Marketingtervezés – a helyzetelemzés szempontjai

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb, a marketingtervezés fázisainak meghatározása kapcsán, amikor a tervezés menetében kijelöltük a helyzetelemzés pozícióját is, már megmagyaráztuk a pozíció és a funkció összefüggését, hogy miért szükséges a helyzetelemzési feladatcsoportnak legelöl szerepelnie. Természetesen a marketingterv kész, lefektetett prezentációjában a vezetői összefoglaló – mint egyfajta előszó, bevezetés – meg fogja előzni a helyzetelemzési fejezetet, de az összefoglaló gyakorlatilag az írott tervnek épp a legutoljára elkészülő része, amelynek szövege csak utólagosan kerül a helyzetelemzés elébe.

               A tervezet egészére vonatkozik, hogy előzetesen tudatos módon külön foglalkozni kell az adatgyűjtés, információszerzés metódusaival, kutatási, felderítési tematikus pontok kijelölésével, a marketinginformációs tudásrendszer szerepével a tervezésben.

                Tanácsos sokféle részelemzést elvégezni, jóval többfélét annál, mint ami a prezentációs elvárás, és így az írott tervben már csak egy válogatást állítani össze az elvégzett részelemzések leirataiból.

                A helyzetvizsgálatnak négy szintje lesz: a piac szintje (vevők); az iparág vagy szakág szintje (eladók); a versenytársak szintje (részben vagy nagyjában-egészében fokozottan hasonló eladók); végül a saját vállalat, vállalkozás, cég szintje (a saját vállalatot meg kell tanulni kívülről is nézni, a külső tényezők, szereplők mezőnyébe állítva, egybevetni az aktuálisan adott piaci lehetőségeit, illetve szervezettségét stb. a többiekével).

                 Módszertanilag egyfajta tölcsért építünk a kiszélesüléstől lefelé, a makrokörnyezet tárgyalásától a mikrokörnyezetéig.   Az első alfejezet tehát az általánosabb piaci helyzet, gazdasági környezet mellett az erre ható politikai jogszabályi, társadalmi-kulturális (például generációs-értékrendi, természeti-környezeti, technológiai viszonyokra, változási trendekre is ki kell térjen. Mindez („a tölcsér bemeneti része”) az ún.  PESTEL-elemzésnek felel meg, amelynek keretében az általunk (cégünk által) a legkevésbé befolyásolható faktorokat tekintjük át. (Kiemelten a PESTEL-elemzéssel egyébként már foglalkoztunk cikksorozatunkban, „a marketing-mix bővítményeiről” szóló írások egyikében.)

                 A második alfejezetbe foglalt vizsgálatok vezérfonalát az iparági környezet „öt erő”-modellje, szempont-struktúrája jelenti. Az „öt erő”: az iparági verseny intenzitása, a vevők alkuereje, a beszállítók alkuereje, az új belépők fenyegetése és a helyettesítő termékek fenyegetése.

              Harmadik alfejezetünk megírásához a versenytársak számbavételét és az őket illető cégelemzéseket kell elvégeznünk: milyen marketingcéljaik tapinthatók ki, az eddigiekben mely eredményeik ismerhetők fel sikerekként, milyen erősségeik és gyengeségeik vannak – marketing-tekintetben is – , milyen jövőbeni lépések várhatók részükről.

             A helyzetelemzés záró alfejezete a saját vállalat és a környezet viszonyának elemzését tartalmazza. Nagyjából a SWOT-analízis előírásainak teljesítéséről van szó – a belső segítő tényezők (erősségek), a külső segítő tényezők (lehetőségek), a belső hátráltató tényezők (gyengeségek) és a külső hátráltató tényezők (veszélyek) vizsgálatáról – , azonban a SWOT keretében megintcsak lehetőség kínálkozik számos olyan részvizsgálatra is, amelyek nem feltétlen szükségesek a SWOT-megírás elfogadható korrektségéhez, ám a vállalat jobban jár, ha azokat is elvégzi (elvégezteti).

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés
A marketingtervezésről általánosságban
A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA