InfoCsoport
az Infocsoport tagja
Monthly Archives: december 2016
Wunderlich József kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt
Wunderlich József kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt
Wunderlich József, a Ruttkai Éva-emlékgyűrű idei kitüntetettje a Földrengés Londonban című előadás után rendezett ünnepségen a Vígszínházban 2016 december 29-én este. MTI Fotó: Kallos Bea
1967-es tárgyakat gyűjt a jövőre 50 éves szentendrei Skanzen
1967-es tárgyakat vár a hozzájuk tartozó történetekkel a jövőre 50 éves szentendrei Skanzen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum különleges kiállításokkal ünnepli 2017-ben az alapításának ötvenedik évfordulóját – hívta fel a figyelmet az intézmény általános főigazgató-helyettese.
Sári Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a Skanzen Galériában rendhagyó múzeumtörténeti kiállításon ötven történet révén elevenítik fel a múltat, a Magtárban pedig különleges életmódtárlattal várják a közönséget, megidézve azt a kort és világot, amelyben a múzeum létrejött. 1967-ben vetette papírra Gabriel García Márquez a Száz év magány című regényét, a cannes-i filmfesztiválon Kósa Ferenc Tízezer nap című filmje nyerte a legjobb rendezés díját, a budapesti házibulikban pedig az Illés együttes Ezek a fiatalok című bakelitjét játszották – említette fel a szakember, hozzátéve, hogy Magyarország már akkor is rendkívül sokarcú volt.
“Néprajzkutatók, értelmiségiek találták ki, hogy Magyarországon is kell egy olyen típusú múzeum, amely megmutatja a paraszti világot. Kicsit mintha műfalut kreáltak volna, miközben a másik oldalon ott volt a már neonfényekkel villogó Budapest. Ezt a kettősséget szeretnénk megjeleníteni” – részletezte Sári Zsolt.
A tárgyak nagyobb része 1967-ből származik a múzeum gyűjteményéből válogatva, és a felhívás is ehhez kapcsolódik, mert olyan tárgyakat várnak, amelyek, ha nem is pontosan 1967-ből származnak, de a hozzájuk kapcsolódó történet ehhez az évszámhoz kötődik. Ilyen például egy női ruha, amelyet egy ’67-es bálon viseltek. A közönség megismerheti a ruha történetét, de a beküldő hozzá fűződő érzelmeit, élményeit is. Nagyon fontos eleme a kiállításnak a személyesség – hangsúlyozta a szakember -, mert ezen keresztül jelenik majd meg a korszak, és egy szöveg- és történetfüzéren keresztül kívánnak korrajzot készíteni. A közönségtől érkezett tárgyak, történetek egy része bekerül a kiállításba, a kimaradókkal pedig az intézmény nyitott raktárában és egy blogon lehet majd találkozni.
Harmadik, utazótárlatot is készít az évfordulóra a Skanzen – folytatta a főigazgató-helyettes -, a vándorkiállítás helye maga is műtárgy, hiszen a következő években egy Robur autóbusz járja majd végig azokat a településeket, ahonnan a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba áttelepített épületek származnak. Különlegessége, hogy a kiállítás folyamatosan változik, mert mindig az adott helyszínről kapott tárgyat mutatnak be. A szakember hozzáfűzte, hogy virtuálisan szeretnék visszaadni a településeknek azokat a tárgyakat, elemeket, amelyek ott gyűjtöttek, az adott településhez kapcsolódnak, így például építészeti felméréseket, néprajzi gyűjtések anyagát, az áttelepített épület minden információját. A Skanzen január végéig várja a jelentkezéseket a történetekkel, emlékekkel.
Forrás: MTI
Már lehet nevezni a 2017-es gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra
Már lehet nevezni a 2017-es gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyen ezúttal is két filmszemlét hirdetnek meg: a nemzetközit és a Kárpát-medenceit – közölte a fesztivál kommunikációs felelőse.
A megmérettetésen 9 témában lehet indulni, így például klasszikus természetfilm, tudomány és természet vagy vidéki élet, hagyományok témában. A nevezés február végén zárul. Ersók Nóra kiemelte, hogy a jövő évi, harmadik gödöllői természetfilm-fesztivál újdonsága, hogy nemcsak Gödöllőn, hanem a tervek szerint 12 vidéki nagyvárosban, többek közt Hatvanban, Debrecenben, Miskolcon, Kaposváron is várják az érdeklődőket három napon keresztül ingyenes vetítésekkel, valamint sokszínű környezet- és természetvédelmi programokkal, kiállításokkal. A fesztivál szervezőinek célja, hogy a filmszemlék által minél több, a természet, természetvédelem, környezetvédelem és tudomány területén tevékenykedő tehetséges alkotót bemutassanak és inspiráljanak, valamint bekapcsolják őket a nemzetközi filmes világba – fejtette ki Ersók Nóra. Hozzátette: ezért tekinthető jelentős eredménynek, hogy 2016-ban a világ kiemelkedő nemzetközi természet- és környezetvédelmi filmfesztiváljait koordináló Green Film Network a tagjai közé választotta a gödöllői filmfesztivált, megnyitva ezzel a lehetőséget a magyar ajkú, a gödöllői fesztiválra nevezett, kiemelkedő alkotások és alkotók számára a nemzetközi fesztiválokon való évenkénti megmérettetésre, kapcsolatépítésre. “De ugyanilyen fontos célunk, hogy felhívjuk a diákok, a fiatalok figyelmét a környezet- és a természetvédelem fontosságára, éppen ezért nemcsak különleges programokkal várjuk őket, hanem alkotóként is számítunk rájuk” – tette hozzá a fesztivál munkatársa.
Ersók Nóra felidézte, hogy 2016-ban több mint 300 nevezés érkezett a világ 34 országából, és 10 és fél ezer volt a regisztrált fesztiválozók száma. A rendezvény már a második évében Magyarország egyik legnagyobb környezet- és természetvédelmi tematikájú fesztiválja lett. A gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fővédnöke a kezdetektől Áder János köztársasági elnök volt, aki több programot is meglátogatott. A fesztivált 2017. május 26. és 28. között rendezik meg.
Forrás: MTI
Startup elképzelés mérőműszer fejlesztésre
A Pannon Egészségipari Klaszter klasztermenedzsere Varga Gábor tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Szenzomotoros fejlesztő játék gyermekeknek és a Fejlesztő játék gyermekeknek, kialakult fejlődési zavarok diagnosztizálására című írásaink után új fejlemény történt a tervezett mérőműszer fejlesztésével kapcsolatban.
Az egészségipari klaszter felkarolta azt a szenzomotoros fejlesztőjáték ötletet, melyet egy klasztertaguk GINOP-os pályázat keretében kíván kifejleszteni. A fejlesztés alapja az a felismerés, hogy kutatások alapján nőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél részképesség vagy figyelemzavar kerül azonosításra az óvodai-iskolai szűréseknek köszönhetően, melyek kezelés hiányában a magasabb szinten szerveződő teljesítmények hatványozódó elmaradásában jelentkeznek. A fejlesztés szükségességét alapozza továbbá, hogy már a gyermekkorban jelentkezhetnek tünetek, mint az ügyetlenség az öltözés, az étkezés egyéb manuális feladatok során, a nagymozgások zavarai vagy érzelmi, kommunikációs és szociális deficit számos egészségi problémát jelezhet előre.
A klaszter klasztermenedzsment szervezete az elmúlt időszak kutatásai és elemzései alapján a fejlesztés megvalósulását követően akár egy létrejövő új egészségipari startup vállalkozás keretében is lehetőség lát a fejlesztés és a gyártás előkészítésére, valamint a fizikális megvalósításra. Az elkövetkezendő időszak feladata a vállalkozás előkészítése, és a gyártásban érdekelt szakmai fejlesztők és befektetők feltérképezése. (X)
i> Pannon Egészségipari Klaszter weboldala
Szakértők szerint egyelőre csak részletekben digitalizáltak a kkv-k
Sok magyar kis- és középvállalkozás (kkv) egyelőre csak “szigetszerűen” digitalizálódik, munkafolyamatainak csak egy része lett elektronikus alapú, pedig a digitalizált vállalkozások döntéshozatali folyamatai gyakran gyorsabbak és megalapozottabbak, dokumentum kezelésük átláthatóbb, hatékonyabban működnek, mint a IKT eszközök irányába kevésbé nyitott versenytársaik – számolt be tapasztalatairól Koleszár Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozás Programjának vezető IKT tanácsadója az MTI-nek.
Az e-számlázó programok használata például jelentősen elterjedt a kkv-k körében, azonban ezeket ritkán alkalmazzák együtt a készletnyilvántartó rendszerekkel – mondta a szakember. Hozzátette, hogy a jogszabályi háttér – így az online pénztárgépek – hatására is főként az e-számlázás területén állnak viszonylag jól a hazai vállalkozások. Túlnyomórészt olyan vállalkozások vezetnek be digitális megoldásokat, amelyek – sok esetben multinacionális – vállalatok beszállítójaként, a partner által kötelezően elvárt fejlesztéseket hajtottak végre. Koleszár Péter kifejtette: ágazatonként és a vállalkozás nagyságától, illetve az érintett területektől függően változhat a digitális átállás költsége, erre általános szabály nincs. Ideális esetben azonban egy-egy IKT fejlesztés megtérülése legfeljebb néhány év, de egyszerűbb megoldások meghonosításának költségei akár pár hónap alatt is megtérülhetnek.
Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke az MTI-nek adott interjúban úgy vélte, sok múlik azon, hol tart a vállalat a digitalizációs folyamatban és a munkaerő milyen gyorsan tudja adaptálni, jól használni a rendszert. Ez a kezdeti szakaszban általában lassabb, míg egy részlegesen digitalizált vállalat már sokkal gyorsabban alkalmazkodik, ezért hamarabb, akár 2-3 éven belül megtérül a beruházás. Meglátása szerint a magyar vállalatok bizonyos szempontból az út elején vannak, a klasszikus informatika csupán egyes munkafolyamatok – elsősorban az adminisztráció – digitalizálásával telt, most kezdődik ugyanakkor az átállás az ügyfélkezelés területén is. Vityi Péter szerint a vállalkozások digitális fejlődésének egyik legfőbb gátja a meglévő menedzsmentkultúra, a kkv-k nagy része maga építette vállalkozását, amely valamilyen módon sikeres volt, így nehezen fogadják be a változást. Új lehetőségnek nevezte ugyanakkor, hogy sokaknál generációváltás várható, ami új szemlélet jelenthet. Mindemellett a digitális átállás gyorsaságát egyaránt befolyásolja a kormányzati beavatkozások, illetve a szakképzés átalakításának sikeressége – fűzte hozzá.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Modern Vállalkozások Programjához eddig több mint 5400 kkv csatlakozott a vállalatok infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló programjához, 2500 sikeres cégműködési átvilágítás történt. A vállalkozások közül eddig 1500 kapta meg a Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) tanúsítványt, és az előzetes igényfelmérés alapján 1000 cég nyilvánította ki szándékát, hogy indulna a GINOP-3.2.2. illetve egyéb informatikai technológiai pályázaton. A projektben működő tanácsadói hálózat irányából érkezett visszajelzés alapján a program híre gyors ütemben terjed a vállalkozások körében, egyre több cég válik nyitottá az infokommunikációs technológiák bevezetésére vagy fejlesztésére.
Forrás: MTI
Betlehemezés Kiskunfélegyházán
Betlehemezés Kiskunfélegyházán
A Padkaporos Táncegyüttes tagjai betlehemes játékot mutatnak be Kiskunfélegyházán, a Gémes családnál 2016. december 22-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Átadták az idei Magyar nyelvőr Díjakat
Átadták a magyar nyelv ápolásáért járó idei Magyar Nyelvőr Díjakat csütörtökön az Országházban.
A Magyar Nyelvőr Díjjal kitüntetett Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós beszél az átadási ünnepségen az Országházban 2016. december 22-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Idén Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a stilisztika iskolateremtő oktatója; Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós és Vanconé Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense vehette át az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat és a vele járó pénzjutalmat. Gál Emese határon túli pedagógus az erdélyi magyarság fennmaradása érdekében végzett oktatói, közösségszervezői munkájának elismeréseképpen a kuratórium döntése nyomán Magyar Nyelvőr elismerő oklevélben részesült.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az átadó ünnepség védnöke elmondta: a magyar nyelvet különleges kincsnek tekintjük, hiszen a magyar nyelv az, amely képes kultúránkat megőrizni. Kiemelte: a kormány feladata, hogy nyelvünk ápolásán és a magyarság megőrzésén munkálkodjunk határon innen és túl. Hozzátette: a kormány ezért gazdasági programokat is indít a határon túl, mert az ottani magyar közösség gazdasági ereje képes megtartani a kultúrát és a nyelvet, másrészt óvodákat és iskolákat, templomokat is támogatnak a magyarság megmaradása érdekében. Hozzátette: a Magyar Nyelvőr Alapítvány önkéntes erővel foglalkozik nyelvünk ügyével, felkarolva és jutalmazva mindazokat, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl.
A Magyar Nyelvőr Díjjal kitüntetetteket idén is három terület képviselői közül választotta ki a kuratórium: a határon túliak és a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért – emlékeztetett Keszi István alapítói képviselő. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, valamint erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A díjakat harmadik alkalommal adták át.
Forrás: MTI
Fejlesztő játék gyermekeknek, kialakult fejlődési zavarok diagnosztizálására
A Szenzomotoros fejlesztő játék című írásunkban már ismertettük azt a játék elképzelés ötletet, melyet egy hazai GINOP-os pályázat keretében részben Európai Uniós forrásból kíván kifejleszteni egy hazai vállalkozó a Pannon Egészségipari Klaszter szakmai közreműködésével.
Varga Gábor klasztermenedzsertől megtudtuk, hogy napjainkban egyre magasabb azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél részképesség vagy figyelemzavar kerül beazonosításra az óvodai-iskolai szűréseknek köszönhetően, melyek kezelés hiányában a magasabb szinten szerveződő teljesítmények hatványozódó elmaradásában jelentkeznek. A fejlesztés szükségességét alapozza, hogy már a gyermekkorban jelentkezhetnek tünetek, – mint az ügyetlenség az öltözés, az étkezés vagy egyéb manuális feladatok során, a nagymozgások zavarai vagy érzelmi, kommunikációs és szociális deficit számos egészségi problémát jelezhet előre.
Az előző írásunkban ismertetett elképzelés alapján az egészségipari klaszter menedzsere a tervezett műszer gyakorlati ismérveiről elmondta: A kifejlesztendő eszköz asztali jellege nemcsak a mérés pontosságát szolgálja, de megfelel a speciális igényű felhasználók esetében a rögzíthetőséggel kapcsolatos igénynek is. A mozgás műszeres mérése révén az adatok validitása és reliabilitása is biztosított. Az adatok alapján a fejlesztő visszacsatoláshoz jut. Terápiás felhasználás (képességzavaros gyerekek, demencia-veszélyeztetett idősek) esetén lehetséges a mozgatás adatainak gyűjtése, illetve külön eszközön történő akár grafikus megjelenítése, amivel azok időbeli alakulása és a terápia eredményessége nyomon követhető. Ugyanez a megoldás hasznosítható nem professzionális környezetben is. Ez az otthoni, kifejezetten játékjellegű hasznosítás körében az értékelés a különböző kategóriákban elérhető pontok gyűjtésével történik. Az eszköz által gyűjtött idősoros adatok önmagukban is alkalmasak a páciensek eredményeinek követésére, ugyanakkor az eszköz fejlesztéséhez kapcsolódóan lényeges tudományos innovációs potenciált képvisel a szakemberek által feltöltött standardizált mérési adatokból kialakuló adatbázis.
Varga Gábor elmondta továbbá, hogy egy kialakítandó szempontrendszer szerinti anamnézissel feltöltött adatokból tudományos következtetések vonhatók le a fejlesztők számára, illetve megfelelő adatmennyiség és – struktúra esetén meghatározhatók a „normálértékek”, melyek felhasználhatók prevenciós vagy alkalmassági vizsgálatok során. A jelenleg használatos, egy-egy tulajdonságot (reakcióidő, térlátás stb.) vizsgáló berendezések helyett egy olyan hardver interface-t hozunk létre, ami széleskörű felhasználást tesz lehetővé a hozzá kapcsolódó szoftver rugalmasságának köszönhetően. A fizikai eszköz csupán megjelenítő, illetve beviteli eszközként funkcionál, a szoftver a LED lámpák vezérlésével adja ki a feladatot, majd a megoldás menetét és eredményét a szoftver elemzi. Technológiai újdonság lesz a golyó sebességének eszközös befolyásolásának kialakítása. Ilyen módon az eszköz új perspektívát nyit terápiás mérésekben, illetve kiemelendő, hogy az eszköz, mivel absztrakt formában képez le bonyolult mérési módszereket, standardizálást követően alkalmas lehet szakember bevonása nélküli mérésre, illetve otthoni diagnosztikai, szórakoztató vagy fejlesztő használatra. A fejlesztésben aktív közreműködő partner a Pannon Egészségipari Klaszter. (X)
i> Pannon Egészségipari Klaszter weboldala
Őz Nagyradán
Egy őz fekszik egy családi ház kerítésénél a Zala megyei Nagyradán, a Kossuth Lajos utcában 2016. december 18-án hajnalban. MTI Fotó: Varga György
A Mecsek télen
Köd borítja be Pécsbányát, Pécs egyik városrészét a Mecsek oldalában 2016. december 17-én. MTI Fotó: Sóki Tamás
További infók a Mecsekről és Pécsről:
i > Mecsekinfo.hu
i > Pécsinfo.hu
Legutóbbi hozzászólások