InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Tagged: gazdaságfejlesztés


A Lajtorja program segít

július 4, 2017
Gazdaság, Promóció No Comments


VKB Nonprofit Kft. új projektje, a „Lajtorja” elnevezésű, térségi foglalkoztatásjavító céllal szervezett program várhatóan 2018 elején útjára indul. A több hazai régióra kiterjedő  esélynövelő program kezdeményezői nehéz helyzetű kistelepüléseken lakó emberek mikrovállalkozásait hívják életre és gondozzák. Jobb sorsra érdemes energiák, pangó képességek mozgósítását szorgalmazzák.

Képletesen szólva, nem halat, hanem hálót nyújtanak a hátrányos helyzetállapotukból kimozdulni hajló részvevőknek. Bár ezeket az apró vállalkozásokat (egyes működtetők, párok, családok, kis ismerősi körök tevékenységi egységeit) külső impulzusok segítik majd létre, de beletanulási folyamat által a résztvevők egyre közelebb jutnak az önálló döntések, a szabályozásokról történő tájékozódás és az intézkedő lépések képességéhez.   Amint az első körben belépő jelentkezők, úgy az ezután csatlakozók is olyan jogi és adóügyi támasztékot kapnak, amelyre figyelve kompetenciáik is javulni kezdenek. A segítség nincs a szervezők tevékenységi ajánlataihoz kötve: a leendő mikrovállalkozók  maguk is tehetnek ajánlatot arra,  mely termékek készítésével, vagy mely késztermékek milyen átalakításával szeretnének rendszeresen foglalkozni.

A programgazda segít a belépő által választott munka indító anyagbeszerzésénél, útbaigazít az értékesítés dolgában, illetve kérés szerint akár átvállalja az előállított termékek értékesítését, előzetes felvásárlási összeget nyújtva. A program előrehaladtával olyan szerveződés körvonalazódik, amely egészében nem a szociális szövetkezetek szerkezetét mutatja, vagyis nem a kedvezményezettek együttműködését koordinálja, hanem egységenként vezeti az önálló gazdálkodás felé a résztvevőket, így valósít meg javukra szóló együttműködést, gyarapodó számú alapítvány, szervezet illetve önkormányzat közreműködése mellett.

Szóval itt a remek alkalom, hogy a beragadt elképzeléseiket kicsit leporolják és újra alkalmassá tegyék rejtett képességeiket hagyományőrzésre, örömszerzésre és bevételteremtésre is egyúttal.

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


Az uniós források sikeres lehívásáért kötött megállapodást az MFB és az MFK

április 6, 2017
Gazdaság No Comments


Együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MFK) a központi uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök fejlesztéséért, illetve a minél nagyobb számú sikeres hazai pályázat eléréséért, a céltudatos, innovatív pályázói magatartás erősítéséért – közölte az MFB csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a keretmegállapodás értelmében az MFK beazonosítja a gazdasági potenciállal rendelkező fejlesztési projekteket, javaslatokat, majd részt vesz ezek átvilágításában és a pályázathoz szükséges feltételrendszerek kialakításában. Az MFB pedig vizsgálja, hogy a lehetséges beruházások megfelelnek-e a fejlesztési banki elvárásoknak, illetve ellátja a finanszírozási modell kialakításának felügyeletét, és közvetlenül is részt vesz az adott projekt finanszírozási feladatainak ellátásában.  Az MFB-MFK együttműködés szakértői szinten már folyik, a konkrét fejlesztések kiterjednek többek között az energetika, a közlekedés és az egészségügy területére. A projektek között egyaránt találhatók önkormányzati és vállalati kezdeményezések.

Kiss Antal, az MFK ügyvezetője szerint a két intézmény együttműködése a Magyarországra érkező uniós források mennyiségében is mérhető lesz. A potenciális pályázók közérthető és felhasználóbarát tájékoztatása, az elosztható források koordinálása, valamint a megfelelő projektekhez irányítása mind segítheti az uniós pénzek sikeres lehívását – fogalmazott a közlemény szerint. Az együttműködés az Európai Beruházási Terv szellemében, annak második pilléreként jött létre. A Juncker-terv néven ismert Európai Uniós beruházási terv célkitűzése, hogy megszűnjenek a beruházásokat gátló tényezők, közismertebbé váljanak a közösségi finanszírozású fejlesztések, illetve javuljon az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználása. A terv konkrét elemei: három év alatt legalább 315 milliárd euró forrás beruházási célokra, a reálgazdaságba irányuló fejlesztések előtérbe helyezése, valamint beruházásbarát környezet megteremtése.

A 2015-ben alapított MFK professzionális magyar nyelvű forráskereső és tájékoztató rendszert működtet a vállalkozások számára, míg az MFB a 2014-2020-as ciklusban az európai uniós forrású, visszatérítendő pénzügyi eszközök közvetítését végzi. A bank által működtetett MFB Pontok hálózatában mintegy 540 milliárd forint összegű, európai uniós forrású hitel- és kombinált hitelprogram érhető el, emellett a következő hónapokban további 130 milliárd forint összegű forrás nyílik meg a pályázók számára.

Forrás: MTI


Iposz-elnök: előtérbe helyezik a vállalkozások felkészítését

március 28, 2017
Gazdaság No Comments


Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) az idén a kisiparosokat érintő kedvező adózási szabályok ismertetésére, a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésre, a vállalkozások digitalizációjára, a munkaerő-utánpótlásra helyezi a hangsúlyt – mondta Németh László elnök az MTI-nek.

Az Iposz elnöke kiemelte, hogy szerintük a kisiparosok, kézművesek körében még mindig nem eléggé ismertek a kisvállalkozásoknak ajánlott kedvező adózási formák, azaz a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), mert a könyvelők nem tartják fontosnak a részletek ezen adónemek előnyeinek ismertetését, illetve részben nem is áll érdekükben ezt megtenni. Példaként említette, hogy a kata választásakor a nyugdíj előtt álló főállású kisvállalkozók jellemzően nemigen tudják, hogy ez az adózási forma csökkentett szolgálati időt von maga után, ezt nem mérlegelik, utólag szembesülnek a szabállyal, valamint annak következményeivel.

Elmondta, fontosnak tartják, hogy a kézműveseket felkészítsék a digitalizációra, ezért a visegrádi országok társszövetségeivel közösen programot indítanának arra, hogy felhívják a figyelmet az elektronikus megoldásokra, illetve vizsgálják ezek kisiparosokra gyakorolt hatását. Kitért arra, hogy tíz-tizenkét éven belül jelentős gondok lehetnek a helyi szinten jelenleg még elérhető szolgáltatások nyújtásával, ha nem lesz megfelelő utánpótlás. Szerinte a fiatalokat nemcsak a szakmai ismeretekre, hanem a vállalkozás működtetésére is ki kellene képezni, már csak azért is, mert az elkövetkezendő időszakban gondot jelent majd a kisvállalkozások átörökítése.

Az Iposz elnöke elmondta azt is: javaslatot készítenek a feketepiacon feketén működő “vállalkozóknak látszó elemeket” kiszűrő ellenőrzésre és a szankcionálás módjára, mert “aki nem adózik, azzal nem lehet versenyezni”. A szövetség szerint a  gazdaság fehérítését eredményezné az áfacsökkentés, amire azért is szükség lenne, hogy a lakossági szolgáltatás “ne menjen a feketepiac irányába” – tette hozzá.

Forrás: MTI


Indul a szupergyors internet program kivitelezését követő projekt

február 7, 2017
Gazdaság No Comments


Indul a szupergyors internet program (SZIP) kivitelezését követő projekt, a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 400 millió forint európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló projekt célja a szupergyors internet program szélessávú fejlesztéseinek előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása – közölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kedden az MTI-vel.

A SZIP kivitelezését követő projektben a megépülő hálózatok szakszerűségét, elvárt minőségét, jogszabályi feltételeknek való megfelelését biztosító felügyelőmérnöki hálózat kiépítésével és működtetésével kapcsolatos munkafolyamatokra kerül sor. A projekt feladata a nyertes pályázók, valamint az önerős fejlesztési megállapodást aláírók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a kiviteli munkák követése, műszaki ellenőrzése, a megépült hálózatok megfelelőségi, minőségi és átvételi vizsgálatainak biztosítása a tervezési és hálózatépítési ajánlásban, a tervezési és kivitelezés követési útmutatóban foglaltaknak megfelelően.   A tájékoztatás szerint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint projektgazda gondoskodik a felügyelő mérnökök kiválasztásáról, felkészítéséről.

Forrás: MTI


Szakértők szerint egyelőre csak részletekben digitalizáltak a kkv-k

december 26, 2016
Gazdaság No Comments


Sok magyar kis- és középvállalkozás (kkv) egyelőre csak “szigetszerűen” digitalizálódik, munkafolyamatainak csak egy része lett elektronikus alapú, pedig a digitalizált vállalkozások döntéshozatali folyamatai gyakran gyorsabbak és megalapozottabbak, dokumentum kezelésük átláthatóbb, hatékonyabban működnek, mint a IKT eszközök irányába kevésbé nyitott versenytársaik  – számolt be tapasztalatairól Koleszár Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozás Programjának vezető IKT tanácsadója az MTI-nek.

Az e-számlázó programok használata például jelentősen elterjedt a kkv-k körében, azonban ezeket ritkán alkalmazzák együtt a készletnyilvántartó rendszerekkel – mondta a szakember. Hozzátette, hogy a jogszabályi háttér – így az online pénztárgépek – hatására is főként az e-számlázás területén állnak viszonylag jól a hazai vállalkozások. Túlnyomórészt olyan vállalkozások vezetnek be digitális megoldásokat, amelyek – sok esetben multinacionális –  vállalatok beszállítójaként, a partner által kötelezően elvárt fejlesztéseket hajtottak végre. Koleszár Péter kifejtette: ágazatonként és a vállalkozás nagyságától, illetve az érintett területektől függően változhat a digitális átállás költsége, erre általános szabály nincs. Ideális esetben azonban egy-egy IKT fejlesztés megtérülése legfeljebb néhány év, de egyszerűbb megoldások meghonosításának költségei akár pár hónap alatt is megtérülhetnek.

Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke az MTI-nek adott interjúban úgy vélte, sok múlik azon, hol tart a vállalat a digitalizációs folyamatban és a munkaerő milyen gyorsan tudja adaptálni, jól használni a rendszert. Ez a kezdeti szakaszban általában lassabb, míg egy részlegesen digitalizált vállalat már sokkal gyorsabban alkalmazkodik, ezért hamarabb, akár 2-3 éven belül megtérül a beruházás. Meglátása szerint a magyar vállalatok bizonyos szempontból az út elején vannak, a klasszikus informatika csupán egyes munkafolyamatok – elsősorban az adminisztráció – digitalizálásával telt, most kezdődik ugyanakkor az átállás az ügyfélkezelés területén is. Vityi Péter szerint a vállalkozások digitális fejlődésének egyik legfőbb gátja a meglévő menedzsmentkultúra, a kkv-k nagy része maga építette vállalkozását, amely valamilyen módon sikeres volt, így nehezen fogadják be a változást. Új lehetőségnek nevezte ugyanakkor, hogy sokaknál generációváltás várható, ami új szemlélet jelenthet. Mindemellett a digitális átállás gyorsaságát egyaránt befolyásolja a kormányzati beavatkozások, illetve a szakképzés átalakításának sikeressége – fűzte hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Modern Vállalkozások Programjához eddig több mint 5400 kkv csatlakozott a vállalatok infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló programjához, 2500 sikeres cégműködési átvilágítás történt. A vállalkozások közül eddig 1500 kapta meg a Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) tanúsítványt, és az előzetes igényfelmérés alapján 1000 cég nyilvánította ki szándékát, hogy indulna a GINOP-3.2.2. illetve egyéb informatikai technológiai pályázaton. A projektben működő tanácsadói hálózat irányából érkezett visszajelzés alapján a program híre gyors ütemben terjed a vállalkozások körében, egyre több cég válik nyitottá az infokommunikációs technológiák bevezetésére vagy fejlesztésére.

Forrás: MTI