InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Világraszóló Pécsi Nemzetközi Tavasz


Idén már ötödször rendezi meg a Pécsi Tudományegyetem az International Spring programsorozatát, mely az évek alatt fesztivállá nőtte ki magát. Népszerűségének köszönhetően ebben a tanévben már őszit is tartottak belőle, a pandémia okozta kényszerű online forma jóvoltából pedig a világ minden tájáról vannak szép számmal résztvevők, nézőként és aktív szereplőként egyaránt.

A Pécsi Tudományegyetemen közel 5000 külföldi hallgató tanul, akik több mint 110 országból érkeztek Pécsre. A város és az egyetem kitüntetett odafigyeléssel és befogadással fordul feléjük, és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy bárhonnan, bármilyen kultúrából is jöttek, otthonosan érezzék magukat nálunk: eligazodjanak a nyelvünkben, a tradícióinkban, a kultúránkban és a mindennapi életben. Ország-, sőt világszerte elismert és népszerű a PTE-n folyó magas szintű magyarnyelv-oktatás, mind az iskolarendszerű, mind a több mint két évtizedes hagyománnyal bíró Nyári Egyetem – itt tanult többek között Ian Lindsay egykori brit nagykövet, aki mindig megragadta az alkalmat, hogy rendkívül elismerősen és meleg szavakkal emlékezzen meg itteni élményeiről, és aki éppen ékes magyar beszédével lopta be magát a magyarok szívébe.

International Spring PTE Pécs

International Spring Pécs – Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE

Azzal a szándékkal indította útjára 4 évvel ezelőtt dr. Tarrósy István Afrika-kutató, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának igazgatója ezt a világon egyedülálló kulturális programsorozatot, hogy a Pécsett élő külföldi fiatalok minél inkább részévé váljanak a város és az egyetem szövetének: hogy személyes élményeken és találkozásokon keresztül kölcsönösen megismerjék ők és a helyiek egymás kultúráját. A nyüzsgő pécsi diákélet ikonikus helyszíneire szervezett, ízig-vérig fiatalos zenei és kulináris programok, előadások, kerekeasztal-beszélgetések és kiállítások hazánk mellett Ázsia, Észak-Amerika, Afrika, Európa és Latin-Amerika országait elevenítik meg a hallgatók és meghívott vendégek aktív közreműködésével. A programok vagy angol nyelven, vagy ahol lehetőség van rá, angol felirattal folynak. Tavaly a világjárvány ugyan elsőre megakasztani látszott ezt a pezsgő fesztiválélményt, de Szabó Attila programgazda gyorsan megtalálta a kreatív lehetőségeket az online térben, és a hátrányból sok vonatkozásban előnyt sikerült kovácsolni. Ennek köszönhető, hogy már jó ideje Etiópiától Londonig a világ szinte minden részéről folyamatosan vannak követőik és nézőik minden korosztályból, és a legkülönbözőbb országok diplomatái, kiváló tudósai és művészei is szép számban kapcsolódnak be előadóként, beszélgetőpartnerként.

Az online térnek köszönhetőek a bárki számára hozzáférhető virtuális kiállítások is – ezekből jelenleg is kettő fut egy hónapon át a fesztivál Facebook-oldalának eseményei között. A Kádár Insta – Divatos mindennapok a hetvenes évek Magyarországán a Kádár-korszak jellegzetes amatőr fotói közül válogatva ad képet egy letűnt idő – ma már megmosolyogtató – életérzéséről.

A Kerek kormány, kerek világ, kerek szék – Képzeletbeli utazás a Pamír körül című tárlat a miskolci Nagy Bendegúz Lóránd, „a kerekesszékes világutazó” lélegzetelállító fotóiból közöl több jókora csokrot háromhónapos közép-ázsiai útjáról. Kirgizisztán nomád népeinek élete és a Pamír lenyűgöző természeti csodái kerülnek kézzelfogható közelségbe a képeken.

Nagy Bendegúz (építész, műkedvelő fotós, a De Jure Alapítvány kur. elnöke) egy sportbaleset következtében került kerekesszékbe, ám folyamatosan feszegeti a kerekesszékes lét határait. A hasonlóan gondolkodó emberekkel civil mozgalmárként küzd azért, hogy akadálymentesítse az országot. Az elmúlt másfél évtizedben – Ausztráliát kivéve – bejárta a fél világot, közel száz országban szerzett tapasztalatokat, hol gyalogosan, hol négylábú állatok hátán ülve, hol terepjárón közlekedve. Legalább 9 nyelven kommunikál. 1999 óta rendszeresen publikál többek közt a Go Utazási Magazinban és a PR Pannon Presztízs Magazinban.

Lenyűgöző képein kívül ez a hihetetlenül izgalmas életút is garancia arra, hogy a májusra tervezett élő, online beszélgetést is érdemes lesz megnézni az International Spring keretében.

Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE

International Spring Pécs – Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE

Április végén várható még az Afrika-napok többek között élő zenével és táncbemutatókkal, aztán lesz egy angol nyelvű előadás a jamaicai zenéről, és hetente jelentkezik egy-egy kiadással a Time Machine. Ennek a négyrészes sorozatnak a keretében Beck Zaza (30Y) és Ligeti Gyuri (Álomgyára) teljesen szubjektív módon évtizedekre bontva mutatják be kazettagyűjteményükön keresztül a pop és rockzene gyönyszemeit a 60-as évektől kezdődően. Az egyes felvételek utólag is visszanézhetők a Youtube-on – fantasztikus zenei csemegékre és információkra lelhetünk a másfél órás műsorban, kár lenne kihagyni ezt a zenei időutazást.

Az International Spring minden programja ingyenesen elérhető bárki számára a Facebook-oldalukon keresztül.

Kapcsolódó oldal:
International Spring Pécs, Facebook


április 16, 2021 Kultúra

Ötvennyolc éve látjuk és szeretjük a Tévémacit


Bukfencezik és fogat mos, majd az esti mese után ágyba bújik Paprikajancsival. – 1963. április 15-én, húsvét hétfőn jelent meg először a televízió-képernyőkön a tévémaci az esti mese szignáljaként. Megalkotását hosszadalmas előkészítés előzte meg – az azonban bizonyosan nem fordult meg az alkotók fejében, hogy több mint fél évszázadot megél.

Generációk nőttek fel a tévémacin, mely olyan emblematikus figurává vált, amihez hasonlót alig találni: ismertsége és népszerűsége legfeljebb Mátyás királyhoz és Petőfihez fogható.

TV Maci, tévémaci

A tévémaci figuráját és kerettörténetét eredendően azért találták ki a szerkesztők az Esti mese elé, mert azt akkoriban még egyszerűen csak felolvasták a bemondók (Takács Marika, Tamási Eszter, Balogh Mari), és a mesékhez semmilyen képi illusztráció – sem rajzfilm, sem bábos – nem volt. Szerették volna vonzóvá tenni a műsort a gyerekek számára valamilyen érdekes látványelemmel, ami jól beazonosítható és szerethető szignáljává válik az Esti mesének. Ez az úgynevezett főcím a műsorok elején (és esetleg végén) azt a célt szolgálja, hogy mintegy keretként jelezze a rendszeres program kezdetét, otthonos ismerősségével még vonzóbbá téve azt. A tévé Gyermek és Ifjúsági Főosztályának szerkesztői már korábban felismerték, hogy a báb mint vizuális meseeszköz nagyon jól adaptálható televíziós célokra, mivel nemcsak egyszerűen történetmesélésre kiváló mozgatható volta miatt, de a közeli felvételeknek és a kedvezőbb technikai körülményeknek köszönhetően a bábszínházhoz képest jóval több lehetőség rejlik benne. Tudták: ebben kulcsfontossága van annak, hogy sikerül-e igazán kifejező és szerethető figurát létrehozni. A tévémacin kívül több ötletet is vizsgáltak, de végül a fogmosó mackóra esett a választás; többek között azért, mert az ötletgazdák szerint a gyerekek szeretik a játékmackót és szívesen alszanak vele, a fogmosás sztorijával pedig szerették volna az esti lefekvésre és annak kötelező szertartásaira nevelni a gyerekeket.

A legelső macifigurát még évekkel korábban Kende Márta grafikus és Bálint Ágnes gyermekműsor-szerkesztő, a forgatókönyv írója együtt kísérletezte ki, de végül ez soha nem került műsorba, és sajnos fénykép sem maradt fenn róla. Több próbaverzió után az MTV makettműhelyében készült el a képernyőre kerülő végleges változat a tervező Lengyel Zsolt és a kivitelező-animátor Köber Tibor munkája nyomán. Teste drótos ólomvázra épült, így hajlítható volt, és a mozgását kockáról kockára tudták változtatni. A hasát kitömték, majd filccel borították. a feje pedig fagolyóból készült. Ami pedig a legtöbb néző számára szinte hihetetlen: a maci magassága nem éri el a 15 cm-t, bútorai pedig gyufásskatulya méretűek.

Foky Ottó TV Maci

Ez a kissé bumfordi, esetlen mozgású, kedves arcú mackó valóban annyira jól sikerült és belopta magát az emberek szívébe, hogy bár az évtizedek alatt volt rá néhány próbálkozás, hogy végleg eltávolítsák a tévéből, a nézői felháborodás mindannyiszor visszakövetelte a képernyőre. Jól jellemzi kultuszjellegét, hogy egy előre eltervezett tudatos koncepció (ma úgy mondanánk: brandépítés) részeként 1980-ban még Farkas Bertalan is felvitte magával az űrbe, és onnan élő kapcsolásban olvasott tévémacival mesét. Külön kuriózum ezzel kapcsolatban, hogy az akkori tervező hat hétig tanulmányozta Szovjetunióban az asztronauták szkafanderét, és annak pontos mását készítették el a tévémaci számára külön erre az alkalomra.

A tévémaci és az egész „főcím” népszerűségéhez szorosan hozzátartozik az emblematikussá váló zene, nincs olyan ember ma Magyarországon, aki már első taktusairól ne ismerné fel a jellegzetes fagottbrummogást. Pécsi József fagottra, klarinétra és zongorára írt etűdjének részlete korábban a „Dörmögő Dömötör” című rádióműsor zenéje volt, de telitalálat volt átemelni a tévémaci főcímzenéjévé.

Persze azért idővel, bármennyire is úgy szerették tévémacit kicsik és nagyok, ahogy és amilyen volt, eljárt felette az idő, és ezért időről időre némi fazonírozáson esett át ő maga és a bútorzata is, néhány alkalommal pedig teljesen új bábra cserélték le. A legelsőhöz hasonló hosszú sikert az 1983-as Foky Otto-féle változat élt meg, melyet Szabó László faragómester készítette el természetes marhavérből készült parafából.

Sok felnőttben felmerül a kérdés: hány éves és milyen nemű tévémaci? Hiszen olyan dolgokat csinál – önállóan fürdik, egyedül néz tévét és megy aludni stb. –, mint a felnőttek, ugyanakkor Paprikajancsival alszik, és minden tekintetben mégis inkább gyermeki. A neméről már nem is beszélve: a bábfigura kialakítása semmilyen nemi jellegzetességet nem mutat, teljesen semleges ebből a szempontból. Az első maci azonban csipkés bugyit viselt, így ez többek számára azt sugallta, hogy inkább lány, ám a későbbi verziók ruházata és megjelenése kicsit inkább fiúsnak mondható. Az igazság pedig az, hogy a tévémaci megalkotói szándékosan nyitva hagyták ezeket a kérdéseket, bízva a gyermeki lélek fantáziájában és érzelmi azonosulásában, mellyel olyannak képzeli el és szereti a macit, amilyennek ő szeretné látni. A többi pedig legyen a felnőttek problémája.

Felhasznált forrás:
A tévémaci tudatformáló szerepe, Médiakutató
Fotó: MTV


április 15, 2021 Kultúra

E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok Máté Gábor előadásában


Április 14-én, Esterházy Péter születésnapján a Katona József Színház egy online premierrel tiszteleg az író előtt az ESzínház felületén.

Mottó:
“Miről is beszélek? Hagyom magam sodortatni a szavak által. Egy nagynéném – az úgynevezett nagy családokat nem az apák és anyák teszik, hanem a varázslatos nagynénik, nagybácsik, távoli unokaöcsök, -húgok és kuzinok –, egy ilyen távoli, varázslatos tante mondja: Nem olvasok olyan könyvet, amelyet össze lehet foglalni. Én meg nem szeretnék ilyen könyvet írni. És ilyen beszédet sem tartani. Sodornak a szavak.” (Esterházy Péter)

Máté Gábor, a Budapesti Katona József Színház főigazgatója (forrás: Budapesti Katona József Színház)

  1. április tizennegyedikén – ahogyan azt az „Egy nehéz nap éjszakája” c. EP-írásból tudjuk – a nap 4 óra 59 perckor kelt… derűs, biztos volt az élet, jól ment a munka, a Gönczi domborító brigád fej-fej mellett haladt a Pócza domborító brigáddal… Nagykőrösön vetették már az uborkát, s az idő szerint immár 10.500 kataszteri holdon termesztettünk gyapotot, úgy tervezvén, hogy 1954-ben majd 100.000 kataszteri holdon termesztünk gyapotot. 1950 áprilisában Ádám Margit a mezőkövesdi dohánybeváltóban élmunkás és újító lett…Major Tamás elvtárs elszavalta Majakovszkij „Beszélgetés Lenin elvtárssal” című versét… és megtudhattuk, hogy Bakfis melltartónál drágábbat találhatunk, de ha szívünk szakad is belé, jobbat soha.

A műsort összeállította: vargadramviktor,
Felolvassa: Máté Gábor
Közreműködik: Lukács Miklós cimbalomművész

A felvétel az eszinhaz.hu-n 2021. április 14-én 19 órától április 16-án 23 óráig érhető el.

Forrás: Egypercesek

Kapcsolódó oldalak:
Katona József Színház FB oldala
Esterházy Péter, Petőfi Irodalmi Múzeum
E-Színház

 

 

 

 


április 14, 2021 Kultúra


Az emberi jogokért országszerte

április 14, 2021
Civil, Társadalom No Comments


Regionális irodát nyitott a közelmúltban Pécsett és Szegeden az Amnesty International Magyarország. A két dél-magyarországi központtól a láthatóság, a helyi aktivitás és a jogtudatosság növekedését várják.

Az Amnesty International egy nemzetközi jogvédő civil szervezet, melyet 1961-ben alapított egy angol jogász azzal a céllal, hogy társadalmi összefogással és aktivizmussal mind többen kiálljanak az igazságtalanságok ellen. A mára több mint 150 országot és 10 milliónál is több tagot és aktivistát tömörítő szervezet továbbra is azért küzd, hogy az emberi jogok mindenkit egyformán megillessenek. Magyarország – budapesti központtal – 31 éve csatlakozott az Amnestyhez. A nemzetközi ügyek és kampányok mellett kiemelt feladatuknak tekintik, hogy fellépjenek konkrét hazai emberi jogi problémákkal kapcsolatban, és hozzájáruljanak egy nyitottabb, az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarország megvalósulásához, a jogtudatosság növekedéséhez a magyar emberek körében.

Amnesty International Aktivizmus

Mint kérdésünkre az újonnan megnyitott pécsi iroda regionális koordinátora, Nagy Eszter elmondta, az Amnesty azzal a céllal hozta létre a két dél-magyarországi központot, hogy a szervezet tevékenysége Budapesten kívül is minél szélesebb körben ismertté váljon, és növekedjen a helyi civil aktivitás és tudatosság az emberi jogi kérdésekben. Azért esett a választás éppen Pécsre és Szegedre, mert ebben a két városban és körzetében már nem előzmények nélküli az Amnesty aktivitása, korábban is voltak sikeres kampányok, és van egy erős civil bázis, többek között egyetemista csoport működött mindkét egyetemen Freedom Club néven. Szeretnék tovább folytatni és a két régióban minél több helyre eljuttatni a már eddig is népszerű emberi jogi oktatási programjukat. Emellett most országosan kiemelt szerepet kap az Egy lépéssel közelebb elnevezésű kampányuk, amely a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére, csökkentésére irányul. A pécsi régióban tervezett programokról Nagy Eszter egyelőre annyit árult el, hogy gyermeknap alkalmából Mesés emberi jogaid címmel lesz többféle, gyerekeknek és szüleiknek szóló esemény, majd a Pride héten fognak szintén sokszínű programsorozattal jelentkezni.

A legfőbb célkitűzésük pedig az, hogy minél több aktív támogatót, az egyenlő emberi jogok iránt elkötelezett embert vonjanak az Amnesty közösségébe.

 

Kapcsolódó oldalak:
Amnesty Magyarország
Amnesty International Aktivizmus Csoport
Amnesty Magyarország FB

 

 

 


Időjárás a Balatonon – fotó- és rajzpályázat

április 14, 2021
Kultúra, Színes No Comments


Fotó Posza Róbert Fonyód a kilátók városa

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás a Balatonon címmel alkotói pályázatot hirdetett. A pályázatra a maximum 2db saját fotót korhatár nélkül, míg a rajzokat 18 év alatti diákoktól várják az OMSZ honlapján, technikai megkötés nincs. Minden olyan művet szívesen várnak, mely a Balaton sajátos időjárási mikroklímáját ábrázolja. Beadási határidő: 2021. május 15.

Posza Robert fotó Badacsony

Az év legjobb meteorológiai képének keresése már hagyomány: a tavalyi téma a „Magyarország vizei és az éghajlatváltozás” volt. Idén a „magyar tenger” tematikájával a kiírók a meteorológiai világnap 2021-es szlogenjéhez kívánnak kapcsolódni (The ocean, our climate and weather), mely az ENSZ kezdeményezésére, az idén kezdődő óceánok tudományának évtizedére hívja fel a figyelmet.

Kapcsolódó oldal:
Világnapi Pályázatok 2021
Posza Róbert Art


A fotó kat: Posza Róberttől kölcsönöztük


Még lehet szavazni a Libri közönségdíjra

április 13, 2021
Kultúra No Comments


Libri irodalmi díj

Idén tavasszal immár 6. alkalommal kerül sor a Libri irodalmi díjak odaítélésére. Ahogyan már megszokhattuk, a szakmai zsűri mellett a közönség is szavazhat kedvencére – a 10 döntős műre május 2-áig lehet voksolni.

A Libri a 2000-es évek eleje óta hazánk legnagyobb kiadói és könyvterjesztő hálózata, csak a kereskedelmi ágazatában több mint 15 milliárdos az éves forgalma, megszámlálhatatlan rangos könyvszakmai és -kereskedelmi díjat tudhat magáénak. A Kiadói Csoportja öt nagy múltú, neves könyvkiadót – Helikon, Jelenkor, Park, Libri, Kolibri – működtet a magas minőséget képviselő hagyományokhoz méltó nívón. Az irodalmi díj alapításában a Libri vállalatcsoport ezen kiemelt kultúraalakító és gazdasági pozíciójából eredő szakmai felelősségvállalása nyilvánul meg.

Libri irodalmi díj

A 2016-ban útjára indított kezdeményezéssel fő célkitűzésük, hogy ezzel is támogassák a kortárs magyar irodalmat, és népszerűsítsék az olvasást. A Libri irodalmi díj meg is felel ezeknek a várakozásoknak: igen rövid időn belül mind a szűkebb irodalmi szakma, mind az olvasóközönség körében egyfajta zsinórmértékké vált. Évről évre presztízsértékűnek számít bekerülni az úgynevezett hosszúlistába is, a tízes döntőben szerepelni pedig már önmagában rangos elismerés. Maga AZ irodalmi és a közönségdíj ehhez mérten már csak a mazsola a tortán.

Az idei év döntősei: Bereményi Géza: Magyar Copperfield, Grecsó Krisztián: Magamról többet, Halász Rita: Mély levegő, Háy János: A cégvezető, Jászberényi Sándor: A varjúkirály, Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj, Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk, Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat, Tompa Andrea: Haza.

A Libri irodalmi díj jelöltjei közé minden olyan irodalmi igényű, élő magyar szerző által írt magyar nyelvű mű bekerülhet, amelyet az előző naptári évben adtak ki. A tavaly megjelent könyvek közül 50 kiadó 155 kötete felelt meg ennek a feltételnek (a lista elérhető a Libri weboldalán). Ebből az ún. hosszúlistából egy több mint száz fős szakmai bizottság összesített szavazatai alapján kerül ki a tíz döntős könyv. A bizottság minden tagja 5-5 könyvre adja le szavazatát, így kialakul egy abszolút lista, aminek az első tíz helyezettje kerül a díj döntősei közé. Közülük egy ötfős zsűri választja ki a Libri díjjal kitüntettet művet, illetve közülük kerül ki a Libri közönségdíjas is az interneten bárki számára elérhető szavazás eredménye alapján.

Libri irodalmi díj

Az idei 10 szerző, a korábbi évekhez hasonlóan, valóban már önmagában illusztris irodalmi társaságot jelent, többségük ráadásul nem először nyeri el a jelöltséget. Tompa Andrea és Jászberényi Sándor korábban már elvihette magát a díjat (Omerta – 2018; A lélek legszebb éjszakája – 2017), Grecsó Krisztián pedig a Verával tavaly a közönségdíjat, de Szabó T. Anna és Nádasdy Ádám is szerepelt már a döntősök között (utóbbi kétszer is). Erős tehát a mezőny, kíváncsian várjuk a zsűri és a közönség választását.

Kapcsolódó oldal:
Libri Irodalmi-díj
Libri Könyvkiadó


Szentandrássy István hagyatéka múzeumba kerül

április 13, 2021
Kultúra No Comments


Megvásárolta a PIM Szentandrássy István hagyatékát, a magyarországi roma kultúra és roma festészet egyik legkiemelkedőbb képviselőjének 47 festményből és 77 grafikából álló hagyatéka állami tulajdonba került. – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel.

Szentandrássy István: Keresztelő Szent János

A kulturális kormányzat a nemzeti jelentőségű közgyűjtemények gyarapításának támogatása céljából gyűjteményvásárlási keretet különített el a Petőfi Irodalmi Múzeum költségvetésében, melynek terhére lehetőség nyílik kiemelkedő művészeti alkotások és műtárgyegyüttesek, történeti emlékek és hagyatékok állami tulajdonba kerülésének biztosítására – olvasható a közleményben. Mint írják, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának kérésére vásárolták meg márciusban Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész hagyatékát. A műtárgyak tudományos feldolgozás és kiállításokon történő bemutatás céljából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) kerülnek.

Szentandrássy István (1957-2020) állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamást, az első hivatásos cigány festőművészt tartja mesterének. Drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Kiemelkedő alkotása ikonszerű stilizációval megalkotott képsorozata, amely Federico García Lorca Cigány románcok című versciklusa alapján készült. Képeiből kiállítást rendeznek itthon és külföldön; 2007-ben adta ki Angyalok nyelvén című festményalbumát.

2012-ben Kossuth-díjat kapott a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért.

(MTI)

Illusztráció:
Szentandrássy István: Keresztelő Szent János (pasztell, papir)
Forrás: Pintér Aukciósház


Élet/Kép – Hétköznapi történetek

április 12, 2021
Kultúra, Társadalom No Comments


Élet-Kép - Hétköznapi történetek Ruprech Judit Tornaterem

Illusztráció: Ruprech Judit Tornaterem című alkotása a kiállításon

Ma nyílt meg Budapesten a Városháza Parkban az Élet/Kép – Hétköznapi történetek c. kültéri kiállítás, amely hamarosan Budapest több pontján is látható lesz. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapest Photo Festival társeseménye.  A kiállítás 2021. április 12. és április 18. között látogatható.

Kapcsolódó oldal:
Élet/Kép – Hétköznapi történetek
Budapesti Tavaszi Fesztivál
Budapest Photo Festival


Mit suttog az erdő?

április 12, 2021
Kultúra No Comments


Amiről a fák suttognak címmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.

Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.

Amiről a fák suttognak
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.

A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.

Szerző: Szalontai Szonja


A verset ünnepli majd’ minden magyar

április 11, 2021
Kultúra No Comments


Aligha akad olyan író-olvasó ember Magyarországon, akinek április 11-éről ne a költészet napja ugrana be kapásból, és rögtön utána az is, hogy a jeles nap egyúttal József Attila születésnapja. De vajon mióta is és miért ünnepeljük a magyar költészetet?

Legelőször az 1956-os nyári ünnepi könyvhéten, majd 1961-ben tartottak a magyar verseket ünneplő és népszerűsítő programokat, de csak 1964-től vált rendszeres hivatalos eseménnyé, és az Írószövetség javaslatára ekkor kapcsolták József Attila születésnapjához. Érdekes egybeesés, hogy Márai Sándor (1900–1989) is ezen a napon született, ám az ő neve akkoriban még csak említésre sem kerülhetett, lévén emigrált polgári íróként nem felelt meg a kor ideológiai elvárásainak. Ellenben a nehéz sorból származó, baloldali érzelmű József Attilából az Aczél–Kádár-korszak kultúrpropagandája proletárköltőt faragott, így neve a politikai kívánalmak szerint is alkalmassá vált a hazai líra képviseletére. Az pedig vélhetően az Írószövetség tévedhetetlen értékítéletének köszönhető, hogy a korszellemet túlélő, irodalmilag megkérdőjelezhetetlen név fémjelzi a magyar líra ünnepét.

Költészet Napja 1970 Pécs Ifjúsági Ház Juhász Jácint

Szerencsére a költészet napja mint jelentős irodalmi esemény sem ragadt meg az ideológiai klisék béklyójában – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy képes volt túlélni közel hat évtized viharokkal tűzdelt történelmi, szellemi és kulturális változásait. Szerte az országban és határainkon túl szerveznek kiadók, iskolák, művelődési intézmények és színházak, kávéházak a kortárs és klasszikus versek köré programokat: felolvasásokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, író-olvasó találkozókat és még sorolhatnánk. A hajdan intézményesült, művi keretek közül kilépve a költészetnap az utóbbi évtizedben képes volt úgy megújulni, hogy mostanra ne kötelező üres program, és ne is csak a szűk szakma privilégiuma legyen, hanem az átlag magyar betűfogyasztó polgár saját személyes élményeként és eseményeként tudja magáénak. A mára – kis túlzással – össznépi mozgalommá váló esemény fókuszába egyre inkább az olvasók, a hétköznapi ember aktív versfogyasztása kerül.

Unger Pálma színművésznő, Pécsi Nemzeti Színház

Ennek szellemében különféle kreatív, saját élményű versmondó maratonok születnek évről évre, melyek az online jelenlét révén egészen széles tömegeket képesek aktív bevonódásra inspirálni mind felolvasói, mind (bele)hallgatói minőségben. Így aztán a tavalyi évben a koronavírus-járvány sem jelentett akadályt, helyette újabb kreatív kezdeményezések születtek: a Pécsi Nemzeti Színház színészei például az otthonukban felvett versvideókat tettek közzé, a versmondók egyesülete szervezésében mintegy száz külföldön élő magyar mondott verset a Facebookon. Az Örkény Színház pedig egészen különleges, személyre szóló ajándékot adott Vers csak neked című különleges kívánságműsoruk keretében: a programra regisztrálóknak telefonban szavalták el kedvenc költőjük egy versét. Szívmelengető hagyományt teremtett Ian Lindsay brit nagykövet magyarországi küldetése idején: évről évre elszavalta magyarul egy-egy nagy költőnk – József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula –egy gyönyörű versét, ezzel a megható gesztussal is még inkább a magyarok szívébe lopva magát, egyúttal tisztelegve a magyar nyelv és kultúra előtt.

Költészet Napja Plakát 1968 Grafikus - Zelenák Crescenda Forrás - Bedő Papírrégiség

Különleges, mára mozgalommá váló kezdeményezéssel robbant be 6 évvel ezelőtt, József Attila születésének 110. évfordulója alkalmából a Gittegylet nevű informális kulturális műhely csapata. Egy rendkívül egyszerű, és talán éppen ennek köszönhetően sikeres gerillaakciót indított el Posztolj verset az utcára címmel: felhívásukra a legtriviálisabb utcai helyszínekre – padokra, üres kirakatokba, kerítésekre stb. – helyeztek ki emberek százai, majd ezrei nekik tetsző verseket, majd a megtalálók a verseket lefotózva szelfivel vagy anélkül feltöltötték az esemény felületére. Az akció annyira sikeressé vált, hogy több mint 20 országban ezerszám kerültek ki magyar versek az utcákra – elérve az eredeti célt: hogy a vers közkinccsé váljon, lépten-nyomon bárki belebotolhasson szó szerint. Tavaly karanténverzióban, azaz FB-eseményként élt tovább a kezdeményezés, és idén sem lesz ez másként, de a tapasztalatok szerint ez kicsit sem szegi kedvét a verskedvelő embereknek.

Idén a tavalyihoz hasonlóan a legtöbb versünnepi program az online térbe kerül, de mára már az életünk szerves része lett a kultúra online fogyasztása, így ez nem lehet akadály. Olvassunk, hallgassunk vagy akár posztoljunk ma verseket – önmagunk örömére, és a magyar líra tiszteletére. De még jobb, ha minden napunk egy kicsit versünneppé válik.

Kapcsolódó oldalak:
A verset ünnepli majd’ minden magyar, Pécsinfo.hu
Együtt szaval az ország
Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának

Költészet Napja Plakát 1968, Grafikus: Zelenák Crescenda, Forrás: Bedő Papírrégiség


Rászorulóknak főzünk! – A Heti Betevő ételosztásaira most is nagy szükség van

március 18, 2021
Civil, Közélet No Comments


Rászorulóknak főzünk - Heti Betevő Pécs

Az ételosztás világjárvány idején sem maradhat el!

Az újabb és újabb Covid-hullámok következtében már tavaly ősszel veszélybe kerültek a Heti Betevő szokásos ételosztásai Pécsett –az önkéntesek azonban nem hagyták magukra a rászorulókat, ehelyett kreatív megoldást találtak a szintén ételosztással foglalkozó Pécs Bike Maffiával összefogva. November óta a Betevő által főzött vasárnapi ebédeket is a PBM biciklis önkéntesei viszik házhoz a „betevősök” rendszeres vendégei számára, a téli időszakban ráadásul minden hétévégén főztek.

 

Egy tál étel a rászurulóknak

Egy tál étel… és egy falat kenyér

A Heti Betevő egy önszerveződő, teljesen átlagos emberekből összeálló segítő közösség, akik helyi adományokból főznek és osztanak meleg ételt arra rászoruló embereknek, tisztán nonprofit jelleggel, önkéntes munkában.

Történetük Budapesten kezdődött, egészen pontosan a Dob utca egyik „fesztelen hangulatú, menő romkocsmájában” – ahogyan a Google-térkép hirdeti a Kisüzemet. Az itt dolgozó szakácsok fejében ütött szöget 2013 karácsonya környékén – látva, hogy mennyit költenek a vendégek szórakozásra, miközben olyan sok embernek okoz gondot a napi betevő –, hogy egyetlen sör árából egy tál tartalmas meleg ételt lehetne főzni a nélkülöző embereknek, mindössze némi jószándék és összefogás kell hozzá. Ezekből pedig nem volt hiány, így a Kisüzem szakácsai következő vasárnap a baráti körükben gyorsan összedobott adományokból megfőztek 50 adag ételt, és a közeli téren ki is osztották a környékbeli rászoruló embereknek. És aztán onnantól kezdve minden vasárnap…

Mostanra pedig már országos hálózattá nőtték ki magukat: idő közben a kezdeményezés egyesületi formába szerveződött, de továbbra is megtartotta „sejtes”, a helyi közösségekben szerveződő és kizárólag önkéntes összefogáson alapuló működését. A VII. kerület után előbb a VIII. kerületben, majd Makón, Székesfehérváron és Pécsett is alakult csoportjuk. Az alapkoncepció azonban mindenütt változatlan: elsősorban a szórakozóhelyek közönségét megcélozva gyűjtenek adományokat kihelyezett perselyeikbe, melynek bevételéből heti-kétheti rendszerességgel önkéntesek munkájával több száz rászorulót látnak el a környezetükben meleg, minőségi étellel. Jellegzetes sárga címkés befőttesüveg perselyeik, melynek logójáról süt az egészséges optimizmus és humor, elég gyorsan a „menőség” védjegyévé váltak, de ezenkívül is mind több vállalkozás és rengeteg magánszemély támogatja tevékenységüket saját lehetőségei szerint, a legkülönbözőbb módokon.

Egy kondérral étel

A kondérból minden adag jó helyre kerül

Pécsett 2016 tavaszán egy, a budapesti példán fellelkesült fiatalember, Sólyom Tamás kezdeményezésére indult el a maroknyi önkéntesből álló csapat munkája, melynek Tamás mellett Szalai Zsófia és Farkas Klára a kezdetektől a mai napig oszlopos tagjai. Mindannyian munka és család, illetve tanulás mellett áldozzák minden második hétvégéjüket az önként vállalt küldetésnek: Tamás a POTE-n végzett munkája mellett éppen most szerzi meg szociális munkás diplomáját, emellett két pici lány édesapja, akik 4-5 évesen néha már szintén besegítenek az önkéntes csapat munkájába; Zsófi pedig pénzügyi vonalon dolgozik és tanul párhuzamosan. Mindjárt öt éve lesz, hogy ha fúj, ha fagy, ha forróság van és mások nyaralni mentek, vagy ha a vasárnap történetesen éppen szilveszterre esik – ők minden második vasárnap mintegy 180 rászoruló embernek adnak meleg vasárnapi ebédet. A tál húsétel mellé mindig csomagolnak zsemlét, gyümölcsöt és házilag sütött süteményt – utóbbiakat a csapat állandó önkéntesei mellett a FB-felhívásukra mind nagyobb számban jelentkező, gyakran teljesen ismeretlen, segítő szándékú pécsi emberek készítik és viszik el nekik. De nemcsak magánszemélyek, hanem mind több vállalkozás is fontosnak tartja, hogy segítse a munkájukat. Az Aranycipó évek óta alkalmanként 300 zsemlével, az uránvárosi Park Pavilon Café pedig – amikor nyitva lehet – csokis islerrel támogatja az ételosztásokat; az előkészületekhez és a csomagoláshoz pedig vagy szükség esetén a közösségi főzéshez kaptak már helyet a Vasutas Művelődési Házban, a Baptista Szeretetszolgálat egyik intézményében, és a korlátozások előtti kedvenc csomagoló helyszínük volt a Mozaiq Café, ahol mindig nagy szeretettel, önzetlenül fogadták őket. Amíg lehetett, a főzést időnként helyi éttermek vállalták magukra (többek között a Trafik, a Teleky Bistro, a Laterum Étterem), az ott dolgozók önzetlen munkájukat és a vasárnap délelőttjüket áldozták az ügyért, sokszor a költségeket is átvállalva. Most pedig már egy éve Auth István vendéglátós (egyúttal önkormányzati képviselő) jóvoltából az üzemelésében álló, a járvány miatt kényszer-zárvatartásra ítélt étterem konyháját tudják főzésre, porciózásra és a csomagok elkészítésére használni.

„Vendégeik” – ahogy a betevősök mondják – jobbára sokgyermekes családok és kisnyugdíjasok, de vannak köztük hajléktalanok, mozgáskorlátozottak és más miatt rászorulók, főleg Uránvárosból és környékéről, de a szabad téri osztásokra amíg lehetett, a város távoli részeiből és vidékről is szoktak jönnek. Csupa olyan nehéz helyzetben lévő ember, köztük sok kisgyerek, akiknek erejüket meghaladó problémát jelent a napi betevő előteremtése. Többségük a Családsegítő Szolgálat ajánlásával veszi igénybe a segítséget, de az önkéntes csapat hitvallásának megfelelően megkülönböztetés nélkül mindenkit egyformán kiszolgálnak. Vendégeik mára mind személyes ismerőseikké váltak, egész családjukat név szerint ismerik, tudnak kisebb-nagyobb problémáikról és örömeikről, így aztán óhatatlanul személyes felelősséget éreznek irántuk. Tudják, hogy ezek az emberek minden körülménytől függetlenül kéthetente számítanak rájuk és a tál meleg ételre, süticsomagra.

Ezért amikor novemberben az uránvárosi ételosztások bejáratott rendszere veszélybe került a megszorítások következtében, haladéktalanul működőképes alternatív megoldást kellett találni az ételosztásra a sorbanállás helyett. Ekkor jött képbe a Pécs Bike Maffia, akik – szintén budapesti mintára – úgyszintén ételt osztanak a város más területein, jellemzően havi rendszerességgel, kerékpáros önkénteseikkel célzottan házhoz szállítva a közösségi főzéssel készült meleg ebédet. A két szervezet között korábban is volt már együttműködés, és a biciklis maffiásokra ezúttal a krízishelyzetben is lehetett számítani. November óta nagyobbrészt ők, kisebb részt a betevősök szállítják ki a meleg ételt, hogy zökkenő nélkül továbbra is megkapják azok az emberek, akiknek ez a létfontosságú. Ráadásul a nehezített helyzetben plusz vállalása is volt a Heti Betevő csapatának: december közepétől a havi kettő helyett 6 héten át minden vasárnap főztek vendégeiknek, természetesen szigorúan ügyelve a higiénés és karanténszabályokra.

Porciózás

Porciózás

A járvány miatti szigorítások azonban nemcsak az éttermek közreműködését lehetetlenítette el és az étel kiosztását nehezítette meg, de alapjaiban tépázta meg az adományforrásokat is, hiszen a vendéglátóhelyek zárvatartásával megszűntek a perselyadományok is. A projekt pedig az alapítás első percétől kizárólag adományokból fedezi az ételosztás költségeit, állami támogatást nem vesz igénybe – helyi átlagemberek önzetlen segítőszándékából működik. Tevékenységük az elsődleges jótékony cél mellett szándékosan egyfajta egyszerű, de annál hatékonyabb társadalmi érzékenyítés is: itt első kézből meg lehet tapasztalni, hogy milyen egyszerűen lehet a közvetlen környezetünkben tevőlegesen segíteni a saját nagyon egyszerű eszközeinkkel, ha az elfordulás helyett a cselekvést választjuk. Mert sokan vannak, akik szívesen tesznek másokért, ha elérhető közelségben adott rá a lehetőség. Nem mindenki született szervező – van, akinek éppen az a testhezálló szerep, hogy van kinek sütnie valami finomságot, míg másoknak az a segítés vállalható formája, ha bevásárlás közben 1-2 kilóval több gyümölcsöt tesz a kosarába, és hazafelé menet beadja az adománygyűjtő helyre. A Heti Betevő koncepciójának lényege éppen ez: hogy épít az emberek szolidaritására és tenni akarására, és ehhez sokféle kapcsolódási lehetőséget biztosít, hogy mindenki, akiben él a jótett iránti vágy, megtalálhassa a segítés neki leginkább megfelelő módját. És a Heti Betevőnél mindig van lehetőség, adományozásra a persely helyett most az átutalás és az adó 1%-a a lehetőség, de Facebook-oldalukon keresztül bármikor lehet csatlakozni a tevőleges feladatokhoz, mert ahogyan azt a szlogenjük is hirdeti: Sosem késő beszállni! Szerencsére ezt sok embertársunk érzi így.

Nekik hála ez országosan havonta körülbelül 2000 adag ebédet jelent – jobban mondva 2000 éhes szájat, illetve 2000 jóllakott embert. Mert a számok mögött emberek vannak, amiként az olyan címkék mögött is, mint rászoruló, mélyszegénység, hajléktalan, sokgyerekes, emberi sorsok rajzolódnak ki, többnyire nem könnyűek. Sokszor a meleg ételnél is többet jelent számukra a jó szó, a törődés, az egyenlő, megkülönböztetés nélküli bánásmód, a tisztelet.

Az önkéntescsapat legnagyobb öröme mégis az, amikor valaki csak azért jön el, hogy elmesélje: megoldódtak az anyagi nehézségei, többé nincs szüksége ingyen ebédre, de nagyon hálás mindenért. Ilyen is van.

Kapcsolódó oldal:
Pécsi Heti Betevő a Facebookon


Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya

december 27, 2020
Kultúra, Színes No Comments


Lépcsőház Páfrány utca Pécs

Pécsett, az Uránvárosban egy Páfrány utcai lépcsőház minden év karácsonyán ünnepi díszbe öltözik.
A több évtizedes hagyomány ötletgazdáját kerestük meg.

Lépcsőház karácsonykor Pécs Páfrány utca

Karácsonyi lépcsőház

Weinreich László a karácsonyi hagyomány elindítója elmondta, hogy még ifjabb korában, úgy 25 évvel ezelőtt, ő és családja kezdte el feldíszíteni a lépcsőházat. Akkoriban főként nyugdíjasok és egyedülállók lakták a lépcsőházat. A fenyőfát egy karácsonyi fatuskó testesítette meg, míg a tuskó mellé kezdetben szalmát, almát és néhány szem diót kezdtek el kirakni, majd a mécseseket és gyertyákat. Később kerámia-falucskát, majd farönkökből saját kezűleg készített, festett manókat, Mikulásokat. Minden évben más-más ötlet jött. Csillagok a falon, fatuskó és az elmaradhatatlan mécsesek. A hagyomány azóta is folyamatos, a díszítés Szentestétől egészen Vízkeresztig teszi hangulatossá a lépcsőházat.

A lakóknak is nagyon megtetszett az egyedi dekorációs kezdeményezés, és az évek során igazi közösségi élménnyé nőtte ki magát a lépcsőház díszítése és a lépcsőházi gyertyagyújtás. Időközben a lakók cserélődtek ugyan, de a karácsonyi szokás nem maradt el.

Idősek és gyerekek, felnőttek és ifjoncok egyaránt gyújtanak itt azóta is egy-egy mécsest Szenteste és karácsonykor, s bővítik a kerámia-falut, vagy tesznek hozzá a dekorációhoz egy-egy apróságot.

Pécs PÁfrány utca lépcsőház karácsonykor

Dekoráció a földszinten

A lakók mellett a szomszédok is kíváncsian várják: vajon az adott évben milyen látnivaló kerül a lépcsőházba. A szomszédos lépcsőházakból, házakból is bekukucskálnak a lépcsőház ajtaján és csodájára járnak. Van, aki évről-évre bekéretőzik, hogy megnézze az újabb látványosságot.

Egy régi mondás szerint „A szív attól gazdagodik, amit ad.” Ebben a lépcsőházban a helyi szokás ápolásával mindenki gazdagodik…

Karácsonyi lépcsőház sötétedés után

A lépcsőház sötétedés után

 

Kapcsolódó hír:
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában, Pécsinfo.hu


Bútor hírek: Budapest, Szarvas

december 17, 2020
Gazdaság No Comments


Bútor hírek: Budapest, Szarvas

Budapesten a pöttyös a divat?

Budapest, Abútor Bútoráruház

Ha csupán a száraz hírt szeretném közölni, akkor csupán annyit mondanék: Budapesten, a jól ismert Abútor Áruházban megkezdték a korszerű, az európai design egyik meghatározó lengyel bútorgyára termékeinek árusítását.
Pontosabban ilyen termékek – elsősorban kanapék, ülőgarnitúrák – eddig is meghatározói voltak az árukészletnek, de most a 2000 négyzetméteres kiállító térben és a katalógusokban felsorakoznak a konyhai és a gyermekbútorok is.

Ám félre a száraz hírekkel, amikor itt a pöttyös konyhai asztal, vidámságot, nagyvonalúságot kölcsönözve a majdani konyhának. Ez ám a játékosság, a játékos “hadüzenet” a komor eleganciának, a tömör lábaknak, a krómozott fémeknek és az atombiztos fáknak.
Én szinte látom a pöttyös asztal körül reggelijükhöz ugráló vidám gyerekeket…
Akik persze nem akármilyen gyerekágyból bújnak a reggelihez elő, hanem teszem azt ilyen mókás bútordarabból:

Aligha mondanánk hagyományosnak ezt a gyerekágyat

Szaladjunk is a weben át az üzletbe, tekintsük meg a kínálatot: Gyerekbútor

 

Szarvasi Bútorbolt

Immár befogadta a szarvasi nép a nem is olyan régen megnyitott ülőgarnitúra üzletet, a Bokros Bútorház kedvező áron kínált készletét.
Ez annyira így van, hogy a környező városok is számos vásárlót küldenek ebbe a bútor birodalomba.
Jön Kecskemét, Szolnok, Szeged, Orosháza bútorra, ülőgarnitúrára éhes lakossága is, a számtalan faluról már nem is beszélve.
Az itt outlet áron kínált egyedi árura persze, hogy kíváncsiak úgy kétszáz kilométeres körzetben. A kínálat persze weben is nyomon követhető, akár itt kiválaszthatja az érdeklődő, van-e olyan termék, amelyre érdemes volna lecsapnia.
Nézze meg Ön is!

Bokros Bútorház, Szarvas

A bútorok témában ajánljuk még elolvasásra: Boltok, bútorok, akciók ; Bútorok, kanapék


Szeretetlángok Sásdon

december 13, 2020
Kultúra, Színes No Comments


Szeretetláng

HOZZUNK EGY MÉCSEST A SÁSDIAK KÜLÖNLEGES KARÁCSONYFÁJÁRA,
Töltsük meg apró szeretetlángokkal a sásdi karácsonyfát!
– olvashattuk a felhívásban.

“Minden kis viaszgyertya megtanít arra,
hogy egy kis melegért, fényért érdemes tövig égni,
mert a kis dolgok fénye az,
ami bevilágítja életünket.”
(Molnár Ferenc) 


Az elmaradt Adventi vásár helyett a szokatlan megoldások évében szokatlan megoldást találtak a helyi kezdeményezők a sásdi (Baranya) közösségi fenyőfa megolkatására és feldíszítésére.

Szeretetláng Karácsonykor Sásdon

December 13-án az ünnepi készülődés jegyében a közösséghez tartozás érzésének lélekerősítő kifejezésére alkalmat és módot találtak a szervezők, és kérték a helyieket, hogy egy-egy kis mécsessel, gyertyával járuljanak hozzá a közösséghez tartozás érzésének lélekerősítő kifejezésére, – segítsenek “díszíteni” a kültéri alkotást.

Mint a felhívás is tartalmazta “Szükségünk van az összetartozás és a szeretet apró lángjaira!”.

Szeretetláng Sásdon


A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves

március 13, 2020
Kultúra, Színes No Comments


1750 éve született Szent Miklós

A cím aktualitását így tavasz közeledtével nem az ajándékhozó Mikulás alakjáról történő megemlékezés adja, – hiszen az az ünnepkör még odébb van, ez alkalommal Szent Miklós személyéről emlékezünk meg.

A nem mindennapi évfordulóra a Pécsi Mikulás hívta fel a figyelmet, aki nem mindennapi módon tisztelgett az „ajándékosztás hagyományteremtője” előtt, – egy nem mindennapi időpontban.

Szent Miklós filatélia

1750 éve született Szent Miklós, postai emlékbélyegző, Magyar Posta

A márciusi megemlékezésre az okot az adta, hogy Szent Miklós születését az időszámítás szerinti 270. március 15-ére jegyzi több hivatkozás, bár ennek írásbeliséggel, vagy tudományosan is alátámasztott időpontja nem ismert. Ez évben éppen 1750 éve született a számos legendát jegyző Szent Miklós. A Pécsi Mikulás a megemlékezésre sem mindennapi megoldást választott. A Magyar Posta segítségével alkalmi postai bélyegzéssel tiszteleg a Mikulások Mikulása előtt. A magyar bélyegkibocsátásban Szent Miklós, Mikulás, vagy a Télapó ritkán előforduló motívum, de a külföldi viszonylatban is különleges és ritka a hasonló megemlékezés bélyegzés.

A Magyar Posta több alkalommal örvendeztette már meg nem csak a bélyeggyűjtőket, de a postai üdvözlőlapok küldőit is a karácsnyi ünnepkörhöz kapcsolódó bélyegkibocsátásokkal. A hazai karácsonyi témájú bélyegek szépek és ezért igen kedveltek.

Magyarországon december 6.-án ünnepelt Mikulás napja Szent Miklós emléknapja is, mely ma már főleg a gyermekek körében az ajándékozástól népszerű.

 

 „Mürai Szent Miklós

(Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.)

Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, – Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.” Forrás: hu.wikipedia.org

Kapcsolódó oldalak:
Pécsi Mikulás
Mikulásblog
Karácsony bélyeg


Tájékoztatás a „GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című hitelprogram termékdokumentációjának változásáról

december 8, 2019
Gazdaság No Comments


Energia tanúsítvány

Az Innotau Kft. törekszik a piaci szereplők folyamatos tájékoztatására! Most egy igen fontos, sokakat érintő témával keresték meg portálunkat, hivatkozva a közös érdekre. Hiszen olvasóinkat naagyon is érinti, érdekli az energiahatékonyság, az energia felhasználás költségvonzata, az ehhez szükséges hitelek megszerzésének lehetősége!

A Széchenyi 2020-ban foglaltak szerint a “Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című – GINOP-8.4.1/A-17 kódszámú – hitelprogram termékdokumentációja az alábbiak szerint módosult:

Kölcsönkérelmi Nyomtatvány természetes személyek részére:

– törlésre kerültek a személyi azonosító jel megadására vonatkozó cellák.

Költségvetés és nyilatkozatok:

– A táblázatban alkalmazott képletek és a formai kialakítás frissítésre került

– A kitöltést és értelmezést munkafüzet laponként elhelyezett leírások segítik

Kalkulátor fedezetszámításhoz:

– A formavilág hasonló a kölcsönkérelmi nyomtatványokhoz

– Cellaformázások és képletjavítások támogatják a felhasználást

Adatvédelmi tájékoztató:

– A Takarékbank csoport 2019. október 31-i fúziója miatt a dokumentumban szereplő csoportra vonatkozó adatok kerültek módosításra.

A korrekciók hatályba lépésének időpontja: 2019. december 2.

***

Az Innotau számtalan egyéb fontos információt is szolgáltat honlapján:
Energetikai tanúsítvány, energiatanúsítvány


Már csak ebben a hónapban fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel

október 12, 2019
Gazdaság No Comments


Régi 500 forintos bankjegy
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a “régi 500 forintos” minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Forrás: MNB


Mi a manó?

október 10, 2019
Gazdaság, Promóció No Comments


„István vagyok, beteg édesanyámmal élek egy kis faluban, ahol a munkához jutás igen korlátozott sokunk számára. A Szalakóta programról egy kézművestől hallottam, és úgy döntöttem megpróbálom a csatlakozást, attól függetlenül, hogy az én munkám nem az alkotásban, hanem az ahhoz szükséges anyagok előállításában merül ki. A legjobb döntés volt, hiszen a Szalakóta program telente lehetőséget biztosít arra, hogy az általam kitermelt faanyag tovább értékesítésre kerüljön olyan ezermestereknek, akik saját, egyedi terméküket készítik el belőle, így ez családom számára egy biztos, plusz bevételi forrás idényszerűen, de hosszútávon.”

Mi a manó: – manó figura

A VELARI Nonprofit Kft. a SZALAKÓTA Program keretén belül olyan saját ötletüket megvalósító termékkészítőket, ezermestereket karol fel, akik saját termékeik előállításához, illetve értékesítéséhez szeretnének segítséget kapni.

További információért tekintse meg honlapunkat: Szalakóta Program: Képviselt termékek

A fenti termékek után érdeklődhet a szalakota@velari.org címen. #fakopancsolo

(X)


Megelőzni a vízválságot! – hirdeti az egyre sürgetőbb kérdést a Posta új bélyege

október 9, 2019
Kultúra, Színes No Comments



2019. október 15-17. között, immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), melyhez kapcsolódóan a Magyar Posta – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét bélyegblokkot bocsát ki. A bélyegblokk Nagy Nándor grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60.000 példányban. 

A klímaváltozás és a globális felmelegedés napjait élve egyre nagyobb figyelmet kap a víz, mely háborús konfliktusok forrása, a globális migráció mozgatórugója, egészségügyi problémák, betegségek és halálozások forrása is lehet. A Földön fogyasztásra alkalmas víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és a világ várható népességnövekedése tovább fokozza a vízkészletek szűkösségét. A vízhiány, árvizek, vízszennyezés vízkrízishez vezet, melyek száma és súlyossága a jövőben fokozódhat. Ennek megfelelően a Világtalálkozó szervezői három problémakört neveztek meg, amelyekről párbeszédet kell tartani: sok víz, kevés víz, szennyezett víz. Mindezek tudatában egyre sürgetőbb a hatásos fellépés a vízkészletek megóvása érdekében.

A bélyegen a víz a „Jövő reménye” felirattal és a reményt szimbolizáló galambbal együtt jelenik meg. A blokk keretrajzán a 2019. évi találkozó szlogenje olvasható: Megelőzni a vízváltságot. A borítékon, ahogy a bélyegen is, a víz alatt látható vörös szín a veszélyre hívja fel a figyelmet, a bélyegző pedig a Földet, mint szemgolyót ábrázolja, ezzel szimbolizálva az ember és természet egységét.

A blokk megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, a kijelölt postahelyeken és a Posta.hu -n.

Forrás: Magyar Posta


Kézműves mesterség

szeptember 28, 2019
Gazdaság, Promóció No Comments


„István vagyok, beteg édesanyámmal élek egy kis faluban, ahol a munkához jutás igen korlátozott sokunk számára. A Szalakóta programról egy kézművestől hallottam, és úgy döntöttem megpróbálom a csatlakozást, attól függetlenül, hogy az én munkám nem az alkotásban, hanem az ahhoz szükséges anyagok előállításában merül ki. A legjobb döntés volt, hiszen a Szalakóta program telente lehetőséget biztosít arra, hogy az általam kitermelt faanyag tovább értékesítésre kerüljön olyan ezermestereknek, akik saját, egyedi terméküket készítik el belőle, így ez családom számára egy biztos, plusz bevételi forrás idényszerűen, de hosszútávon.”

Kézzel kötött füzet

A VELARI Nonprofit Kft. a SZALAKÓTA Program keretén belül olyan saját ötletüket megvalósító termékkészítőket, ezermestereket karol fel, akik saját termékeik előállításához, illetve értékesítéséhez szeretnének segítséget kapni.

További információért tekintse meg honlapunkat: Szalakóta Program: Képviselt termékek

  A fenti termékek után érdeklődhet a szalakota@velari.org címen. #fakopancsolo

(X)


Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében

szeptember 23, 2019
Gazdaság No Comments


Csak minden negyedik új vállalkozás indul tiszta lappal, a friss vállalkozások 75 százaléka továbbra is korábbi cégekhez köthető, ugyanakkor változás körvonalazódik a magyar cégalapítási gyakorlatban – közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.

Opten Céginformáció

Közleményük szerint 2017-ben az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosulti, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz, ez az arány idén már megközelíti a 25 százalékot. Három év alatt 35 százalékról 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő – tették hozzá. Közölték, hogy a frissen alapított cégeknél az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, amely alapján nem a friss pályakezdők alapítanak általában céget. Ez az arány az elmúlt években lényegesen nem változott, a teljesen új szereplők sem a fiatal korosztályból vannak.

Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki több mint 10 vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. A tendencia azt jelzi, hogy a számuk még növekedőben is van – fűzte hozzá az Opten. (MTI)

A GazdaságInfó.hu Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében című hír átvétele.


Hazai tej fogyasztásával a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséért

szeptember 15, 2019
Gazdaság No Comments


Televíziós kampányt indít a Tej Terméktanács abból a célból, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében a vásárlók a belföldön előállított tejet és tejtermékeket válasszák az importáruval szemben – közölték hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az import a szén-dioxid kibocsátással jelentősen terheli a környezetet, mindezt úgy, hogy olyan termékeket szállítanak az országba, amelyeket magyar tejfeldolgozóktól is meg lehet vásárolni.

Magyar Tej

Tejszív – magyar tej jelölés

 

A terméktanács számításai alapján, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatain alapulnak, évente több mint 12 ezer kamionnyi tej- és tejtermék érkezik Magyarországra.  2018-ban Németországból több mint 30 ezer tonna, míg Lengyelországból több mint 11 ezer tonna sajtot szállítottak. Vajból tavaly közel 6 ezer tonna, míg joghurtból több mint 55 ezer tonna külföldről érkezett áru terhelte az utakat. Kitértek arra is, hogy a tudatos vásárlói döntéssel nemcsak a felesleges károsanyag-kibocsátás előzhető meg, hanem a fogyasztók abban is biztosak lehetnek, hogy kiváló magyar terméket visznek haza.

Tejszív logó garantálja azt, hogy a termék belföldön készült, ezen emblémával ellátott áruk minden esetben teljesítik a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt szigorú kritériumokat is. (MTI)

 


A Stagra Bútor bebútorozott Magyarországon

szeptember 7, 2019
Gazdaság, Promóció No Comments


Sarokkanapé Bútorboltból

 

Véget ért a nyár, a vizek partjáról, a szállodákból, az apartmanokból hazatért a nép és figyelme ismét a lakására terelődik. Ekkor szemrevételezi a kanapét, a gyerekágyat, a foteleket, a konyhai asztalt és így tovább. Megdöbbenve tapasztalja, hogy ez is, az is kopott, elrongyolódott, billeg és ki tudja még, milyen hibákat fedez fel a pihenéséből hazatérő.

Képbe jön a Stagra Bútor

Mielőtt bútorboltot és bútort választana a képzeletbeli vásárlónk, érdemes elgondolkoznunk azon, mit is szeretne a potenciális vásárló. Ma már előnybe részesül a nagyobb választékot kínáló bútor üzlet! Ez dizájnra, színre, nemzeti hovatartozásra – eredetre egyaránt érvényes.
És itt lép színre a lengyel bútoripar egyik kedvence, a Stagra Bútor. Ez a gyár Európa-szerte szállítja termékeit, úgynevezett ülőbútorokat, vagyis a kanapékat, foteleket, puffokat és egyéb kiegészítő termékeket. Még az igényes német piacot is meghódították termékeikkel. Csodás megjelenés, pazar minőség, színkavalkád, anyagválaszték – hadd ne soroljam, most már csak a kedvező árat toldom ide.

Stagra Bútor: Budapest, Vác, Szarvas

Fizikai értelemben Stagra Bútor áruházat három helyen is találunk az országban:

Abútor Bútoráruház – Budapest

Bokros Bútorház – Szarvas

Stagra Bútorbolt – Vác

Ám mindegyikből megoldható az ország bármely pontjára a szállítás.

Komoly jellemzője ezeknek a bútorboltoknak, hogy nagyon precíz módon mutatják be áruikat. Lássunk is egy példát, hogy milyen pontosan mutatják be a nyitóképen látható kanapé méreteit:

Kanapapé sarokbútor méretek Stagra Bútor

Elég egy egyszerű mérőszalag és odahaza bárki lemérheti, hogy befér-e hozzá a sarokkanapé vagy túlontúl is nagy űr marad még a szobában, a nappaliban. Persze egyik esetben sincs baj, hiszen ezeknek a gyártmányoknak hallatlan előnye, hogy modul rendszerűek – vagyis vehetünk el belőlük illetve tovább építhetjük kívánságunk, terveink szerint.

A Stagra Bútor magyarországi hálózata további bútoráruházak csatlakozásához is lehetőséget biztosít, hogy még közelebb kerülhessen a magyar bútor fogyasztókhoz.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Egy hálózat beindult a bútor kereskedelemben
Gyermekbútor: gyermekágyak

(X)