InfoCsoport
az Infocsoport tagja
Posts Tagged: Pécs
Kis karácsonyi falu egy lépcsőházban
Az előző évek hagyományait követve az idei ünnepre is díszbe öltözött egy pécsi lépcsőház a Páfrány utcában. Sok éve kezdődött a hagyomány, egyetlen fatörzs kihelyezésével.
Az ötletgazdától, – Weinreich Lászlótól megtudtuk, hogy a kezdeményezés nem mai keletű. Évtizedekkel ezelőtt sok bányász nyugdíjas élt a környéken. Jó közösség volt, szinte csak segítő szomszédokkal és barátokkal, de a bányászat átalakulása és megszűnése után a hangulat szűrkült. Az ünnepvárás során a szomszédi üdvözlések, köszöntések ritkultak, majd el-elmaradtak. Mit lehetne tenni? karácsonyra, hogy egy pici figyelem legyen egymás felé.
Megszűletett a gondolat, – díszítsük fel a lépcsőházat egy kicsit egyedileg, úgy, amilyen még nem volt. Így került ki az első évben egy sok éve a pincében porosodó, használaton kivüli farönk, melyre 1-2 fenyőgally került, és egy-két mécses, – az ünnepi fényt szimbolizálva. Mindez Szentestére került a lépcsőházba, de a meglepetés csak ezután történt. Éjfélhez közeledve a gyertyák sokasodtak a karácsonyvárás középpontjává avanzsált farönkön, majd másnap már 1-1 alma, dió került a dekoráció kör. Magam is meglepődtem, – mondta a hagyomány kezdeményezője.
Az évek során a dekoráció picit alakult, bővült, így mára kis téli falu található a lépcsőházban, a kerámia házikók körül a havat szimbolizáló sópaplannal, – megjelent néhány csillag, díszszalag, de a fatörzs maradt.
Az ünnepi dísz Vízkeresztig látható a pécsi lépcsőházban.
Kapcsolódó írások:
Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában
A mi kis karácsonyfánk, Blogsuli.hu
Zsolnay Vilmos, a géniusz
1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a nagy formátumú pécsi gyáralapító, a magyarországi kerámiaipar megújítója.
Zsolnay Vilmos portré, rajz
Zsolnay Vilmos talán apjától, a kiváló üzleti érzékkel megáldott, sikeres nagykereskedőtől örökölte kiapaszthatatlan vállalkozókedvét és szakmai eltökéltségét, bármi légyen is annak tárgya. Hihetetlenül invenciózus és energikus ember volt, bármihez nyúlt, olyan elképesztő szenvedéllyel ásta bele magát az adott szakterület tanulmányozásába és fejlesztésébe, legyen az sárgadinnye-termesztés, szőlőművelés és borkészítés, vasútépítés, nagykereskedés vagy fazekasság, hogy minden kezdeményezését rövid időn belül sikerre vitte. Imádott kísérletezni, új technológiákat és tudományos eredményeket felkutatni és meghonosítani, ha kellett, külföldről hozott szakembereket, gyárában tanoncképzést indított, és maga is folyamatosan tanult. Ennek az elhivatott szenvedélynek köszönhető, hogy noha fiatalon leginkább a festészet vonzotta, nagykereskedő apja elvárásának eleget téve előbb alaposan kitanulta a kereskedőszakmát, majd rövid időn belül felfuttatta saját nagykereskedését, a Bazárt Pécs főterén, később pedig átvette bátyja, Ignác tönk szélén álló kőedénymanufaktúráját, hogy megmentse a teljes csődtől. Noha akkor még nem tudhatta, ezzel a lépéssel a majdani Zsolnay porcelánbirodalom alapjait fektette le.
Vilmos a rá jellemző energiával és elhivatottsággal vetette bele magát ezúttal a fazekasság mesterségébe: geológiát és földtant tanult, végigkutatta a Pécs környéki agyaglelőhelyeket, türelmesen kísérletezve a különböző agyagfajtákkal, majd később nem volt rest kémiai és égéstechnológiát tanulni, hogy új alapanyagokat és mázakat fejlesszen ki. Közben külföldről szakavatott mestereket szerződtetett, és az egykor halódó manufaktúrát fokozatosan tőkeerős, korszerű gyárrá fejlesztette, és megkezdte előbb az épületkerámia – a saját fejlesztésű pirogránit –, majd a fajansz és a porcelán gyártását. Innovatív szellemisége kiváló üzleti érzékkel párosult, amit már az 1873-as bécsi világkiállítás visszaigazolt: az ott bemutatott építkezési kerámiái, valamint a leányai, Teréz és Júlia tervezte, magyaros motívumú díszedényei kitüntetést szereztek, és a szakma külföldön is felfigyelt a Zsolnayra. Kutatásait és fejlesztéseit ezután is céltudatosan folytatta, és ennek eredményeként az 1878-as párizsi világkiállításon teljesen új, addig nem ismert alapanyagból készült művészi termékekkel állt elő. Az eljárás lényege az volt, hogy porózus cserépre magas hőmérsékleten olvadó ólommentes mázt vittek fel, a díszítéshez pedig alacsonyabb olvadáspontú, színezett mázt alkalmaztak, amely az égetés során kissé beolvadt az alapmázba. Ezt az új, kétféle technológia egyesítéséből születő többrétegű anyagot nevezték el a korabeli szakemberek porcelánfajansznak. Zsolnay a találmányával nemcsak a világkiállítás aranyérmét, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.
Az új technika utat nyitott termékei művészi színvonalának fejlesztéséhez és sajátos stílusának kialakításához. Ez a stílus a magyaros motívumok mellett döntően a perzsa és török kerámia hatását tükrözte, és leánya, Júlia tervezőmunkáján alapult. Ekkoriban tervezte Zsolnay Júlia azt a védjegyet is, amely évtizedekig a gyár népszerűsítését szolgálta. Az öt torony mellett, amely Pécs német nevére utalt (Fünfkirchen) a három betű a három testvér (Teréz, Júlia és Miklós) nevének kezdőbetűje volt.
A technológiai fejlődésnek és a mind több megrendelésnek köszönhetően Zsolnay megtehette, hogy tervezőként – hazánkban elsőként – neves szobrász-, festő- és iparművészeket is foglalkoztasson. Épületkerámiáit a millenniumi nagy építkezéseknél előszeretettel alkalmazták a korszak nagy építészei: többek közt a Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a kassai dóm és a pécsi posta tetődíszítése is a Zsolnay gyárból került ki.
Zsolnay Kulturális Negyed
1890-es évek elejének szenzációjaként bevezették a Wartha Vince, Petrik Lajos kémikusok és Zsolnay Vilmos által kikísérletezett eozinmázas technikát, melyből a gyár az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon már tökéletes szépségű, gazdag kollekcióval szerepelt.
A kezdetben pár embert foglalkoztató kis manufaktúrát Zsolnay Vilmos a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé fejlesztette. A millenniumi kiállítás esztendejében Zsolnay gyártelepe már 10 kataszteri holdnyi területen feküdt, 3 gőzgép mozgatta harminchét féle munkagép, 120 korong és 14 égetőkemence üzemelt a gyárban, s közel 800 munkás serénykedett, köztük 170 kézifestő, hogy a gyárat elhalmozó rendeléseknek eleget tegyen. Az 1900-as párizsi világkiállítás pedig végre meghozta a gyár számára a világsikert. Szomorú egybeesés, hogy a sikerek csúcspontján, még ebben az évben elhunyt az akkor 72 éves alapító, Zsolnay Vilmos. A gyár működtetését fia, Miklós vette át. Amit azonban Zsolnay Vilmos az utódaira hagyott, az nem pusztán egy jövedelmező gyár volt, hanem a magyar kerámiaipar világhírneve, mely feltette Pécset Európa és a világ térképére.
A Zsolnay név egybeforrt Pécs nevével, mely a porcelánon kívül is olyan kulturális örökséget hagyományozott a városra, ami máig értékteremtő forrása. P. Horváth Tamás pécsi író regénytrilógiát írt a család és a gyár nem mindennapi történetéből. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében pedig megszületett az új funkciókkal továbbélő épület- és intézménykomplexum, a gyönyörűen restaurált Zsolnay Negyed, mely az egyetem művészeti és társadalomtudományi kara mellett számos kulturális intézménynek ad otthont. Az akár egész napos családi programot kínáló látógatóközpontban több család- és ipartörténeti kiállítás mutatja be másfél század helyi történelmét, és itt tekinthető meg dr. Gyugyi László páratlan Zsolnay-gyűjteménye.
Kapcsolódó oldalak:
Zsolnay Kulturális Negyed
Öt torony könyv FB oldal
Zsolnay Teréz és a Zsolnay-kód
Az emberi jogokért országszerte
Regionális irodát nyitott a közelmúltban Pécsett és Szegeden az Amnesty International Magyarország. A két dél-magyarországi központtól a láthatóság, a helyi aktivitás és a jogtudatosság növekedését várják.
Az Amnesty International egy nemzetközi jogvédő civil szervezet, melyet 1961-ben alapított egy angol jogász azzal a céllal, hogy társadalmi összefogással és aktivizmussal mind többen kiálljanak az igazságtalanságok ellen. A mára több mint 150 országot és 10 milliónál is több tagot és aktivistát tömörítő szervezet továbbra is azért küzd, hogy az emberi jogok mindenkit egyformán megillessenek. Magyarország – budapesti központtal – 31 éve csatlakozott az Amnestyhez. A nemzetközi ügyek és kampányok mellett kiemelt feladatuknak tekintik, hogy fellépjenek konkrét hazai emberi jogi problémákkal kapcsolatban, és hozzájáruljanak egy nyitottabb, az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarország megvalósulásához, a jogtudatosság növekedéséhez a magyar emberek körében.
Mint kérdésünkre az újonnan megnyitott pécsi iroda regionális koordinátora, Nagy Eszter elmondta, az Amnesty azzal a céllal hozta létre a két dél-magyarországi központot, hogy a szervezet tevékenysége Budapesten kívül is minél szélesebb körben ismertté váljon, és növekedjen a helyi civil aktivitás és tudatosság az emberi jogi kérdésekben. Azért esett a választás éppen Pécsre és Szegedre, mert ebben a két városban és körzetében már nem előzmények nélküli az Amnesty aktivitása, korábban is voltak sikeres kampányok, és van egy erős civil bázis, többek között egyetemista csoport működött mindkét egyetemen Freedom Club néven. Szeretnék tovább folytatni és a két régióban minél több helyre eljuttatni a már eddig is népszerű emberi jogi oktatási programjukat. Emellett most országosan kiemelt szerepet kap az Egy lépéssel közelebb elnevezésű kampányuk, amely a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére, csökkentésére irányul. A pécsi régióban tervezett programokról Nagy Eszter egyelőre annyit árult el, hogy gyermeknap alkalmából Mesés emberi jogaid címmel lesz többféle, gyerekeknek és szüleiknek szóló esemény, majd a Pride héten fognak szintén sokszínű programsorozattal jelentkezni.
A legfőbb célkitűzésük pedig az, hogy minél több aktív támogatót, az egyenlő emberi jogok iránt elkötelezett embert vonjanak az Amnesty közösségébe.
Kapcsolódó oldalak:
Amnesty Magyarország
Amnesty International Aktivizmus Csoport
Amnesty Magyarország FB
Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya
Pécsett, az Uránvárosban egy Páfrány utcai lépcsőház minden év karácsonyán ünnepi díszbe öltözik.
A több évtizedes hagyomány ötletgazdáját kerestük meg.
Karácsonyi lépcsőház
Weinreich László a karácsonyi hagyomány elindítója elmondta, hogy még ifjabb korában, úgy 25 évvel ezelőtt, ő és családja kezdte el feldíszíteni a lépcsőházat. Akkoriban főként nyugdíjasok és egyedülállók lakták a lépcsőházat. A fenyőfát egy karácsonyi fatuskó testesítette meg, míg a tuskó mellé kezdetben szalmát, almát és néhány szem diót kezdtek el kirakni, majd a mécseseket és gyertyákat. Később kerámia-falucskát, majd farönkökből saját kezűleg készített, festett manókat, Mikulásokat. Minden évben más-más ötlet jött. Csillagok a falon, fatuskó és az elmaradhatatlan mécsesek. A hagyomány azóta is folyamatos, a díszítés Szentestétől egészen Vízkeresztig teszi hangulatossá a lépcsőházat.
A lakóknak is nagyon megtetszett az egyedi dekorációs kezdeményezés, és az évek során igazi közösségi élménnyé nőtte ki magát a lépcsőház díszítése és a lépcsőházi gyertyagyújtás. Időközben a lakók cserélődtek ugyan, de a karácsonyi szokás nem maradt el.
Idősek és gyerekek, felnőttek és ifjoncok egyaránt gyújtanak itt azóta is egy-egy mécsest Szenteste és karácsonykor, s bővítik a kerámia-falut, vagy tesznek hozzá a dekorációhoz egy-egy apróságot.
Dekoráció a földszinten
A lakók mellett a szomszédok is kíváncsian várják: vajon az adott évben milyen látnivaló kerül a lépcsőházba. A szomszédos lépcsőházakból, házakból is bekukucskálnak a lépcsőház ajtaján és csodájára járnak. Van, aki évről-évre bekéretőzik, hogy megnézze az újabb látványosságot.
Egy régi mondás szerint „A szív attól gazdagodik, amit ad.” Ebben a lépcsőházban a helyi szokás ápolásával mindenki gazdagodik…
A lépcsőház sötétedés után
Kapcsolódó hír:
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában, Pécsinfo.hu
Medveárnyék-figyelés a pécsi állatkertben
A pécsi állatkert Nyikoláj nevű hétéves barna medvéje (Ursus arctos) 2018. február 2-án. A néphiedelem szerint, ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és nem látja az árnyékát, akkor nem lesz hosszú a tél. MTI Fotó: Sóki Tamás
A pécsi tévétorony
A kivilágított pécsi tévétorony a Tubesről fotózva 2018. január 28-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
Karakulit Nemzetközi Árnyjáték Fesztivál Pécsett
Kilenc ország – köztük India, Indonézia és Kína – társulatainak és bábművészeinek részvételével nemzetközi árnyjáték fesztivált rendeznek április 21. és 25. között Pécsett – hangzott el az eseményt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen.
A Karakulit elnevezésű fesztivált szervező pécsi Márkus Színház vezetője, Pilári Gábor elmondta: a magyar résztvevők mellett még Törökországból, Lengyelországból, Csehországból, Spanyolországból, illetve Szlovákiából is érkeznek bábművészek az eseményre, amelyen összesen nyolc árnyjáték-előadást láthat majd a közönség. A fesztivál apropójáról szólva a bábművész felidézte: idén ötszáz éves a török karagöz játék, s a pécsi esemény csatlakozik az isztambuli ünnepi rendezvényekhez. A kerek évforduló jó alkalom arra, hogy a keleti és az európai árnyszínházi előadások találkozzanak – tette hozzá. Pilári Gábor elmondta: a nyitórendezvényt április 21-én este fél kilenckor tartják a Széchenyi téren Szokolay Dongó Balázs zenéjével és közreműködésével. A Papír Panír csapata vetített képekkel, óriás árnyfigurákkal, mozgó vásznakkal, muzsikusokkal és kórussal teszi látványossá a nyitányt. A közönség az ötnapos rendezvény alatt a többi között az indiai Tholpavakoothu Theater, az indonéz Wayang Rajakaya Árnyszínház, a kínai Kuangtung Lufeng Árnyszínház, Cengiz Özek török és Tadeusz Wierzbicki lengyel művészek előadásait láthatja. A produkciók mellett a művészek szakmai és a közönségnek szóló workshopokat tartanak, valamint hat, a résztvevő nemzetek tradicionális árnyjátékát bemutató kiállításokat is rendeznek – jelezte Vajda Zsuzsanna bábművész. Őri László (Fidesz-KDNP), Pécs kultúráért felelős alpolgármestere a sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a rendhagyó és újszerű fesztiválra az ország számos részéből és külföldről is érkeznek majd érdeklődők. A fesztiválon találkozik a kétezer éves kínai hagyomány, a 9. századi indiai templomi és a világörökség részét képező indonéz árnyjáték – hangsúlyozta a városvezető.
Pilári Gábor az MTI érdeklődésére közölte: a fesztivál elnevezését jelentő Karakulit egy összetett szó, amelynek első tagja a Karagöz török vásári árnyjáték főhősét idézi meg, míg annak második fele az indonéz árnyszínház nevéből, a wayang kulitból származik, ezzel tisztelegve a tradicionális árnyszínház előtt. Az eseményen kiosztott írásos összefoglaló szerint Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor 1987-ben alapították vándorló családi bábszínházukat, a Márkus Színházat, amely azóta az ország egyik legfontosabb szakmai műhellyé vált. Társulatuk a pécsi Perczel Miklós utcában, egy volt pékség épületében talált otthonra, ahol számtalan rendezvénnyel várják a bábszínház és annak határterületeinek művészete iránt érdeklődő közönséget – írták.
További részletek az facebook.com/karakulitfestival oldalon találhatóak.
Forrás: MTI
POSZT – Tizennégy előadás a versenyprogramban
Tizennégy produkció, köztük hét nagyszínpadi és hét stúdióelőadás került be az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjába, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. Az előadásokat június 8. és 17. között a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és Kamaraszínházában, valamint a pécsi EXPO Centerben tekinthetik meg az érdeklődők – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
A 17. POSZT versenyprogramjába a két idei válogató, Árkosi Árpád rendező és Kovács Dezső kritikus a 2016. március 1. és 2017. március 5. között bemutatott magyar nyelvű színházi premierek közül választotta ki a 14 produkciót. A nagyszínpadon látható a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Jadviga párnája című előadása (rendező: Mezei Kinga), a Budapesti Operettszínház produkciójában A chicagói hercegnő (Béres Attila), valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című előadása (Radu Afrim). A nagyszínpadi produkciók között van továbbá a Gyulai Várszínház III. Richárd (ifj. Vidnyánszky Attila), a Vígszínház Bűn és bűnhődés (Michal Docekal), az Örkény István Színház Mesél a bécsi erdő (Bagossy László) és a szombathelyi Weöres Sándor Színház A falu rossza (Mohácsi János) című előadása.
A Kamaraszínházban láthatja a közönség a Katona József Színház Nóra – karácsony Helmeréknél (Székely Kriszta), a Radnóti Miklós Színház Futótűz (Alföldi Róbert), valamint a Miskolci Nemzeti Színház Kivilágos kivirradtig (Rusznyák Gábor) című előadását. Ezen a helyszínen látható a kecskeméti Katona József Színház Apátlanul (Platonov) című produkciója (Szász János), továbbá a Kolozsvári Állami Magyar Színház A mélyben (Jurij Kordonszkij) és a Nemzeti Színház Részegek (Viktor Rizsakov) című előadása.
A pécsi EXPO Center ad helyet a Proton Színház és a Trafó Látszatélet című produkciójának (Mundruczó Kornél).
A 2017-es POSZT válogatási ciklusának lezárultával megkezdődött a válogatás a 2018-as POSZT-ra is. Az idei esztendőtől – a versenybe jelentkező társulatok és bemutatóik számának rendkívüli megnövekedésére való tekintettel, – a válogatók maguk mellé segítőket választhattak. A 2018-as POSZT két válogatója Regős János, színpadi szerző, szakíró, színész, rendező, valamint Térey János, író, költő, drámaíró, műfordító. A két válogató Balog Józsefet, a MASZK Egyesület elnökét, illetve Bazsányi Sándort, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar esztétika szakának megbízott tanszékvezetőjét választotta segítőnek.
A jegyek a versenyelőadásokra április 3-tól kaphatók. A programokról további információ a poszt.hu oldalon érhető el.
Forrás: MTI
Zsolnay Fényfesztivál Pécsett
Zsolnay Fényfesztivál
Sipos Bulcsú Kadosa, a kultúráért felelős államtitkárság kabinetfőnöke, Őri László, Pécs alpolgármestere, Vincze Balázs, a fesztivált szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetője, Sztojánovits Andrea társkurátor, Zádor Tamás, a Zsolnay Light Art 3D mapping verseny szakmai partnere, Bordos László Zsolt 3D mapping művész és Lendvai György, a MÁV Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója (b-j) a Zsolnay Fényfesztiválról tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2017. március 21-én. Több mint 10 ezer négyzetméternyi vetített felületet keltenek életre Pécs belvárosában a 2. Zsolnay Fényfesztivál fényfestő csapatai június 30. és július 2. között. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Előadásokkal és koncerttel várja közönségét A POSZT bemutatja programsorozat
Exkluzív előadásokkal és koncerttel várja a közönséget június 8. és 17. között A POSZT bemutatja című sorozat, amelyet a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjával párhuzamosan a pécsi Kodály Központban rendeznek meg.
A nyitónapon, június 8-án a Boban Markovics Orkestar, Európa egyik legnépszerűbb fúvószenekara ad koncertet. Az együttes legutóbb több mint öt éve lépett fel Pécsett. Másnap este egy alkalommal látható a Pécs, a musical! című különleges produkció. A musicalekből ismert slágerekkel színesített improvizációs kavalkád alapját Pécs városa és annak történetei, hagyományai adják. Az interaktív előadást a közönséggel együtt Balla Eszter, Szinetár Dóra, Feke Pál, Simon Kornél és a rendező Szente Vajk alakítja – közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.
A Győri Nemzeti Színház több száz előadást megért Primadonnák című bohózatát június 13-án tekinthetik meg az érdeklődők Járai Máté és Simon Kornél főszereplésével. Az amerikai komédiában nőnek öltözött férfiak állnak a középpontban, a pénz mellett pedig a másik örök téma, a szerelem is szerepet játszik a színpadon.
Június 15-én Pécsett először láthatja a közönség a Madách Színház előadásában a világ egyik legnépszerűbb musicaljét, a Macskákat.
Forrás: MTI
i> POSZT
Legutóbbi hozzászólások