InfoCsoport
az Infocsoport tagja
Esélyegyenlőségi napok a városligeti Millennium Házában
Tégy egy lépést!
Koncertekkel, játékokkal és családi programokkal rendezik meg a Tégy egy lépést! Esélyegyenlőségi napokat június 10-11-én a városligeti Millennium Házában.
A rendezvény első napján, június 10-én az Összefogás a sajátos nevelési igényű és a tartósan beteg gyerekekért című tematikus napon a fővárosi és a vidéki iskolásoknak tartanak érzékenyítő és edukatív programokat – közölte az MTI-vel pénteken a Városliget Zrt.
Az Esélyegyenlőségi napok programsorozata a Liget Budapest projekt keretében megújult Millennium Háza és a Bethesda Gyermekkórház kezdeményezésére jött létre, a Mozgásjavító EGYMI, a Vakok Iskolája, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a KórházSuli együttműködésével.
Mint a szervezők hangsúlyozzák, a rendezvény immár második alkalommal hozza össze a szakmában dolgozókat és a családokat: a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, tanulókkal, valamint a beteg gyerekekkel foglalkozó intézmények változatos, szemléletformáló foglalkozásokkal engednek bepillantást a látássérült, a mozgáskorlátozott vagy beteg iskolások mindennapjaiba.
Ezen a napon a Bethesda Gyermekkórházba, a Vakok Iskolájába, a Mozgásjavító EGYMI-be és a KórházSuliba látogatnak el fővárosi és vidéki iskolai osztályok, a gyerekek így megismerkedhetnek a Braille-írás alapjaival, megtudhatják, milyen mozgáskorlátozott iskolásnak lenni vagy egy betegség következményeivel együtt élni. A Millennium Házában a Gyengénlátók Módszertani Intézménye és a Hallássérültek Módszertani Intézménye tart szemléletformáló foglalkozásokat.
Június 11-én a családokat várják; az ingyenes programok ekkor a Millennium Házában és a köré kitelepülő intézményi pavilonokban zajlanak majd.
A szervező intézmények célkitűzését további szakmai szervezetek támogatják a helyszínen is: a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ), a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), valamint betegjogi képviselők.
A Millennium Háza parkjának színpadán a Julianna Gyermekkórus nyitja meg az esélyegyenlőségi családi napot, majd Gryllus Vilmos nagykoncertjén vehetnek részt a gyerekek. Déltől Hajmási Évi, Kiss Péter Pál, Bélafi Szilárd és Vincze Gábor paralimpikonok kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt Urr Anita, a Magyar Paralimpiai Bizottság főtitkára vezetésével. A délutáni programot a Klárisok mesezenekar koncertje nyitja meg, majd a Hoppál Mihály Band koncertezik, végül Barabás Lőrinc jazztrombitás gyermekkoncertje zárja a napot a nagyszínpadon.
A Millennium Házában Ösvényeinken: Veled címmel szemléletformáló tárlatvezetés várja az érdeklődőket a Millennium Háza, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mozgásjavító EGYMI összefogásával és együttműködésében, a Magyar Paralimpiai Bizottság támogatásával. A Millennium Háza művészeti workshopjain reptethető papírmadarat készíthetnek és szabadtéri festésben vehetnek részt az érdeklődők. Az intézményi sátrak számos érzékenyítő foglalkozással készülnek. A Bethesda Gyermekkórház kézműves foglalkozásokkal várja a kicsiket, érzékenyítő feladatokkal a nagyobbakat, miközben az intézmény szakembereit is lehet majd kérdezni. Lesz zeneterápiás hangfürdő, táplálkozási tanácsadás, valamint a betegjogi képviselet fontosságáról is képet kaphat a közönség az Integrált Jogvédelmi Szolgálat jóvoltából.
A Mozgásjavító EGYMI és FODISZ sátrában bárki kipróbálhatja, milyen lehet kerekesszékben legyőzni az akadályokat, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége sátrában pedig animátorok közreműködésével játékos formában tanulhatnak jelnyelvet a gyerekek. A KórházSuli Alapítvány kreatív önismereti játékokkal készül, a Vakok Iskolája, az MVGYOSZ és a VGYKE sátrában pedig a Braille-írás alapjaival ismertetik meg a résztvevőket. Lesz beszélő segédeszköz-bemutató, közlekedés fehér bottal és kirakodóvásár is látássérültek által készített termékekkel – áll a közleményben.
Forrás: MTI
Ismét versek hallhatóak a balatoni vasútállomásokon
Vers a porodon
Szombattól ismét versek szólnak a Balaton-menti vasútállomásokon. A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület Vers a peronon című kezdeményezése keretében magyar költők műveit színművészek előadásában élvezhetik az utazók.
A verselés idén is a nemzeti összetartozás napján kezdődik. Június 4-től szeptember 11-ig összesen 36 vers fog szólni a nyári hónapokban 27 Balaton-parti vagy -közeli vasútállomáson – közölte a MÁV Zrt. pénteken az MTI-vel.
Reményik Sándor nemzeti összetartozás napjához illő versét Dukay Nagy Ádám, Hartay Csaba, Romhányi József, Nemes Nagy Ágnes, Vajda János, Áprily Lajos, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc, József Attila, Radnóti Miklós, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szálinger Balázs, Géczi János, Kemény István, Kemény Zsófi, Háy János, Hervay Gizella, Kántor Péter, Áfra János, Sohonyai Attila, Szabó Magda, Juhász Gyula, Szabó T. Anna, Földes Lívia és Vörösmarty Mihály költeménye követi a három hónap alatt.
A verseket Csuja Imre, Für Anikó, Gáspár Sándor, Halas Adelaida, Háy János, Holecskó Orsolya, Kálloy Molnár Péter, Korhecz Imola, Likó Marcell, Mihály Péter, Nagy Péter, Őze Áron, Szabó T. Anna, Szarvas József, Szálinger Balázs és Tóth Ildikó mondják el. A narrációt Kiss Ernő színművész adja, a hangmérnök Köves Marcell, a Hevesi Sándor Színház vezető hangmérnöke, a zenei szignált zongorán a 9 éves Czompó Botond adja elő.
Június 4-től szeptember 4-ig a keszthelyi, a vonyarcvashegyi, a badacsonytomaji, a révfülöpi, a zánka-köveskáli, a balatonakali-dörgicsei, a balatonfüredi, az alsóörsi, a balatonalmádi, balatonfűzfői, a balatonkenesei, a veszprémi, a zalaegerszegi, a sümegi, a tapolcai és a zirci állomáson hallhatóak versek.
Június közepétől szeptember 11-ig a balatonboglári, a balatonszemesi, a balatonszárszói, a balatonföldvári, a zamárdi, a balatonfenyvesi, a balatonmáriafürdői, a balatonlellei, a balatonaligai, a fonyódi és a siófoki állomáson lehet élvezni a költeményeket.
Forrás: MTI
Erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál
Közbiztonság a Balatonon
Az újra megrendezendő nagyfesztiválok miatt is erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál, ahol a korábbi évekhez hasonlóan középiskolások is segítik majd a bűnmegelőzési munkát – közölte a Somogy megyei rendőrfőkapitány szerdán Balatonföldváron.
Molnár Gábor a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság (BKKB) szezonnyitó értekezletét követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az érintett megyéktől és a Készenléti Rendőrségtől érkező “megerősítő erőkkel” garantálni tudják a Balaton és a Velencei-tó közbiztonságát.
Az érintett megyei rendőr-főkapitányságok bűn- és balesetmegelőzési, valamint kommunikációs munkáját összehangoló BKKB 1991-től áll fel nyaranta, hogy az üdülőövezetekben a turistaszezonban nagyobb biztonságot teremtsen. Idén június 1-től szeptember 15-éig működik majd Somogy, Veszprém, Zala és Fejér megye részvételével.
Molnár Gábor, a BKKB soros elnöki feladatait ellátó somogyi főkapitány elmondta: a feladat minden évben más, hiszen a közbiztonságot, valamint a turizmust meghatározó események folyamatosan változnak. Példaként a koronavírus-járványt, a Magyarországhoz közeli háborút és az inflációt említette.
Beszélt arról is, hogy “a Balaton egy 74 kilométer hosszú városnak tekinthető”, ahol nyaranta egymillióra is megnő az itt élők és a vendégek száma, egy-egy kánikulai napon egyszerre 200-250 ezer ember is a vízben tartózkodik. Ugyanakkor eltérőek a partszakaszok adottságai, így mindenhol más kihívásnak kell megfelelniük a rendőröknek – tette hozzá.
A Balaton déli partjáról szólva elmondta, hogy a Somogy megyei főkapitányság száz embert csoportosít át nyárra erősítésként. Idén is a siófoki rendőrkapitányságon kialakított műveleti központból irányítják a partszakasz közbiztonságának védelmét – jegyezte meg.
A Készenléti Rendőrség lovas és kutyás szolgálata is jelen lesz a siófoki Petőfi sétányon vagy a fesztiválokon, “amikor szükség van rá” – mondta Molnár Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjai most nem a Balatonnál, hanem a fővárosban végzik a gyakorlatukat, de a középiskolások a korábbi évekhez hasonlóan idén is segíteni fogják a bűnmegelőzést – fűzte hozzá.
Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, jó a kapcsolat és az együttműködés a megyei önkormányzatok és a rendőrség között. A somogyi önkormányzat idén vállalta egy busz beszerzését is, amely a BKKB munkáját fogja segíteni – mondta.
Forrás: MTI
Nincs veszélyben a Balaton, bár jelenleg hiányzik a vízutánpótlás
A jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem rendkívüli, a Balaton nincs veszélyben a hiányzó vízutánpótlás ellenére sem – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Azt írták: a Balatonról szóló, a sajtóban a közelmúltban megjelent “szenzációhajhász címek és találgatások” torzítják a vízügyes szakemberek, szakértők hiteles nyilatkozatait. Kiemelték, “nincs végveszélyben a Balaton”.
Hozzátették: a jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem példa nélküli, a fürdés ellehetetlenülésével való riogatás nem fedi a valóságot.
Tény, hogy a Balaton az év elejétől a mai napig vízhiányos állapotban van. A vízgyűjtőjére hullott csapadék mennyisége 33 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak átlagától, és ezzel folytatódik a múlt évre jellemző helyzet. A 2022 áprilisában érkezett csapadék ugyan kissé mérsékelte, de nem tudta megszüntetni ezt a hiányt, májusban pedig eddig csak a havi átlag mindössze 7 százaléka hullott le a területre – részletezték.
Hasonló száraz vízháztartási helyzetre bőven akadt már példa – emlékeztetett az OVF. A Balaton átlagos vízállása 2022. május 1-jén 105 centiméter volt, és a 1921 és 2021 közötti időszakban ugyanezen a napon 67-szer fordult elő, hogy ennél is alacsonyabb átalagos vízállást mértek. (Például 1949-ben 57, 2003-ban 70 cm volt ez az érték).
A jelenlegi állapot tehát szélsőséges, de nem rendkívüli – állapították meg. Mint írták, a tó vízjárása természetes jelenség. Az utóbbi mintegy két évtizedben a Balaton sokirányú – elsősorban turisztikai – hasznosítása miatt nőtt az igény arra, hogy minél ritkábban forduljon elő alacsony vízállás. Ehhez biztosítani kellett, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű vizet lehessen tárolni a tómederben, ami a szabályozási szint 120 centiméterre emelésével valósult meg. Ennek a vízszintnek az elérése azonban nem követelmény – folytatták -, hiszen a tó vízutánpótlása alapvetően a természeti tényezőktől – csapadékmennyiségtől, hozzáfolyástól, párolgástól – függ. Ez az érték azt a felső határt jelöli meg, amelyet nem szabad túllépni a parti és partközeli területek elöntés elleni védelméért.
A vízszintszabályozás lényege tehát a szabályozási szint feletti többletvíz levezetése, ám a hiányzó mennyiség pótlásában a természetnek “vagyunk kiszolgáltatva” – magyarázták. Kitértek arra: a hosszú ideje fennálló, halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő terület erősen kiszáradt. A lehulló kevés csapadék csak a talaj átnedvesítésére elég, nem keletkezik a Balatonba eljutó hozzáfolyás, pótlódás. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint valószínűsíthető, hogy a következő hat hónapban is a szabályozási maximum alatt marad a tó átlagos vízállása. Szeptember elején, az idei üdülési szezon végén 88-78 centiméteres vízszint várható, ami szintén nem számít majd rendkívülinek, túlzott aggodalomra nem ad okot – áll a közleményben.
A Balaton vízállását a siófoki mércéhez viszonyítva mérik, nem átlagmélységet jelent.
Forrás: MTI
Tovább jár a balatoni komp
Tovább jár a balatoni komp, több helyről indulnak menetrendi hajók
Esténként tovább jár a balatoni komp, a hétvégén sűrűbben közlekednek a menetrendszerinti hajók Fonyód és Badacsony között, és több kikötőből indulnak már járatok – közölte a Balatoni Hajózási Zrt. a honlapján.
Április 29-től esténként tovább jár a balatoni komp: Szántód felől 6.40-21.20 óra között, Tihany felől 7.00-21.40 között indulnak 40 percenként a járatok. A menetidő 8 perc, nagy forgalom esetén sűrítik a kompok indulását.
Május elején hagyományosan sokan kirándulnak Fonyódról Badacsonyba. A Balatoni Hajózási Zrt. ezért sűríti járatait: április 30-án 6, május elsején 11 hajójáratot indít Fonyód és Badacsony között. (Más napokon naponta négyszer lehet átkelni a két település között.)
A balatoni hajózási szezon húsvétkor két fő útvonalon, Fonyód-Badacsony és a Siófok-Balatonfüred-Tihany között indult el, de csak hétvégenként. Májustól ezeken az útvonalakon már minden nap közlekednek a menetrend szerinti járatok, és indulnak sétahajók Siófok, Balatonfüred, valamint Keszthely kikötőből.
Április 30-tól hétvégenként Balatonmáriafürdő-Balatongyörök-Szigliget-Badacsony útvonalon is járnak a menetrendi hajók, valamint indulnak sétahajók Badacsony és Balatonmáriafürdő kikötőjéből is.
Forrás: MTI
Kis karácsonyi falu egy lépcsőházban
Az előző évek hagyományait követve az idei ünnepre is díszbe öltözött egy pécsi lépcsőház a Páfrány utcában. Sok éve kezdődött a hagyomány, egyetlen fatörzs kihelyezésével.
Az ötletgazdától, – Weinreich Lászlótól megtudtuk, hogy a kezdeményezés nem mai keletű. Évtizedekkel ezelőtt sok bányász nyugdíjas élt a környéken. Jó közösség volt, szinte csak segítő szomszédokkal és barátokkal, de a bányászat átalakulása és megszűnése után a hangulat szűrkült. Az ünnepvárás során a szomszédi üdvözlések, köszöntések ritkultak, majd el-elmaradtak. Mit lehetne tenni? karácsonyra, hogy egy pici figyelem legyen egymás felé.
Megszűletett a gondolat, – díszítsük fel a lépcsőházat egy kicsit egyedileg, úgy, amilyen még nem volt. Így került ki az első évben egy sok éve a pincében porosodó, használaton kivüli farönk, melyre 1-2 fenyőgally került, és egy-két mécses, – az ünnepi fényt szimbolizálva. Mindez Szentestére került a lépcsőházba, de a meglepetés csak ezután történt. Éjfélhez közeledve a gyertyák sokasodtak a karácsonyvárás középpontjává avanzsált farönkön, majd másnap már 1-1 alma, dió került a dekoráció kör. Magam is meglepődtem, – mondta a hagyomány kezdeményezője.
Az évek során a dekoráció picit alakult, bővült, így mára kis téli falu található a lépcsőházban, a kerámia házikók körül a havat szimbolizáló sópaplannal, – megjelent néhány csillag, díszszalag, de a fatörzs maradt.
Az ünnepi dísz Vízkeresztig látható a pécsi lépcsőházban.
Kapcsolódó írások:
Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában
A mi kis karácsonyfánk, Blogsuli.hu
Tizenhét éve az EU-ban
17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének
Magyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.
2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.
Kapcsolódó oldalak:
Országszerte programokkal ünnepelik az Európa-napot
Elindult az Európai Hulladékcsökkentési Hét
Új uniós megállapodás az online tartalomszolgáltatások Európán belüli hordozhatóságáról
Bazsarózsa virágzás
Bazsarózsa bimbó, Fotó: Jankovich Béla
Virágzik a bazsarózsa a Mecsek keleti részén. A bánáti bazsarózsa vagy bánsági bazsarózsa (Paeonia banatica) növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a Keleti-Mecsek területén Zengő hegységben Hosszúhetény és Pécsvárad térségében található, ezért mecseki bazsarózsának is nevezik. A növény fokozottan védett, jelenlegi természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
Bazsarózsa bokor, Fotó: Jankovich Béla
Lányos szakmák / fiús szakmák?
Lányok Napja 2021
„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.
Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.
A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.
Lányok Napja a Coca-Colánál
Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál
A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.
A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista
Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal
Zsolnay Vilmos, a géniusz
1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a nagy formátumú pécsi gyáralapító, a magyarországi kerámiaipar megújítója.
Zsolnay Vilmos portré, rajz
Zsolnay Vilmos talán apjától, a kiváló üzleti érzékkel megáldott, sikeres nagykereskedőtől örökölte kiapaszthatatlan vállalkozókedvét és szakmai eltökéltségét, bármi légyen is annak tárgya. Hihetetlenül invenciózus és energikus ember volt, bármihez nyúlt, olyan elképesztő szenvedéllyel ásta bele magát az adott szakterület tanulmányozásába és fejlesztésébe, legyen az sárgadinnye-termesztés, szőlőművelés és borkészítés, vasútépítés, nagykereskedés vagy fazekasság, hogy minden kezdeményezését rövid időn belül sikerre vitte. Imádott kísérletezni, új technológiákat és tudományos eredményeket felkutatni és meghonosítani, ha kellett, külföldről hozott szakembereket, gyárában tanoncképzést indított, és maga is folyamatosan tanult. Ennek az elhivatott szenvedélynek köszönhető, hogy noha fiatalon leginkább a festészet vonzotta, nagykereskedő apja elvárásának eleget téve előbb alaposan kitanulta a kereskedőszakmát, majd rövid időn belül felfuttatta saját nagykereskedését, a Bazárt Pécs főterén, később pedig átvette bátyja, Ignác tönk szélén álló kőedénymanufaktúráját, hogy megmentse a teljes csődtől. Noha akkor még nem tudhatta, ezzel a lépéssel a majdani Zsolnay porcelánbirodalom alapjait fektette le.
Vilmos a rá jellemző energiával és elhivatottsággal vetette bele magát ezúttal a fazekasság mesterségébe: geológiát és földtant tanult, végigkutatta a Pécs környéki agyaglelőhelyeket, türelmesen kísérletezve a különböző agyagfajtákkal, majd később nem volt rest kémiai és égéstechnológiát tanulni, hogy új alapanyagokat és mázakat fejlesszen ki. Közben külföldről szakavatott mestereket szerződtetett, és az egykor halódó manufaktúrát fokozatosan tőkeerős, korszerű gyárrá fejlesztette, és megkezdte előbb az épületkerámia – a saját fejlesztésű pirogránit –, majd a fajansz és a porcelán gyártását. Innovatív szellemisége kiváló üzleti érzékkel párosult, amit már az 1873-as bécsi világkiállítás visszaigazolt: az ott bemutatott építkezési kerámiái, valamint a leányai, Teréz és Júlia tervezte, magyaros motívumú díszedényei kitüntetést szereztek, és a szakma külföldön is felfigyelt a Zsolnayra. Kutatásait és fejlesztéseit ezután is céltudatosan folytatta, és ennek eredményeként az 1878-as párizsi világkiállításon teljesen új, addig nem ismert alapanyagból készült művészi termékekkel állt elő. Az eljárás lényege az volt, hogy porózus cserépre magas hőmérsékleten olvadó ólommentes mázt vittek fel, a díszítéshez pedig alacsonyabb olvadáspontú, színezett mázt alkalmaztak, amely az égetés során kissé beolvadt az alapmázba. Ezt az új, kétféle technológia egyesítéséből születő többrétegű anyagot nevezték el a korabeli szakemberek porcelánfajansznak. Zsolnay a találmányával nemcsak a világkiállítás aranyérmét, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.
Az új technika utat nyitott termékei művészi színvonalának fejlesztéséhez és sajátos stílusának kialakításához. Ez a stílus a magyaros motívumok mellett döntően a perzsa és török kerámia hatását tükrözte, és leánya, Júlia tervezőmunkáján alapult. Ekkoriban tervezte Zsolnay Júlia azt a védjegyet is, amely évtizedekig a gyár népszerűsítését szolgálta. Az öt torony mellett, amely Pécs német nevére utalt (Fünfkirchen) a három betű a három testvér (Teréz, Júlia és Miklós) nevének kezdőbetűje volt.
A technológiai fejlődésnek és a mind több megrendelésnek köszönhetően Zsolnay megtehette, hogy tervezőként – hazánkban elsőként – neves szobrász-, festő- és iparművészeket is foglalkoztasson. Épületkerámiáit a millenniumi nagy építkezéseknél előszeretettel alkalmazták a korszak nagy építészei: többek közt a Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a kassai dóm és a pécsi posta tetődíszítése is a Zsolnay gyárból került ki.
Zsolnay Kulturális Negyed
1890-es évek elejének szenzációjaként bevezették a Wartha Vince, Petrik Lajos kémikusok és Zsolnay Vilmos által kikísérletezett eozinmázas technikát, melyből a gyár az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon már tökéletes szépségű, gazdag kollekcióval szerepelt.
A kezdetben pár embert foglalkoztató kis manufaktúrát Zsolnay Vilmos a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé fejlesztette. A millenniumi kiállítás esztendejében Zsolnay gyártelepe már 10 kataszteri holdnyi területen feküdt, 3 gőzgép mozgatta harminchét féle munkagép, 120 korong és 14 égetőkemence üzemelt a gyárban, s közel 800 munkás serénykedett, köztük 170 kézifestő, hogy a gyárat elhalmozó rendeléseknek eleget tegyen. Az 1900-as párizsi világkiállítás pedig végre meghozta a gyár számára a világsikert. Szomorú egybeesés, hogy a sikerek csúcspontján, még ebben az évben elhunyt az akkor 72 éves alapító, Zsolnay Vilmos. A gyár működtetését fia, Miklós vette át. Amit azonban Zsolnay Vilmos az utódaira hagyott, az nem pusztán egy jövedelmező gyár volt, hanem a magyar kerámiaipar világhírneve, mely feltette Pécset Európa és a világ térképére.
A Zsolnay név egybeforrt Pécs nevével, mely a porcelánon kívül is olyan kulturális örökséget hagyományozott a városra, ami máig értékteremtő forrása. P. Horváth Tamás pécsi író regénytrilógiát írt a család és a gyár nem mindennapi történetéből. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében pedig megszületett az új funkciókkal továbbélő épület- és intézménykomplexum, a gyönyörűen restaurált Zsolnay Negyed, mely az egyetem művészeti és társadalomtudományi kara mellett számos kulturális intézménynek ad otthont. Az akár egész napos családi programot kínáló látógatóközpontban több család- és ipartörténeti kiállítás mutatja be másfél század helyi történelmét, és itt tekinthető meg dr. Gyugyi László páratlan Zsolnay-gyűjteménye.
Kapcsolódó oldalak:
Zsolnay Kulturális Negyed
Öt torony könyv FB oldal
Zsolnay Teréz és a Zsolnay-kód
Világraszóló Pécsi Nemzetközi Tavasz
Idén már ötödször rendezi meg a Pécsi Tudományegyetem az International Spring programsorozatát, mely az évek alatt fesztivállá nőtte ki magát. Népszerűségének köszönhetően ebben a tanévben már őszit is tartottak belőle, a pandémia okozta kényszerű online forma jóvoltából pedig a világ minden tájáról vannak szép számmal résztvevők, nézőként és aktív szereplőként egyaránt.
A Pécsi Tudományegyetemen közel 5000 külföldi hallgató tanul, akik több mint 110 országból érkeztek Pécsre. A város és az egyetem kitüntetett odafigyeléssel és befogadással fordul feléjük, és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy bárhonnan, bármilyen kultúrából is jöttek, otthonosan érezzék magukat nálunk: eligazodjanak a nyelvünkben, a tradícióinkban, a kultúránkban és a mindennapi életben. Ország-, sőt világszerte elismert és népszerű a PTE-n folyó magas szintű magyarnyelv-oktatás, mind az iskolarendszerű, mind a több mint két évtizedes hagyománnyal bíró Nyári Egyetem – itt tanult többek között Ian Lindsay egykori brit nagykövet, aki mindig megragadta az alkalmat, hogy rendkívül elismerősen és meleg szavakkal emlékezzen meg itteni élményeiről, és aki éppen ékes magyar beszédével lopta be magát a magyarok szívébe.
International Spring Pécs – Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE
Azzal a szándékkal indította útjára 4 évvel ezelőtt dr. Tarrósy István Afrika-kutató, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának igazgatója ezt a világon egyedülálló kulturális programsorozatot, hogy a Pécsett élő külföldi fiatalok minél inkább részévé váljanak a város és az egyetem szövetének: hogy személyes élményeken és találkozásokon keresztül kölcsönösen megismerjék ők és a helyiek egymás kultúráját. A nyüzsgő pécsi diákélet ikonikus helyszíneire szervezett, ízig-vérig fiatalos zenei és kulináris programok, előadások, kerekeasztal-beszélgetések és kiállítások hazánk mellett Ázsia, Észak-Amerika, Afrika, Európa és Latin-Amerika országait elevenítik meg a hallgatók és meghívott vendégek aktív közreműködésével. A programok vagy angol nyelven, vagy ahol lehetőség van rá, angol felirattal folynak. Tavaly a világjárvány ugyan elsőre megakasztani látszott ezt a pezsgő fesztiválélményt, de Szabó Attila programgazda gyorsan megtalálta a kreatív lehetőségeket az online térben, és a hátrányból sok vonatkozásban előnyt sikerült kovácsolni. Ennek köszönhető, hogy már jó ideje Etiópiától Londonig a világ szinte minden részéről folyamatosan vannak követőik és nézőik minden korosztályból, és a legkülönbözőbb országok diplomatái, kiváló tudósai és művészei is szép számban kapcsolódnak be előadóként, beszélgetőpartnerként.
Az online térnek köszönhetőek a bárki számára hozzáférhető virtuális kiállítások is – ezekből jelenleg is kettő fut egy hónapon át a fesztivál Facebook-oldalának eseményei között. A Kádár Insta – Divatos mindennapok a hetvenes évek Magyarországán a Kádár-korszak jellegzetes amatőr fotói közül válogatva ad képet egy letűnt idő – ma már megmosolyogtató – életérzéséről.
A Kerek kormány, kerek világ, kerek szék – Képzeletbeli utazás a Pamír körül című tárlat a miskolci Nagy Bendegúz Lóránd, „a kerekesszékes világutazó” lélegzetelállító fotóiból közöl több jókora csokrot háromhónapos közép-ázsiai útjáról. Kirgizisztán nomád népeinek élete és a Pamír lenyűgöző természeti csodái kerülnek kézzelfogható közelségbe a képeken.
Nagy Bendegúz (építész, műkedvelő fotós, a De Jure Alapítvány kur. elnöke) egy sportbaleset következtében került kerekesszékbe, ám folyamatosan feszegeti a kerekesszékes lét határait. A hasonlóan gondolkodó emberekkel civil mozgalmárként küzd azért, hogy akadálymentesítse az országot. Az elmúlt másfél évtizedben – Ausztráliát kivéve – bejárta a fél világot, közel száz országban szerzett tapasztalatokat, hol gyalogosan, hol négylábú állatok hátán ülve, hol terepjárón közlekedve. Legalább 9 nyelven kommunikál. 1999 óta rendszeresen publikál többek közt a Go Utazási Magazinban és a PR Pannon Presztízs Magazinban.
Lenyűgöző képein kívül ez a hihetetlenül izgalmas életút is garancia arra, hogy a májusra tervezett élő, online beszélgetést is érdemes lesz megnézni az International Spring keretében.
International Spring Pécs – Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE
Április végén várható még az Afrika-napok többek között élő zenével és táncbemutatókkal, aztán lesz egy angol nyelvű előadás a jamaicai zenéről, és hetente jelentkezik egy-egy kiadással a Time Machine. Ennek a négyrészes sorozatnak a keretében Beck Zaza (30Y) és Ligeti Gyuri (Álomgyára) teljesen szubjektív módon évtizedekre bontva mutatják be kazettagyűjteményükön keresztül a pop és rockzene gyönyszemeit a 60-as évektől kezdődően. Az egyes felvételek utólag is visszanézhetők a Youtube-on – fantasztikus zenei csemegékre és információkra lelhetünk a másfél órás műsorban, kár lenne kihagyni ezt a zenei időutazást.
Az International Spring minden programja ingyenesen elérhető bárki számára a Facebook-oldalukon keresztül.
Kapcsolódó oldal:
International Spring Pécs, Facebook
Ötvennyolc éve látjuk és szeretjük a Tévémacit
Bukfencezik és fogat mos, majd az esti mese után ágyba bújik Paprikajancsival. – 1963. április 15-én, húsvét hétfőn jelent meg először a televízió-képernyőkön a tévémaci az esti mese szignáljaként. Megalkotását hosszadalmas előkészítés előzte meg – az azonban bizonyosan nem fordult meg az alkotók fejében, hogy több mint fél évszázadot megél.
Generációk nőttek fel a tévémacin, mely olyan emblematikus figurává vált, amihez hasonlót alig találni: ismertsége és népszerűsége legfeljebb Mátyás királyhoz és Petőfihez fogható.
A tévémaci figuráját és kerettörténetét eredendően azért találták ki a szerkesztők az Esti mese elé, mert azt akkoriban még egyszerűen csak felolvasták a bemondók (Takács Marika, Tamási Eszter, Balogh Mari), és a mesékhez semmilyen képi illusztráció – sem rajzfilm, sem bábos – nem volt. Szerették volna vonzóvá tenni a műsort a gyerekek számára valamilyen érdekes látványelemmel, ami jól beazonosítható és szerethető szignáljává válik az Esti mesének. Ez az úgynevezett főcím a műsorok elején (és esetleg végén) azt a célt szolgálja, hogy mintegy keretként jelezze a rendszeres program kezdetét, otthonos ismerősségével még vonzóbbá téve azt. A tévé Gyermek és Ifjúsági Főosztályának szerkesztői már korábban felismerték, hogy a báb mint vizuális meseeszköz nagyon jól adaptálható televíziós célokra, mivel nemcsak egyszerűen történetmesélésre kiváló mozgatható volta miatt, de a közeli felvételeknek és a kedvezőbb technikai körülményeknek köszönhetően a bábszínházhoz képest jóval több lehetőség rejlik benne. Tudták: ebben kulcsfontossága van annak, hogy sikerül-e igazán kifejező és szerethető figurát létrehozni. A tévémacin kívül több ötletet is vizsgáltak, de végül a fogmosó mackóra esett a választás; többek között azért, mert az ötletgazdák szerint a gyerekek szeretik a játékmackót és szívesen alszanak vele, a fogmosás sztorijával pedig szerették volna az esti lefekvésre és annak kötelező szertartásaira nevelni a gyerekeket.
A legelső macifigurát még évekkel korábban Kende Márta grafikus és Bálint Ágnes gyermekműsor-szerkesztő, a forgatókönyv írója együtt kísérletezte ki, de végül ez soha nem került műsorba, és sajnos fénykép sem maradt fenn róla. Több próbaverzió után az MTV makettműhelyében készült el a képernyőre kerülő végleges változat a tervező Lengyel Zsolt és a kivitelező-animátor Köber Tibor munkája nyomán. Teste drótos ólomvázra épült, így hajlítható volt, és a mozgását kockáról kockára tudták változtatni. A hasát kitömték, majd filccel borították. a feje pedig fagolyóból készült. Ami pedig a legtöbb néző számára szinte hihetetlen: a maci magassága nem éri el a 15 cm-t, bútorai pedig gyufásskatulya méretűek.
Ez a kissé bumfordi, esetlen mozgású, kedves arcú mackó valóban annyira jól sikerült és belopta magát az emberek szívébe, hogy bár az évtizedek alatt volt rá néhány próbálkozás, hogy végleg eltávolítsák a tévéből, a nézői felháborodás mindannyiszor visszakövetelte a képernyőre. Jól jellemzi kultuszjellegét, hogy egy előre eltervezett tudatos koncepció (ma úgy mondanánk: brandépítés) részeként 1980-ban még Farkas Bertalan is felvitte magával az űrbe, és onnan élő kapcsolásban olvasott tévémacival mesét. Külön kuriózum ezzel kapcsolatban, hogy az akkori tervező hat hétig tanulmányozta Szovjetunióban az asztronauták szkafanderét, és annak pontos mását készítették el a tévémaci számára külön erre az alkalomra.
A tévémaci és az egész „főcím” népszerűségéhez szorosan hozzátartozik az emblematikussá váló zene, nincs olyan ember ma Magyarországon, aki már első taktusairól ne ismerné fel a jellegzetes fagottbrummogást. Pécsi József fagottra, klarinétra és zongorára írt etűdjének részlete korábban a „Dörmögő Dömötör” című rádióműsor zenéje volt, de telitalálat volt átemelni a tévémaci főcímzenéjévé.
Persze azért idővel, bármennyire is úgy szerették tévémacit kicsik és nagyok, ahogy és amilyen volt, eljárt felette az idő, és ezért időről időre némi fazonírozáson esett át ő maga és a bútorzata is, néhány alkalommal pedig teljesen új bábra cserélték le. A legelsőhöz hasonló hosszú sikert az 1983-as Foky Otto-féle változat élt meg, melyet Szabó László faragómester készítette el természetes marhavérből készült parafából.
Sok felnőttben felmerül a kérdés: hány éves és milyen nemű tévémaci? Hiszen olyan dolgokat csinál – önállóan fürdik, egyedül néz tévét és megy aludni stb. –, mint a felnőttek, ugyanakkor Paprikajancsival alszik, és minden tekintetben mégis inkább gyermeki. A neméről már nem is beszélve: a bábfigura kialakítása semmilyen nemi jellegzetességet nem mutat, teljesen semleges ebből a szempontból. Az első maci azonban csipkés bugyit viselt, így ez többek számára azt sugallta, hogy inkább lány, ám a későbbi verziók ruházata és megjelenése kicsit inkább fiúsnak mondható. Az igazság pedig az, hogy a tévémaci megalkotói szándékosan nyitva hagyták ezeket a kérdéseket, bízva a gyermeki lélek fantáziájában és érzelmi azonosulásában, mellyel olyannak képzeli el és szereti a macit, amilyennek ő szeretné látni. A többi pedig legyen a felnőttek problémája.
Felhasznált forrás:
A tévémaci tudatformáló szerepe, Médiakutató
Fotó: MTV
E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok Máté Gábor előadásában
Április 14-én, Esterházy Péter születésnapján a Katona József Színház egy online premierrel tiszteleg az író előtt az ESzínház felületén.
Mottó:
“Miről is beszélek? Hagyom magam sodortatni a szavak által. Egy nagynéném – az úgynevezett nagy családokat nem az apák és anyák teszik, hanem a varázslatos nagynénik, nagybácsik, távoli unokaöcsök, -húgok és kuzinok –, egy ilyen távoli, varázslatos tante mondja: Nem olvasok olyan könyvet, amelyet össze lehet foglalni. Én meg nem szeretnék ilyen könyvet írni. És ilyen beszédet sem tartani. Sodornak a szavak.” (Esterházy Péter)
- április tizennegyedikén – ahogyan azt az „Egy nehéz nap éjszakája” c. EP-írásból tudjuk – a nap 4 óra 59 perckor kelt… derűs, biztos volt az élet, jól ment a munka, a Gönczi domborító brigád fej-fej mellett haladt a Pócza domborító brigáddal… Nagykőrösön vetették már az uborkát, s az idő szerint immár 10.500 kataszteri holdon termesztettünk gyapotot, úgy tervezvén, hogy 1954-ben majd 100.000 kataszteri holdon termesztünk gyapotot. 1950 áprilisában Ádám Margit a mezőkövesdi dohánybeváltóban élmunkás és újító lett…Major Tamás elvtárs elszavalta Majakovszkij „Beszélgetés Lenin elvtárssal” című versét… és megtudhattuk, hogy Bakfis melltartónál drágábbat találhatunk, de ha szívünk szakad is belé, jobbat soha.
A műsort összeállította: vargadramviktor,
Felolvassa: Máté Gábor
Közreműködik: Lukács Miklós cimbalomművész
A felvétel az eszinhaz.hu-n 2021. április 14-én 19 órától április 16-án 23 óráig érhető el.
Forrás: Egypercesek
Kapcsolódó oldalak:
Katona József Színház FB oldala
Esterházy Péter, Petőfi Irodalmi Múzeum
E-Színház
Az emberi jogokért országszerte
Regionális irodát nyitott a közelmúltban Pécsett és Szegeden az Amnesty International Magyarország. A két dél-magyarországi központtól a láthatóság, a helyi aktivitás és a jogtudatosság növekedését várják.
Az Amnesty International egy nemzetközi jogvédő civil szervezet, melyet 1961-ben alapított egy angol jogász azzal a céllal, hogy társadalmi összefogással és aktivizmussal mind többen kiálljanak az igazságtalanságok ellen. A mára több mint 150 országot és 10 milliónál is több tagot és aktivistát tömörítő szervezet továbbra is azért küzd, hogy az emberi jogok mindenkit egyformán megillessenek. Magyarország – budapesti központtal – 31 éve csatlakozott az Amnestyhez. A nemzetközi ügyek és kampányok mellett kiemelt feladatuknak tekintik, hogy fellépjenek konkrét hazai emberi jogi problémákkal kapcsolatban, és hozzájáruljanak egy nyitottabb, az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarország megvalósulásához, a jogtudatosság növekedéséhez a magyar emberek körében.
Mint kérdésünkre az újonnan megnyitott pécsi iroda regionális koordinátora, Nagy Eszter elmondta, az Amnesty azzal a céllal hozta létre a két dél-magyarországi központot, hogy a szervezet tevékenysége Budapesten kívül is minél szélesebb körben ismertté váljon, és növekedjen a helyi civil aktivitás és tudatosság az emberi jogi kérdésekben. Azért esett a választás éppen Pécsre és Szegedre, mert ebben a két városban és körzetében már nem előzmények nélküli az Amnesty aktivitása, korábban is voltak sikeres kampányok, és van egy erős civil bázis, többek között egyetemista csoport működött mindkét egyetemen Freedom Club néven. Szeretnék tovább folytatni és a két régióban minél több helyre eljuttatni a már eddig is népszerű emberi jogi oktatási programjukat. Emellett most országosan kiemelt szerepet kap az Egy lépéssel közelebb elnevezésű kampányuk, amely a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére, csökkentésére irányul. A pécsi régióban tervezett programokról Nagy Eszter egyelőre annyit árult el, hogy gyermeknap alkalmából Mesés emberi jogaid címmel lesz többféle, gyerekeknek és szüleiknek szóló esemény, majd a Pride héten fognak szintén sokszínű programsorozattal jelentkezni.
A legfőbb célkitűzésük pedig az, hogy minél több aktív támogatót, az egyenlő emberi jogok iránt elkötelezett embert vonjanak az Amnesty közösségébe.
Kapcsolódó oldalak:
Amnesty Magyarország
Amnesty International Aktivizmus Csoport
Amnesty Magyarország FB
Időjárás a Balatonon – fotó- és rajzpályázat
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás a Balatonon címmel alkotói pályázatot hirdetett. A pályázatra a maximum 2db saját fotót korhatár nélkül, míg a rajzokat 18 év alatti diákoktól várják az OMSZ honlapján, technikai megkötés nincs. Minden olyan művet szívesen várnak, mely a Balaton sajátos időjárási mikroklímáját ábrázolja. Beadási határidő: 2021. május 15.
Az év legjobb meteorológiai képének keresése már hagyomány: a tavalyi téma a „Magyarország vizei és az éghajlatváltozás” volt. Idén a „magyar tenger” tematikájával a kiírók a meteorológiai világnap 2021-es szlogenjéhez kívánnak kapcsolódni (The ocean, our climate and weather), mely az ENSZ kezdeményezésére, az idén kezdődő óceánok tudományának évtizedére hívja fel a figyelmet.
Kapcsolódó oldal:
Világnapi Pályázatok 2021
Posza Róbert Art
A fotó kat: Posza Róberttől kölcsönöztük
Még lehet szavazni a Libri közönségdíjra
Idén tavasszal immár 6. alkalommal kerül sor a Libri irodalmi díjak odaítélésére. Ahogyan már megszokhattuk, a szakmai zsűri mellett a közönség is szavazhat kedvencére – a 10 döntős műre május 2-áig lehet voksolni.
A Libri a 2000-es évek eleje óta hazánk legnagyobb kiadói és könyvterjesztő hálózata, csak a kereskedelmi ágazatában több mint 15 milliárdos az éves forgalma, megszámlálhatatlan rangos könyvszakmai és -kereskedelmi díjat tudhat magáénak. A Kiadói Csoportja öt nagy múltú, neves könyvkiadót – Helikon, Jelenkor, Park, Libri, Kolibri – működtet a magas minőséget képviselő hagyományokhoz méltó nívón. Az irodalmi díj alapításában a Libri vállalatcsoport ezen kiemelt kultúraalakító és gazdasági pozíciójából eredő szakmai felelősségvállalása nyilvánul meg.
A 2016-ban útjára indított kezdeményezéssel fő célkitűzésük, hogy ezzel is támogassák a kortárs magyar irodalmat, és népszerűsítsék az olvasást. A Libri irodalmi díj meg is felel ezeknek a várakozásoknak: igen rövid időn belül mind a szűkebb irodalmi szakma, mind az olvasóközönség körében egyfajta zsinórmértékké vált. Évről évre presztízsértékűnek számít bekerülni az úgynevezett hosszúlistába is, a tízes döntőben szerepelni pedig már önmagában rangos elismerés. Maga AZ irodalmi és a közönségdíj ehhez mérten már csak a mazsola a tortán.
Az idei év döntősei: Bereményi Géza: Magyar Copperfield, Grecsó Krisztián: Magamról többet, Halász Rita: Mély levegő, Háy János: A cégvezető, Jászberényi Sándor: A varjúkirály, Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj, Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk, Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat, Tompa Andrea: Haza.
A Libri irodalmi díj jelöltjei közé minden olyan irodalmi igényű, élő magyar szerző által írt magyar nyelvű mű bekerülhet, amelyet az előző naptári évben adtak ki. A tavaly megjelent könyvek közül 50 kiadó 155 kötete felelt meg ennek a feltételnek (a lista elérhető a Libri weboldalán). Ebből az ún. hosszúlistából egy több mint száz fős szakmai bizottság összesített szavazatai alapján kerül ki a tíz döntős könyv. A bizottság minden tagja 5-5 könyvre adja le szavazatát, így kialakul egy abszolút lista, aminek az első tíz helyezettje kerül a díj döntősei közé. Közülük egy ötfős zsűri választja ki a Libri díjjal kitüntettet művet, illetve közülük kerül ki a Libri közönségdíjas is az interneten bárki számára elérhető szavazás eredménye alapján.
Az idei 10 szerző, a korábbi évekhez hasonlóan, valóban már önmagában illusztris irodalmi társaságot jelent, többségük ráadásul nem először nyeri el a jelöltséget. Tompa Andrea és Jászberényi Sándor korábban már elvihette magát a díjat (Omerta – 2018; A lélek legszebb éjszakája – 2017), Grecsó Krisztián pedig a Verával tavaly a közönségdíjat, de Szabó T. Anna és Nádasdy Ádám is szerepelt már a döntősök között (utóbbi kétszer is). Erős tehát a mezőny, kíváncsian várjuk a zsűri és a közönség választását.
Kapcsolódó oldal:
Libri Irodalmi-díj
Libri Könyvkiadó
Szentandrássy István hagyatéka múzeumba kerül
Megvásárolta a PIM Szentandrássy István hagyatékát, a magyarországi roma kultúra és roma festészet egyik legkiemelkedőbb képviselőjének 47 festményből és 77 grafikából álló hagyatéka állami tulajdonba került. – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel.
A kulturális kormányzat a nemzeti jelentőségű közgyűjtemények gyarapításának támogatása céljából gyűjteményvásárlási keretet különített el a Petőfi Irodalmi Múzeum költségvetésében, melynek terhére lehetőség nyílik kiemelkedő művészeti alkotások és műtárgyegyüttesek, történeti emlékek és hagyatékok állami tulajdonba kerülésének biztosítására – olvasható a közleményben. Mint írják, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának kérésére vásárolták meg márciusban Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész hagyatékát. A műtárgyak tudományos feldolgozás és kiállításokon történő bemutatás céljából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) kerülnek.
Szentandrássy István (1957-2020) állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamást, az első hivatásos cigány festőművészt tartja mesterének. Drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Kiemelkedő alkotása ikonszerű stilizációval megalkotott képsorozata, amely Federico García Lorca Cigány románcok című versciklusa alapján készült. Képeiből kiállítást rendeznek itthon és külföldön; 2007-ben adta ki Angyalok nyelvén című festményalbumát.
2012-ben Kossuth-díjat kapott a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért.
(MTI)
Illusztráció:
Szentandrássy István: Keresztelő Szent János (pasztell, papir)
Forrás: Pintér Aukciósház
Élet/Kép – Hétköznapi történetek
Illusztráció: Ruprech Judit Tornaterem című alkotása a kiállításon
Ma nyílt meg Budapesten a Városháza Parkban az Élet/Kép – Hétköznapi történetek c. kültéri kiállítás, amely hamarosan Budapest több pontján is látható lesz. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapest Photo Festival társeseménye. A kiállítás 2021. április 12. és április 18. között látogatható.
Kapcsolódó oldal:
Élet/Kép – Hétköznapi történetek
Budapesti Tavaszi Fesztivál
Budapest Photo Festival
Mit suttog az erdő?
Amiről a fák suttognak címmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.
Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.
A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.
Szerző: Szalontai Szonja
A verset ünnepli majd’ minden magyar
Aligha akad olyan író-olvasó ember Magyarországon, akinek április 11-éről ne a költészet napja ugrana be kapásból, és rögtön utána az is, hogy a jeles nap egyúttal József Attila születésnapja. De vajon mióta is és miért ünnepeljük a magyar költészetet?
Legelőször az 1956-os nyári ünnepi könyvhéten, majd 1961-ben tartottak a magyar verseket ünneplő és népszerűsítő programokat, de csak 1964-től vált rendszeres hivatalos eseménnyé, és az Írószövetség javaslatára ekkor kapcsolták József Attila születésnapjához. Érdekes egybeesés, hogy Márai Sándor (1900–1989) is ezen a napon született, ám az ő neve akkoriban még csak említésre sem kerülhetett, lévén emigrált polgári íróként nem felelt meg a kor ideológiai elvárásainak. Ellenben a nehéz sorból származó, baloldali érzelmű József Attilából az Aczél–Kádár-korszak kultúrpropagandája proletárköltőt faragott, így neve a politikai kívánalmak szerint is alkalmassá vált a hazai líra képviseletére. Az pedig vélhetően az Írószövetség tévedhetetlen értékítéletének köszönhető, hogy a korszellemet túlélő, irodalmilag megkérdőjelezhetetlen név fémjelzi a magyar líra ünnepét.
Szerencsére a költészet napja mint jelentős irodalmi esemény sem ragadt meg az ideológiai klisék béklyójában – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy képes volt túlélni közel hat évtized viharokkal tűzdelt történelmi, szellemi és kulturális változásait. Szerte az országban és határainkon túl szerveznek kiadók, iskolák, művelődési intézmények és színházak, kávéházak a kortárs és klasszikus versek köré programokat: felolvasásokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, író-olvasó találkozókat és még sorolhatnánk. A hajdan intézményesült, művi keretek közül kilépve a költészetnap az utóbbi évtizedben képes volt úgy megújulni, hogy mostanra ne kötelező üres program, és ne is csak a szűk szakma privilégiuma legyen, hanem az átlag magyar betűfogyasztó polgár saját személyes élményeként és eseményeként tudja magáénak. A mára – kis túlzással – össznépi mozgalommá váló esemény fókuszába egyre inkább az olvasók, a hétköznapi ember aktív versfogyasztása kerül.
Ennek szellemében különféle kreatív, saját élményű versmondó maratonok születnek évről évre, melyek az online jelenlét révén egészen széles tömegeket képesek aktív bevonódásra inspirálni mind felolvasói, mind (bele)hallgatói minőségben. Így aztán a tavalyi évben a koronavírus-járvány sem jelentett akadályt, helyette újabb kreatív kezdeményezések születtek: a Pécsi Nemzeti Színház színészei például az otthonukban felvett versvideókat tettek közzé, a versmondók egyesülete szervezésében mintegy száz külföldön élő magyar mondott verset a Facebookon. Az Örkény Színház pedig egészen különleges, személyre szóló ajándékot adott Vers csak neked című különleges kívánságműsoruk keretében: a programra regisztrálóknak telefonban szavalták el kedvenc költőjük egy versét. Szívmelengető hagyományt teremtett Ian Lindsay brit nagykövet magyarországi küldetése idején: évről évre elszavalta magyarul egy-egy nagy költőnk – József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula –egy gyönyörű versét, ezzel a megható gesztussal is még inkább a magyarok szívébe lopva magát, egyúttal tisztelegve a magyar nyelv és kultúra előtt.
Különleges, mára mozgalommá váló kezdeményezéssel robbant be 6 évvel ezelőtt, József Attila születésének 110. évfordulója alkalmából a Gittegylet nevű informális kulturális műhely csapata. Egy rendkívül egyszerű, és talán éppen ennek köszönhetően sikeres gerillaakciót indított el Posztolj verset az utcára címmel: felhívásukra a legtriviálisabb utcai helyszínekre – padokra, üres kirakatokba, kerítésekre stb. – helyeztek ki emberek százai, majd ezrei nekik tetsző verseket, majd a megtalálók a verseket lefotózva szelfivel vagy anélkül feltöltötték az esemény felületére. Az akció annyira sikeressé vált, hogy több mint 20 országban ezerszám kerültek ki magyar versek az utcákra – elérve az eredeti célt: hogy a vers közkinccsé váljon, lépten-nyomon bárki belebotolhasson szó szerint. Tavaly karanténverzióban, azaz FB-eseményként élt tovább a kezdeményezés, és idén sem lesz ez másként, de a tapasztalatok szerint ez kicsit sem szegi kedvét a verskedvelő embereknek.
Idén a tavalyihoz hasonlóan a legtöbb versünnepi program az online térbe kerül, de mára már az életünk szerves része lett a kultúra online fogyasztása, így ez nem lehet akadály. Olvassunk, hallgassunk vagy akár posztoljunk ma verseket – önmagunk örömére, és a magyar líra tiszteletére. De még jobb, ha minden napunk egy kicsit versünneppé válik.
Kapcsolódó oldalak:
A verset ünnepli majd’ minden magyar, Pécsinfo.hu
Együtt szaval az ország
Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának
Költészet Napja Plakát 1968, Grafikus: Zelenák Crescenda, Forrás: Bedő Papírrégiség
Rászorulóknak főzünk! – A Heti Betevő ételosztásaira most is nagy szükség van
Az ételosztás világjárvány idején sem maradhat el!
Az újabb és újabb Covid-hullámok következtében már tavaly ősszel veszélybe kerültek a Heti Betevő szokásos ételosztásai Pécsett –az önkéntesek azonban nem hagyták magukra a rászorulókat, ehelyett kreatív megoldást találtak a szintén ételosztással foglalkozó Pécs Bike Maffiával összefogva. November óta a Betevő által főzött vasárnapi ebédeket is a PBM biciklis önkéntesei viszik házhoz a „betevősök” rendszeres vendégei számára, a téli időszakban ráadásul minden hétévégén főztek.
Egy tál étel… és egy falat kenyér
A Heti Betevő egy önszerveződő, teljesen átlagos emberekből összeálló segítő közösség, akik helyi adományokból főznek és osztanak meleg ételt arra rászoruló embereknek, tisztán nonprofit jelleggel, önkéntes munkában.
Történetük Budapesten kezdődött, egészen pontosan a Dob utca egyik „fesztelen hangulatú, menő romkocsmájában” – ahogyan a Google-térkép hirdeti a Kisüzemet. Az itt dolgozó szakácsok fejében ütött szöget 2013 karácsonya környékén – látva, hogy mennyit költenek a vendégek szórakozásra, miközben olyan sok embernek okoz gondot a napi betevő –, hogy egyetlen sör árából egy tál tartalmas meleg ételt lehetne főzni a nélkülöző embereknek, mindössze némi jószándék és összefogás kell hozzá. Ezekből pedig nem volt hiány, így a Kisüzem szakácsai következő vasárnap a baráti körükben gyorsan összedobott adományokból megfőztek 50 adag ételt, és a közeli téren ki is osztották a környékbeli rászoruló embereknek. És aztán onnantól kezdve minden vasárnap…
Mostanra pedig már országos hálózattá nőtték ki magukat: idő közben a kezdeményezés egyesületi formába szerveződött, de továbbra is megtartotta „sejtes”, a helyi közösségekben szerveződő és kizárólag önkéntes összefogáson alapuló működését. A VII. kerület után előbb a VIII. kerületben, majd Makón, Székesfehérváron és Pécsett is alakult csoportjuk. Az alapkoncepció azonban mindenütt változatlan: elsősorban a szórakozóhelyek közönségét megcélozva gyűjtenek adományokat kihelyezett perselyeikbe, melynek bevételéből heti-kétheti rendszerességgel önkéntesek munkájával több száz rászorulót látnak el a környezetükben meleg, minőségi étellel. Jellegzetes sárga címkés befőttesüveg perselyeik, melynek logójáról süt az egészséges optimizmus és humor, elég gyorsan a „menőség” védjegyévé váltak, de ezenkívül is mind több vállalkozás és rengeteg magánszemély támogatja tevékenységüket saját lehetőségei szerint, a legkülönbözőbb módokon.
A kondérból minden adag jó helyre kerül
Pécsett 2016 tavaszán egy, a budapesti példán fellelkesült fiatalember, Sólyom Tamás kezdeményezésére indult el a maroknyi önkéntesből álló csapat munkája, melynek Tamás mellett Szalai Zsófia és Farkas Klára a kezdetektől a mai napig oszlopos tagjai. Mindannyian munka és család, illetve tanulás mellett áldozzák minden második hétvégéjüket az önként vállalt küldetésnek: Tamás a POTE-n végzett munkája mellett éppen most szerzi meg szociális munkás diplomáját, emellett két pici lány édesapja, akik 4-5 évesen néha már szintén besegítenek az önkéntes csapat munkájába; Zsófi pedig pénzügyi vonalon dolgozik és tanul párhuzamosan. Mindjárt öt éve lesz, hogy ha fúj, ha fagy, ha forróság van és mások nyaralni mentek, vagy ha a vasárnap történetesen éppen szilveszterre esik – ők minden második vasárnap mintegy 180 rászoruló embernek adnak meleg vasárnapi ebédet. A tál húsétel mellé mindig csomagolnak zsemlét, gyümölcsöt és házilag sütött süteményt – utóbbiakat a csapat állandó önkéntesei mellett a FB-felhívásukra mind nagyobb számban jelentkező, gyakran teljesen ismeretlen, segítő szándékú pécsi emberek készítik és viszik el nekik. De nemcsak magánszemélyek, hanem mind több vállalkozás is fontosnak tartja, hogy segítse a munkájukat. Az Aranycipó évek óta alkalmanként 300 zsemlével, az uránvárosi Park Pavilon Café pedig – amikor nyitva lehet – csokis islerrel támogatja az ételosztásokat; az előkészületekhez és a csomagoláshoz pedig vagy szükség esetén a közösségi főzéshez kaptak már helyet a Vasutas Művelődési Házban, a Baptista Szeretetszolgálat egyik intézményében, és a korlátozások előtti kedvenc csomagoló helyszínük volt a Mozaiq Café, ahol mindig nagy szeretettel, önzetlenül fogadták őket. Amíg lehetett, a főzést időnként helyi éttermek vállalták magukra (többek között a Trafik, a Teleky Bistro, a Laterum Étterem), az ott dolgozók önzetlen munkájukat és a vasárnap délelőttjüket áldozták az ügyért, sokszor a költségeket is átvállalva. Most pedig már egy éve Auth István vendéglátós (egyúttal önkormányzati képviselő) jóvoltából az üzemelésében álló, a járvány miatt kényszer-zárvatartásra ítélt étterem konyháját tudják főzésre, porciózásra és a csomagok elkészítésére használni.
„Vendégeik” – ahogy a betevősök mondják – jobbára sokgyermekes családok és kisnyugdíjasok, de vannak köztük hajléktalanok, mozgáskorlátozottak és más miatt rászorulók, főleg Uránvárosból és környékéről, de a szabad téri osztásokra amíg lehetett, a város távoli részeiből és vidékről is szoktak jönnek. Csupa olyan nehéz helyzetben lévő ember, köztük sok kisgyerek, akiknek erejüket meghaladó problémát jelent a napi betevő előteremtése. Többségük a Családsegítő Szolgálat ajánlásával veszi igénybe a segítséget, de az önkéntes csapat hitvallásának megfelelően megkülönböztetés nélkül mindenkit egyformán kiszolgálnak. Vendégeik mára mind személyes ismerőseikké váltak, egész családjukat név szerint ismerik, tudnak kisebb-nagyobb problémáikról és örömeikről, így aztán óhatatlanul személyes felelősséget éreznek irántuk. Tudják, hogy ezek az emberek minden körülménytől függetlenül kéthetente számítanak rájuk és a tál meleg ételre, süticsomagra.
Ezért amikor novemberben az uránvárosi ételosztások bejáratott rendszere veszélybe került a megszorítások következtében, haladéktalanul működőképes alternatív megoldást kellett találni az ételosztásra a sorbanállás helyett. Ekkor jött képbe a Pécs Bike Maffia, akik – szintén budapesti mintára – úgyszintén ételt osztanak a város más területein, jellemzően havi rendszerességgel, kerékpáros önkénteseikkel célzottan házhoz szállítva a közösségi főzéssel készült meleg ebédet. A két szervezet között korábban is volt már együttműködés, és a biciklis maffiásokra ezúttal a krízishelyzetben is lehetett számítani. November óta nagyobbrészt ők, kisebb részt a betevősök szállítják ki a meleg ételt, hogy zökkenő nélkül továbbra is megkapják azok az emberek, akiknek ez a létfontosságú. Ráadásul a nehezített helyzetben plusz vállalása is volt a Heti Betevő csapatának: december közepétől a havi kettő helyett 6 héten át minden vasárnap főztek vendégeiknek, természetesen szigorúan ügyelve a higiénés és karanténszabályokra.
Porciózás
A járvány miatti szigorítások azonban nemcsak az éttermek közreműködését lehetetlenítette el és az étel kiosztását nehezítette meg, de alapjaiban tépázta meg az adományforrásokat is, hiszen a vendéglátóhelyek zárvatartásával megszűntek a perselyadományok is. A projekt pedig az alapítás első percétől kizárólag adományokból fedezi az ételosztás költségeit, állami támogatást nem vesz igénybe – helyi átlagemberek önzetlen segítőszándékából működik. Tevékenységük az elsődleges jótékony cél mellett szándékosan egyfajta egyszerű, de annál hatékonyabb társadalmi érzékenyítés is: itt első kézből meg lehet tapasztalni, hogy milyen egyszerűen lehet a közvetlen környezetünkben tevőlegesen segíteni a saját nagyon egyszerű eszközeinkkel, ha az elfordulás helyett a cselekvést választjuk. Mert sokan vannak, akik szívesen tesznek másokért, ha elérhető közelségben adott rá a lehetőség. Nem mindenki született szervező – van, akinek éppen az a testhezálló szerep, hogy van kinek sütnie valami finomságot, míg másoknak az a segítés vállalható formája, ha bevásárlás közben 1-2 kilóval több gyümölcsöt tesz a kosarába, és hazafelé menet beadja az adománygyűjtő helyre. A Heti Betevő koncepciójának lényege éppen ez: hogy épít az emberek szolidaritására és tenni akarására, és ehhez sokféle kapcsolódási lehetőséget biztosít, hogy mindenki, akiben él a jótett iránti vágy, megtalálhassa a segítés neki leginkább megfelelő módját. És a Heti Betevőnél mindig van lehetőség, adományozásra a persely helyett most az átutalás és az adó 1%-a a lehetőség, de Facebook-oldalukon keresztül bármikor lehet csatlakozni a tevőleges feladatokhoz, mert ahogyan azt a szlogenjük is hirdeti: Sosem késő beszállni! Szerencsére ezt sok embertársunk érzi így.
Nekik hála ez országosan havonta körülbelül 2000 adag ebédet jelent – jobban mondva 2000 éhes szájat, illetve 2000 jóllakott embert. Mert a számok mögött emberek vannak, amiként az olyan címkék mögött is, mint rászoruló, mélyszegénység, hajléktalan, sokgyerekes, emberi sorsok rajzolódnak ki, többnyire nem könnyűek. Sokszor a meleg ételnél is többet jelent számukra a jó szó, a törődés, az egyenlő, megkülönböztetés nélküli bánásmód, a tisztelet.
Az önkéntescsapat legnagyobb öröme mégis az, amikor valaki csak azért jön el, hogy elmesélje: megoldódtak az anyagi nehézségei, többé nincs szüksége ingyen ebédre, de nagyon hálás mindenért. Ilyen is van.
Kapcsolódó oldal:
Pécsi Heti Betevő a Facebookon
Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya
Pécsett, az Uránvárosban egy Páfrány utcai lépcsőház minden év karácsonyán ünnepi díszbe öltözik.
A több évtizedes hagyomány ötletgazdáját kerestük meg.
Karácsonyi lépcsőház
Weinreich László a karácsonyi hagyomány elindítója elmondta, hogy még ifjabb korában, úgy 25 évvel ezelőtt, ő és családja kezdte el feldíszíteni a lépcsőházat. Akkoriban főként nyugdíjasok és egyedülállók lakták a lépcsőházat. A fenyőfát egy karácsonyi fatuskó testesítette meg, míg a tuskó mellé kezdetben szalmát, almát és néhány szem diót kezdtek el kirakni, majd a mécseseket és gyertyákat. Később kerámia-falucskát, majd farönkökből saját kezűleg készített, festett manókat, Mikulásokat. Minden évben más-más ötlet jött. Csillagok a falon, fatuskó és az elmaradhatatlan mécsesek. A hagyomány azóta is folyamatos, a díszítés Szentestétől egészen Vízkeresztig teszi hangulatossá a lépcsőházat.
A lakóknak is nagyon megtetszett az egyedi dekorációs kezdeményezés, és az évek során igazi közösségi élménnyé nőtte ki magát a lépcsőház díszítése és a lépcsőházi gyertyagyújtás. Időközben a lakók cserélődtek ugyan, de a karácsonyi szokás nem maradt el.
Idősek és gyerekek, felnőttek és ifjoncok egyaránt gyújtanak itt azóta is egy-egy mécsest Szenteste és karácsonykor, s bővítik a kerámia-falut, vagy tesznek hozzá a dekorációhoz egy-egy apróságot.
Dekoráció a földszinten
A lakók mellett a szomszédok is kíváncsian várják: vajon az adott évben milyen látnivaló kerül a lépcsőházba. A szomszédos lépcsőházakból, házakból is bekukucskálnak a lépcsőház ajtaján és csodájára járnak. Van, aki évről-évre bekéretőzik, hogy megnézze az újabb látványosságot.
Egy régi mondás szerint „A szív attól gazdagodik, amit ad.” Ebben a lépcsőházban a helyi szokás ápolásával mindenki gazdagodik…
A lépcsőház sötétedés után
Kapcsolódó hír:
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában, Pécsinfo.hu
Bútor hírek: Budapest, Szarvas
Bútor hírek: Budapest, Szarvas
Budapest, Abútor Bútoráruház
Ha csupán a száraz hírt szeretném közölni, akkor csupán annyit mondanék: Budapesten, a jól ismert Abútor Áruházban megkezdték a korszerű, az európai design egyik meghatározó lengyel bútorgyára termékeinek árusítását.
Pontosabban ilyen termékek – elsősorban kanapék, ülőgarnitúrák – eddig is meghatározói voltak az árukészletnek, de most a 2000 négyzetméteres kiállító térben és a katalógusokban felsorakoznak a konyhai és a gyermekbútorok is.
Ám félre a száraz hírekkel, amikor itt a pöttyös konyhai asztal, vidámságot, nagyvonalúságot kölcsönözve a majdani konyhának. Ez ám a játékosság, a játékos “hadüzenet” a komor eleganciának, a tömör lábaknak, a krómozott fémeknek és az atombiztos fáknak.
Én szinte látom a pöttyös asztal körül reggelijükhöz ugráló vidám gyerekeket…
Akik persze nem akármilyen gyerekágyból bújnak a reggelihez elő, hanem teszem azt ilyen mókás bútordarabból:
Szaladjunk is a weben át az üzletbe, tekintsük meg a kínálatot: Gyerekbútor
Szarvasi Bútorbolt
Immár befogadta a szarvasi nép a nem is olyan régen megnyitott ülőgarnitúra üzletet, a Bokros Bútorház kedvező áron kínált készletét.
Ez annyira így van, hogy a környező városok is számos vásárlót küldenek ebbe a bútor birodalomba.
Jön Kecskemét, Szolnok, Szeged, Orosháza bútorra, ülőgarnitúrára éhes lakossága is, a számtalan faluról már nem is beszélve.
Az itt outlet áron kínált egyedi árura persze, hogy kíváncsiak úgy kétszáz kilométeres körzetben. A kínálat persze weben is nyomon követhető, akár itt kiválaszthatja az érdeklődő, van-e olyan termék, amelyre érdemes volna lecsapnia.
Nézze meg Ön is!
A bútorok témában ajánljuk még elolvasásra: Boltok, bútorok, akciók ; Bútorok, kanapék
Legutóbbi hozzászólások