InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Monthly Archives: november 2016


A Padlás 900. előadására készülnek

november 30, 2016
Kultúra No Comments


December 5-én, hétfőn este 900. alkalommal látható A padlás című előadás a Vígszínházban. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter zenés darabját Marton László rendezésében az elmúlt mintegy 29 év alatt több mint 900 ezer néző látta.

Padlás musical plakát

Padlás musical palkátja, Vígszínház

A 900. előadásra sokan eljönnek a régi szereplők közül, és jelen lesznek az előadás alkotói is – olvasható a színház MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. Mint írják, A padlás című produkció, amely Sztevanovity Dusán meséjéből született Presser Gábor zenéjével, minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka, amelyet az 1988. január 29-ei vígszínházi ősbemutató óta már csaknem az összes vidéki színház is műsorára tűzött.

A vígszínházi előadás sikere mintegy három évtizede töretlen, már több generáció felnőtt az előadáson. Sokan, akik egykor gyerekként látták a darabot, ma már saját kislányukkal, kisfiukkal érkeznek az előadásra.

A darab bemutatása óta A padlás 13 szerepét mintegy 60 színész, több generáció játszotta. Az egykori szereplők között volt az azóta elhunyt Kaszás Attila, Tábori Nóra, Rácz Géza, Selmeczi Roland, Sipos András, Vallai Péter és Vizy György. A főszerepet, Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők, utána sok éven át Oberfrank Pál játszotta, akit Szőcs Artur követett a sorban. A 900. előadáson a szerepet jelenleg játszó Wunderlich József fogja énekelni a “Fényév távolság” című dalt. A fiatal művész ebben a szerepben debütált a Vígszínház színpadán. Barrabás, a gengszter és a Révész sokáig Hegedűs D. Géza volt, most egykori tanítványa, Csapó Atilla alakítja a szerepet.

Az eredeti szereposztásban két olyan színésznő is szerepelt, aki a 900. előadáson is játszik. Igó Éva Süniként 350-szer lépett színpadra, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvásgombócot és járja a tarantellát. Pápai Erika az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Sünit alakította, most pedig újra Kölyökként játszik a darabban. Ő az, aki a legtöbbször lépett színpadra A padlásban. Mamókaként az 1988-as premieren Tábori Nórát láthatták a nézők. Lámpás szerepében a bemutatón még Rudolf Péter zsörtölődött társaival, Csőre Gábor és Király Attila után a 900. előadáson Tóth András játssza a törpe szellemet. A Rubik Ernő által tervezett, és a színháznak ajándékozott Varázskönyv titkos hajtogatási technikáját még Méhes László tanulta meg Hercegként, ma pedig Telekes Péter forgatja a könyvet. A különleges kellékből alig néhány darab létezik, az ősbemutatón kellékként szereplő Varázskönyvet a Vígszínház társulata négy évvel ezelőtt jótékony célú árverésre ajánlotta fel.

Balázs Péter Témüllerként énekelte, hogy “enyém a pálya”, a jelenleg Témüllert játszó Fesztbaum Béla Ütegként és Detektívként is színpadra lépett már. Az eredeti szereposztás Ütege Seress Zoltán, Detektívje pedig Vallai Péter volt. Robinson, a gép Sipos András hangján szólalt meg. Marton László és Presser Gábor első közös előadásával, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Déry-regényből készült zenés színpadi adaptációval, új műfajt teremtett Magyarországon. 28 évvel A padlás bemutatója után látható, milyen különleges helyet foglal el ez az előadás is a magyar színház történetében – hangsúlyozzák a közleményben.

További információ: “Mert kell egy hely!” A Padlás 900. előadása

Forrás: MTI


Megújul a Vajdahunyad vára

november 30, 2016
Kultúra No Comments


A következő három évben 3,7 milliárd forintot költenek a Vajdahunyad vára műemléki épületrekonstrukciójára a Liget Budapest projekt keretében.

A Magyar Közlöny keddi számában olvasható kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági miniszternek a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával a 2017 és 2019 közötti költségvetési időszakban kell biztosítania legfeljebb 3,7 milliárd forintos forrást a Vajdahunyad várára, a büdzsé állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében.

Az épületrekonstrukció beruházásának építtetői feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el a kormányhatározat alapján. Mint írják, a munkálatok határidejét a Liget Budapest projekt megvalósításával összehangoltan állapítják meg.

Forrás: MTI

 


Megnyilt a Mikulásgyár Lurdy Házban lévő gyűjtőpontja

november 29, 2016
Kultúra No Comments


A Mikulásgyár Lurdy Házban lévő gyűjtőpontja keddtől már várja a tartós élelmiszereket, jó minőségű ruha és játékadományokat a rászorulók részére.

Mikulásgyár Gyűjtőpont Lurd Házban

Ajándékok egy rénszarvasszánon a Mikulásgyár nevű jótékonysági adománygyűjtő akció új, második gyűjtőpontjának megnyitóján a fővárosi Lurdy Házban 2016. november 29-én. Balról Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója (b) és Zsolnai Endre, az akció főszervezője (b2). MTI Fotó: Mohai Balázs

A budapesti bevásárlóközpont mellett országszerte hét vidéki plázában, Debrecenben, Kanizsán, Kaposváron, Miskolcon, Szegeden, Szolnokon és Zalaegerszegen nyílnak meg további adománypontok. A budapesti Ötvenhatosok terén hagyományosan felállított legnagyobb állomás péntektől várja az adományokat – mondta el Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója az adománypont megnyitóján. Zsolnai Endre, a Mikulásgyár főszervezője kiemelte, hogy a szokásos adományok mellett idén újdonság, hogy élményeket, például cirkusz- és színházjegyeket is lehet ajándékozni a hátrányos helyzetű gyerekek részére.

További újítás, hogy a budapesti bevásárlóközpontban első alkalommal épül fel egy tudományos játszóház is, ahol hétvégenként kémiai és fizikai kísérletekkel várják a gyerekeket, a Köszi, jól vagyok! elnevezésű program keretében mentálhigiénés beszélgetéseken lehet részt venni. A 15 perces ingyenes beszélgetésekkel a helyszínre érkezők lelki egészségén szeretnének segíteni a szakemberek.

A Mikulásgyár túlterheltsége miatt a szervezők arra kérik az adományozókat, hogy a kisebb, kézben is szállítható csomagokat a Lurdy Házban lévő ponton vagy a postákon adják le és csak a nagyobb felajánlásokat vigyék az Ötvenhatosok terére. A postákon december 2. és 21. között leadott, lezárt dobozokra a “Mikulásgyár” feliratot kell ráírni, ezeket a Magyar Posta ingyenesen továbbítja a vöröskereszt raktáraiba.

A beérkező adományokat a segélyszervezet önkéntesei juttatják el a rászoruló családok részére.

Forrás: MTI

Ajánlott oldalak:
Pesten és Budán is elérhető a Mikulásgyár adományozói pontjai
Megnyílt a Mikulásgyár fő üzeme a fővárosi Ötvenhatosok terén

 


Elhunyt Hopp-Halász Károly festőművész

november 28, 2016
Kultúra No Comments


Életének 71. évében, vasárnap elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – tájékoztatta az akadémia hétfőn az MTI-t.

Hopp-Halász Károly 1968-ban, a Pécsi Iparművészeti Stúdióban szerzett diplomát, ezután Pécsen, majd 1979-től Pakson dolgozott, ahol létrehozta a Paksi Vizuális Kísérleti Művésztelepet. 1991-tól A Paksi Képtár alapító igazgatója volt, 1972-ben Kasselba, 1978-ban Kölnbe és Amszterdamba tett tanulmányutat.  Számos egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt, Amszterdamban a video-művészetet tanulmányozta, és 1978-ban ott készítette el Transition című videó-művét is.     Festészetének alakulását jelentősen meghatározták az akció, a performance és a body art munkák, főleg a lábbal taposott képek.

A dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepen 1981-ben és 1985-ben készítette el és fejlesztette tovább a korábban már tervek szintjén meglévő minimál plasztikáit, az 1980-as évek második felében pedig festészetében az új-geometria problémakörével foglalkozott a plasztika, installáció és fotóhasználat együttes lehetőségeit ötvözve.

Művészetét az 1990-es évektől is a kutató, kísérletező, új lehetőségeket feltáró alkotói tevékenység jellemezte.
Munkásságát 2006-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el.

Forrás: MTI

 


Kovács Patrícia és Gryllus Dorka filmes díjat kapott

november 27, 2016
Kultúra No Comments


A legjobb színészi alakításért járó elismerést vehette át Kovács Patrícia és Gryllus Dorka szombat éjjel a barcelonai Zoom Fesztiválon.

A magyar színésznőket Szász Attila: Félvilág című tévéfilmjében nyújtott teljesítményükért díjazták, a díjat megosztva kapták. A kosztümös magyar thriller az 1914-ben meggyilkolt hírhedt-híres kurtizán, Mágnás Elza utolsó napjait meséli el, megtörtént események alapján.

Az alkotás tavalyi bemutatása óta több külföldi filmfesztiválra is meghívást kapott, tavasszal a Nashville Filmfesztiválon két díjjal is jutalmazták. A 2003-ban alapított és az egyetlen spanyolországi nemzetközi tévéfilmes seregszemlének számító Zoom Fesztivál hivatalos versenyprogramjában tíz alkotás szerepelt. A fesztivál fődíját a német Marc Brummund: Freistatt című filmje nyerte. A legjobb rendezőnek járó elismerést a spanyol Roman Parrado vehette át az Ebro, bölcsőtől a csatáig című alkotásáért. A dél-afrikai, BAFTA-díjas Roger Michell kapta a legjobb forgatókönyvért járó díjat a Születésnap című filmért. A gálán életműdíjat vehetett át a spanyol Monica Randall színésznő és televíziós műsorvezető, több mint 50 éve tartó pályafutásáért.

Forrás: MTI

 


Deák Kristóf filmje Oscar-jelölésre esélyes

november 26, 2016
Kultúra No Comments


Deák Kristóf filmrendező

Deák Kristóf rendező, MTI Fotó

Deák Kristóf filmrendező Budapesten 2016. november 25-én. A rendező Mindenki című alkotása bekerült az Oscar-jelölésre esélyes tíz kisjátékfilm közé. MTI Fotó: Kallos Bea


Tommy Vig-koncert és -könyvbemutató a Budapest Jazz Clubban

november 26, 2016
Kultúra No Comments


Tommy Vig világhírű vibrafonos, ütőhangszeres a hazai dzsesszélet ismert alakja a riói magyar győztesek tiszteletére ad koncertet december 3-án a Budapest Jazz Clubban (BJC), ahol bemutatják a zenészről szóló monográfiát is Tommy Vig – Mozaikkockák egy zeneművészről címmel.

A művész a riói győztesek tiszteletére ad koncertet legújabb szerzeményeiből, a műsoron főleg ősbemutatók szerepelnek, amelyek mindegyike a modern dzsessz és a klasszikus kortárs zene ötvözete. A koncerten Tommy Vig mellett közreműködik Mia Kim (ének, vibrafon), Jeszenszky György (dob), Csuhaj Barna Tibor (nagybőgő), Zsoldos Béla (ütőhangszerek), Papp Mátyás (harsona), Gyárfás István (gitár) és Joe Fritz (klarinét) – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban. A koncert előtt mutatják be a Tommy Vig – Mozaikkockák egy zeneművészről című monográfiát. A dzsesszzenész pályafutásáról szóló kötet szerzőjével, Máté J. Györggyel Márton Attila dzsesszkritikus beszélget. A BJC előterében egy napig kiállításon láthatók Tommy Vig egyedi kollázsai, tíz modern és absztrakt képzőművészeti alkotása.

Tommy Vig, a 2006-ban hazatelepült vibrafonművész, dobos, zeneszerző fél évszázadon át aratott sikereket az Egyesült Államok dzsesszszínpadain. 1956-ban hagyta el Magyarországot, ahol hétévesen már játszott a Zeneakadémián, a Fővárosi Nagycirkuszban és a Városi Színházban, egy évvel később pedig lemeze jelent meg Bécsben osztrák dzsesszszólistákkal. Távozása után előbb a bécsi Zeneakadémián Joe Zawinul triójában dobolt, majd 2006-ig New Yorkban, Los Angelesben, Las Vegasban élt és muzsikált.

Fellépett Frank Sinatrával, Miles Davisszel, Sammy Davis Jr.-ral, Michel Legrand-nal, Quincy Jonesszal, a Beach Boysszal, a Manhattan Transferrel, Woody Allennel, Rod Stewarttal, Diana Rosszal és Michael Jacksonnal is, 1984-ben Los Angelesben a hivatalos Olimpiai Jazz Fesztivál rendezője volt.  Filmzeneszerzőként, karmesterként, hangszerelőként, dobosként, vibrafonosként a Warner Bros., a Fox, az Universal, a CBS, a Columbia stúdióiban dolgozott. Több mint 1400 stúdiófelvételt készített, kétszer az Oscar-díj gálán is fellépett. 2001-ben a Los Angeles Jazz Societytől a vibrafonosok Oscar-díját vehette át.

Forrás: MTI

 


Befejeződött a Széchenyi-könyvtártöredék feldolgozása

november 26, 2016
Kultúra No Comments


Befejeződött a soproni városi könyvtárban őrzött Széchenyi-könyvtártöredék feldolgozása. Több mint kétszáz kötetet néztek át és katalogizáltak, amelyből mintegy százharmincban megtalálható Széchenyi István aláírása vagy bélyegzője. A köteteket már a látogatók is kézbe vehetik.  Horváth Csaba, a Széchenyi István Városi Könyvtár igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Széchenyi-könyvtártöredék feldolgozását az év elején kezdték el.  A kutatást végző könyvtáros, Robotka Csabáné hozzátette, hogy a művek jelentős része 1851 előtt jelent meg, és vannak köztük többkötetes munkák is. Katalogizálásukhoz egy 1941-es címjegyzéket vettek alapul, amely 226 műről – több mint kétszáznyolcvan kötetről – állította, hogy bizonyíthatóan Széchenyi István könyvtárából származott, ezen belül is közel száz műről – 120 kötetről -, hogy tartalmazta Széchenyi István aláírását vagy bélyegzőjét.

Horváth Csaba megjegyezte, hogy azok a könyvek voltak bizonyítottan a gróf tulajdonában, amelyekben szerepel a bélyegzője vagy az aláírása, a megjegyzése vagy a véleménye, esetleg a széljegyzete, illetve amelyet neki ajánlottak és dedikáltak. Robotka Csabáné szerint a mostani feldolgozás nyomán az derült ki, hogy nyolcvankét mű – 129 kötet – viseli Széchenyi István aláírását vagy bélyegzőjét. Széchenyinek többféle bélyegzője fellelhető a kötetekben, és aláírásánál is van, ahol a teljes neve  szerepel, de van ahol csak annyi, hogy “Széchenyi Ist.”.  A megjegyzéssel ellátott könyvek közül van, amelyikbe azt írta: “olvastam”, “gelesen”, de van, amelyet véleményezett is, ráírta például, hogy “miserabel”, azaz nyomorúságos, szánalmas, haszontalan – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy nem szöveges megjegyzések, például kérdőjel vagy kettős kereszt is megtalálható a művekben.

Főleg magyar, német és francia nyelvű munkákból áll a gyűjtemény, amelynek részét képezi egy kézirat is. Ennek szerzője, Bebesy Ferenc főhadnagy művét Széchenyinek dedikálta, és javaslatot tett egy katonai nevelőintézet alapítására – részletezte Robotka Csabáné.

A könyvtár vezetője az MTI-nek felidézte, hogy a töredék soproni története a 19. századra nyúlik vissza. 1877-ben alakult meg a soproni Irodalmi és Művészeti Kör, amely felhívást tett közzé, hogy adományokat vár egy könyvtár megalapításához.  A felhívásra Széchenyi István elsőszülött fia, Széchenyi Béla először 1744, majd később 850 könyvet ajándékozott az egyesületnek. A városi közkönyvtárnak 1927-ben adták át a köteteket, azonban 1941-ben mindebből már csak mintegy 300-at tudtak azonosítani.

A  gyűjtemény zsugorodásához az is hozzájárult, hogy padláson, pincében egyaránt tárolták az értékes dokumentumokat – mondta Horváth Csaba, hangsúlyozva, hogy a városi könyvtár fennállása óta a szakemberek mindig foglalkoztak a Széchenyi-töredékkel, például restaurálták a kötetek egy részét, részletes cédulakatalógus és számos műről ismertető is készült. Most azonban, Széchenyi István születésének 225. évfordulójára, elkészült a művek feldolgozása, és a Széchenyi-töredék külön helyet kapott a helytörténeti gyűjteményben, ahol bárki kézbe veheti.  Az igazgató hozzátette, hogy a kutató munkát tovább folytatják, hiszen kerülhetnek elő a gyűjteményhez tartozó újabb könyvek, például a helyi múzeumból. Az idén feldolgozott Széchenyi-könyvtártöredék anyagából a közeljövőben kiállítást is szerveznek.

Forrás: MTI

 


Ország karácsonyfája

november 25, 2016
Kultúra No Comments


Mindenki karácsonyfájaAz ország karácsonyfája Budapesten, a Kossuth téren 2016. november 25-én. A mintegy húsz méter magas, négy és fél tonna súlyú ezüstfenyőt a Fejér megyei Sárszentmihályon vágták ki. MTI Fotó: Lakatos Péter


Fekete péntek a kereskedelemben

november 25, 2016
Gazdaság No Comments


Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek

Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI