Zsolnay Vilmos, a géniusz

1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a nagy formátumú pécsi gyáralapító, a magyarországi kerámiaipar megújítója.

Zsolnay Vilmos portré
Zsolnay Vilmos portré, rajz

Zsolnay Vilmos talán apjától, a kiváló üzleti érzékkel megáldott, sikeres nagykereskedőtől örökölte kiapaszthatatlan vállalkozókedvét és szakmai eltökéltségét, bármi légyen is annak tárgya. Hihetetlenül invenciózus és energikus ember volt, bármihez nyúlt, olyan elképesztő szenvedéllyel ásta bele magát az adott szakterület tanulmányozásába és fejlesztésébe, legyen az sárgadinnye-termesztés, szőlőművelés és borkészítés, vasútépítés, nagykereskedés vagy fazekasság, hogy minden kezdeményezését rövid időn belül sikerre vitte. Imádott kísérletezni, új technológiákat és tudományos eredményeket felkutatni és meghonosítani, ha kellett, külföldről hozott szakembereket, gyárában tanoncképzést indított, és maga is folyamatosan tanult. Ennek az elhivatott szenvedélynek köszönhető, hogy noha fiatalon leginkább a festészet vonzotta, nagykereskedő apja elvárásának eleget téve előbb alaposan kitanulta a kereskedőszakmát, majd rövid időn belül felfuttatta saját nagykereskedését, a Bazárt Pécs főterén, később pedig átvette bátyja, Ignác tönk szélén álló kőedénymanufaktúráját, hogy megmentse a teljes csődtől. Noha akkor még nem tudhatta, ezzel a lépéssel a majdani Zsolnay porcelánbirodalom alapjait fektette le.

Vilmos a rá jellemző energiával és elhivatottsággal vetette bele magát ezúttal a fazekasság mesterségébe: geológiát és földtant tanult, végigkutatta a Pécs környéki agyaglelőhelyeket, türelmesen kísérletezve a különböző agyagfajtákkal, majd később nem volt rest kémiai és égéstechnológiát tanulni, hogy új alapanyagokat és mázakat fejlesszen ki. Közben külföldről szakavatott mestereket szerződtetett, és az egykor halódó manufaktúrát fokozatosan tőkeerős, korszerű gyárrá fejlesztette, és megkezdte előbb az épületkerámia – a saját fejlesztésű pirogránit –, majd a fajansz és a porcelán gyártását. Innovatív szellemisége kiváló üzleti érzékkel párosult, amit már az 1873-as bécsi világkiállítás visszaigazolt: az ott bemutatott építkezési kerámiái, valamint a leányai, Teréz és Júlia tervezte, magyaros motívumú díszedényei kitüntetést szereztek, és a szakma külföldön is felfigyelt a Zsolnayra. Kutatásait és fejlesztéseit ezután is céltudatosan folytatta, és ennek eredményeként az 1878-as párizsi világkiállításon teljesen új, addig nem ismert alapanyagból készült művészi termékekkel állt elő. Az eljárás lényege az volt, hogy porózus cserépre magas hőmérsékleten olvadó ólommentes mázt vittek fel, a díszítéshez pedig alacsonyabb olvadáspontú, színezett mázt alkalmaztak, amely az égetés során kissé beolvadt az alapmázba. Ezt az új, kétféle technológia egyesítéséből születő többrétegű anyagot nevezték el a korabeli szakemberek porcelánfajansznak. Zsolnay a találmányával nemcsak a világkiállítás aranyérmét, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.

Az új technika utat nyitott termékei művészi színvonalának fejlesztéséhez és sajátos stílusának kialakításához. Ez a stílus a magyaros motívumok mellett döntően a perzsa és török kerámia hatását tükrözte, és leánya, Júlia tervezőmunkáján alapult. Ekkoriban tervezte Zsolnay Júlia azt a védjegyet is, amely évtizedekig a gyár népszerűsítését szolgálta. Az öt torony mellett, amely Pécs német nevére utalt (Fünfkirchen) a három betű a három testvér (Teréz, Júlia és Miklós) nevének kezdőbetűje volt.

A technológiai fejlődésnek és a mind több megrendelésnek köszönhetően Zsolnay megtehette, hogy tervezőként – hazánkban elsőként – neves szobrász-, festő- és iparművészeket is foglalkoztasson. Épületkerámiáit a millenniumi nagy építkezéseknél előszeretettel alkalmazták a korszak nagy építészei: többek közt a Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a kassai dóm és a pécsi posta tetődíszítése is a Zsolnay gyárból került ki.

Zsolnay Kulturális Negyed
Zsolnay Kulturális Negyed

1890-es évek elejének szenzációjaként bevezették a Wartha Vince, Petrik Lajos kémikusok és Zsolnay Vilmos által kikísérletezett eozinmázas technikát, melyből a gyár az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon már tökéletes szépségű, gazdag kollekcióval szerepelt.

A kezdetben pár embert foglalkoztató kis manufaktúrát Zsolnay Vilmos a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé fejlesztette. A millenniumi kiállítás esztendejében Zsolnay gyártelepe már 10 kataszteri holdnyi területen feküdt, 3 gőzgép mozgatta harminchét féle munkagép, 120 korong és 14 égetőkemence üzemelt a gyárban, s közel 800 munkás serénykedett, köztük 170 kézifestő, hogy a gyárat elhalmozó rendeléseknek eleget tegyen. Az 1900-as párizsi világkiállítás pedig végre meghozta a gyár számára a világsikert. Szomorú egybeesés, hogy a sikerek csúcspontján, még ebben az évben elhunyt az akkor 72 éves alapító, Zsolnay Vilmos. A gyár működtetését fia, Miklós vette át. Amit azonban Zsolnay Vilmos az utódaira hagyott, az nem pusztán egy jövedelmező gyár volt, hanem a magyar kerámiaipar világhírneve, mely feltette Pécset Európa és a világ térképére.

A Zsolnay név egybeforrt Pécs nevével, mely a porcelánon kívül is olyan kulturális örökséget hagyományozott a városra, ami máig értékteremtő forrása. P. Horváth Tamás pécsi író regénytrilógiát írt a család és a gyár nem mindennapi történetéből. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében pedig megszületett az új funkciókkal továbbélő épület- és intézménykomplexum, a gyönyörűen restaurált Zsolnay Negyed, mely az egyetem művészeti és társadalomtudományi kara mellett számos kulturális intézménynek ad otthont. Az akár egész napos családi programot kínáló látógatóközpontban több család- és ipartörténeti kiállítás mutatja be másfél század helyi történelmét, és itt tekinthető meg dr. Gyugyi László páratlan Zsolnay-gyűjteménye.

Kapcsolódó oldalak:
Zsolnay Kulturális Negyed
Öt torony könyv FB oldal
Zsolnay Teréz és a Zsolnay-kód

 

 

Világraszóló Pécsi Nemzetközi Tavasz

International Spring Pécs - Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE

Idén már ötödször rendezi meg a Pécsi Tudományegyetem az International Spring programsorozatát, mely az évek alatt fesztivállá nőtte ki magát. Népszerűségének köszönhetően ebben a tanévben már őszit is tartottak belőle, a pandémia okozta kényszerű online forma jóvoltából pedig a világ minden tájáról vannak szép számmal résztvevők, nézőként és aktív szereplőként egyaránt.

A Pécsi Tudományegyetemen közel 5000 külföldi hallgató tanul, akik több mint 110 országból érkeztek Pécsre. A város és az egyetem kitüntetett odafigyeléssel és befogadással fordul feléjük, és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy bárhonnan, bármilyen kultúrából is jöttek, otthonosan érezzék magukat nálunk: eligazodjanak a nyelvünkben, a tradícióinkban, a kultúránkban és a mindennapi életben. Ország-, sőt világszerte elismert és népszerű a PTE-n folyó magas szintű magyarnyelv-oktatás, mind az iskolarendszerű, mind a több mint két évtizedes hagyománnyal bíró Nyári Egyetem – itt tanult többek között Ian Lindsay egykori brit nagykövet, aki mindig megragadta az alkalmat, hogy rendkívül elismerősen és meleg szavakkal emlékezzen meg itteni élményeiről, és aki éppen ékes magyar beszédével lopta be magát a magyarok szívébe.

International Spring PTE Pécs
International Spring Pécs – Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE

Azzal a szándékkal indította útjára 4 évvel ezelőtt dr. Tarrósy István Afrika-kutató, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának igazgatója ezt a világon egyedülálló kulturális programsorozatot, hogy a Pécsett élő külföldi fiatalok minél inkább részévé váljanak a város és az egyetem szövetének: hogy személyes élményeken és találkozásokon keresztül kölcsönösen megismerjék ők és a helyiek egymás kultúráját. A nyüzsgő pécsi diákélet ikonikus helyszíneire szervezett, ízig-vérig fiatalos zenei és kulináris programok, előadások, kerekeasztal-beszélgetések és kiállítások hazánk mellett Ázsia, Észak-Amerika, Afrika, Európa és Latin-Amerika országait elevenítik meg a hallgatók és meghívott vendégek aktív közreműködésével. A programok vagy angol nyelven, vagy ahol lehetőség van rá, angol felirattal folynak. Tavaly a világjárvány ugyan elsőre megakasztani látszott ezt a pezsgő fesztiválélményt, de Szabó Attila programgazda gyorsan megtalálta a kreatív lehetőségeket az online térben, és a hátrányból sok vonatkozásban előnyt sikerült kovácsolni. Ennek köszönhető, hogy már jó ideje Etiópiától Londonig a világ szinte minden részéről folyamatosan vannak követőik és nézőik minden korosztályból, és a legkülönbözőbb országok diplomatái, kiváló tudósai és művészei is szép számban kapcsolódnak be előadóként, beszélgetőpartnerként.

Az online térnek köszönhetőek a bárki számára hozzáférhető virtuális kiállítások is – ezekből jelenleg is kettő fut egy hónapon át a fesztivál Facebook-oldalának eseményei között. A Kádár Insta – Divatos mindennapok a hetvenes évek Magyarországán a Kádár-korszak jellegzetes amatőr fotói közül válogatva ad képet egy letűnt idő – ma már megmosolyogtató – életérzéséről.

A Kerek kormány, kerek világ, kerek szék – Képzeletbeli utazás a Pamír körül című tárlat a miskolci Nagy Bendegúz Lóránd, „a kerekesszékes világutazó” lélegzetelállító fotóiból közöl több jókora csokrot háromhónapos közép-ázsiai útjáról. Kirgizisztán nomád népeinek élete és a Pamír lenyűgöző természeti csodái kerülnek kézzelfogható közelségbe a képeken.

Nagy Bendegúz (építész, műkedvelő fotós, a De Jure Alapítvány kur. elnöke) egy sportbaleset következtében került kerekesszékbe, ám folyamatosan feszegeti a kerekesszékes lét határait. A hasonlóan gondolkodó emberekkel civil mozgalmárként küzd azért, hogy akadálymentesítse az országot. Az elmúlt másfél évtizedben – Ausztráliát kivéve – bejárta a fél világot, közel száz országban szerzett tapasztalatokat, hol gyalogosan, hol négylábú állatok hátán ülve, hol terepjárón közlekedve. Legalább 9 nyelven kommunikál. 1999 óta rendszeresen publikál többek közt a Go Utazási Magazinban és a PR Pannon Presztízs Magazinban.

Lenyűgöző képein kívül ez a hihetetlenül izgalmas életút is garancia arra, hogy a májusra tervezett élő, online beszélgetést is érdemes lesz megnézni az International Spring keretében.

Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE
International Spring Pécs – Pécsi Nemzetközi Tavasz, PTE

Április végén várható még az Afrika-napok többek között élő zenével és táncbemutatókkal, aztán lesz egy angol nyelvű előadás a jamaicai zenéről, és hetente jelentkezik egy-egy kiadással a Time Machine. Ennek a négyrészes sorozatnak a keretében Beck Zaza (30Y) és Ligeti Gyuri (Álomgyára) teljesen szubjektív módon évtizedekre bontva mutatják be kazettagyűjteményükön keresztül a pop és rockzene gyönyszemeit a 60-as évektől kezdődően. Az egyes felvételek utólag is visszanézhetők a Youtube-on – fantasztikus zenei csemegékre és információkra lelhetünk a másfél órás műsorban, kár lenne kihagyni ezt a zenei időutazást.

Az International Spring minden programja ingyenesen elérhető bárki számára a Facebook-oldalukon keresztül.

Kapcsolódó oldal:
International Spring Pécs, Facebook

Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a PTE Bölcsész Karán

Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (PTE-BTK) februárban induló, országosan egyedülálló kezdeményezés keretében – közölte a felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a kar által kínált szakok iránt érdeklődő középiskolások számára lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül szerezhessenek tapasztalatot az egyetemi oktatásról. A diákokat olyan valódi, féléves egyetemi kurzusokra invitálják, amelyekhez nem szükséges speciális előismeret – írták, hozzátéve, hogy az órákat késő délután tartják. A programra invitált elsősorban 11. és 12., de akár 10. évfolyamos középiskolások választhatnak, hogy megmaradnak kívülálló érdeklődőnek vagy érdemjegyet szereznek. A kezdeményezés szerint aki érdemjegyet szerez, az el is nyerheti azt pár évvel később, ha egy sikeres felvételi vizsgát követően a PTE bölcsészkarának hallgatójává válik.

A kurzusokat eredményesen teljesítők oklevelet kapnak, amelyet majd az intézmény tényleges hallgatóiként érdemjegyre válthatnak és megkaphatják érte a megfelelő kreditet azon a szakon, amelynek a tantervébe beletartozik az általuk korábban teljesített tárgy – tette hozzá az intézmény.

Az PTE kitért arra is, hogy a Kreditpróba elnevezésű kezdeményezés nem felvételire felkészítő program, tehát nem garantálja, hogy a diákok a felvételi eljárás során bekerülnek az egyetemre, „de ha ez sikerült, egy vagy néhány kurzust máris teljesítettek”. Az ingyenes képzésre jelentkezni elektronikusan lehet január 31-éig a PTE-BTK honlapján (Kreditpróba).

Forrás: MTI