InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Tagged: GINOP


Az Őrség fogalma

július 25, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


Magyarország tájainak kisrégiós kézműipari hagyományairól ezúttal az Őrség, az Őrvidék történeti és aktuális viszonyaira összpontosítva írunk, folytatásos formában, a SZALAKÓTA program mesterségekkel foglalkozó cikksorozata keretében.

Eredetileg a 9. századi magyar honfoglalók létesítette nyugati határsáv, a gyepü lakóit nevezték őrvidékieknek: az odatelepített családok fegyveres férfitagjai elsődlegesen határőrizeti-feladatokat láttak el, gyakorlatilag a német nyelvterület felőli kisebb-nagyobb vészek ellenében. Fegyvereiket részben uralkodói juttatásként kapták, részben maguk készítették. Figyelő- és hírszolgálatuk nagyobb támadás esetén lehetővé tette a belországi gyors reagálást, evakuálást, mozgósítást is. A gyepün zajló vitézi és segédszolgálatos  élet kialakuló külön szokásvilágát a királysági korban pecsétes kiváltságoló okmány védte; az őrvidékiek fennhatósága közvetlenül a királyi udvar lett, a mosoni-soproni körzettől le a ma Szlovéniához tartozó muravidéki körzetig. Az őrvidékiek a tágabb környék vas- és sóbányáit, illetve -raktárait is kezelték és védték.

Nemcsak hosszabb, szélesebb is volt az Árpád-kori fogalom szerinti Őrvidék. Például a mai ausztriai Burgenlandban található Oberwart (Felsőőr) is beletartozott, és az ottani településszerkezet foltokban ma is hasonló vonásokat őriz, mint a mi Vas megyei „Őrség”-ünk falvai.  Hasonló a helyzet egyes falvakkal a zalai Göcsej dombjai közt. Ám ma már csupán bizonyos vasi területet szoktunk Őrségnek mondani, amely a Kemeneshát délnyugati végétől, illetve a kimenő Rába folyó kelet–nyugati vonalától délre húzódik, és természetileg határozottabban alpokaljai karakterű, mint a Kemeneshát. Sőt, a legszűkebb értelemben vett Őrségbe Szentgotthárd városa sem tartozik bele, amint innen délnyugatra az Ausztria felé kiszögellő terület sem, bár Szentgotthárd és a kiszögellés az úgynevezett Vendvidéknek olyan részét alkotják, amely bizonyos fokú történeti-néprajzi összeszervülést mutat az Őrséggel – ami nem mondható el a Szentgotthárdtól keletre húzódó rábavölgyi vend falu-sor esetében. Az egyszerre őrségi és vendvidéki (szlovén betelepülési) jelleget leginkább Velemér község mintázná (Vas megye elkeskenyült déli nyúlványában), de Velemért már rég éppúgy a legszűkebb Őrség-körzetbe sorolják, mint Őriszentpétert, Gödörházát, Szalafőt, a Lugos-patak melletti Kondorfát vagy a zalavölgyi Pankaszt, eltérően a vasi határvidék legnyugatibb pontjától, a magyar-svábnémet-szlovén lakosságú Felsőszölnöktől. Ami Göcsej különválását illeti –  szokáskulturális elválását az Őrségtől –, ezt a törökkor még nem pecsételte meg, de a 18. századi rekatolizációs hullám már igen.

(Göcsej áttért akkor – ha nem is mindegyik göcseji kisnemes –, míg a vasi Őrség túlnyomórészt megmaradt a református és kisebb arányban az evangélikus vallásnál, százötven éves választásánál.) Ne maradjon azonban említetlenül, hogy az Őrségi Nemzeti Park – amely, mint intézmény, 2002-ben váltotta fel az Őrségi Tájvédelmi Körzetet – nem egyedülien Vas megyei illetőségű, hanem a Zala megyei Szentgyörgyvölgyet is magában foglalja (Lenti járás). Kifogástalan kiterjesztés ez: Szentgyörgyvölgy ugyan a kerkavölgyi kistáj, a Göcsejjel határos, úgynevezett Hetés csücskénél van, mégis helyesebb –  úgy természeti, mint történeti-néprajzi szempontból –  az Őrséghez sorolni, mint Hetéshez (amelynek nagyobb része ma Szlovénia).  Ugyanakkor az Őrségi Nemzeti Park néprajzilag mégsem egészen egységes, minthogy kiterjed a Vendvidék  említett rábavölgyi részére is.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen vagy jelképes áron a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A programhoz elsősorban a következő területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye). De természetesen lehetőség van Magyarország más területéről is jelentkezni.

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

A SZALAKÓTA program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
infoblokk_also_ESZA_EU


A seprűkötés technikája – a cirok-visszahajtástól a megvarrott seprűig

július 18, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A SZALAKÓTA program régi mesterségekről szóló cikksorozatának legutóbbi két írásában a cirokseprű-készítéssel foglalkoztunk, de a munkafolyamat tulajdonképpeni leírásának csak a mostani alkalommal érünk a végére.

A seprűnyélre felrögzített középső cirokköteghez illeszkedő – „vállat” képező –  két köteg után ehhez a „vállhoz” is még két köteget viszünk fel a nyélre,  újabb szögek beverésével, csakhogy most fordítva drótozzuk a nyélre a szálakat. Úgy tehát, hogy most ne a seprésre való cirokrész, hanem a szárak álljanak ki a nyélvégnél (erre-arra), és a „szakáll”-csokor legyen az, amely a másik oldalon mered széjjel. Előtte rámérés szükséges, hogy amikor a „szakállakat” majd visszahajtjuk rendes helyükre – mert ugyanis a seprűkötésben a negyedik és ötödik köteg ügye a visszahajtás nevezetes fázisát jelenti – , azok vége éppen az addig felkerült szálvégekig érjen. A visszahajtott rész alatt húzódó, szintén arrafelé álló szivacsos szár-együttest tarra kell csonkolni. A legtöbb szár nem erre mered, hanem a nyéltartó cső felé. Immár ezeket is el lehet tüntetni nyesővassal, hogy csak a drót fogta csonkjaik maradjanak. A „vállak” fölötti visszahajtások megkötözött kötegei nagyon duzzadnak, igyekezni kell őket valamelyest meglapítani; ennek módja az erős fakalapácsolás.  Stuccolni, ollózgatni most is szükséges.

A hátramaradt cirokmennyiséget már nem két kötegben, hanem kis adagokban drótozzuk fel körben az addigi kötegekre, fedőrétegként. Ezt a felrakást is zsinegelés követi.

A drótozás eldolgozásakor az utoljára felkerült cirokréteg nyírjából   kis „nyak”-burkolatot formázunk a seprűfej alá, a következőképp. A befejező rétegnél hármas drótgyűrűt alkalmazunk, majd a drótszálat a mechanikus adagoló egy másik vájatába helyezzük át – a cső felé eső szélre –, hogy a szárak egy szakasza két többsoros drótgyűrű közé kerülhessen, kidomborodva. A lezárás szög segítségével történik. A zárógyűrű fölé vert szög feje alá harapófogóval rácsavarjuk az elmetszett huzal végét, majd a szöget kalapáccsal elsüllyesztjük a „nyakban”. A szárak nagyobb része még most is sugarasan szétáll. Körben mindet lenyesve immár előállítottuk a seprű alap-alakját. Ami hátravan, az a seprűfej meglaposítása és a szálak tartásának biztosítása. A nyél kikerül a csőből, az eddigi kötözések lekerülnek, ezzel a fejszálak szétmerednek.  Össze kell fogni őket, miközben arra a markolgató szálrendezésre, nyesegetésre, fémfésűs kezelésre kerítünk sort, amelynek során cirokmagok még kipattoghatnak a seprűből.

Amikor az alul présbe fogott seprűfejet zsineggel körbetekerjük, ezzel már meghatározzuk a seprűfej széles és keskeny oldalait. Az így kirajzolódó végső formát legalább három sor kötőzsineg rávarrásával lehet tartósítani. A zsákvarrótűt szorosan a zsineg fölött kell bedöfni a felénk eső széles oldalon, majd az átellenes oldalon szorosan a zsineg alatt kell kijuttatni.  A középső sor ne legyen olyan feszes varrású, mint a másik kettő, mert különben a seprűvég túlnyílhat. Kéziprés használata esetén ülve, nagysatu alkalmazásakor állva varrjunk. Varrás után is érdemes még a seprűfejet fogóval, ollóval megvagdosnunk és fakalapáccsal utoljára megdöngölnünk.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen vagy jelképes áron a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A programhoz elsősorban a következő területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye). De természetesen lehetőség van Magyarország más területéről is jelentkezni.

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

A SZALAKÓTA program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
infoblokk_also_ESZA_EU


A seprűkötés technikája – a cirok visszahajtásáig

július 11, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


Előző írásunkban a SZALAKÓTA program háziiparossági témájú cikkcsoportja keretében a cirokseprű-készítői tevékenységet jártuk körül; most magának a munkafolyamatnak a leírásával folytatjuk. Bár a seprűkötő készülék itt-ott már kis műhelyekben is motorizált, cikkünk a folyamatot a mechanikus gép kezelését érzékeltetve mutatja be.

A beáztatott cirok válogatásáról már volt szó; három elkülönített adagot érdemes elhelyezni a seprűkötő szerszámgép közelében, közülük a viszonylag legszebbet egyelőre tartalékolni.  E három köteg (a seprűkötés során vegyítgetve) összesen hét kisebb köteggé tagolódik végtére. Egy szál seprű körülbelül félórás elkészítésekor összesen bő egy kilogrammnyi cirokkal lesz dolgunk.

A még kopasz seprűnyelet becsúsztatjuk a szerkezet csövébe, pontosabban a csőben meghúzódó kisebb csőbe, és rögzítjük a rászorítóval, amely fölülről a csőbe ér.  Jól meg kell húzni a rászorítót: a nyél a továbbiakban nem fordulhat el.  A csőből kiálló, nem rövid nyél-rész végétől 30-40 cm-re beverjük a kis kezdőszöget. Ez a következőkben megfogja azt a drótszálat, amelyet a dróttartó-drótemelő alkatrész egyik vájata felől tekerünk a nyélre, ugyanakkor a nyél tetejére fektetett, hozzáfogott cirokkötegre. A köteg „szakáll”-része bőven a nyélvégen túl ér, szálai ugyanakkor a két sor drót feszítése miatt szétállnak, míg a drótgyűrű másik oldalán a szár-részek állnak szét (a cirok „nyírja”). A látvány most egy óriási szalma-csokornyakkendőhöz hasonlít. A drótot úgy tudjuk igen szorosan tekerni, hogy egy fogantyús kereket hajtunk, miközben az állvány túloldalán is fogja a huzalt alul egy fixálható-kiengedhető tekerő. A köztesen pozicionált drótemelő az állvány peremén, a csővel párhuzamosan helyezkedik el, csak kicsit idébb (a hajtókerék pedig a cső körül forog).

A cirokkötegre a nyélvégi oldalon zsinegkötést helyezünk el, majd adjusztáljuk a szálak együttesét. A végük összefogott állapotban körülbelül egy síkba kell essen (különben újra kell kezdeni a drótozást), a túl kiálló szálak lecsípendők.

Az első köteg mellé –  amely a seprűfejben utóbb majd elbújik – előbb az egyik majd a másik oldalon drótozunk fel kötegeket, újfent két sor huzallal, de most hosszabb, laposfejű szegek bekalapálásával; ezek a kötegek a „vállak”. Az eljárás a kötözés, egyengetés mellett most már a kötegek fakalapácsos ütögetését is megkívánja. A drót másik oldalán viszont a szálak szétállása ekkorra már szinte tölcsért mintáz.

Legközelebbi írásunkban a seprőkötés központi fázisáról – a cirok-visszahajtásról – és a további teendőkről nyújtunk képet.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen vagy jelképes áron a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A programhoz elsősorban a következő területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye). De természetesen lehetőség van Magyarország más területéről is jelentkezni.

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

A SZALAKÓTA program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
infoblokk_also_ESZA_EU

 


A seprűkötő munkája

július 4, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A VELARI Nonprofit Kft. „Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” GINOP-5.1.3.-16-2017-00119 számú támogatást elnyert pályázatából megvalósuló, termékkészítők felkarolását célzó SZALAKÓTA Programja keretében az olvasók régi kézműipari tevékenységekbe nyerhetnek betekintést cikksorozat keretében, felelevenítve a tevékenységek szellemi minőségét. A cikksorozat első írása a cirokseprű készítéséről szól.

Takarításnál a kézműves cirokseprűnek ma is megvannak az előnyei a hasonló fazonú műszálas seprűhöz, illetve a gyári kibocsátású, ugyancsak géppel nyírott végű cirokseprűhöz képest. Például a nem túl egyenetlen, de kicsit „borzas” cirok-seprűvég az, ami a legjobban fog, de a seprű optimális tömöttsége is kézműves úton biztosítható a leginkább. A kézműves kerüli továbbá a cirokszálak szivacsos szárrészének tömítő használatát – azt a hibát, amitől a vizet kapott áruházi seprűk rothadásnak indulnak. Ezek a különbségek azonban már keveset számítanak a piacon: jóval kevesebb seprűvásárlót érdekelnek, mint még negyven éve. Egyáltalán, a seprű szerepe is szűkült a háztartásokban – nem mindenütt kell sufnipadlót és talajt takarítani –, aztán meg a legkényelmesebb beszerzésű seprűk ár szerinti minőségének sztenderd volta is számít az elvileg kitűnőbb, de esetenként kérdésesebb minőségű kézműves seprűkkel szemben. A ma is eladásra dolgozó seprűkötők majd mindegyike az apjától tanulta a mesterséget, felszerelését is attól örökölte, ám alig van köztük, akitől a fia eltanulta volna ugyanazt.

A 19. században kiötlött, ma is használatos seprűkötő gép (állványos mechanika) mellett kötegszorítás végett egy másik egyszerű gép is szükséges a házi seprűiparossághoz. Ha az utóbbi szerkezet egy nagysatu (földön nyugvó, magasra érő, függőleges lapokkal álló alkalmatosság), akkor a munkafolyamat második fele valamelyest kényelmesebb lesz, de valójában a kellő szolgálatot megteszi egy könnyen mozgatható kéziprés is. Ezeken kívül – a nyersanyagot nem számítva – egy tekercs drót, egy (nem feltétlenül egész) tekercs zsineg, szögek, pár fogó és pár kalapács, nyesővas, olló, fémfésű, valamint zsákvarrótű kell kéznél legyen. Zsinegnek ma a gyári bálakötöző tekercsek a legmegfelelőbbek. Szög nem sok kerül használatba: két kékfejű kétcentis (indításhoz és lezáráshoz) meg négy bognárfejű négycentis (az úgynevezett váll-kötegek rögzítéséhez). A bognárfejű (laposfejű) szögek nem fognak látszani, eltűnnek majd a seprű fanyelében. A kötegek időnkénti tömörítő veréséhez fakalapács kívánatos.

Van, aki a seprű rúdját is maga méretezi és esztergálja, és van, aki csináltatja – lehetőleg repedéstelen keményfából, hisz a seprű is kemény feszegetésekkel készül. A cirokkal általában több gond akad. Olyan perjeanyagról van szó, amelynek a kölessel rokon gabona- (éti perje-) változatai nálunk csak a két világháború közt jelentek meg –  főleg takarmányozási és cukor-kinyerési céllal, de cirokmagból akár vodka is erjeszthető –, és azóta sem vált sokkal kiterjedtebbé a termesztésük, a seprűcirkot viszont már régtől ismerjük, bizonyos rossz tapasztalatokat is ideértve. Seprűcirok az otthoni kertben is nevelhető, kukorica módjára; a kérdés csak a minősége. Erőteljes talajt igényel, akkor lesz nagyobb méretű, dúsabb a virágboga, az úgynevezett szakáll – ennek kévéivel dolgozik a seprűkötő. Ősz elején, amikor a beérő cirok magja már nem puha, végbemehet a cirokföldeken is a betakarítás.  A „szakáll” könnyen elferdül szárításkor, méghozzá végzetesen. A seprűkötő szempontjából az a legjobb, ha első szárításnál a levágott egész kévén rajtahagyva (úgy kitéve, igazgatva) nyer tartós alakot a „szakáll”, amelyet később már csak 20-25 centis szárrésszel szállítanak, és amelyet e szárrésszel együtt a hajtogatás végett aztán neki megint csak be kell majd (forrón) áztatnia, különben eltörik az anyag. Előtte nem ritkán ráakad elvetendő, rothatag szálakra. A teknőben ideiglenesen zöldesre változott cirokszálak legjobb esetben is különböznek: a jó szálakból is válogatható kevésbé szép és szebb köteg.  A kevésbé szépek belülre kerülnek a seprűfejben, a szebbekből a külső takaróréteg alakítandó ki.

A seprűkötés műhelybeli menetét a hamarosan megjelenő következő írásunk taglalja.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen vagy jelképes áron a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A programhoz a következő területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye). De természetesen lehetőség van Magyarország más területéről is jelentkezni.

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

A SZALAKÓTA program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
infoblokk_also_ESZA_EU


Az egészségtudatos irodai székekről

január 25, 2017
Gazdaság, Promóció No Comments


A közelmúltban Varga Gábor a Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere ismertette az Egészségtudatos irodai szék kifejlesztésének terveit.

A tervezett fejlesztés alapja az a felismerés, hogy jelenleg nincs a piacon olyan ülőbútor, amely egyszerre illeszkedik a felhasználók egyedi igényeihez, illetve érvényesíti a kiterjesztett ergonómiával kapcsolatos szakmai elvárásokat. A székrendszer által képviselt fejlesztés innovációs teljesítménye az alábbiak szerint foglalható össze: A fejlesztés révén az ergonómia, design és ortopédia integrációja történik meg. Az ergonómiában ismert, hogy ez előre irányuló figyelem önkéntelenül is egy jellemzően előre döntött és görnyedt testhelyzet felvételét eredményezi, miközben ez a testhelyzet az, ami nagyságrendekkel nagyobb terhelést jelent az általában javasolt egyenes háttal felveendő 90 fokos ülő testhelyzethez képest. Ez jelentősen túlterhelő az ember járásra és nem tartós ülésre tervezett gerincoszlopát és izomzatát. A jelenleg elérhető székek nem képesek alkalmazkodni a különböző testhelyzetekhez, nem képesek megfelelő alátámasztást biztosítani a test, illetve a kar számára, ezért a fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy erre megoldást találjunk.

- A kialakítandó vázrendszer a legmodernebb autóülésekhez hasonlóan biztosítja majd a gyakorlatilag fokozatmentes és stabil állíthatóságot az ülőfelület hossza, magassága és dőlésszöge, és a háttámla hossza, magassága, dőlésszöge, illetve a támla és az ülés helyzete, valamint a karfa helyzete esetében.
– A vázrendszer alkalmas többféle méretű alapelem befogadására
– A moduláris rendszer ezen túl lehetővé teszi azt, hogy a székek különböző méretű és formájú ülőfelülettel és háttámlával felszerelhetők legyenek a felhasználó testalkatának és egészségi  állapotának megfelelően, – és így különböző változatok készülhessenek
– A gyártástechnológia, a közös vázrendszer és az elemek kompatibilitása lehetővé fogja tenni gyártási folyamat költségeinek alacsonyan tartását, illetve kiszervezését, amivel a változatlan minőség mellett biztosítható a kínálat rugalmassága, illetve a készletszint optimalizálása.

A technológiai fejlesztés egyik célja, hogy a prototípus előállítása érdekében a designra, a modularitásra, az állíthatóságra és a többféle kezelési módra tekintettel olyan tervezési és technikai megoldásokat dolgozzon ki, mely figyelembe veszi a műszaki, ergonómiai, ortopédiai és terápiás szempontokat. Ennek érdekében a tervezés és modellezés során a felhasználók mellett valamennyi érintett terület szakértelme bevonásra kerül felhasználók speciális igényeinek azonosítása és egyéb antropometriai paraméterek azonosítása érdekében. „Fontos, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely a modularitásának köszönhetően sokféleképen variálható, de ennek ellenére költségtakarékos, praktikus és egészséges” – ismertette a terveket a klasztermenedzser. (X)


Egészségtudatos irodai szék fejlesztése

január 16, 2017
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Pannon Egészségipari Klaszter tagjai GINOP-os projektegyüttműködésében vesz részt egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében.

A fejlesztéssel összefüggő terveket Varga Gábor klasztermenedzser ismertette, aki elmondta, hogy a modern ember az aktív napszak meghatározó részét olyan ülő testhelyzetben tölti, ami túlterheli az alapvetően álló testhelyzethez vagy mozgáshoz alkalmazkodott emberi szervezetet. Talán legismertebb következmény a hát és a nyak fájdalma, illetve egyéb vázizomrendszeri betegségek széles köre. Ennek súlyát az is mutatja, hogy a hivatalos becslések a GDP 0,5 – 2%-ára teszik a váz- és izomrendszeri betegségek miatti kiadások nagyságrendjét, melyben meghatározó arányt képviselnek a krónikus betegségek, illetve ez a betegségcsoport vezető ok a munkából kieső napok esetében is.

Emellett a tartós és rosszul pozícionált ülés számos krónikus és népbetegségnek számító belgyógyászati betegség kialakulásában játszik meghatározó szerepet. Ez az ülésbetegség szindróma a negyedik helyen szerepel az úgynevezett megelőzhető halálokok listáján. A rossz testhelyzet, illetve a rosszul megválasztott ülőeszköz tehát az egyik legnagyobb és legtartósabb ártalom, aminek kitesszük magunkat. A szakértők véleménye szerint nem létezik olyan univerzális szék, amely mindenkinek, bármely munkahelyen ideális lenne. Az ideális, ergonomikus szék illeszkedik az adott személy adottságaihoz, az általa végzett munkához és a felhasználói környezethez. Az ergonómia célja a feladatok, az eszközök és a humán anatómia összehangolása. Az ennek keretében kidolgozott ajánlások bárhol megtalálhatók az összes irodai eszköz vonatkozásában, ennek ellenére a székek esetében ezek csak korlátozottan érvényesülnek a gyakorlatban, mert fokozatmentesen és valóban ergonomikusan, azaz különböző testhelyzetekhez igazítható szék nincs a piacon. Felmérésünk szerint az elérhető ülőeszközök mindegyikénél azonosítható valamilyen szerkezeti, biomechanikai vagy ergonómiai probléma.

A klaszter által is támogatott szakmai program célja egy olyan moduláris székrendszer kialakítása, mely különböző antropometriai paraméterekkel rendelkező személyek számára is alkalmassá tehető az alapelemek cseréjével és beállításával, illetve a funkcionalitás mellett olyan designt képvisel, mely beilleszthető többféle irodai környezetbe. A rendszer kialakítása és állítási lehetőségei olyan megoldásokat képviselnek, melyekkel a különböző felhasználási módok mindegyikében a helyes testtartás felvehető – ezzel a szélesebb körű állíthatósággal a jelenleg elérhető irodai ülőbútorok nem rendelkeznek. A formatervezés, a műszaki megoldások és az anyaghasználat tekintetében cél az irodai környezettel kompatibilis megoldás keresése, melyek összességükben innovatív, illetve valódi és felhasználó felé jól kommunikálható előnyöket képviselnek. A termékfejlesztés mellett lényeges olyan testreszabott marketing eszközök fejlesztése, melyekkel a székkel kapcsolatos információk hatékonyan és eredményesen eljuttathatók a célcsoportokhoz. Műszaki szempontból cél a tervezett moduláris rendszerhez szükséges termelési technológia alapjainak kidolgozása, mely lehetővé teszi a rugalmas, környezetbarát és kis szériában is költséghatékony kiszervezett termelést.

Az egészségipari klaszter tehát egy olyan moduláris székrendszer kialakítását célozza, mely lehetővé teszi a többféle méretű alapelem összehangolt beépítését, illetve a szék több dimenzióban, a munkavégzés közben jelentkező különböző testhelyzetekhez igazodó állíthatóságát. A rendszer moduláris jellege ezen túl lehetővé teszi a kis szériában is hatékony termelést is. (X)


Egészségtudatos irodai szék kifejlesztése

január 9, 2017
Gazdaság, Promóció 2 Comments


A Pannon Egészségipari Klaszter projekt-együttműködés keretében vesz részt egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében.

Az egészségipari klaszter egyik tagja az alapító cég fő tevékenységéhez kapcsolódó precíziós famegmunkálásra jött létre. Az alapító tulajdonosainak prototípus fejlesztési, gyártási, illetve az értékesítés ösztönzéséhez szükséges marketing eszközök területén megszerzett tapasztalataira alapozva a tulajdonosok piaci lehetőséget láttak egy egészségtudatos irodai szék kifejlesztésében. Ennek megfelelően gondoskodtak a megvalósításhoz szükséges fejlesztőmérnöki, formatervezői és értékesítési szakemberek rendelkezésre állásáról. A cég szervezeti célja, egy olyan 4-5 fős vállalkozás felépítése, melynek szervezeti felépítésében a marketing, értékesítés és logisztika mellett helyet kap az innováció. Folyamatosan figyelemmel kívánják kísérni a piaci igények változását és fejlesztésekkel, marketing akciókkal reagálni ezekre. Az „egészségtudatos irodai szék” projekt keretében ennek első lépése történik meg a tevékenység beindításához szükséges fejlesztések megvalósításával, illetve a piacképes prototípus kialakítása révén, melynek gyakorlati megvalósításában működik közre a Pannon Egészségipari Klaszter.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta: A termék- és technológiafejlesztést követően a tervek között szerepel a közösségi mintaoltalom bejegyeztetése és a termékek gyártásához szükséges saját gyártó-, fejlesztési és összeszerelő kapacitás kialakításához szükséges eszközbeszerzés saját forrásból és a már megnyert GINOP 1.2.2. pályázati támogatással. A pályázat keretében kidolgozott piacelemzés alapján a piaci igényekre választ adó termékek funkcionális egyedisége, illetve a jelenlegi projekt keretében kialakított marketing rendszer biztosítja majd a vállalkozás működéséhez és további fejlődéséhez szükséges bevételeket mind a hazai, mind a külföldi piacokon. (X)


Startup elképzelés mérőműszer fejlesztésre

december 28, 2016
Gazdaság, Promóció No Comments


A Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere Varga Gábor tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Szenzomotoros fejlesztő játék gyermekeknek és a Fejlesztő játék gyermekeknek, kialakult fejlődési zavarok diagnosztizálására című írásaink után új fejlemény történt a tervezett mérőműszer fejlesztésével kapcsolatban.

Az egészségipari klaszter felkarolta azt a szenzomotoros fejlesztőjáték ötletet, melyet egy klasztertaguk GINOP-os pályázat keretében kíván kifejleszteni. A fejlesztés alapja az a felismerés, hogy kutatások alapján nőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél részképesség vagy figyelemzavar kerül azonosításra az óvodai-iskolai szűréseknek köszönhetően, melyek kezelés hiányában a magasabb szinten szerveződő teljesítmények hatványozódó elmaradásában jelentkeznek. A fejlesztés szükségességét alapozza továbbá, hogy már a gyermekkorban jelentkezhetnek tünetek, mint az ügyetlenség az öltözés, az étkezés egyéb manuális feladatok során, a nagymozgások zavarai vagy érzelmi, kommunikációs és szociális deficit számos egészségi problémát jelezhet előre.

A klaszter klasztermenedzsment szervezete az elmúlt időszak kutatásai és elemzései alapján a fejlesztés megvalósulását követően akár egy létrejövő új egészségipari startup vállalkozás keretében is lehetőség lát a fejlesztés és a gyártás előkészítésére, valamint a fizikális megvalósításra. Az elkövetkezendő időszak feladata a vállalkozás előkészítése, és a gyártásban érdekelt szakmai fejlesztők és befektetők feltérképezése. (X)

i> Pannon Egészségipari Klaszter weboldala


Fejlesztő játék gyermekeknek, kialakult fejlődési zavarok diagnosztizálására

december 18, 2016
Gazdaság, Promóció 1 Comment


A Szenzomotoros fejlesztő játék című írásunkban már ismertettük azt a játék elképzelés ötletet, melyet egy hazai GINOP-os pályázat keretében részben Európai Uniós forrásból kíván kifejleszteni egy hazai vállalkozó a Pannon Egészségipari Klaszter szakmai közreműködésével.

Varga Gábor klasztermenedzsertől megtudtuk, hogy napjainkban egyre magasabb azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél részképesség vagy figyelemzavar kerül beazonosításra az óvodai-iskolai szűréseknek köszönhetően, melyek kezelés hiányában a magasabb szinten szerveződő teljesítmények hatványozódó elmaradásában jelentkeznek. A fejlesztés szükségességét alapozza, hogy már a gyermekkorban jelentkezhetnek tünetek, – mint az ügyetlenség az öltözés, az étkezés vagy egyéb manuális feladatok során, a nagymozgások zavarai vagy érzelmi, kommunikációs és szociális deficit számos egészségi problémát jelezhet előre.

Az előző írásunkban ismertetett elképzelés alapján az egészségipari klaszter menedzsere a tervezett műszer gyakorlati ismérveiről elmondta: A kifejlesztendő eszköz asztali jellege nemcsak a mérés pontosságát szolgálja, de megfelel a speciális igényű felhasználók esetében a rögzíthetőséggel kapcsolatos igénynek is. A mozgás műszeres mérése révén az adatok validitása és reliabilitása is biztosított. Az adatok alapján a fejlesztő visszacsatoláshoz jut. Terápiás felhasználás (képességzavaros gyerekek, demencia-veszélyeztetett idősek) esetén lehetséges a mozgatás adatainak gyűjtése, illetve külön eszközön történő akár grafikus megjelenítése, amivel azok időbeli alakulása és a terápia eredményessége nyomon követhető. Ugyanez a megoldás hasznosítható nem professzionális környezetben is. Ez az otthoni, kifejezetten játékjellegű hasznosítás körében az értékelés a különböző kategóriákban elérhető pontok gyűjtésével történik. Az eszköz által gyűjtött idősoros adatok önmagukban is alkalmasak a páciensek eredményeinek követésére, ugyanakkor az eszköz fejlesztéséhez kapcsolódóan lényeges tudományos innovációs potenciált képvisel a szakemberek által feltöltött standardizált mérési adatokból kialakuló adatbázis.

Varga Gábor elmondta továbbá, hogy egy kialakítandó szempontrendszer szerinti anamnézissel feltöltött adatokból tudományos következtetések vonhatók le a fejlesztők számára, illetve megfelelő adatmennyiség és – struktúra esetén meghatározhatók a „normálértékek”, melyek felhasználhatók prevenciós vagy alkalmassági vizsgálatok során. A jelenleg használatos, egy-egy tulajdonságot (reakcióidő, térlátás stb.) vizsgáló berendezések helyett egy olyan hardver interface-t hozunk létre, ami széleskörű felhasználást tesz lehetővé a hozzá kapcsolódó szoftver rugalmasságának köszönhetően. A fizikai eszköz csupán megjelenítő, illetve beviteli eszközként funkcionál, a szoftver a LED lámpák vezérlésével adja ki a feladatot, majd a megoldás menetét és eredményét a szoftver elemzi. Technológiai újdonság lesz a golyó sebességének eszközös befolyásolásának kialakítása. Ilyen módon az eszköz új perspektívát nyit terápiás mérésekben, illetve kiemelendő, hogy az eszköz, mivel absztrakt formában képez le bonyolult mérési módszereket, standardizálást követően alkalmas lehet szakember bevonása nélküli mérésre, illetve otthoni diagnosztikai, szórakoztató vagy fejlesztő használatra. A fejlesztésben aktív közreműködő partner a Pannon Egészségipari Klaszter. (X)

i> Pannon Egészségipari Klaszter weboldala


Szenzomotoros fejlesztő játék gyermekeknek

december 12, 2016
Gazdaság, Promóció 3 Comments


Napjainkban egyre magasabb azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél részképesség vagy figyelemzavar kerül azonosításra az óvodai-iskolai szűréseknek köszönhetően, melyek kezelés hiányában a magasabb szinten szerveződő teljesítmények hatványozódó elmaradásában jelentkeznek. – Hangzott el a Pannon Egészségipari Klaszter tájékoztatóján.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy a klaszter egy tagja GINOP-os pályázatot adott be a szenzomotoros fejlesztő megvalósítására. A fejlesztés szükségességét alapozza, hogy már a gyermekkorban jelentkezhetnek tünetek, mint az ügyetlenség az öltözés, az étkezés és egyéb manuális feladatok során, a nagymozgások zavarai vagy érzelmi, kommunikációs és szociális deficit számos egészségi problémát jelezhet előre. Így akár az autizmus-spektrum zavar, a diszpraxia, a diszlexia/diszgráfia, a téri orientációs zavar, a bilateralitási zavar vagy a figyelemzavar (ADHD) előjelei is lehetnek ezek a viselkedési és képességbeli tünetek. Például az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, a koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, a gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. Ez egy neurobiológiai zavar, amelynek hátterében az agyban található figyelemközpont működési zavara áll, mely korai diagnózis és adekvát terápia hiányában magatartási zavarokban, a tanulási teljesítmény elmaradásában mutatkozik meg, ami jelentős hátrányok forrása a későbbi életpályán. A szenzoros integrációs terápia célja, hogy a test célirányos ingerlésével az agy észlelési és integrációs funkciói javuljanak. A terápia a résztvevő számára eszközökkel történő játékot jelent, mely ugyanakkor aktívan hozzájárul az idegrendszeri háttérfolyamatok normalizálódásához.

A klasztermenedzser hozzátette: A „játék” tehát valójában egy tudatosan felépített olyan komplex terápiás módszer, amely a benne résztvevő gyermekeknek izgalmas játék-lehetőségeket nyújt. Ezek lényegi eleme a testreszabottság, hiszen az egyes felhasználók igényei eltérőek. A programozható különböző feladattípusok (ügyességi játék, memóriajáték, reakcióidő mérés, koncentráció mérés stb.) elérhetősége, illetve további opciói megfelelnek ennek a célnak, illetve a felhasználói élményt is javítják. A terápiának folyamatjellegűnek kell lennie, azaz a beavatkozást követnie kellene valamilyen visszacsatolásnak, illetve annak értékelésének.

Ezt azonban gátolja, hogy a fejlesztőjátékok esetében a feladatmegoldás részparaméterei csak szubjektív módon ítélhetők meg, ami a terápiás folyamat szempontjából azzal a hátránnyal jár, hogy nem dokumentálható és nyomonkövethető a páciens teljesítménye, így a páciens készségeit fejlesztő terápiák valós eredményessége nem megítélhető. A megoldás újszerűsége a szem-kéz koordinációt fejlesztő labirintusjáték és a tábla mozgását rögzítő giroszkópos rendszer összekapcsolása, mely így a végrehajtás paramétereinek mérhetőségével kapcsolatos eddigi hiányra kínál megoldást azzal, hogy a választható feladatok teljesítése közben az idő és végrehajtott mozgatások egzakt, háromtengelyes mérését, illetve azok rögzítését és értékelését lehetővé teszi.

E problémakört felismerve a Pannon Egészségipari Klaszter fontosnak tartja a GINOP-es fejlesztési elképzelés alapján a kutatási projekt és a prototípusok elkészítését, melyek akár egy közeljövőben létrejövő gyártást is vizionálhat. (X)

i> Pannon Egészségipari Klaszter weboldala