Szerző: admin

Beküldve:

A szociális gazdaságról 4.

A Lajtorja Program első, a gazdasági szférákról szóló cikksorozatában legutóbb eljutottunk annak a – nálunk még nem jelentkező – fejleménynek a méltatásáig, hogy a szociális gazdaság a maga rétegzett dinamikájából saját impulzusokat, önálló szellemi energiát tud átadni egy korábban is létezett feladatvégzésnek: munkanélküliek állásba juttatásának.

A piacról kiszorulóknak a domináns üzemű gazdaságba történő visszavezetése, vagyis a tranzitáló, (re)integrációs funkció már nem egyeduralkodó rendeltetés a szociális gazdaságban, de részfunkcióként érdekes módon jobb a hatékonysága, mint a korábbi szakaszban. Az egyéb szerepek teljesítési élénksége inspirálja ezt a rész-szerepet is. A szerep-együttes archaikus példákat idéző, szubsztantív jelleget, vagyis a társadalomba informálisan beágyazódó karaktert adnak a szociális gazdaságnak, amely közvetlen értelmű humán feladatokra szakszerűsödik. A domináns formális gazdaság –  eleddig az önálló életet élő profitmaximalizáló törekvés foglya – korábban könnyebben utasította el az együttműködést, mint ma, amikor már több országban jól látszik, hogy vádja a „harmadik szektorral” szemben nem áll meg. A domináns gazdaságtól történő káros értékelvonás vádjáról van szó, amelyet napjainkban már nem szokás hangoztatni, hiszen a viszonylag fejlettebb szociális gazdaságok mindegyike nemcsak biztos-tartós rentabilitásig jutott, hanem endogén módon hozzájárul a helyi fejlesztésekhez. Azonosítható értéktöbblet-forrást jelent. Azzal, hogy fejlesztési vektorként és rugalmas moderátorként működve befoltozza régiók, települések életvitelében a domináns gazdaság és az állam által hagyott szakadásokat, lyukakat, miközben álláskereső fiatalok közhasznú aktivitással szereznek munkagyakorlatot, a domináns gazdaság számára is javítja annak közegét, köz-körülményeit. A magánháztartási szolgáltatásokra, környezetgondozásra, a hulladék újrahasznosítására, hagyományőrzésre, középület-restaurálásra, idősellátásra specializálódott, nem bevétel-maximalizáló célfelépítésű  szövetkezetek (cooperatives)  és szociális vállalkozások (social enterprises) gondmentesen nélkülözni tudják a klasszikus bankhiteleket, hiszen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mutuals), egyesületek (associations), alapítványok (fundations) – részben egyháziak – rendszerében otthonosan mozogva gazdálkodnak.  És terjesztik szerveződési struktúráikon át a társadalmi kohéziót erősítő méltányos, információs tekintetben szimmetrikus szerződések gyakorlatát.

A szociális gazdaság egyre kevésbé tekinthető puszta eszköz-csomagnak, amely korrigálni igyekszik a domináns gazdaság externális társadalmi hatásait. Demonstrálni kezdte ugyanis, hogy a gazdasági szereplőket más is motiválja, illetve motiválná, mint amit a for-profit cégek –   vállalatelméletileg is –  kizárólagos ösztönzőknek tekintenek. Ezzel maga kezdte ösztönözni a domináns gazdaságot összetettebb érdekfogalom kialakítására, és meg is indult a vállalatelmélet ilyen irányú 21. századi módosulása.

 Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk

Beküldve:

Budapest dalát keresték

Budapest dalát keresikZséda (Zsédenyi Adrienn) többszörös Fonogram-, eMeRTon- és Artisjus-díjas énekes beszél, mögötte Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész, zeneszerző, a Skorpió együttes vezetője, a Metro és az LGT egykori alapítója, balról Lotfi Begi (b2) és Walkó Csaba (b), a Compact Disco együttes tagjai a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett Budapest Dal 2018 pályázat sajtótájékoztatóján a Thália Színház Mikroszínpadán 2018. január 30-án. Budapest dalát keresi a Fővárosi Önkormányzat, a projektre tizenegy ismert előadót hívtak meg, mellettük három helyet még felfedezésre váró, tehetséges zenész és énekes számára tartanak fel a kiírt pályázaton. A tizennégy dalt tavasszal koncerten mutatják be és CD is készül. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Beküldve:

Kúria: lehet népszavazást tartani a 3-as metró akadálymentesítéséről

Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) azon döntését, amellyel a testület hitelesítette a 3-as metró akadálymentesítéséről kezdeményezett népszavazást – derül ki a Kúria honlapjára kedden feltöltött végzésből.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője tavaly novemberben nyújtotta be kérdését hitelesítésre az FVB-hez. A kérdés úgy szólt: „Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?” Az FVB december 14-én a kérdést hitelesítette. A bizottság megítélése szerint a kérdés a választópolgárok és a döntéshozó számára is egyértelmű: a választópolgároknak arról kell dönteniük, kívánják-e, hogy a metrófelújítás során teljes körű akadálymentesítés történjen az összes állomáson, a döntéshozónak pedig arról, hogy – miként az akadálymentesítés mértékéről eddig is döntött – az akadálymentesítés teljes körű legyen.

Az FVB hitelesítő határozata ellen jogorvoslatot nyújtottak be a Kúriára, ebben a többi között arra hivatkoztak, hogy a kérdés nem egyértelmű, ezért nem hitelesíthető.  A Kúria kedden azonban a felülvizsgálati kérelmet elutasította és helybenhagyta az FVB határozatát. A bíróság szerint a kérdés nem ütközik a választópolgári egyértelműség követelményébe, egyféleképpen értelmezhető, megfelel a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok pedig átláthatják a kérdés lényegét, jelentőségét. A kérdés megfelel a jogalkotói egyértelműség követelményének is, egyértelmű, hogy egy eredményes népszavazás esetén mi az elérendő szabályozási eredmény, a megvalósítás módja tekintetében pedig adott a mérlegelés lehetősége a Fővárosi Közgyűlés számára. A Kúria végzése jogerős.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Megújul a diósgyőri vár

Megújul a diósgyőri várA miskolci polgármesteri hivatal által 2018. január 29-én közreadott látványterven a diósgyőri vár tervezett rekonstrukciója látható. Idegenforgalmi, ipari, közbiztonsági és infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg állami forrásból a Modern városok program keretében Miskolcon és térségében mintegy 327 milliárd forint értékben. A programban kerül sor a diósgyőri vár rekonstrukciójára is. MTI Fotó

Beküldve:

Országszerte 39 moziban vetítik a Testről és lélekrőlt csütörtöktől

Országszerte 39 moziban ismét vetítik csütörtöktől a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet – közölték az alkotók az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Enyedi Ildikó filmjét már több mint 105 ezren látták. Az érdeklődésre tekintettel február 1-jétől, csaknem egy évvel a premier után számos budapesti és vidéki mozi tűzi ismét műsorra az alkotást. Látható lesz a Testről és lélekről a főváros mellett többek között Cegléden, Debrecenben, Dunaföldváron, Gödöllőn, Győrben, Miskolcon, Kaposváron, Nyergesújfalun, Szolnokon, Sopronban, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Az elkövetkező hetekben várhatóan további 11 moziban is látható lesz a film, egyéb települések mellett Tapolcán, Kisújszálláson és Nagykanizsán is.

A Testről és lélekről tavaly a 67. Berlinalén mutatkozott be a közönség előtt, ahonnan az Arany Medvével, a fesztivál legfontosabb díjával távozott, és azóta is járja a világ filmfesztiváljait. A film operatőre, Herbai Máté tavaly ősszel a Camerimage nemzetközi filmoperatőr-fesztivál fődíját vehette át, a Testről és lélekről női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte az Európai Filmdíjat. A filmet eddig 92 országba vették meg a filmforgalmazók.

A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény) volt. A film Magyarországon a Mozinet forgalmazásában látható – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Beküldve:

Mobilbarát weboldal a nyerő a netezőknél

A magyar kis-, és középvállalkozásoknak (kkv) csupán fele aktív digitálisan, több mint felének honlapja sincs, ezért a kkv-szektornak a digitális fejlődéssel együtt mobilra optimalizált weboldal létrehozását javasolták a szakértők a K&H és a Google Magyarország által közösen szervezett ingyenes, Google Digital Workshopon. Az MTI-nek küldött tájékoztatás ismerteti: felmérések szerint a napi több órányi internetezés 40 százaléka mobilon történik, és a pénzügyi tranzakciók 65 százalékát is erről az eszközről indítják.

A közlemény szerint a digitalizáció egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a kkv-szektornak, amivel egyelőre kevés cég él. Közölték, egy felmérés szerint a mobilozók több mint fele elhagyja az oldalt, ha az 3 másodpercnél lassabban töltődik be, míg minden második ember a 2 másodperces oldalbetöltést tartja elfogadhatónak. A gyorsaság mellett más szempontokat is érdemes figyelembe venni az online jelenlét kialakításakor a két cég szerint. Fontos az is, hogy az oldal könnyen navigálható legyen, ugyanis negatív felhasználói élmény esetén az emberek 62 százaléka kisebb valószínűséggel vásárol a cégnél a jövőben.

Forrás: MTI

Beküldve:

Kultúrházak éjjel-nappal több száz helyszínen

Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.

A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.

Lesz például „művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.

A www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.

A Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.

Forrá: MTI

Beküldve:

Cseh Tamás grafikáiból nyílik kiállítás a Gross Arnold Galériában

Cseh Tamás grafikáiból nyílik kiállítás az újbudai Gross Arnold Galériában. A 2009-ben elhunyt előadóművész a napokban lett volna 75 éves, a tárlat kevéssé ismert képzőművészeti tehetségét mutatja be. „A válogatás szerény emlékezés az évforduló kapcsán, az anyag a művész hagyatékát gondozó Cseh Tamás Archívumból állt össze. Az énekes, dalszerző zenei karrierje előtt tíz éven át dolgozott rajztanárként, képzőművészeti munkáinak többsége grafika volt, de festett is” – mondta a tárlatot péntek este megnyitó Szilágyi Gábor művészettörténész az MTI-nek.

Kiállítás Cseh Tamás alkotásaibólMint kifejtette, Cseh Tamás nem hagyott hátra maga után komplett festői-grafikai életművet, a megmaradt anyag töredékes, egy kísérletező alkotót mutat izgalmas gondolatkísérletekkel. Szilágyi Gábor kiemelte, hogy Cseh Tamás számos képverset készített, ami az irodalom és a képzőművészet határterülete. „Képversei egyfajta létállapot-rögzítések, betűkből, szövegekből álló figurakeresések. A kiállításon lesz néhány gyerekkori rajza is, ezek picit utalnak későbbi rajzaira és zenei pályájára. Szintén fiatal korából származik indiános sorozata, amelyek kvázi illusztrációk egy történethez, hiszen Cseh Tamás a hatvanas évek elejétől indiántábort működtetett Bakonybélben” – jegyezte meg a művészettörténész. Szólt arról, hogy az „indiánozás” nem választható el az adott kor berendezkedésétől, annak vállalása is volt, miként vonulhatott ki az ember az akkori valóságból és fordult saját mesevilágába.

„Cseh Tamás akár jó képzőművész is lehetett volna, hasonlóan avantgárd, lázadó hozzáállású, mint amilyen zenész és előadó volt. A most összegyűjtött képzőművészeti anyag azt mutatja, hogy grafikáiban saját belső világot próbált megformálni, ahogyan zenéjében is nagyon egyéni utat választott” – mondta Szilágyi Gábor.

A kiállítás most szombattól március 3-ig látogatható a Gross Arnold Galériában. A tárlaton megvásárolható a Cseh Tamás grafikáit tartalmazó album, amelynek anyagát Balás Eszter, Jankovics Marcell, Mihály Gábor és Cseh András válogatta.

Forrás: MTI
Frissítve: 2018.01.26. 21.20.