Nincs veszélyben a Balaton, bár jelenleg hiányzik a vízutánpótlás

A jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem rendkívüli, a Balaton nincs veszélyben a hiányzó vízutánpótlás ellenére sem – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Balaton északi part éjszakai panoráma

Azt írták: a Balatonról szóló, a sajtóban a közelmúltban megjelent „szenzációhajhász címek és találgatások” torzítják a vízügyes szakemberek, szakértők hiteles nyilatkozatait. Kiemelték, „nincs végveszélyben a Balaton”.

Hozzátették: a jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem példa nélküli, a fürdés ellehetetlenülésével való riogatás nem fedi a valóságot.

Tény, hogy a Balaton az év elejétől a mai napig vízhiányos állapotban van. A vízgyűjtőjére hullott csapadék mennyisége 33 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak átlagától, és ezzel folytatódik a múlt évre jellemző helyzet. A 2022 áprilisában érkezett csapadék ugyan kissé mérsékelte, de nem tudta megszüntetni ezt a hiányt, májusban pedig eddig csak a havi átlag mindössze 7 százaléka hullott le a területre – részletezték.

Hasonló száraz vízháztartási helyzetre bőven akadt már példa – emlékeztetett az OVF. A Balaton átlagos vízállása 2022. május 1-jén 105 centiméter volt, és a 1921 és 2021 közötti időszakban ugyanezen a napon 67-szer fordult elő, hogy ennél is alacsonyabb átalagos vízállást mértek. (Például 1949-ben 57, 2003-ban 70 cm volt ez az érték).

A jelenlegi állapot tehát szélsőséges, de nem rendkívüli – állapították meg. Mint írták, a tó vízjárása természetes jelenség. Az utóbbi mintegy két évtizedben a Balaton sokirányú – elsősorban turisztikai – hasznosítása miatt nőtt az igény arra, hogy minél ritkábban forduljon elő alacsony vízállás. Ehhez biztosítani kellett, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű vizet lehessen tárolni a tómederben, ami a szabályozási szint 120 centiméterre emelésével valósult meg. Ennek a vízszintnek az elérése azonban nem követelmény – folytatták -, hiszen a tó vízutánpótlása alapvetően a természeti tényezőktől – csapadékmennyiségtől, hozzáfolyástól, párolgástól – függ. Ez az érték azt a felső határt jelöli meg, amelyet nem szabad túllépni a parti és partközeli területek elöntés elleni védelméért.

A vízszintszabályozás lényege tehát a szabályozási szint feletti többletvíz levezetése, ám a hiányzó mennyiség pótlásában a természetnek „vagyunk kiszolgáltatva” – magyarázták. Kitértek arra: a hosszú ideje fennálló, halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő terület erősen kiszáradt. A lehulló kevés csapadék csak a talaj átnedvesítésére elég, nem keletkezik a Balatonba eljutó hozzáfolyás, pótlódás. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint valószínűsíthető, hogy a következő hat hónapban is a szabályozási maximum alatt marad a tó átlagos vízállása. Szeptember elején, az idei üdülési szezon végén 88-78 centiméteres vízszint várható, ami szintén nem számít majd rendkívülinek, túlzott aggodalomra nem ad okot – áll a közleményben.
A Balaton vízállását a siófoki mércéhez viszonyítva mérik, nem átlagmélységet jelent.

Forrás: MTI

Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál
Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 

Természetvédelmi területet lett a bajai földikutya-rezervátum

Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, amely kulcsfontosságú lépés a faj megóvása terén – hangzott el a terület határát jelző tájékoztató-tábla kihelyezését követő sajtótájékoztatón.  Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté, amely március 8-án lépett hatályba. Mint mondta: a délvidéki földikutya fokozottan védett, és ilyen formán védelmet élvez a közvetlen élőhelye és a körülötte lévő természeti terület is.

Földikutya
Délvidéki földikutya, MTI Fotó: Ujvári Sándor

A 114 hektár kiterjedésű területen a jelen állapot megőrzése a cél, az értékes gyep és a különböző állományalkotó fajok megőrzése. Beszélt arról is, hogy a legritkább emlősfajok közé tartozó délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) a világon összesen három helyszínen fordul elő mintegy 6-700 egyedszámban. Ebből kettő a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén fordul elő, Baján és részben Kelebia-Ásotthalom térségében, a harmadik pedig a szerbiai Vajdaságon.   Hangsúlyozta, hogy a bajai helyszín jelentőségét az adja, hogy jelen pillanatban ez a világ egyetlen olyan védett területe, amit kifejezetten a délvidékiföldikutya-faj megmentésére és védelmére hoztak létre. A jelenlegi ismeretek szerint a legnépesebb egybefüggő délvidékiföldikutya-populáció él itt, a kelebiai állomány ugyanis több kisebb részre tagolódik. A bajai állomány életképességét bizonyítja, hogy egyedszáma már felfedezése óta is jelentősen gyarapodott – tette hozzá az igazgató.

Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója elmondta: a kijelölt terület döntőrészt természetvédelmi célokat szolgál, de napelemparkként is funkcionál majd. A délvidéki földikutyáról elmondta: a föld alatti járatokban közlekedő, teljes sötétségben és vakon élő emlős állat tájékozódását és kommunikációját a talaj rezgése segíti. A sajtótájékoztatón is bemutatott egyedet a bejárt terület szélén ma délelőtt találták, és a fennmaradása érdekében áttelepítik majd. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a bajaiak olyan páratlan természeti értékek között tölthetik a mindennapjaikat, mint a Duna mellékágai vagy a gemenci erdő, ezért az elmúlt évszázadokban megtanulták ezt a csodálatos természeti környezetet védeni. A földikutyák ilyen szempontból „nagyon jó helyen vannak” – fogalmazott.  V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért felelős államtitkára szerint nem a természetvédelmet, hanem a természet védelmét kell szolgálni. Mint mondta: az állami természetvédelem önmagában sokat tehet, de nem eleget, a legeredményesebb a munka az illetékes intézmények és szervezetek közötti együttműködéssel valósulhat meg, mint a földikutya esetében is.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2013 tavaszán egy nem túl jó minőségű fotó alapján merült fel annak a lehetősége, hogy talán délvidéki földikutyára leltek az egykor katonai lőtér területén. Az elmúlt négy évben pedig már tudományos kutatások is igazolták, hogy a földikutya három ismert populációja közül a legnagyobb Baján található, a területen 321 példány él. Fercsák Róbert, Baja polgármestere kiemelte: egy város életében a természeti örökség, a környezet értékeinek megőrzése prioritást kell élvezzen. Mint mondta, a bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület eredetileg ipari fejlesztési célokat szolgált volna, de sikerült egy olyan kompromisszumos megoldást találni, amelyet minden érdekelt fél elfogadhatónak tartott.

 Forrás: MTI

Energiakövetek címmel hirdetnek pályázatot felsőoktatási hallgatók számára

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Energiakövetek címmel hirdet pályázatot a felsőoktatási intézményekben természettudományos tárgyakat hallgató diákok számára. A jelentkezéseket április 23-ig várják. A hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a feladat újszerűen és élvezetesen mesélni a fiataloknak az energiáról és az energiatudatosságról.

Pályázni egy 45 perces, felső tagozatos általános iskolai vagy középiskolás korosztályra szabott tematikus tanóra vázlatával lehet. A beérkezett pályázatokat három szempont szerint értékeli a zsűri: a szakmai tartalmat, az oktatási módszertan színvonalát, és nem utolsósorban az élvezhetőséget és érthetőséget díjazzák. A zsűri által kiválasztott három legjobb munkát benyújtó hallgató elnyeri a MEKH energiakövete címet, a címmel járó 300 ezer forintos pénzdíjat, és a lehetőséget, hogy „szupertanárként” az oktatásban is kipróbálhassa magát. A szupertanárok kiválasztását, felkészülését és az órákat a program weboldalán és közösségi felületein keresztül az egész ország nyomon követheti majd.

A pályázatokat elektronikus formában lehet benyújtani április 23-ig. A részletes pályázati kiírás és az óravázlatminta elérhető a Energiakövetek.hu honlapon.

Forrás: MTI

A csillagok születését tanulmányozza az UNESCO-díjat nyert magyar csillagász

A csillagok születését tanulmányozza Kóspál Ágnes csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa, akit az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díjával tüntettek ki Párizsban. „A csillagok keletkezést kutatom, például azt, hogyan születnek a Naphoz hasonló csillagok és a Földhöz hasonló bolygók” – fejtette ki a kutató az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

A fiatal tudós elmondta, hogy nagyon nehéz egy olyan, 4,5 milliárd éves csillag keletkezésére következtetni, mint amilyen például a Nap is, de mivel jelenleg is zajlik csillagkeletkezés a tejútrendszerben, azok megfigyelésével lehet következtetések levonni. A kutató, munkatársaival együtt a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli anyaghalmazt, az úgynevezett korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotásához járulnak hozzá, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését, illetve segítenek megérteni a mi naprendszerünk kialakulását is.

A L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű díjat 15 fiatal tehetséges kutatónak adták át pénteken 19. alkalommal. A világ minden tájáról érkezett, mintegy 1500 pályázatból a nyerteseknek a 15 ezer euróval (4,6 millió forinttal) járó díjat egy 12 tudósból álló zsűri ítélte oda.  Kóspál Ágnes felidézte, hogy a nemzetközi elismerésre azok a kutatónők pályázhattak, akik hazájukban már elnyerték a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját. Ezt ő, 2015-ben, másodmagával együtt érdemelte ki.

Forrás: MTI

Vészkorszakbeli adatszolgáltatási íveket tettek elérhetővé az interneten

Történelmi dokumentumokat, 1944-es adatszolgáltatási íveket tettek elérhetővé az interneten – közölte Budapest Főváros Levéltára szerdán az MTI-vel. Felidézték, hogy 2015 szeptemberében különleges irategyüttesre bukkantak egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása során: a közfal kibontásakor mintegy hétezer oldalnyi dokumentum került elő, amelyről korábban azt hitték a szakemberek, hogy megsemmisült az 1944-45-ös ostrom alatt. Az értékes iratokat a lakástulajdonos „példamutató módon” átadta a fővárosi levéltárnak – tették hozzá.

„Mint ismeretes, a zsidónak minősített budapesti lakosságot 1944 júniusában összeköltöztették a sárga csillaggal megjelölt házakba. Ennek előkészítését szolgálta Budapest helyettes polgármestere 1944. május 30-án kelt rendelete, melyben valamennyi fővárosi lakás és bérlő összeírásáról intézkedett” – idézték fel. Az adatszolgáltatási íveket a háztulajdonos vagy házfelügyelője huszonnégy órán belül köteles volt kitölteni: fel kellett tüntetni a lakások lakbérét, szobaszámát, utcai vagy udvari fekvését, valamint a háztulajdonos és valamennyi bérlő nevét, „zsidó” vagy „nem zsidó” mivoltát.

Budapest Főváros Levéltára a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elvégezte a kimagasló történelmi értékű dokumentumok digitalizálását és feldolgozását. Az eredményt a Hungaricana felületén, a https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltari-iratgyujtemeny/lakas-adatszolgaltatasi-ivek-adatbazisa címen tették közzé – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Új szívműtéti eljárást vezettek be a zalaegerszegi kórházban

Új szívműtéti eljárás a zalaegerszegi kórházban
Új szívműtéti eljárás

A monitoron látható, amint egy speciális szívműtétet végeznek egy férfin, a bal és jobb pitvar közötti nyitott sövényt katéteres beavatkozással zárják a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban, Zalaegerszegen 2017. február 9-én. Az intézményben mostantól az egyik leggyakoribb veleszületett szívhibák közé tartozó, a bal és jobb pitvar közötti nyitott sövényt katéteres beavatkozással zárják. Ezt a rendellenességet korábban csak nyitott szívműtéttel lehetett korrigálni. MTI Fotó: Varga György

Megdőlt a napi hidegrekord, mínusz 28,1 fokig hűlt a levegő

Vasárnapra virradóra megdőlt az országos napi minimum hőmérsékleti rekord. A Pest megyei Tésán mínusz 28,1 Celsius-fokig hűlt a levegő – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap reggel az MTI-t.

Jégzajlás Budapesten
Jégzajlás a Dunán Budapesten 2017. január 8-ra virradó éjjel. MTI Fotó: Lakatos Péter

Mostanáig ezen a napon 1985-ben, a Nógrád megyei Romhányon volt a leghidegebb, akkor mínusz 26,5 fokot mértek.

A meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint nemcsak az országos, hanem a fővárosi hidegrekord is megdőlt.     A korábbi budapesti minimum-rekord szintén 1985-ből való, akkor mínusz 18,5 fok volt. Ehhez képest most egytized fokkal hidegebb volt Budapest Ferihegyen, így az új január 8-i napi fővárosi hidegrekord mínusz 18,6 fok lett.

Érdekességként megjegyezték azt is, hogy ezen a napon az átlagos országos minimum mínusz 4,2 fok, most viszont az országos átlag mínusz 16,8 fok volt. Az extrém hideg veszélye miatt vasárnapra Nógrád megyére a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Budapesten és Pest megyében, valamint Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében másodfokú, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben a hideg miatt.

Az előrejelzés szerint vasárnap a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 10 és mínusz 3 fok között valószínű, nyugaton várható a magasabb, északkeleten az alacsonyabb érték. Késő estére jellemzően mínusz 15 és mínusz 6 fok közé hűlhet a levegő, de a fagyzugos helyeken ennél több fokkal is hidegebb lehet. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében a gyenge hófúvás miatt is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Mint írták: az erős, napközben olykor viharos (általában maximum 65 kilométer/órás) szél a hóval borított tájakon kisebb körzetekben továbbra is hordhatja a havat.

Kitértek továbbá arra is, hogy kora délutánig a Dunántúl nyugati harmadán (elsősorban az Alpokalján) többfelé várható jellemzően gyenge havazás. Általában maximum 5 centiméternyi friss hó hullhat, de főként Sopron környékén nem zárható ki az ezt meghaladó mennyiség sem. Nyugaton a délutántól, estétől ismét megerősödő szél az addigra havas területeken is hóátfúvást okozhat. Késő estétől a Tiszántúlon is előfordulhat hószállingózás, gyenge havazás, de csak 1 centiméter körüli hóréteg várható.

Forrás: MTI

Bemutatták a stroke-ra és a hirtelen szívmegállás kockázatára figyelmeztető magyar találmányt

Egy magyar fejlesztésű orvostechnikai eszköz előrejelzi a stroke és a hirtelen szívmegállás kockázatát. A találmányt szerdán Budapesten mutatták be.

szívmegállás és stroke szűrő
A WIWE elnevezésű orvostechnológiai (diagnosztikai) eszközhöz tartozó applikáció felhasználói felülete egy tableten a Sanatmetal Kft. bemutatóján, a Magyar Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztatón 2016. november 23-án. A magyar találmány az EKG görbét mérve figyelmeztet a pitvari fibrilláció következtében kialakuló stroke és a hirtelen szívmegállás kockázatára. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írták: a WIWE elnevezésű készülék azzal, hogy képes előrejelezni a stroke és a szívmegállás kockázatát, ezrek életét mentheti meg.
A hirtelen szívmegállás világszerte vezető halálok, amelynek túlélési aránya mindössze 10 százalék. A stroke a második leggyakoribb halálok – a WHO adatai szerint – éves szinten több mint 5 millió ember hal meg emiatt a világon. Magyarországon a halálozások 51 százalékát szív- és érrendszeri betegségek és traumák okozzák. „A heveny szívizominfarktus legsúlyosabb, leginkább az első órákban fellépő szövődménye az esetek akár 30 százalékában a hirtelen halált okozó kamrafibrilláció” – idézték a közleményben Becker Dávidot, a Kardiológus Társaság főtitkárát.

Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg évente 40-50 ezren kapnak szélütést, és mintegy 12 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. Az esetek harmadában a stroke közvetlen kiváltó oka az úgynevezett pitvaribrilláció, amely EKG-val felismerhető és kezelhető. A diagnosztikai eszköz az EKG-görbe tulajdonságait kiértékelő – a világon egyedülálló – intelligens algoritmus segítségével megmutatja a hirtelen keringés-összeomláshoz vezető kamrafibrilláció kockázatát, illetve segít diagnosztizálni a sokszor tünetmentes, de stroke kialakulásának veszélyét magában hordoz rohamszerű pitvarfibrillációt.

Az eszköz két részből áll: egy hordozható mérőműszerből és egy okostelefonhoz vagy tablethez kapcsolható applikációból. A WIWE ezenkívül képes mérni a vér oxigénszintjét, a pulzust, illetve rendelkezik olyan egyéb funkciókkal is, mint a lépés- és kalóriaszámláló – idézték a közleményben Kozmann György professzort, a Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai K+F Központ elnökét, aki munkatársaival alkotta meg az orvostechnikai eszközt.
A találmányt az egri székhelyű Sanatmetal Kft. fejlesztette tovább és szerezte meg a szükséges engedélyeket. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozás traumatológiai, ortopédiai, gerincsebészeti és fogászati implantátumokat is gyárt és forgalmaz.

Forrás: MTI