laikus szemmel olykor már-már lehetetlen egymástól megkülönböztetni. Elvégre a két rendszer működése is – ami a hűtési funkciót illeti – nagyon hasonló: sűrített hűtőközeg által kivonják a beltérből a begyűjtött hőt és a szabadba juttatják (ugyanis sem a hőszivattyú, sem a klímakészülék nem gyárt hideg levegőt, amit a beltérbe pumpálhatna, hanem a meleget pumpálja ki). A két rendszer jelentős különbségei a fűtési üzemmódra váltás nyomán ütköznek ki. Bár ilyenkor mindkettő egyszerűen átfordítja a belső hőkivonást külső-légtérivé, hogy meleget juttasson a beltérbe, ezt a folyamatot az irányváltó-szelepes hőszivattyú sokkalta jobb eredménnyel végzi.
A hűtőközeget (a cseppfolyós halmazállapotú gázt) a kültéri levegő akkor is melegíti, amikor az ember odakint nagy hideget érzékel, de a hőszivattyú-berendezés jóval nagyobb mennyiségű hőt gyűjt a hideg szabadtérből – vagy épp a földből –, mint a klímaberendezések általában. Némi elektromos rásegítés is elkel, de csak a nagyobb mínuszoknál. Akadnak ugyan „fűtésre optimalizált” (vagyis fűtésre specializált) klímakészülékek is, amelyek hatásfoka teljesen kielégítő, de még az ilyen készülékek sem alkalmasak arra, hogy még melegvizet is biztosítsanak, márpedig a levegő–víz-elvű hőszivattyú ezt teszi. A hőszivattyúról és rendszerváltozatairól legközelebb befektetési szempontból is írunk.
Kapcsolódó témák:
AC. S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
A klímakérdés most a kérdés!
Klíma címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.