InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Tagged: EU-támogatás


Önfertőtlenítő és-tisztító felületű padlóburkolatot dolgoz ki a Graboplast és a Pannon Egyetem

január 12, 2018
Gazdaság No Comments


Világszinten is innovatív, önfertőtlenítő és -tisztító, kopásálló és flexibilis felületű padlóburkolatot dolgoz ki közösen a győri Graboplast Zrt. és a veszprémi Pannon Egyetem, amire közel egymilliárd forint európai uniós támogatást nyertek- tájékoztatta a győri székhelyű padlógyártó vállalat az MTI-t.

Az új padló segítségével csökkenteni tudják a kórházi eredetű fertőzések számát. A közös munka tavaly szeptemberben kezdődött, az új terméket a terveket szerint alapvetően egészségügyi intézményekben, például kórházakban, orvosi rendelőkben, vagy szociális intézményekben használják majd.
Az új termék iránt jelentős exportpiaci igény várható a tájékoztatás szerint, mert egy általános higiéniai problémára nyújt hatékony megoldást úgy, hogy ezzel jelentősen csökkenti a megbetegedések számát, és ezáltal az egészségügyi kiadásokat. A négyéves időtartamú fejlesztési időszakban egy könnyen feldolgozható lakkot fejlesztenek ki, amely a padlóburkolaton megfelelő intenzitású fény hatására oxigén és légnedvesség jelenlétében, molekuláris szinten oxidálja és ártalmatlan komponensekre bontja a kórokozókat.

Ez a speciális lakkréteg a lágy, flexibilis PVC padlókárpitok felületét a kopásállóság növelése mellett hatékony önfertőtlenítő és öntisztító sajátságúvá teszi. A munka laboratóriumi szinten az egyetemen, míg gyakorlati formában a Graboplast tatabányai üzemében folyik.

A Graboplast az idén a győri üzemében szeretne sportpadló kapacitásbővítő beruházást végrehajtani, emellett az elmúlt hároméves intenzív beruházási időszakot követően, ebben az évben is több kisebb beruházás, projekt megvalósítását tervezik üzemeikben. A műpadlókat és parkettákat gyártó győri székhelyű Graboplast Zrt. 2016-ban 31 százalékkal növelte üzemi eredményét, amely 879 millió forintra emelkedett. A vállalat 18,1 milliárd forintos árbevétellel és 684 millió forint adózott eredménnyel zárta a 2016-os évet, amely 181 millió forinttal haladta meg az előző évi értéket. A közel 700 munkavállalót alkalmazó vállalat a lakossági padlók előállítása mellett saját fejlesztésű speciális padlóburkolatokat gyárt Győrben és Tatabányán, illetve parkettát készít Kecskeméten. Padlóit a világ száznál több országban használják, az árbevétel 90 százaléka exportból származik.

Forrás: MTI


Tudatos vállalkozói felelősségvállalás

augusztus 8, 2017
Gazdaság, Promóció No Comments


Mit jelent a „VFV” és a „CSV”?

A Lajtorja Program korábbi cikksorozata keretében az eddigiekben a „CSR”, a társadalmi érdekű vállalati felelősségvállalás értelmével és problematikájával foglalkoztunk. Annyiban talán nem elég kifejező a „társadalmi érdek” jelzős szerkezet, hogy a vállalati világ jelzett felelősségvállalása valójában a bioszférát is átfogóan érinti. Nem egyszerűen valamely terapeutikus, társadalomjobbító igény hívta életre a „CSR”-t, hanem az a felismerés, hogy maguk az emberi létfeltételek mennek veszendőbe bizonyos szemléleti és gyakorlati változások nélkül.   A „CSR” terjedése és minél határozottabb érvényesülése létfontosságú tendencia. Lényege nem a for-profit tevékenységek valaminő leépítési folyamata a non-profit gazdaság abszolutizálása irányában, hisz ez is katasztrofális következményekkel járna. A cél a for-profit irányultság és a felelősségviselés össze-szervítése egymással, egyúttal a for-profit irányultság elválasztása az ökonomizmustól, vagyis a profit feltétlen minél fokozottabb növelésének kondíciójától: az ökonomizmus elejtése. Ám a „VFV”-optimum elérése, vagyis a valóban felelős vállalat működésformájához történő eljutás sok vállalat számára a meglévő jószándék mellett sem könnyű, sőt, akár lehetetlen is, ha csupán merev „CSR” -előírásokat igyekszik követni, mérőszámokat teljesíteni.

A vállalat méretének ökonomizmus-kerülő optimumát bemérni és azt megtartani –  a szállítási távokat minimalizálni (világosan meghatározott viszonyítási alap ehhez is kell) –   a termékkört úgy alakítani, hogy minél több összetevőjének helye lehessen a fenntartható jövőben is –  állandó figyelem az igazságtalanságok kerülésére, kiküszöbölésére a vonatkozó igazságosság-kutatási modellek ismeretében – mindezek nélkül nincs valóban felelős vállalat. És nincs „CSV” nélkül, vagyis a „CSR” kreativizált formája nélkül sem, amely a versenysiker korunkban feltáruló útja. A „CSV” nem engedi elspórolni a piacok és értékláncok olyan újra- és újragondolását, amelybe a társadalmi szempont is bevonódik. A „CSV” (Creating Shared Value)-koncepció szerinti vállalati irányultság közös érték teremtésére mutat, összekapcsolva a versenyképesség és a környezeti egészségjavulás illetve -karbantartás szempontját. Például az Unilever India úgy szerzett új vevői szegmentumot, hogy sok női értékesítőt alkalmazott, akik a cég szappanját sok eldugott településre is eljuttatták,  eképp egybeesett 1. a vevőkör és a foglalkoztatotti kör bővítése és 2. a cég hozzájárulása a fertőzések megfékezéséhez. A CSV útját választó vállalatoknak érdemes segíteniük helyi klaszterek kialakulását, szakági szereplők cég- és intézmény-szövetkezéseinek, együttműködési köreinek (szállítók, előállítók, szolgáltatók, kutatók stb.) költségcsökkentő és hatékonyságnövelő fellépését.

A VKB Nonprofit Kft. szívesen látná, ha a CSR, CSV és VSV értékei a saját tevékenysége révén is elterjednének.

Ehhez Ön is hozzájárulhat.

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


A Lajtorja program segít

július 4, 2017
Gazdaság, Promóció No Comments


VKB Nonprofit Kft. új projektje, a „Lajtorja” elnevezésű, térségi foglalkoztatásjavító céllal szervezett program várhatóan 2018 elején útjára indul. A több hazai régióra kiterjedő  esélynövelő program kezdeményezői nehéz helyzetű kistelepüléseken lakó emberek mikrovállalkozásait hívják életre és gondozzák. Jobb sorsra érdemes energiák, pangó képességek mozgósítását szorgalmazzák.

Képletesen szólva, nem halat, hanem hálót nyújtanak a hátrányos helyzetállapotukból kimozdulni hajló részvevőknek. Bár ezeket az apró vállalkozásokat (egyes működtetők, párok, családok, kis ismerősi körök tevékenységi egységeit) külső impulzusok segítik majd létre, de beletanulási folyamat által a résztvevők egyre közelebb jutnak az önálló döntések, a szabályozásokról történő tájékozódás és az intézkedő lépések képességéhez.   Amint az első körben belépő jelentkezők, úgy az ezután csatlakozók is olyan jogi és adóügyi támasztékot kapnak, amelyre figyelve kompetenciáik is javulni kezdenek. A segítség nincs a szervezők tevékenységi ajánlataihoz kötve: a leendő mikrovállalkozók  maguk is tehetnek ajánlatot arra,  mely termékek készítésével, vagy mely késztermékek milyen átalakításával szeretnének rendszeresen foglalkozni.

A programgazda segít a belépő által választott munka indító anyagbeszerzésénél, útbaigazít az értékesítés dolgában, illetve kérés szerint akár átvállalja az előállított termékek értékesítését, előzetes felvásárlási összeget nyújtva. A program előrehaladtával olyan szerveződés körvonalazódik, amely egészében nem a szociális szövetkezetek szerkezetét mutatja, vagyis nem a kedvezményezettek együttműködését koordinálja, hanem egységenként vezeti az önálló gazdálkodás felé a résztvevőket, így valósít meg javukra szóló együttműködést, gyarapodó számú alapítvány, szervezet illetve önkormányzat közreműködése mellett.

Szóval itt a remek alkalom, hogy a beragadt elképzeléseiket kicsit leporolják és újra alkalmassá tegyék rejtett képességeiket hagyományőrzésre, örömszerzésre és bevételteremtésre is egyúttal.

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


Az uniós források sikeres lehívásáért kötött megállapodást az MFB és az MFK

április 6, 2017
Gazdaság No Comments


Együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MFK) a központi uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök fejlesztéséért, illetve a minél nagyobb számú sikeres hazai pályázat eléréséért, a céltudatos, innovatív pályázói magatartás erősítéséért – közölte az MFB csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a keretmegállapodás értelmében az MFK beazonosítja a gazdasági potenciállal rendelkező fejlesztési projekteket, javaslatokat, majd részt vesz ezek átvilágításában és a pályázathoz szükséges feltételrendszerek kialakításában. Az MFB pedig vizsgálja, hogy a lehetséges beruházások megfelelnek-e a fejlesztési banki elvárásoknak, illetve ellátja a finanszírozási modell kialakításának felügyeletét, és közvetlenül is részt vesz az adott projekt finanszírozási feladatainak ellátásában.  Az MFB-MFK együttműködés szakértői szinten már folyik, a konkrét fejlesztések kiterjednek többek között az energetika, a közlekedés és az egészségügy területére. A projektek között egyaránt találhatók önkormányzati és vállalati kezdeményezések.

Kiss Antal, az MFK ügyvezetője szerint a két intézmény együttműködése a Magyarországra érkező uniós források mennyiségében is mérhető lesz. A potenciális pályázók közérthető és felhasználóbarát tájékoztatása, az elosztható források koordinálása, valamint a megfelelő projektekhez irányítása mind segítheti az uniós pénzek sikeres lehívását – fogalmazott a közlemény szerint. Az együttműködés az Európai Beruházási Terv szellemében, annak második pilléreként jött létre. A Juncker-terv néven ismert Európai Uniós beruházási terv célkitűzése, hogy megszűnjenek a beruházásokat gátló tényezők, közismertebbé váljanak a közösségi finanszírozású fejlesztések, illetve javuljon az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználása. A terv konkrét elemei: három év alatt legalább 315 milliárd euró forrás beruházási célokra, a reálgazdaságba irányuló fejlesztések előtérbe helyezése, valamint beruházásbarát környezet megteremtése.

A 2015-ben alapított MFK professzionális magyar nyelvű forráskereső és tájékoztató rendszert működtet a vállalkozások számára, míg az MFB a 2014-2020-as ciklusban az európai uniós forrású, visszatérítendő pénzügyi eszközök közvetítését végzi. A bank által működtetett MFB Pontok hálózatában mintegy 540 milliárd forint összegű, európai uniós forrású hitel- és kombinált hitelprogram érhető el, emellett a következő hónapokban további 130 milliárd forint összegű forrás nyílik meg a pályázók számára.

Forrás: MTI


Zenélő aszfaltrésszel újítják meg a 67-es főutat

március 17, 2017
Gazdaság No Comments


Zenélő szakaszt épít be a 2-szer 2 sávosra bővülő 67-es számú főút Kaposvár felé vezető részén a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). A NIF az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismerteti: az út a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából 60 milliárd forintból, európai uniós és magyar források felhasználásával valósul meg. Az építkezés kivitelezője a S+S R67 Konzorcium (STRABAG Építő Kft., STRABAG AG és SOLTÚT Kft. közös ajánlattevők).

A felújítás során 12 csomópont, Mernyeszentmiklós és Somogybabod település között a gyorsúttal párhuzamosan új összekötő út, illetve a gyorsúttal párhuzamosan a lassújármű és kerékpáros forgalom számára burkolt szervizút épül. A mezőgazdasági művelésű területek megközelítésére pedig földutakat hoznak létre. A speciális technológiájú akusztikus vagy zenélő aszfalt zenei hangokat bocsát ki, amikor az autós ráhajt az útra. A kivitelezés során ugyanolyan aszfaltot terítenek le, mint bármely más útszakaszon, azonban a felületet egy gyémántvágóval bemetszik keresztirányban. A hang magassága a barázdák mélységétől és egymáshoz viszonyított távolságától függ. Voltaképpen az aszfaltba vésett mélyedések képezik a kottát, a kocsi gumija a gitár húrja, az autó karosszériája pedig maga a hangszer. Amikor az autós ráhajt a Kaposvár felé vezető úton a keréknyomnyi vagy teljes sávon elterülő “bitumen kottára”, a Republic együttes A 67-es úton című dalát fogja hallani.

A formabontó aszfaltrész a tervek szerint 2019-re készül el. A fejlesztést követően gyorsforgalmi úton lehet majd közlekedni Kaposvártól az M7-es autópályáig.

Forrás: MTI

 


Küldeményt követő rendszert fejleszt a Magyar Posta

március 9, 2017
Gazdaság No Comments


tértivevény kép Magyar Posta

Papír alapú tértivevény, Fotó: Magyar Posta

A Magyar Posta könyvelt küldeményt követő rendszert fejleszt az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásában 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és a posta 1,9 milliárd forint saját forrásából, a projekt 2018 közepén valósul meg.

A sajtótájékoztatóval egybekötött projekt indító csütörtöki rendezvényen Bártfai-Mager Andrea, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos elmondta: a posta kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek változó igényeire, a projekt megvalósításával követhetővé, átláthatóvá válik a könyvelt küldemények folyamata, a cég nagy lépést tesz a digitalizációban, többi között kivezeti a papíralapú tértivevényt. Bártfai-Mager Andrea szólt arról, hogy a postai piac liberalizációjával a Magyar Postának egyre erősödő valódi piaci versenyben kell helytállnia, az átalakuló piaci környezetben meghatározó a digitalizáció, az online kommunikáció, az e-kereskedelem terjedése. A kormánybiztos hangsúlyozta: a Magyar Posta stratégiai célja, hogy a piacvezető pozícióját megtartsa, erősítse, amit nehezít a  logisztikai területen országosan meglévő humánerőforrás hiány. Szerinte ennek kezelésében a béremelés segíthet, és emlékeztetett arra, az állami vállalatoknál 2019-ig több lépcsőben megvalósuló, átlagos 30 százalékos béremelés célja, hogy az állami vállalatok dolgozói stabil életpályát lássanak maguk előtt. Hozzátette: a Magyar Postának is lehetősége lesz jó szakemberek felvételére, megtartására.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a Magyar Posta fejlesztéseivel bizonyíthatja, hogy egy állami vállalat nem feltétlenül piacképtelen, veszteséget termelő cég a valódi versenypiacon. Elmondta, a kormány kiemelten foglalkozik azzal, hogyan lehet a XXI. században az állami szereplő is versenyképes a piacon, a 2014 óta képviselt állami bürokráciacsökkentés pedig a növekedés, a fejlődés akadályát kívánja megszüntetni. Az államtitkár kifejtette: a Magyar Posta a legtöbb telephellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon, olyan direkt kapcsolatot teremt az állampolgárok és az állami szereplők között, amely elvezethet oda, hogy a magyar állam valóban versenyképes legyen, mert – szerinte – jelenleg még nem az, de Magyarország erősödik abban is, hogy visszaszerezze versenyképességi pozícióját.

Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a társaság célja a szolgáltatás modernizálása, amihez a digitális eszközök segítséget nyújtanak. Ismertette, hogy a projekt végrehajtása során a könyvelt küldemények mindenki számára követhetőek lesznek a feladástól az átvételig. Mintegy 8 ezer munkatárs kap mobileszközt, a postahelyeken digitális aláíró padokat helyeznek ki, a forgalmasabb területeken kézbesítők mobilnyomtatókat visznek magukkal. A Magyar Posta tájékoztatása szerint az új rendszer segítségével átláthatóbbá válik a teljes folyamat és kiküszöbölhető lesz az információhiányból származó bizonytalanság, emellett a rendszer biztosítani fogja az e-személyi igazolvány funkcióinak kihasználását.

Forrás: MTI


Indul a szupergyors internet program kivitelezését követő projekt

február 7, 2017
Gazdaság No Comments


Indul a szupergyors internet program (SZIP) kivitelezését követő projekt, a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 400 millió forint európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló projekt célja a szupergyors internet program szélessávú fejlesztéseinek előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása – közölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kedden az MTI-vel.

A SZIP kivitelezését követő projektben a megépülő hálózatok szakszerűségét, elvárt minőségét, jogszabályi feltételeknek való megfelelését biztosító felügyelőmérnöki hálózat kiépítésével és működtetésével kapcsolatos munkafolyamatokra kerül sor. A projekt feladata a nyertes pályázók, valamint az önerős fejlesztési megállapodást aláírók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a kiviteli munkák követése, műszaki ellenőrzése, a megépült hálózatok megfelelőségi, minőségi és átvételi vizsgálatainak biztosítása a tervezési és hálózatépítési ajánlásban, a tervezési és kivitelezés követési útmutatóban foglaltaknak megfelelően.   A tájékoztatás szerint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint projektgazda gondoskodik a felügyelő mérnökök kiválasztásáról, felkészítéséről.

Forrás: MTI


Kutatás-fejlesztés kapacitás hatékony eloszlását segítő szakértői rendszer az egészségiparban

február 6, 2017
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Pannon Egészségipari Klaszter ismertette fejlesztési elképzelését, mellyel a kutatás-fejlesztés területén tudhat segítséget nyújtani az egészségipar területén működő vállalkozásoknak, kutatóhelyeknek.

Varga Gábortól, – a klaszter klasztermenedzsere elmondta, hogy a vegyi, a gyógyszermolekuláris vagy az élelmiszeripari alapanyagokkal dolgozó kutatóhelyek és az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevő fejlesztők – megrendelők eloszlása aránytalanul egyenlőtlen. Jellemzően az egyik oldalt a piacot a város méretű gyárakat fenntartó, azaz nagy kutatói kapacitással rendelkező gyógyszergyárak képviselik, az iparág legnagyobb forgalmát maguk mögött tudva. Ezzel szemben időről időre hallani apró cégekről, startup-okról, akik sajátos gondolkodással forradalmi találmányok, molekulák, elgondolások, vagy eljárások előállításában, kitalálásában jeleskednek. A kettő között jellemzően középen a táplálék-kiegészítők fejlesztői állnak. A piaci kép abban sem egységes, hogy míg a megrendelői oldal folyamatosan gazdaságilag nem a leghatékonyabb módon jut a kutatási szolgáltatáshoz, addig a szolgáltatók, azaz a legtöbb esetben a vizsgáló és kutatólaborok gyakrabban küzdenek a kapacitás felesleg kérdésével, mint a túlzott megrendelés számmal.

Mivel a K+F folyamatok 70%-hoz szükség van valamilyen laborban végezhető mérésre, ellenőrzésre, kísérletre, a laborkapacitás költséghatékonyságának növelése alapjaiban változtathatja meg a K+F folyamatok költség struktúráját és összköltségét. Bár a piac szereplőinek mérete és gazdasági ereje eltér, a probléma minden szinten azonos. Az említett nagy kapacitással rendelkező K+F cégeknél a kapacitás mérete miatt alakul ki időszakos kapacitás kihasználatlanság, vagyis felesleg. Ez annak a következménye, hogy a kutatólaborok magas terheltségi szintre vannak optimalizálva, minden ettől eltérő, vagyis átlagos terhelés már felesleget okoz. Ugyanakkor még ezzel a felállásal is lehet a kutatás folyamata során olyan pillanat, amikor a meglévő laborkapacitás sem elegendő, mivel adott vizsgálatokhoz olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel a kutató, fejlesztő cég, vagy intézet nem rendelkezik. Ilyenkor a laborkapacitás szintjén egyszerre van jelen a felesleg és a hiány. Ismert tény az is, hogy a kutatócégek és intézmények, illetve az általuk felépített laborok nincsenek berendezkedve arra, hogy a tulajdonos megrendelésein kívül külső megrendelők igényeit is teljesítsék, esetleg magát a labor kapacitást engedjék át külsős kutatóknak, nincs olyan mechanizmusuk, amellyel ezt a kihasználatlanságot enyhíteni tudnák, azaz a labor költséghatékonyságát növelnék.

Varga Gábor hozzátette: Összességében a megrendelő – aki egyben a labor fenntartója is, a labor pedig nem költséghatékonyan működik – a vizsgálatokat drágán vásárolja. Kis piaci szereplők, megrendelők (kezdő cégek – méretben vagy korban értelmezve) nem tudnak olyan megrendelői állományt adott időpontban támasztani, amellyel az önálló labor szolgáltatóknál árversenyt tudnának gerjeszteni. Más szóval, bár technikailag adott a versenyeztetés lehetősége, általában a fizikailag legközelebb eső labort választják kutatásaik laborméréseinek kivitelezésére. Összegezve, bár a startupoknak, spinoffoknak és egyéb kezdő, valamint kis cégeknek nagy szükségük lenne az olcsóbb, akár limitáltabb laborkapacitásra, nem tudnak mennyiséget vinni a piacra, így a vizsgálatokat itt drágán vásárolják.

Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy közepes piaci méretekben gondolkodva található meg a laborkapacitás kihasználatlanság, illetve túltelítettség önszabályozó megoldása. Az említett kapacitásokat felhasználó megrendelői oldalon a közepesnek tekinthető (elsősorban élelmiszeripari cégek) termékjellemzőinek folyamatos visszamérésére, illetve a fentiekhez hasonló kutatás, fejlesztés és innováció menedzseléséhez van szükségük laborokra. A mérés esetében regulalációs elvárás, hogy külső szolgáltatót bízzanak meg, ezért itt biztosan harmadik félhez fordulnak, megjelennek a piacon, mint kapacitás vásárlók. Az ezt kiszolgáló laborok általában kis, vagy nulla kutatási, – tehát jellemzően csak vizsgálati kapacitással rendelkeznek.

Mivel ezek a cégek üzleti modelljeikben elsősorban a gyártás bővítését helyezik előtérbe, így a laborpiacon nem ruháznak be saját K+F kutatóbázisba, ugyanakkor a kutatói piacon igényeik eltörpülnek a nagyokéhoz képest. A szétaprózott igény kielégítési megoldások miatt ezek a cégek sem költséghatékony módon jutnak a szükséges kutatói kapacitáshoz. Vagyis a teljes K+F piac a számára elérhető optimális költségű megoldásoknál drágábban, de legalábbis kevésbé költséghatékonyan jut a szükséges laboratóriumi kapacitásokhoz. A korábban említett tényre utalva, ez a fejlesztési folyamat 70%-t drágítja meg.

A Pannon Egészségipari Klaszter tagvállalata a VEKOP-2.1.7-15 pályázat keretében kívánja a fenti szoftvert kifejleszteni, és piaci bevezetésre előkészíteni. Az általuk kifejlesztésre kerülő szakértői rendszerek lényege, hogy a nem költséghatékony megrendelések méretével azonos nagyságrendben tudja a rendelkezésre álló kutatói kapacitásokat hatékonyan allokálni, ezáltal mindkét oldal számára elérhetőbbé tenni. (X)


Az egészségtudatos irodai székekről

január 25, 2017
Gazdaság, Promóció No Comments


A közelmúltban Varga Gábor a Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere ismertette az Egészségtudatos irodai szék kifejlesztésének terveit.

A tervezett fejlesztés alapja az a felismerés, hogy jelenleg nincs a piacon olyan ülőbútor, amely egyszerre illeszkedik a felhasználók egyedi igényeihez, illetve érvényesíti a kiterjesztett ergonómiával kapcsolatos szakmai elvárásokat. A székrendszer által képviselt fejlesztés innovációs teljesítménye az alábbiak szerint foglalható össze: A fejlesztés révén az ergonómia, design és ortopédia integrációja történik meg. Az ergonómiában ismert, hogy ez előre irányuló figyelem önkéntelenül is egy jellemzően előre döntött és görnyedt testhelyzet felvételét eredményezi, miközben ez a testhelyzet az, ami nagyságrendekkel nagyobb terhelést jelent az általában javasolt egyenes háttal felveendő 90 fokos ülő testhelyzethez képest. Ez jelentősen túlterhelő az ember járásra és nem tartós ülésre tervezett gerincoszlopát és izomzatát. A jelenleg elérhető székek nem képesek alkalmazkodni a különböző testhelyzetekhez, nem képesek megfelelő alátámasztást biztosítani a test, illetve a kar számára, ezért a fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy erre megoldást találjunk.

- A kialakítandó vázrendszer a legmodernebb autóülésekhez hasonlóan biztosítja majd a gyakorlatilag fokozatmentes és stabil állíthatóságot az ülőfelület hossza, magassága és dőlésszöge, és a háttámla hossza, magassága, dőlésszöge, illetve a támla és az ülés helyzete, valamint a karfa helyzete esetében.
– A vázrendszer alkalmas többféle méretű alapelem befogadására
– A moduláris rendszer ezen túl lehetővé teszi azt, hogy a székek különböző méretű és formájú ülőfelülettel és háttámlával felszerelhetők legyenek a felhasználó testalkatának és egészségi  állapotának megfelelően, – és így különböző változatok készülhessenek
– A gyártástechnológia, a közös vázrendszer és az elemek kompatibilitása lehetővé fogja tenni gyártási folyamat költségeinek alacsonyan tartását, illetve kiszervezését, amivel a változatlan minőség mellett biztosítható a kínálat rugalmassága, illetve a készletszint optimalizálása.

A technológiai fejlesztés egyik célja, hogy a prototípus előállítása érdekében a designra, a modularitásra, az állíthatóságra és a többféle kezelési módra tekintettel olyan tervezési és technikai megoldásokat dolgozzon ki, mely figyelembe veszi a műszaki, ergonómiai, ortopédiai és terápiás szempontokat. Ennek érdekében a tervezés és modellezés során a felhasználók mellett valamennyi érintett terület szakértelme bevonásra kerül felhasználók speciális igényeinek azonosítása és egyéb antropometriai paraméterek azonosítása érdekében. „Fontos, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely a modularitásának köszönhetően sokféleképen variálható, de ennek ellenére költségtakarékos, praktikus és egészséges” – ismertette a terveket a klasztermenedzser. (X)


Újrahasznosított polietilén fólia gyártását kezdte meg a hulladékhasznosító Everplast

január 20, 2017
Gazdaság No Comments


Az Everplast Hulladék Újrahasznosító Zrt. korszerű, hosszabb élettartamú, UV-sugárzásnak ellenálló fólia gyártásába kezdett, amelyet egy közel 440 millió forintos fejlesztés tett lehetővé – tájékoztatta a cég kereskedelmi és termelési igazgatója csütörtökön az MTI-t.

Zámolyi Norbert elmondta, hogy a beruházáshoz közel 220 millió forintos uniós támogatást nyertek el. A fejlesztéshez a csömöri székhelyű zrt. sümegi telephelyén a műanyag alapanyag granulátum gyártásához, valamint a mezőgazdasági és ipari fóliagyártáshoz szükséges technológiai gépsort vásároltak.  Ismertette: az újrahasznosított polietilén fóliából takarófóliák, zsákok, tömlők készülnek. Az új UV-álló fóliát belföldön és külföldön is szeretnék értékesíteni a jövőben – fűzte hozzá. A termelési igazgató elmondta, hogy a cég csömöri székhelyén közel 20 éve foglalkoznak műanyag újrahasznosítással, regranulátum és darálék előállításával. A sümegi telephely 2010 februárjában alakult, amelynek termelése fokozatosan futott fel. 2014-ben éves szinten már közel 18 ezer tonna minőségi regranulátumot gyártottak, ezt a mennyiséget 2015-ben is tartották. A cég exportál granulátumot Franciaországba, Belgiumba, Olaszországba, Németországba és Szlovéniába. Hazai partnerei között van a Szőlősplast Kft., az Extra Plast Kft., a Poliext Kft., és a Zolta Plast Kft. – közölte Zámolyi Norbert.

Sümegen 100 munkatárs dolgozik, ott évente közel 10 ezer tonna műanyag csomagolási hulladékot hasznosítanak újra. Tavaly az árbevétel meghaladta a 2 milliárd forintot – összegezte a termelési igazgató.

Forrás: MTI