Műtárgyak éjszakája Budapesten

A nők művészetben betöltött szerepe a kiemelt téma a Műtárgyak éjszakáján

A nők művészetben betöltött szerepe kerül a fókuszba a 7. Műtárgyak éjszakája fesztiválon, amely május 18. és 20. között 50 helyszínen mintegy száz művészeti programmal várja az érdeklődőket.

Az idei programsorozat középpontjába a nők kerülnek, az eseményt Nők a művészetről, művészet a nőkről mottóval rendezik meg múzeumok, galériák, műtermek és műhelyek közreműködésével – mondta Kollmann Szilvia, a Műtárgyak éjszakája fesztivál igazgatója az esemény budapesti sajtótájékoztatóján.

A mintegy 100 program között kiállítások, szakmai előadások, értékbecslés, műterem- és műhelylátogatások, művészeti séták, workshopok és filmvetítés is szerepel – sorolta a programokat az igazgató. Kollmann Szilvia felhívta a figyelmet arra, az esemény célja bemutatni a műtárgyak sokszínűségét, az idei kínálatban a festmények, grafikák és szobrok mellett hangsúlyos szerepet kap a porcelán, kerámia, üveg, fotográfia, az ékszer, a papírrégiség, a filatélia és a textilművek is.

Az eseményen szó lesz a nőideál kommunizmus alatti változásairól a Memento Parkban, a szecesszió női oldaláról a Ráth Györgyvillában, a női üvegművészek szerepéről és hatásáról, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra sikertörténetében tevékeny szerepet betöltő női alkotókról is.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban Női sorsok címmel tartanak tematikus tárlatvezetést, de be lehet járni a budai Várban található Mária Magdolna Tornyot is. A Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetésén a vásznakon megjelenő legendás nőalakok, illetve a kiemelkedő jelentőségű kortárs festőművészek nyomába eredhetnek a látogatók. Az egyik művészeti sétán az Andrássy út nőalakjaival lehet megismerkedni, de a női feltalálókról is lesz előadás, a balatonfüredi Vaszary Galériában pedig beszélgetés lesz hallható Ladik Katalin költővel, performerral. Kollmann Szilvia hangsúlyozta: az előadások megtartására idén kizárólag női szakembereket kértek fel és a programokban az alkotók mellett a női művészettörténészék és kurátorok szerepére is felhívják a figyelmet.

Kollmann Szilvia szerint a női művészek nincsenek háttérbe szorítva a kortárs szcénában: kiállításokon, vásárokon szerepelnek. Ugyanakkor a fesztivál kampányához, a mutargy.com által készített felmérés szerint a Ludwig Múzeum gyűjteményében a nők aránya 21,6 százalék, a MODEM gyűjteményében 21,7, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet 21,4 százalékban tulajdonol alkotásokat nőktől. A Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményében hozzávetőlegesen 20 százalék a nők aránya. Ez azt mutatja, hogy lehet nagyobb teret kapniuk a női művészeknek – hangsúlyozta Kollman Szilvia, akik emlékeztett arra, hogy a mutargy.com által készített elemzés szerint Keserü Ilona vezeti az élő magyar művészek tavaly eladott műalkotásainak rangsorát.

Pleschinger Gyula, az MBH Private Banking igazgatója hangsúlyozta, hogy immár harmadik alkalommal támogatják a Műtárgyak éjszakája programsorozat megvalósítását. A Ludwig Múzeum gyűjteményében 439 művész szerepel, közülük 105 női alkotó van. Ez azt jelenti, hogy tízből kettő női alkotó – hangsúlyozta Fehér Zsuzsanna, a Ludwig Múzeum kommunikációs és marketing igazgatóhelyettese.

A Ludwig Múzeum a Műtárgyak éjszakája fesztiválon a Időgép című kiállításban tart tárlatvezetést, ahol több női alkotó munkájával ismerkedhet meg a közönség. Az idő és művészet viszonyát vizsgáló kiállítás az intézmény gyűjteményéből válogatott alkotásokat mutat be.

A Műtárgyak éjszakája programjain való részvételhez jegyvásárlás és előzetes regisztráció szükséges. További információk a mutargyakejszakaja.hu oldalon érhetők el.

Kapcsolódó oldal:
Műtárgyak éjszakája

Nyugdíjas pedagógusokat keres az Egyszülős Központ

Diákok korrepetálásához keresnek nyugdíjas pedagógusokat Budapesten a nemsokára megnyíló Egyszülős Központba – mondta Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán

Nagy Anna arról beszélt, hogy jelenleg több mint félmillió gyereket nevel egy szülő Magyarországon, közülük pedig sokan küzdenek anyagi gondokkal, így például különórákat sem engedhetnek meg maguknak. Az érdeklődő pedagógusok további információkat a www.egyszulo.hu oldalon találhatnak – tette hozzá az elnök. Az állami támogatással megvalósuló Egyszülős Központ Budapesten az Üllői út 30. szám alatt nyílik majd meg várhatóan februárban. A több mint 600 négyzetméteres ingatlanban játszóház, több közösségi iroda, konzultációs szoba és egy kávéház is helyet kap majd.

Forrás: MTI

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

Tánc világnapja flashmob
A tánc világnapja alkalmából flashmob a Margit hídon 2017. április 29-én. MTI Fotó: Marjai János

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. „A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: „a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Fényes Adolfra emlékeztek születésének 150. évfordulóján

Fényes Adolf festőművészre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló sírjánál.

Fényes Adolfra emlékeznek
Fényes Adolfra emlékeztek

A Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelését egy éve vette át a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI); a szervezet azóta azon dolgozik, hogy a még elhanyagolt állapotban lévő temető a szomszédos Fiumei úti sírkerttel együtt bekerüljön a turizmus vérkeringésébe, majd világörökségi helyszínné válhasson – mondta el a megemlékezésen Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója. Beszámolója szerint az elmúlt időszakban járhatóvá tették a Salgótarjáni utcai zsidó temető főbb útjait, jelenleg pedig a műemlékileg védett, valamint a legveszélyesebb állapotban lévő síremlékek felmérése folyik.

Fényes Adolf (1867-1945) sírja 2005 óta védett egyedileg, de a temető egésze is műemléki védettséget élvez – emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár közölte: az évforduló alkalmából nemcsak Fényes Adolf előtt hajtanak fejet, de megemlékeznek a 20. századi magyar zsidóság tragédiájáról is. Mint felidézte, Fényes Adolf sorsa szorosan összefonódott a 20. századi Magyarországéval; egyszerre élte meg zsidó származását és magyarságát. Hiába kapott azonban mentességet a zsidótörvények hatálya alól, 1944 októberében ő is a pesti gettóba kényszerült, melynek felszabadulása után, 1945 márciusában érte a halál a legyengült, csaknem 80 éves művészt – emlékeztetett.

Fényes Adolf művészi pályája és életútja jól példázza a magyar zsidóság 19-20. századi sorsát. „Kötelességünk emlékezni a magyar zsidóság kiemelkedő történelmi és művészeti személyiségeire, megőrizve az általuk létrehozott értékeket” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Latorcai Csaba hozzátette: a magyar kormány ezért is döntött úgy, hogy a NÖRI-t 2017-ben több mint 2 milliárd forint egyszeri és 1 milliárd forint tartós jellegű támogatásban részesíti, így méltó módon újulhat meg a Salgótarjáni utcai zsidó temető is.

Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy a temető a pesti zsidóság hajdani fénykorának nemzeti emlékhelye. A sírkertben a korszak számos jeles családjának tagjai nyugszanak, akik olyan építészektől, mint Alpár Ignác, Hajós Alfréd, Gerster Kálmán, Fellner Sándor és Lajta Béla, valamint olyan szobrászoktól, mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Telcs Ede, Vedres Márk és Petri Lajos rendeltek síremlékeket. Sajnos azonban a látogató megtapasztalhatja azt is, hová vezetett a féktelen vandalizmus és a nemtörődömség – figyelmeztetett Zsigmond Attila, hozzátéve: a temetőnek mára értő és elkötelezett gazdája lett. A NÖRI munkatársai az MTI-nek elmondták, a temető jelenleg bejelentkezéssel látogatható; kérésre ingyenes vezetést is biztosítanak.

Forrás: MTI

Páratlan kéziratkincseket bemutató kiállítás nyílt az OSZK-ban

Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt „Más csak levelenként kapja a borostyánt…” címmel pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

Arany János emlékév„Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához” – fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, „felemelően és otthonosan” hat a mai olvasó lelkére is. Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt – hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.

Az OSZK kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény Kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban. A kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirategyüttese, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratvariánsa és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon, valamint Arany János több más fontos művének – például a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék és a Buda halála – kézirata is.

„Toldi Miklós ősi, nemzeti értékeket képvisel egy változó, fejlődő, új civilizációt építő korban. Mintha nekünk is üzenne Lajos királlyal való vitájában: Szeresd a magyart, de ne faragd le – szóla, Erejét, formáját, durva kérgét róla” – fogalmazott Áder János, aki kiemelte: Arany János minden erre vonatkozó kételye ellenére a szabadságharc előtt született Toldi nem végpontja, hanem csupán kapuja volt a költő leírhatatlanul gazdag életművének. „Arany János számára nem a munka folytatása volt a legnehezebb. Sokkal nagyobb tehernek bizonyult 1849 után folytatni magát az életet. A Toldi a ’48 előtti világhoz tartozott, ekkor hozott sikert, figyelmet, felkérést, rajongást, Petőfi barátságát” – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Tüske László, az OSZK főigazgatója úgy fogalmazott: Arany János életműve nem egy „távolról csodálandó robusztus, muzeális műemlék”, hanem egy „máig elevenen ható, termékenyítő erejű szövegkorpusz”.

A könyvtár Ereklyeterében és a Manuscriptoriumban november 25-ig megtekinthető kiállítás kurátorai Borbély Mónika és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténészek voltak. Utóbbi az eseményen elmondta: a felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra és első kiadásokra építő tárlaton a látogatók bepillantást nyerhetnek Arany János tanári, szerkesztői akadémiai és hivatali munkájába, a Petőfi Sándorral való levelezésébe, megtekinthetik a híres Petőfi-rajzokat is Arany Jánosról, valamint a nagyszalontai Csonka-toronyról. Az életút kronologikus és tematikus bemutatása mellett – külön blokkokban idézik meg Arany és Petőfi barátságát, az 1848-49-es szabadságharc sorsfordító szerepét, a nagykőrösi és pesti időszakot – helyet kapnak az összeállításban az Arany János által ihletett képzőművészeti alkotások is, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Buday György, és a költő szobrásza, Stróbl Alajos munkái is – fűzte hozzá.

Forrás: MTI

Dargay Attila alkotásaiból látható kiállítás Budapesten

Idén negyven esztendős minden idők legnézettebb magyar rajzfilmje, a Dargay Attila által rendezett Lúdas Matyi. Ez alkalomból szombattól látható kiállítás a rajzfilmrendező és képregényrajzoló alkotásaiból Budapesten, a Pannónia Stúdióban.

Henrik Irén operatőr, Dargay Attila Kiállítás
Henrik Irén operatőr

A két emeleten elhelyezkedő tárlat középpontjában a Lúdas Matyi című rajzfilm áll, apropóját pedig az adja, hogy április 7-én volt a rajzfilm bemutatójának a 40. évfordulója és az idén lesz Dargay Attila születésének 90. évfordulója – hangsúlyozta Füle Viktória, a Pannónia Emlékstúdió kurátora az MTI-nek.
A május 27-ig látható tárlat anyagát Henrik Irén operatőr, Dargay Attila özvegye biztosította a stúdió számára. Az alsó szinten a Lúdas Matyi című filmből több mint 30 alkotást mutatnak be, köztük olyan eredeti karakterterveket is, amelyeket Dargay Attila szánt volna a filmhez, de aztán a Jankovics Marcell által tervezett figurákat fogadták el. A rajzok mellett bemutatják az eredeti moziplakátot is. A második emeleten az egyéb munkáiból, köztük a Szaffiból és a Vukból látható válogatás, de kiállítanak a Szaffiból egy eredeti háttérképet is, amelyet Nepp József festett. Ez a kiállítás egyik legértékesebb darabja – hívta fel a figyelmet.

Mindezek mellett Az erdők kapitánya, a Pázmán lovag, a Dióbél királyfi, Vacak a hetedik testvér, Winnetou, Hajrá, mozdony!, Három nyúl vagy A Hugó, a vízilóhoz készült karakterterveket, celleket és reprodukciókat is megtekinthetik az érdeklődők, de Variációk egy sárkányra című sorozat eredeti storyboardját is bemutatják. Láthatók lesznek olyan filmekhez készült rajzok is, amelyek nem valósultak meg. Ilyenek például a Trójai háború című film tervei vagy az Ali baba című filmhez készült vázlat is. Kuriózum Dargaynak a János vitézhez készült pályázati anyaga is, de a Sárkány és papucs című filmhez készült terveit is kiállítják. Dargay Attila születésének 90. évfordulója alkalmából vitrinekben lesznek láthatóak azok a marcipánból készült rajzfilmfigurái, amelyek a 70. születésnapi tortáján szerepeltek. Emellett Balázs Béla-díja, A gyermekekért díja, a II. Magyar Rövidfilmfesztivál „Egész életen át” a film rendezéséért járó első díja is látható lesz a vitrinekben.

Füle Viktória felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben ez a második időszaki kiállításuk. Mint mondta, a Pannónia Stúdió kulturális eseményei közé tartozik, hogy nagyjából havonta rendeznek olyan időszaki kiállításokat, amelyek a magyar rajzfilmhez, elsősorban a Pannóniához köthetők.

Forrás: MTI