Skanzen 50 – Rendhagyó kiállítással ünnepel a szentendrei múzeum

Rendhagyó múzeumtörténeti kiállítás nyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában csütörtökön, a tárlat 50 személyes történeten keresztül mutatja be a szentendrei Skanzen elmúlt 50 évét.

A Skanzenben folyó örökséggondozás, értékátadás, az itt zajló gyűjteményezés, oktatás és kutatás mára identitásprogrammá állt össze – mondta az intézmény 50. születésnapját ünneplő kiállítás megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár csütörtökön. Öt évtizeddel ezelőtt a Skanzen hiánypótló tevékenységbe kezdett, amikor az alapító generáció felismerte, hogy a huszonnegyedik órában járnak az értékmentést illetően – idézte fel Hoppál Péter, hozzátéve, hogy nélkülük elvesztek volna azok a kincsek, értékek, amelyeket ma a szabadtéri múzeum birtokol.  Az államtitkár szólt arról is, hogy a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nemcsak a múltat őrzi, de a jövőről is szól, fontos oktató, nevelő, közönségszervező munkát végez, s múzeumpedagógiai innovációinak is köszönhető, hogy a közönség ma már másképp tekint a múzeumokra.

A Skanzenben folyó örökséggondozás, értékátadás, az itt zajló gyűjteményezés, oktatás és kutatás mára identitásprogrammá állt össze – fogalmazott Hoppál Péter, aki szerint az intézmény által képviselt szemlélet megegyezik a kulturális alapellátás gondolatával, hogy mindenki részesüljön a minőségi kultúrából. Hoppál Péter elmondta: a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma fontos partnere a szabadtéri néprajzi múzeumnak, támogatja önmagán túlmutató feladatai ellátásában, és a kulturális kormányzat a jövőben is nagy figyelmet fordít az értékátadásra.  Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében felidézte, hogy míg kezdetben a mentés, megőrzés volt az intézmény fő tevékenysége, idővel megjelent az oktatás, közművelődés feladata is, mára pedig a múzeumban összegyűjtött, megőrzött és közrebocsátott tudás elkezdett visszaáramlani, visszasugározni a társadalomba. A  Skanzen 50 című kiállításról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendhagyó tárlat „50 különféle ízből áll össze”, nem kronológiát követ, hanem életérzésekből fakad. Legfontosabb jellemzője, hogy 50 visszaemlékező személyes történetéből áll össze a múzeumtörténet.  A tárlat tablóin egykori és jelenlegi munkatársak, alapítók, kutatók, látogatók, a Skanzenhez szorosabban vagy lazábban kapcsolódó emberek személyes történetei olvashatók, s a múzeumhoz fűződő viszonyáról, élményéről mesél például Mádl Dalma, Aknay János vagy Rudolf Péter. A kiállítás azokat a tárgyakat is bemutatja, amelyek valamilyen módon kötődnek az elbeszéléshez, de felfedezhető az az ásó is, amellyel az első kapavágást tették ötven éve. A Skanzen Galériában látható kiállítás főkurátora Sári Zsolt főigazgató-helyettes, kurátora Erdős Klára, a tárlat a szezon végéig tart nyitva.

Forrás: MTI

 

1967-es tárgyakat gyűjt a jövőre 50 éves szentendrei Skanzen

1967-es tárgyakat vár a hozzájuk tartozó történetekkel a jövőre 50 éves szentendrei Skanzen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum különleges kiállításokkal ünnepli 2017-ben az alapításának ötvenedik évfordulóját – hívta fel a figyelmet az intézmény általános főigazgató-helyettese.

Sári Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a Skanzen Galériában rendhagyó múzeumtörténeti kiállításon ötven történet révén elevenítik fel a múltat, a Magtárban pedig különleges életmódtárlattal várják a közönséget, megidézve azt a kort és világot, amelyben a múzeum létrejött. 1967-ben vetette papírra Gabriel García Márquez a Száz év magány című regényét, a cannes-i filmfesztiválon Kósa Ferenc Tízezer nap című filmje nyerte a legjobb rendezés díját, a budapesti házibulikban pedig az Illés együttes Ezek a fiatalok című bakelitjét játszották – említette fel a szakember, hozzátéve, hogy Magyarország már akkor is rendkívül sokarcú volt.

„Néprajzkutatók, értelmiségiek találták ki, hogy Magyarországon is kell egy olyen típusú múzeum, amely megmutatja a paraszti világot. Kicsit mintha műfalut kreáltak volna, miközben a másik oldalon ott volt a már neonfényekkel villogó Budapest. Ezt a kettősséget szeretnénk megjeleníteni” – részletezte Sári Zsolt.

A tárgyak nagyobb része 1967-ből származik a múzeum gyűjteményéből válogatva, és a felhívás is ehhez kapcsolódik, mert olyan tárgyakat várnak, amelyek, ha nem is pontosan 1967-ből származnak, de a hozzájuk kapcsolódó történet ehhez az évszámhoz kötődik. Ilyen például egy női ruha, amelyet egy ’67-es bálon viseltek. A közönség megismerheti a ruha történetét, de a beküldő hozzá fűződő érzelmeit, élményeit is. Nagyon fontos eleme a kiállításnak a személyesség – hangsúlyozta a szakember -, mert ezen keresztül jelenik majd meg a korszak, és egy szöveg- és történetfüzéren keresztül kívánnak korrajzot készíteni. A közönségtől érkezett tárgyak, történetek egy része bekerül a kiállításba, a kimaradókkal pedig az intézmény nyitott raktárában és egy blogon lehet majd találkozni.

Harmadik, utazótárlatot is készít az évfordulóra a Skanzen – folytatta a főigazgató-helyettes -, a vándorkiállítás helye maga is műtárgy, hiszen a következő években egy Robur autóbusz járja majd végig azokat a településeket, ahonnan a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba áttelepített épületek származnak. Különlegessége, hogy a kiállítás folyamatosan változik, mert mindig az adott helyszínről kapott tárgyat mutatnak be. A szakember hozzáfűzte, hogy virtuálisan szeretnék visszaadni a településeknek azokat a tárgyakat, elemeket, amelyek ott gyűjtöttek, az adott településhez kapcsolódnak, így például építészeti felméréseket, néprajzi gyűjtések anyagát, az áttelepített épület minden információját. A Skanzen január végéig várja a jelentkezéseket a történetekkel, emlékekkel.

Forrás: MTI