InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Monthly Archives: december 2016


Köd Budapesten

december 17, 2016
Színes No Comments


Budapest TélenMadár repül a reggeli ködtakaró felett a fővárosi Széchenyi-hegyről fotózva 2016. december 17-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán


Különleges műtárggyal gazdagodott a Gödöllői Királyi Kastély

december 17, 2016
Kultúra No Comments


Újabb különleges, az élő történelemről tanúskodó műtárggyal gazdagodott a Gödöllői Királyi Kastély (GKK): gróf Teleki Ádámné IV. Károly magyar királlyá koronázásán viselt díszruháját már láthatja a nagyközönség – mondta el az MTI-nek a GKK kommunikációs vezetője.

Tüske Boglárka elmondta, hogy a díszöltözet a kastély 20. századi történetét bemutató állandó kiállításában, a IV. Károly koronázását és gödöllői napjait bemutató teremben kapott helyet. Felidézte, hogy IV. Károlyt (1887-1922) 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá, ez a fontos történelmi esemény volt a magyar arisztokrácia utolsó nagyszabású “felvonulása”. Az ott viselt díszöltözetek közül kevés maradt meg, ezért rendkívül jelentős, hogy a gödöllői kastély múzeumi gyűjteményébe került ez a ruha.

Gróf Teleki Ádámné az egyik legelőkelőbb budapesti divatszalonban, Girardi Józsefnél rendelte meg a ruhát, ott készítették Zita királyné koronázási ruháját is és még mintegy 200 női és férfi díszöltözetet. A különleges ruhadarabról elmondta, hogy az uszályos női díszruha aranyfonallal átszőtt, lazac színű selyemszövetből készült, a ruhaderék aranylamellával hímzett arany színű tüllel és vert csipkével díszített, eleje fehér csipkebetéttel és aranyszínű kapcsokba vezetett gyönggyel fűzhető össze. A díszruhát magánszemélytől vásárolták meg, majd restauráltatták, mert az öltözék darabjai erősen károsodott állapotban kerültek a kastélyhoz. A restaurálás Kralovánszky Mária textilrestaurátor munkája, a ruhához tartozó selyemcipő megmaradt, a kötény, a fátyol és a mente holléte azonban ismeretlen. Gróf Teleki Ádámné magas kort ért meg, a gödöllői kastélyban 1958-tól 1988-ig működött Fővárosi Szociális Otthonban hunyt el, sírhelye a gödöllői városi temetőben van.

Forrás: MTI


Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának

december 17, 2016
Kultúra No Comments


A színház az évad elején kért fel huszonnégy költőt a feladatra, a műveket a színészek előadásában december 29-től teszik közzé az interneten.

Hogy mely költő melyik színésznek ír verset, azt az évadnyitó társulati ülésen sorsolták ki. A verseket december 29-től a január 22-i magyar kultúra napjáig naponta osztják meg az interneten. Az Örkény Színház a magyar irodalom kötelező verseiből válogató Anyám tyúkja (2) című előadásra készülve kért fel 24 kortárs költőt, írjanak egy-egy verset a társulat tagjainak. “Nemcsak a +kötelező+ versekre vagyunk kíváncsiak, hanem a kortárs költészetre is” – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. Nem kötötték meg, hogy ki miről írjon vagy hogy a színész és a szöveg között miféle kapcsolat legyen. “Csak azt kértük, hogy a szöveg számoljon azzal, hogy ki mondja majd és hogy még meg nem jelent szöveget kapjunk, mi legyünk az első közlők, továbbá hogy a terjedelem lehetőleg ne haladja meg a húsz sort” – írják.  “Reméljük, hogy az élő költők társaságának és az Örkény társulatának találkozásából emlékezetes versek és versmondások születnek” – fogalmaznak a közleményben.

A költő-színész párok között van például Balla Zsófia és Bíró Kriszta, Csukás István és Máthé Zsolt, Rakovszky Zsuzsa és Kerekes Éva, Ferencz Győző és Szandtner Anna, Kukorelly Endre és Gálffi László, Varró Dániel és Epres Attila, Térey János és Tenki Réka, Tóth Krisztina és Pogány Judit, Aczél Géza és Mácsai Pál. A kezdeményezés részeként Znamenák István színművész a 2017-es Arany János-emlékév alkalmából a költő versét mondja el.

Forrás: MTI

 


A Wizz Air üzemeltetheti a nyugat-balkáni légi útvonalakat

december 15, 2016
Gazdaság No Comments


A magyar hátterű Wizz Air diszkont légitársaság üzemeltetheti 2017 áprilisától a Budapestet egyes nyugat-balkáni városokkal összekötő légi útvonalakat – jelentette be Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Elmondása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal csütörtökön aláírták a szerződést. E szerint a Wizz Air hetente kétszer jár majd Podgoricába, Tiranába, Szkopjébe, Pristinába és Szarajevóba. A járatok szerdánként és vasárnaponként közlekednek, az előzetes várakozások szerint a gépek töltöttsége az első időszakban 50 százalék fölé várható. Váradi József kifejtette: a Wizz Airrel mint kiválasztott légitársasággal kezdte meg a tárgyalásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tárgyalások egyik fontos részlete volt, hogy az állam milyen formában kompenzálja a Wizz Air esetleges veszteségeit. A vezérigazgató jelezte: ha ezek az útvonalak gazdaságosan üzemeltethetőek lennének, akkor már valaki repülne a célállomásokra.

A négyéves szerződéses időszak alatt a Wizz Air stimulálni fogja a piacot, és csak akkor veszi igénybe a szolid nyereséget is tartalmazó kompenzációt, ha veszteség keletkezik az útvonalakon – mondta Váradi József, hozzátéve: a Wizz Air érdeke, hogy minél nyereségesebben üzemeltesse a járatokat. Hangsúlyozta emellett, hogy sok a bizonytalanság a járatokkal kapcsolatban, nem tudni, mennyire lesznek képesek stimulálni a piacot. Váradi József kérdésre válaszolva elmondta: nem akarják úgy optimalizálni a járatok menetrendjét, hogy jó átszállási lehetőséget biztosítson. Jelezte: átszálló utasaik aránya 1 százalék alatt van, és rendszerük sincs arra az üzleti modellből fakadóan, amivel ezeket az utasokat kezelni tudnák.

Forrás: MTI

 


Kötet Baranya megye tájházairól, emlékházairól, népi épületeiről

december 14, 2016
Kultúra No Comments


Kötet készült Baranya megye tájházairól, emlékházairól és népi épületeiről a Romanika Kiadó gondozásában.

“A magyarországi tájházakról, erről a sajátos hazai épületállományról eddig még igen kevés magyar nyelvű kiadvány készült. Tekintettel az ország tájházainak nagy számára, azok ismertetését egy kötetbe aligha lehetne beszorítani. Célszerűnek látszott tájegységekre, megyékre bontva közkinccsé tenni ezt az ismeretanyagot” – szerepel Simányi Frigyes könyvének ajánlójában.

A 168 oldalas, magyar, angol és német nyelvű kiadványt mintegy 250 fotó és Baranya megye térképe tarkítja, a könyv mintegy negyven tájházat mutat be. A kötet fotóinak nagy részét a szerző készítette – mondta Horváth Zoltán György, a kiadó tulajdonosa a könyv szerdai budapesti bemutatója előtt az MTI-nek.

Az első magyarországi tájházak már az 1960-as években létrejöttek. A Szent Korona öröksége sorozatban megjelent Baranya megye tájházai, emlékházai, népi épületei című kötet a déli megye tájházainak ismertetésére szorítkozik. A kiadó azonban szeretné a népi építészet szempontjából sorra bemutatni a megyéket. Horváth Zoltán György hozzátette: Népi műemlékek a Balaton körül címmel korábban már megjelent egy kötetük tájházakról, de az más szempontok alapján készült, több megyét is átfog. Terveik szerint a következő kötetek Békés, majd Bács-Kiskun megye népi építészetét dolgoznák fel. Kiemelte: a tájház, a helyszínen a műemlék megmentése és korhű berendezése magyar különlegességnek számít.

Mint az új kötet bevezetőjében olvasható, Magyarország még megmaradt népi építészeti emlékei között kiemelkedő jelentőségük van a tájházaknak. Ezek ugyanis általában műemlékileg is védett épületek, néhány kivételtől eltekintve állami, önkormányzati tulajdonban vannak és múzeumi jelleggel látogathatók. Az, hogy a 21. században egy ország közel 400 népi épületet vagy épületegyüttest, berendezve, tájház formájában, az eredeti helyén megőrizzen, a történelmileg már letűntnek tekintett korszakokból, világviszonylatban is egyedülálló teljesítmény.

Berendezésükön, a bútorokon, a textíliákon, a különböző anyagú edényeken, a használati tárgyakon keresztül megismerhető a magyar népművészet, a népi iparművészet, a falusi kézművesség és kismesterségek magas színvonala. Vagyis a tájházak a magyar nép történetének, kultúrájának, alkotókészségének, tehetségének értékes dokumentumai. A tájházak létesítésekor fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint a településre, tájra legjellemzőbb, legszebb, néprajzi szempontból legértékesebb épület váljék tájházzá. Nem véletlen hát, hogy a bemutatott anyag részletesen foglakozik a népi építészeti kérdésekkel, alaprajzi rendszerrel, szerkezeti, formai megoldásokkal, anyaghasználattal.

A tájházak ismertetése után mindenütt felsorolták a településen található egyéb érdekes látnivalókat, műemléket, magán jellegű gyűjteményeket.

Forrás: MTI

 


Goya-díjra jelölte a Saul fia filmet

december 14, 2016
Kultúra No Comments


Goya-díjra jelölte a Saul fia című magyar filmet a spanyol filmakadémia. A legfontosabb spanyol filmes elismerés 29 kategóriájának jelöltjeit szerdán hirdették ki Madridban.

Nemes-Jeles László Oscar-díjas alkotása a brit Michael Grandage: Genius, a holland Paul Verhoeven: Elle és a brit Ken Loach: Én, Daniel Blake című filmjével van versenyben a legjobb európai filmnek járó kitüntetésért.

A spanyol filmakadémia 31. díjátadó gáláját 2017. február 4-én tartják Madridban, látványos külsőségek között. Ebben az évben a Goya-díj abszolút favoritja Szólít a szörny című film, Juan Antonio Bayona alkotása, amelyet 12 kategóriában jelöltek. A film főbb szerepeiben olyan hírességek láthatók mint Felicity Jones, Sigourney Weaver vagy Liam Neeson.


Elektromos autók a Postánál

december 14, 2016
Gazdaság No Comments


Eleketromos postás autók

Elektromos postai autók

Nissan eNV200 Van Acenta típusú kisáruszállító kézbesítőkocsi a Magyar Posta Zrt. új elektromos autóflottáját bemutató sajtótájékoztatón a Posta központi járműtelepén 2016. december 14-én. A vállalat 18 darab Nissan elektromos kisáruszállító autóval bővítette gépjárműflottáját, a fejlesztés összköltsége 127 millió forint plusz az ezt terhelő általános forgalmi adó (áfa). MTI Fotó: Máthé Zoltán


Majsai Gábor új lemeze: Hangulatok

december 14, 2016
Kultúra No Comments


A sokak által a magyar Tom Jonesként ismert Majsai Gábor hat év szünet után új stúdiólemezt készített. A Hangulatok című anyagon az énekesre jellemző szvinges dalok mellett a bossanova, az electro swing, a latin ritmusok és a ballada is jelen van.

Majsai Gábor a nyolcvanas években előbb a Wastapsban zenélt, majd Cserháti Zsuzsával és az Europa Grouppal külföldön dolgozott énekesként és trombitásként. 1993-ban a Besenyő Blues Band tagjaként megnyert egy poprock fesztivált Öreg járgány szívatóval indul című dalával. 1994-ben jelentette meg első szólóalbumát BaráTom Jones címmel, ezen a walesi énekes dalainak magyar változata szerepelt. A 2000-es években játszott a Favágók zenekarban, énekelt filmben (Üvegtigris) és további három szólóanyagot (Póker – 2006; Swing, swing, swing – 2007; Swing és a Boogie – 2010) készített.

Majsai Gábor Hangulatok CD“Sokakhoz hasonlóan én is úgy gondoltam, hogy a lemezkészítésnek végleg leáldozott. Persze továbbra is írtam dalokat, és egy idő után, többek között az ismerőseim unszolására úgy éreztem, mégis valahogy meg kell örökíteni ezeket. A mostani anyag az elmúlt egy év kreatív szerzői időszakának eredménye, a számok kilencven százalékát magam írtam” – idézte fel az énekes az MTI-nek. Mint mondta, szeret újítani, ezért több olyan stílusú dalt is rátett az új CD-re, ami a korábbi tíz évben nem volt jellemző rá. Hozzátette: a Hangulatok címmel éppen a sokszínűséget akarta érzékeltetni, meg kívánta mutatni, hogy nem csak szvinget tud énekelni. Az új anyag számos darabja potenciális sláger, az Angyal című dal lehetne James Bond-film betétdala, az Éjszaka hazafelét Chris Rea is bevállalná. “Utóbbi az egyetlen szám a CD-n, amelynek társszerzője sem vagyok, Keres Tibor gitáros barátom írta, és nagyszerű dal. Már annyi szám született a könnyűzene történetében, hogy azt hiszem, nehéz olyat írni, amely valamely részletében esetleg ne hozna elő a hallgató tudatában egy korábbit”.

A Hangulatokon Majsai Gábor nemcsak énekelt, hanem szájharmonikázott és trombitált is. A közreműködött zenészek nagy része a kísérőzenekarában játszik, köztük van a hangszerelésért is felelő Ember Péter (fúvós és billentyűs hangszerek), Szili Róbert és Esze Tamás (gitár), Molnár Péter (nagybőgő) vagy Dorogi Ákos (zongora), az egyik legsikerültebb dalban, a Ne engedj még el-ben az ismert dzsesszénekesnő, Sapszon Orsi vokálozott. A szövegek többségét Majsai Gábor felesége, M. Hefelle Krisztina szerezte. “Nagyon fontos számomra, hogy ismeri a gondolataimat, a szövegei pontosan mutatják a habitusomat”.

Az MTI-nek elmondta, hogy idén tizenöt alkalommal big banddel lépett fel, saját együttesével is gyakran játszik, emellett koncertezik a Fourtissimo fúvós formációval. “Karácsony előtt 18-án vasárnap fellépek az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben, ahol négy dalt előadok a Hangulatokról. A következő két estén a Budapest Kongresszusi Központban leszek látható és hallható, a második alkalommal filmslágereket adok elő. Lemezbemutatót január végére tervezek.”

i > Majsai Gábor
Forrás: MTI

 


Karácsonyi vásár és adománygyűjtés a József Attila Színházban

december 13, 2016
Kultúra, Társadalom No Comments


Ebben az évben is megrendezi hagyományos karácsonyi vásárát és adománygyűjtését a Katona József Színház. A hétvégén a januári és februári előadásokra kedvezménnyel lehet jegyet vásárolni.

A Katona József Színház tavaly karácsony előtt is szervezett jótékonysági gyűjtést. Ebben az évben saját, Eltáv nevű programjuk résztvevői a Szúcs-bányatelepen élők számára gyűjtenek adományokat, hogy szebbé tegyék számukra az ünnepeket – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A tavasszal indított, hároméves felzárkóztatási program során számos olyan foglalkozást tartottak – tartanak, amelytől hosszú távon a szegregáció megszűnését remélik. “Az ott élő családok számára minden apróság komoly segítséget és örömöt jelenthet” – hívták fel a figyelmet.

December 18-ig tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket, játékokat és ruhákat várnak a színház előcsarnokában elhelyezett ajándékdobozba. Az összegyűlt adományokat a színház karácsonyi vásárát követően eljuttatják Szúcsra, ahol átadják a családoknak és a helyi óvodának.

Forrás: MTI

 


Szenzomotoros fejlesztő játék gyermekeknek

december 12, 2016
Gazdaság, Promóció 3 hozzászólás


Napjainkban egyre magasabb azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél részképesség vagy figyelemzavar kerül azonosításra az óvodai-iskolai szűréseknek köszönhetően, melyek kezelés hiányában a magasabb szinten szerveződő teljesítmények hatványozódó elmaradásában jelentkeznek. – Hangzott el a Pannon Egészségipari Klaszter tájékoztatóján.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy a klaszter egy tagja GINOP-os pályázatot adott be a szenzomotoros fejlesztő megvalósítására. A fejlesztés szükségességét alapozza, hogy már a gyermekkorban jelentkezhetnek tünetek, mint az ügyetlenség az öltözés, az étkezés és egyéb manuális feladatok során, a nagymozgások zavarai vagy érzelmi, kommunikációs és szociális deficit számos egészségi problémát jelezhet előre. Így akár az autizmus-spektrum zavar, a diszpraxia, a diszlexia/diszgráfia, a téri orientációs zavar, a bilateralitási zavar vagy a figyelemzavar (ADHD) előjelei is lehetnek ezek a viselkedési és képességbeli tünetek. Például az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, a koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, a gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. Ez egy neurobiológiai zavar, amelynek hátterében az agyban található figyelemközpont működési zavara áll, mely korai diagnózis és adekvát terápia hiányában magatartási zavarokban, a tanulási teljesítmény elmaradásában mutatkozik meg, ami jelentős hátrányok forrása a későbbi életpályán. A szenzoros integrációs terápia célja, hogy a test célirányos ingerlésével az agy észlelési és integrációs funkciói javuljanak. A terápia a résztvevő számára eszközökkel történő játékot jelent, mely ugyanakkor aktívan hozzájárul az idegrendszeri háttérfolyamatok normalizálódásához.

A klasztermenedzser hozzátette: A „játék” tehát valójában egy tudatosan felépített olyan komplex terápiás módszer, amely a benne résztvevő gyermekeknek izgalmas játék-lehetőségeket nyújt. Ezek lényegi eleme a testreszabottság, hiszen az egyes felhasználók igényei eltérőek. A programozható különböző feladattípusok (ügyességi játék, memóriajáték, reakcióidő mérés, koncentráció mérés stb.) elérhetősége, illetve további opciói megfelelnek ennek a célnak, illetve a felhasználói élményt is javítják. A terápiának folyamatjellegűnek kell lennie, azaz a beavatkozást követnie kellene valamilyen visszacsatolásnak, illetve annak értékelésének.

Ezt azonban gátolja, hogy a fejlesztőjátékok esetében a feladatmegoldás részparaméterei csak szubjektív módon ítélhetők meg, ami a terápiás folyamat szempontjából azzal a hátránnyal jár, hogy nem dokumentálható és nyomonkövethető a páciens teljesítménye, így a páciens készségeit fejlesztő terápiák valós eredményessége nem megítélhető. A megoldás újszerűsége a szem-kéz koordinációt fejlesztő labirintusjáték és a tábla mozgását rögzítő giroszkópos rendszer összekapcsolása, mely így a végrehajtás paramétereinek mérhetőségével kapcsolatos eddigi hiányra kínál megoldást azzal, hogy a választható feladatok teljesítése közben az idő és végrehajtott mozgatások egzakt, háromtengelyes mérését, illetve azok rögzítését és értékelését lehetővé teszi.

E problémakört felismerve a Pannon Egészségipari Klaszter fontosnak tartja a GINOP-es fejlesztési elképzelés alapján a kutatási projekt és a prototípusok elkészítését, melyek akár egy közeljövőben létrejövő gyártást is vizionálhat. (X)

i> Pannon Egészségipari Klaszter weboldala