Bezár a Műegyetem K épülete a Duna vízállása miatt. – Olvasható a BME tájékoztatásában. A korlátozás előreláthatólag június 11-ig tart.
Duna budai partszakasza a BME-nél
Az egyetem „K” épületének használatát mai napon 13:00 órától korlátozni szükséges – június 5-én délelőtt erről tájékoztatta az egyetem minden polgárát BME Kancellária Vagyongazdálkodási Igazgatósága.
A Fővárosi Csatornázási Művek intézkedése miatt szükségessé vált lezárás oka a Duna magas vízállása, illetve annak a csatornarendszerre gyakorolt hatása. A Műegyetem rakparton található épület lezárása várhatóan a folyó hétvégére várt apadása után, jövő hét kedden szűnhet meg. Az egyetem többi épülete nem érintett az intézkedésben.
Jelenleg vizsgaidőszak van a Műegyetemen. A vizsgákat és rendezvényeket más épületekbe szervezi át az intézmény. A vizsgákat érintő változásokról a Központi Tanulmányi Hivatal honlapján és a Neptun rendszeren keresztül tájékoztatja a hallgatókat a BME.
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) munkatársai 1600 nemesnyár facsemetét ültetettek el 2024. március 5-én, az Ős-Dráva projekt fenntartási területén.
Közösségi faültetés a DDVIZIG munkatársaival
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság történetében ez az első ilyen kezdeményezés, ahol a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével együttműködve – az egyetem jóvoltából –, egy több klónból álló nemesnyár fajtakísérletben is részt vettünk a fásítási program által.
Az Ős-Dráva projekt két mintaterületét fásítottunk be az 1600 db csúcsrügyes karódugvány elültetésével,- a Körcsönye-Sellyei-Gürü összekötő csatorna, valamint a Főcsatorna csőhídjához közel, a jobb és bal parton.
Erre azért van szükség, mert az Ős-Dráva projekt során Igazgatóságunk fenntartási területe nagymértékben megnövekedett. A gyors növekedésű fás szárú növényzet hamarabb képes a lombkorona záródást biztosítani, ezáltal a terület elgyomosodása, a lágyszárú növényzetborítottság jelentős mértékben – és nem utolsó sorban – természetes módon visszaszorítható.
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által végzett, több mint 70 éves múltra visszatekintő nyárnemesítési tevékenység fektette le a hazai modern nyárgazdálkodás alapjait.
Bár az ültetvényes nyárgazdálkodás céljai az elmúlt közel egy évszázadban nem változtak, annak körülményeire a folyamatosan változó szakmai elvárások mellett a változó környezeti tényezők is hatással voltak és vannak. A változó ökológiai feltételekhez több ponton szükséges alkalmazkodni: egyrészt a nemesnyár fák ültetésére alkalmas területek folyamatos vizsgálatával, valamint az újonnan szelektált fajtajelöltek változatos környezeti feltételek közötti tesztelésével is.
Az Intézet és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közötti együttműködés elsősorban az utóbbi területre összpontosít, vagyis az Igazgatóság által biztosított földterületeken az új nemesnyár fajtajelöltek növekedési vizsgálata történik majd meg. A kutatók kiválogatják azokat a fajtajelölteket, amelyek a későbbiekben mezővédő erdősávok, vagy utak melletti fasorok telepítésére is ajánlhatók lesznek.
Faültetés a DDVIZIG munkatársaival
A vízügyesek ma is bebizonyították, hogy közösségi összefogásból és a közösség összetartó erejéből sikeres, új dolgok, akár erdők is születhetnek.
