InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Categorized: Gazdaság


A horgolásról 2.

március 13, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A Lajtorja Program a horgolás témáját most folytatja.

Mely kézimunkát kedvelőnek jutna eszébe, hogy művével pl. horgolt csipkével verekedni is lehet?

mezőkövesdi matyócsipke oly erősen horgolt – tömött, zsúfolt – volt, hogy a férfiingujjra horgolt résszel kakaskodáskor az ingujj összefogása révén bot helyett szolgált fegyverül. Persze nem ezt kell célul kitűzni, ha horgolásra adjuk a fejünket.

Említésre méltó a matyó horgoláshagyomány mellett a sárközi zsebkendő, amely teljes egészében horgolt. Más tájékon pl. Kalotaszegen inkább lepedőbe betéteket horgoltak. A sóváradiak párnáik széleit széleit díszítették csipkebetéttel, a Mezőség községeiben már komplett textíliagarnitúrákat készítettek egyező minta használatával.

Akár egyedül, akár társaságban is űzhető ez a sikerélményeket gazdagon tartogató kézimunkatechnika. Remek elfoglaltság gyerekek mellett, hiszen könnyű visszatérni a ritmusába dolgunk végeztével. Nem utolsó sorban pszichés rendezettséget is kölcsönöz amellett, hogy szépérzékünket is kiélhetjük.

Ha valaki nekilát a tanulásnak, szerencsére már számos oktatóvideó is rendelkezésére áll az érdeklődőnek az interneten a könyvek által tartalmazott információk mellett. A vizuális tanulás megkönnyíti az elsajátítást, hiszen komplex információcsomagot lehet rövid úton beemelni és bizony ügyes nagymamákból is egyre kevesebb van.

A legismertebb csipkefajta az ír csipke, amely tudományt Írországba a Szent Orsolya rendi apácák Franciaországból hozták az 1700-as évek elején. Hamar elterjedt ez a viszonylag gyors eredményt hozó technika és egy 1845-ös éhínség miatti kényszer hatására sok nő adta fejét horgolásra értékesítési célból, így váltak a nők nemes hölgyek tanító segédletével családfenntartókká. Az igen keresett ír csipke iránti keresletet negatívan befolyásolta az olcsóbb előállítású gépi csipke XX. század eleji megjelenése. 1988-ban Marie Mrs. Beggan lehelt életet e hagyományba és lett ismét ismert világszerte. A csipke alapanyaga finom fehér pamut vagy lencérna. Előbb a nagyobb alakzatokat készítik el: virágok, levelek, szárak, pillangók, majd térbeliséget adnak nekik. Ezután a motívumokat egy sablonon elrendezgetik és felfércelik/gombostűvel feltűzik, az alakzatok közötti teret pedig horgolással töltik ki. Fontos, hogy az összekötéskor használt fonal ne legyen vastagabb, mint a motívumok fonala.

VKB Nonprofit Kft. ajánlja mindenkinek ezt az igen szép és minden értelemben értékteremtő tevékenységet!

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


A horgolásról

március 6, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A VKB Nonprofit Kft. a kézenfekvő, hagyományos kézműves tevékenységeket is  patronálja.

Nem is gondoljuk, de egy újabb kőkori technikát gyakorol az, aki horgolásra adja a fejét. A horgolás az ún. csomó nélküli egyszálú fonásból alakult ki, ma már egy horgos/kampós végű segédeszközzel húzzák át a készítők a fonalat puszta kézhasználat helyett. Egyes vélekedések szerint Arábiából terjedt Kína felé, majd a mórok révén Európába is eljutott ez a módozat. Se a görögök, se a rómaiak nem ismerték, Magyarországon is csak a középkorban jelent meg. Történeti feltárást nehezíti, kevés tárgyi emlék maradt meg régebbi korokból (pl. I. sz. egyiptomi csipkeszerű fejkötők), így az eredetét inkább bizonytalanság övezi, mint bizonyosság. Dél-Amerikát is és Kínát is tekintik némelyek kiindulási helynek.

horgolótű készül csontból fából, alumíniumból, acélból, bambuszból, nyírfából vagy más kemény, de rugalmas fából, netán műanyagból. A horgolás voltaképp más kézimunkatechnikát valósít meg utánzás révén pl. vert csipkét vagy kötést. Különösen szélcsipke készítése volt igencsak divatos.

kezdőknek először az egyszer hurokképzést (láncszem/levegőszem) kell megszokniuk hosszú végeérhetetlen gyermekláncot képezve, mely folyamat végére begyakorlódik a száltartási feszesség, az ideális huroknagyság, a rutinszerű hurokképzési technika. Kislányok nagymamák gondos szeme előtt nagy odaadással, türelemmel készítgetik az első láncukat, az első művet, amelyet majd a nyakukba tudnak már akasztani.

Ezután már következhet a különböző hurokvariációk ún. pálcákba rendezett garmadája, amivel különböző stílusú „horgolmányok”-at lehet kivitelezni. Első legsikeresebb darabnak a karácsonyi csillagok ígérkeznek, amelyekből aztán tovább bővíthető a repertoár a terítők/díszítők világába. Ha már abban is otthon vagyunk, irány a végtelen: táskák, ékszerek, babák, tárolók, sálak, sapkák, kardigánok, mellények, szoknyák, törölközőszegélyek, stelázsiszegélyek stb.

könnyedsége, sokoldalúsága és tetszetőssége miatt régen is kedvelt bevételkiegészítő háziasszonyi tevékenység volt. Mára már inkább a hobbijellege maradt meg, de a vásári életben újra beköszöntött az elmúlt években a horgolt tárgyak reneszánsza.

Következő írásunk hamarosan…

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


A kosárfonó munkája

február 27, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A Lajtorja Program második tematikus cikksorozatában az előző alkalommal a kosárfonói kézművesség történetét tekintettünk át. Most ennek a mesterségnek az alapműveleteiről adunk közelképet, nem a technikai oktatás szintjén, csupán hozzávetőleges tájékoztató jelleggel.

A mai kosárfonók (egyben számos egyéb fonott használati holmi készítői) az alapanyagot többnyire már előkészített formában vásárolják. Vagy faanyagot, vagy perjeanyagot használnak. Faanyagként a háncs, valamint a fűzfavessző jön számításba – a főzött és hántolt fűzfavesszők X alakban felállítható kötegeit szerzik be – , perjeanyagként a szalma, a gyékény (a buzogányos sás), és főként a peddignád. A peddignád-csövek, másnéven rotten-pálcák másfél méteres és akár hatméteres hosszban is kaphatók, átmérőjük 3 cm is, 10 cm is lehet. Megvizezve remekül hajlanak, túl puhák se lesznek: még feszülnek, de nem törnek. Saolin-botokat,  íjakat is képeznek belőlük, és nádbútorok megfonására is kiválóan alkalmasak.

A fonott használati tárgyak készítőinek eszközei közt ferde kispad is szerepel, fémcsavaros rögzítővel, és a hozzá idomuló ülőkével. Ez a kispad a valahai házi kelmeszövéssel összehasonlításban a guzsalynak felel meg.   Szükség van metszőollóra, késre, verővasra, amelynek egyik vége szurkálóhegybe vékonyodik, és más szúróeszközre, amit csavarhúzó is helyettesíthet.

A leggyakoribb fonott tárgyak legegyszerűbbike: a tenyérre ráillően  kerek, fületlen kínálókosár, amelynek mérete nem apró, de inkább kiskosárnak mondanánk. Megfonásának menete – fűzvesszőkből – a következő. Először a kosárfenék „karóit” (vastagabb fűzvesszőit) kell ledarabolni a hosszúkból, és a húszcentis darabokból keresztet csinálni, három meghasított vesszőn keresztülvezetve a többit. A kereszt rögzítése az eddigieknél vékonyabb vesszők kétszálas gyűrűfonásával történik. A kosáralj már szélesebb kifonása során a vastagabb vessződarabok elfordulnak, mígnem a kézben lévő tárgy már csillagszerűen szétálló küllőkkel ékeskedik, amelyek közt a cikkelyeket   csak majdnem félig tölti ki a fonat. Még mindig kézben, illetve térden tartva az aljat, hámoktól megtisztogatás, kiálló végecskék lecsipkedése után a kosároldal meghegyezett karóit kell oldalról elhelyezni benne körben, és egyenként mindet „begyökkenteni”. Amíg még síkban állnak az oldalkarók, csak többlet-küllőknek látszanak, nem lábazatnak, ám felhajlítva és felül összefogva őket, a munkatárgy már nem napszimbolikus dísznek hat, hanem készülő kalitkának.  Ezután történik a kispados rögzítés, és az alj háromszálas továbbfonása úgy, hogy elöl két szállal elöl, mögötte eggyel kell haladni. Ennek során történik az oldaldőlés és az osztás kialakítása, majd az áttérés a berakásra vagy menetes fonásra, amikor újabb és újabb vékony vesszőket beiktatva már egy szál van elöl és kettő mögötte, így kell a fölfelé álló szálak közt kanyarogva egyre magasabbra jutni az aljtól. Mind a két kéz, a balhüvelyk is dolgozik, de nyomóerejük nem egészen elég: a felálló szálak közeit időnként verővassal is meg kell keményen ütögetni, hogy az oldalfonat tömörödjék. Elérve a kívánt oldalmagasságot, tárgytakarítgatás, oldalfali kiállások levagdosása után a felmeredő szálak lehajtogatása következik. A lehajtott szálak pót-karó igénybevétele nélkül is megfonhatók díszhatású peremszegéssé („ötpáros oldalcopf”). Ennek elfűzése után a kosár akkor lesz végképp kész, ha még le is mosták citromsavas vízbe mártott kefével.

Nézze is meg e műveleteket egy rövid összeállításban hiteles forrásból és kövesse a VKB Nonprofit Kft. cikkeit!

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


A kosárfonás hagyományai

február 20, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A VKB Nonprofit Kft. szerint a fonott holmik iránti igény nem tudott és nem tud elfoszlani, mert háztartási tárolóeszközként praktikumuk meghaladhatatlan: a természetes anyagú fonadék-falak optimális szellőzési és érintkezési paramétereket nyújtanak. Nemcsak a piaci karos kosarak, hanem még a ládaforma nagy kosarak is barátságosan fektetik a tojást, a vágott növényeket, dohmentesen tartják az ágyneműt, ruhát, amint a nagy fonott szakajtók a lisztet.

A kosárkészítés története igen régen vette kezdetét, hat-hétezer évvel ezelőtt, amikor még a fazekaskorong feltalálása is a jövő zenéje volt. Ennyire régi kosárfonókról elvileg nem is tudhatnánk, hiszen a faháncs, a nád, a fűzvessző romlandóbb anyag annál, hogy őskori kosarak az újkor, vagy akár a középkor emberének kezébe juthattak volna. Onnan tudunk mégis róluk, hogy fennmaradtak kezdetlegesen ősi agyagedények, amelyek rovátkás falai elárulják, hogy fonott tárgyak agyagtapasztásával formázták meg, és utána égették ki őket. A környező növényi anyagok iránti ősi érdeklődés mellett a fészkelő madarak figyelése is szerepet játszhatott a – még tökéletesedés előtti – kosárfonó technika felfedezésében. Fa- vagy perjeanyagú fonott használati tárgyakat azóta minden kontinensen, és szinte minden nép körében készítettek és készítenek, de nem mindenhol történt és történik ez ugyanolyan nagy változatosságban, ugyanakkora fejlesztőkedvvel és volumenben. A Lajtorja program mesterségekről szóló cikksorozatában a kézműipar olyan ágához érkeztünk, amelynek arculata hazánkban máig fokozottan összetett, az itteni fonottáru-gazdagság évszázadok óta exportőr országra vall. A mértéktartás, a funkcionális –  különös cifrázó hajlam nélkül alakított –  fonásmintázatok művészi hatású dekorativitása legendás jóízlést is képvisel a fonottáruk világpiacán.

Magyarázatként bizonyos helyzeti előnyökről is beszélni kell. Európában a salix viminalis (az eredeti „kosárfonó fűz”) elterjedésének ősközpontja a Tisza vidékén illetve a Körösöknél húzódik: ez a fűzféle növénygenetikailag éppen itt mutatja a legjobb tulajdonságait.  Amikor pedig a középkori és kora-újkori magyar kézműipari hagyományozódásnak ez az ága, innovatív vonásaival együtt – már egyértelmű kontinentális sikerességet mutatott, már nagyszabású célzatos befektetésekre is sor került.  A Körösöknél, de a Berettyónál is a 19. századi kiegyezés tájától több hullámban ártéri fűz-telepítéseket hajtottak végre, méghozzá jelentős választékot létesítve, hátha vesszőkerítésekhez, speciális kasokhoz más fűzfajták előnyei domborodnának ki. Így lett honos Magyarországon többek közt a nemesített salix rigida („amerikai fűz”) is.  Gyula városának kosárfonó céhe már sok alföldi mestert összefogott a századvég előtt – mezőberényieket,  békéscsabaiakat stb. is – , a századvégen pedig Békés településen Állami Királyi Kosárfonó Iskola állt fel, amely 1928-ban került Pestre. A vesszőfonás egyes, eddigre kialakult, elkülönböződő iskolairányai máig megőrződtek, mint például az erdélyi Siménfalván a húzogatásos technikájú kosárkészítés, de az ottani vesszőfonók már megszűkült kapacitással, kizárólag megrendelésre dolgoznak.

A VKB Nonprofit Kft. a cikksorozatát legközelebb az egyik hazai kosárfonás-technikai változat ismertetésével folytatja.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


A zsindelyezés mestersége 2.

február 13, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A Lajtorja Program életrehívója, a VKB Nonprofit Kft. folytatja a zsindelymetszés technikájának ismertetéséről szóló cikkét.

Az erdei házak építéséhez átvitt, vagy alább szállított, az otthoni udvarra fuvarozott többméteres rönköt félméteres, tönkként felállítható részekre kell tagolni – régebben ezt kétkezes harcsafűrésszel csinálták, újabban gépfűrészt használnak. Egy-egy ilyen tönk, másnéven „csutak” vagy „kölöp” aztán 16 vagy ennél több „levelet” (zsindelyt) is kiadhat. Az egyes zsindelyek végül csak 45 cm hosszúak lesznek.

A tönköt keresztmetszete félvonalában fejszével és fakalapáccsal félbehasítják, a féltönköket két pár negyedtönkre, azokat nyolcadokra hasítják, majd –  már széken ülve, kisbaltával, a szálakra figyelve, a nyolcadtönköket is kettőbe. Kérgüket ekkor lehántják. A tizenhatodokat csiptetős padnál „kézi vonóval” (megfent gyalukéssel) megkezelik. Géppel nem jó ezt a munkát végezni, mert az egyes munkadarabok egyedi szálhajlásaira külön figyelemmel kell lenni, el ne metsződjenek. A „vonót” a fadarab hasadási hajlamával ellenkező irányba kell mozgatni, az esetleges ferdeségeket kiigazítva, az elvékonyodó oldalt (él) tovább vékonyítva, a vastagabb oldalt (fok) egyenes peremű, kb. 2 cm-es szélnek csinálva meg (a zsindelyek nyújtott háromszög keresztmetszetűek). Hátravan még a „fáncolás”: hornyot, bemélyülő vonalat, vágni a zsindely fokának hosszmentébe, a másik zsindely éle számára (összeillesztési árok). Régebben hornyolópadon, fanyél fölött kétfelé kiterjedő vasszerszámmal fáncoltak, ma körfűrész-pados megoldást alkalmaznak, a zsindelyt nem túl gyorsan végigtaszajtják a rögzített késen. A tetőgerendákra szegelendő, összeillesztgetendő zsindelyek egy részét még továbbformázzák dísznek: ezek a tetőtarajokra, tetőormokra kerülnek majd. A legtöbbje viszont készleti formába, kétszáz-darabos keresztrakásos oszlopokba rendeződik.

Érdemes gondolkodni VKB Nonprofit Kft. szerint a környezettudatos épülettervezőknek is ebben a tetőfedési formában, hiszen a természetes alapanyagok használata korunkban sokkal inkább előtérbe került. Nem beszélve arról, hogy a folyamatos karbantartás folyamatos megbízásokat is generál, amely nem utolsó szempont az építőipari szakemberek számára.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


A zsindelyezés mestersége

február 6, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


„Zörgetik a vasfedőt – Zsindelyezik a tetőt”: így zárul a gyerekkorunkban megismert rímpár-sorozat, Móra Ferenc Zengő ABC-je. Magyarországon a késő-középkor óta zsindelyeznek – vagyis fednek tetőt speciálisan készített falapokkal. Maga a kifejezés is akkor keletkezett, a latin „scandula” szó német közvetítődése nyomán; a közvetítő szó a „schindel” volt. Igaz, az Alföldön a szalmatetős építkezés évszázadok múltával sem szorult ki egészen, a zsindelytető 19. századi alföldi térhódítása viszonylagos maradt, majd lassan felváltotta a cseréptetőé. Maga a zsindelykészítés mindig a Kárpát-hegyvidéki régiók foglalatossága maradt, a történeti Hungária belsejébe tutajosok juttatták el a készleteket. Székelyföldön az ilyen készletek újrahalmozása, ha jóval kisebb mértékben történik is, máig nem szűnt meg. Az ottani hagyományos lakóházak, a székelykapuk, műemléki kő- és fatemplomok, egyéb építmények újrazsindelyezése folyamatos, ugyanakkor a mai Magyarország régióiba is juttatnak belőle a sokhelyt felállított székelykapukhoz és más, újonnan tervezett épületek olykori stílusigényeihez. A Lajtorja program régi mesterségekkel foglalkozó cikksorozatában most a székelyföldi zsindelymetszés technikáját mutatjuk be.

A zsindelyfedés meredekebb lejtésű tetőkre való: a lapos vagy majdnem lapos, nagyon enyhe lejtésű tetőknél a zsindely akár egyetlen őszön átázhat, míg egyébként negyedszázad esőitől sem ázik át, csak megvetemül addigra; húsz-huszonöt évenként szokták megújítani, kicserélni a zsindelyfedéseket. Azért nem ázik át, mert a kiválasztott faanyag erős gyantatartalmú, azonkívül viszonylag hamar fekete patinázódást nyer. Ezért nem is feltétlen mindig biztosítják a vízpergetését kencével (lenolajjal).  Ha a házban füstös kemencét használnak, az csak jót tesz a tetőnek, tovább-konzerválja. A faanyagért magasra kell menni, havas-közelbe, mert az alacsony hegyvidéken, ahol harangszót hallanak a fák, nem találni megfelelő gyantásságú és szívósságú fenyőket. (Nagyritkán bükk, tölgy is alkalmas lehet.) A magasan termő fehér gombolyagfenyőt előbb „megpróbálják” fejszével: megnézik, hogyan pattan szét a kérge-forgácsa, mert abból megállapítható, nincs-e belül a fában csavarodó szerkezet. A benső faszerkezetnek egyenes szálúnak kell lennie. A fatőtől fölfelé négy méterig gyantaerős a magas fa; az ágas szakaszhoz közelebbi, vagy már ágas törzset csakis másra lehet jó használni. Fiatal fából készült zsindely majd hamarabb feketedik.

A VKB Nonprofit Kft. cikke folytatódik a technikai fogások ismertetésével.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


Nevet vált az Intrum Justitia

január 31, 2018
Gazdaság No Comments


Intrum néven folytatja tevékenységét a 25 éve Magyarországon működő követeléskezeléssel is foglalkozó Intrum Justitia Zrt. – közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatásuk szerint a névváltoztatás hátterében az áll, hogy a társaság anyavállalata és Európa másik vezető követeléskezelő vállalata, a Lindorff egyesülését tavaly júniusban hagyta jóvá az Európai Bizottság. Az egyesülést követően a két cég Intrum néven működik tovább, a név-, márka- és arculatváltás nem befolyásolja az új vállalatcsoport működését. Az egyesített vállalatcsoport konszolidált árbevétele a 2017 márciusát megelőző 12 hónapban elérte a 1352 millió eurót. Az Intrum Európa 23 országában közel 8000 munkavállalót foglalkoztat, központja Svédországban, Stockholmban található.

Forrás: MTI


A szociális gazdaságról 4.

január 30, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A Lajtorja Program első, a gazdasági szférákról szóló cikksorozatában legutóbb eljutottunk annak a – nálunk még nem jelentkező – fejleménynek a méltatásáig, hogy a szociális gazdaság a maga rétegzett dinamikájából saját impulzusokat, önálló szellemi energiát tud átadni egy korábban is létezett feladatvégzésnek: munkanélküliek állásba juttatásának.

A piacról kiszorulóknak a domináns üzemű gazdaságba történő visszavezetése, vagyis a tranzitáló, (re)integrációs funkció már nem egyeduralkodó rendeltetés a szociális gazdaságban, de részfunkcióként érdekes módon jobb a hatékonysága, mint a korábbi szakaszban. Az egyéb szerepek teljesítési élénksége inspirálja ezt a rész-szerepet is. A szerep-együttes archaikus példákat idéző, szubsztantív jelleget, vagyis a társadalomba informálisan beágyazódó karaktert adnak a szociális gazdaságnak, amely közvetlen értelmű humán feladatokra szakszerűsödik. A domináns formális gazdaság –  eleddig az önálló életet élő profitmaximalizáló törekvés foglya – korábban könnyebben utasította el az együttműködést, mint ma, amikor már több országban jól látszik, hogy vádja a „harmadik szektorral” szemben nem áll meg. A domináns gazdaságtól történő káros értékelvonás vádjáról van szó, amelyet napjainkban már nem szokás hangoztatni, hiszen a viszonylag fejlettebb szociális gazdaságok mindegyike nemcsak biztos-tartós rentabilitásig jutott, hanem endogén módon hozzájárul a helyi fejlesztésekhez. Azonosítható értéktöbblet-forrást jelent. Azzal, hogy fejlesztési vektorként és rugalmas moderátorként működve befoltozza régiók, települések életvitelében a domináns gazdaság és az állam által hagyott szakadásokat, lyukakat, miközben álláskereső fiatalok közhasznú aktivitással szereznek munkagyakorlatot, a domináns gazdaság számára is javítja annak közegét, köz-körülményeit. A magánháztartási szolgáltatásokra, környezetgondozásra, a hulladék újrahasznosítására, hagyományőrzésre, középület-restaurálásra, idősellátásra specializálódott, nem bevétel-maximalizáló célfelépítésű  szövetkezetek (cooperatives)  és szociális vállalkozások (social enterprises) gondmentesen nélkülözni tudják a klasszikus bankhiteleket, hiszen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mutuals), egyesületek (associations), alapítványok (fundations) – részben egyháziak – rendszerében otthonosan mozogva gazdálkodnak.  És terjesztik szerveződési struktúráikon át a társadalmi kohéziót erősítő méltányos, információs tekintetben szimmetrikus szerződések gyakorlatát.

A szociális gazdaság egyre kevésbé tekinthető puszta eszköz-csomagnak, amely korrigálni igyekszik a domináns gazdaság externális társadalmi hatásait. Demonstrálni kezdte ugyanis, hogy a gazdasági szereplőket más is motiválja, illetve motiválná, mint amit a for-profit cégek –   vállalatelméletileg is –  kizárólagos ösztönzőknek tekintenek. Ezzel maga kezdte ösztönözni a domináns gazdaságot összetettebb érdekfogalom kialakítására, és meg is indult a vállalatelmélet ilyen irányú 21. századi módosulása.

 Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


Mobilbarát weboldal a nyerő a netezőknél

január 28, 2018
Gazdaság No Comments


A magyar kis-, és középvállalkozásoknak (kkv) csupán fele aktív digitálisan, több mint felének honlapja sincs, ezért a kkv-szektornak a digitális fejlődéssel együtt mobilra optimalizált weboldal létrehozását javasolták a szakértők a K&H és a Google Magyarország által közösen szervezett ingyenes, Google Digital Workshopon. Az MTI-nek küldött tájékoztatás ismerteti: felmérések szerint a napi több órányi internetezés 40 százaléka mobilon történik, és a pénzügyi tranzakciók 65 százalékát is erről az eszközről indítják.

A közlemény szerint a digitalizáció egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a kkv-szektornak, amivel egyelőre kevés cég él. Közölték, egy felmérés szerint a mobilozók több mint fele elhagyja az oldalt, ha az 3 másodpercnél lassabban töltődik be, míg minden második ember a 2 másodperces oldalbetöltést tartja elfogadhatónak. A gyorsaság mellett más szempontokat is érdemes figyelembe venni az online jelenlét kialakításakor a két cég szerint. Fontos az is, hogy az oldal könnyen navigálható legyen, ugyanis negatív felhasználói élmény esetén az emberek 62 százaléka kisebb valószínűséggel vásárol a cégnél a jövőben.

Forrás: MTI


A szociális gazdaságról 3.

január 23, 2018
Gazdaság, Promóció No Comments


A magyarországi nonprofit cél – VKB Nonprofit Kft. célja is – rendszerint emberek kimozdítása a nyomorból, egyben társadalmi kirekedtségük feloldása, – ezzel hozzájárulás itthoni  tájakon a dehumanizációs veszélyeket is hordozó foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, jobb esetben pótlólagos hozzátétel a határozott enyhülés jeleihez, szélesítve és gyorsítva a térségi emelkedést. Mármost a piaci szféra szűkülő foglalkoztatási terének környezet- és közösségbarát kiegészítése szociális-gazdasági foglalkoztatással nemcsak nálunk alapfunkciója a nonprofit aktivitásnak, mint ahogyan a társadalmi kirekesztődés elleni fellépés fontosságát is mindenütt ki szokás emelni (lásd például az EU vonatkozó állásfoglalásait). Mégis, meglehetősen más képet nyújt az olyan alternatív szektor (a nyugati országok esete), amely felerészt megelőző kondíciójú, mint az a másholi megfelelője, amelyet egészében leköt a mélyről mentés feladata, miközben össztársadalmi közege nem élénken igenlő, jogszabályi otthonossága pedig még csak kezd kialakulni.

A „szociális” jelzőt itthon többnyire úgy értjük, hogy „a szegényekkel kapcsolatos”: a szóról leginkább a rászorultság, az adóbevételekből történő állami gondoskodás, illetve az államfüggetlen karitatív segítség jut eszünkbe. Svájcban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban és az uniós nyugat országaiban némiképp derültebb tartalmat tulajdonítanak ennek a jelzőnek. Evidenciaként beleértik az általános társassági jelentést, az egymás iránti figyelmes jóindulat jegyét. Ebben az értelemben minden olyan nonprofit tevékenység szociális, ami a hely népjóléti rendszerét, kommunális szokásvilágát élteti: egy települési vagy kerületi gyerekrajz-verseny megszervezése is, vagy akár érdekvédelmi csoportoké. Ezért számukra az ilyen és olyan fogyatékkal élők helyzetjavulásának innovatív szorgalmazása fogalmilag sem esik oly távol a szerencsésebbek társaséletének innovatív szorgalmazásától, mint a mi számunkra. A miénknél kibontakozottabb szociális gazdaságoknál a bevonódó megsegítettek jelentős hányada nem olyan személy, akinek az élete már teljes kilátástalanságba süppedt, hanem aki valamiért közvetlenebb veszélyeztetettségbe jutott az átlagnál.  Olyik esetben akár ragyogóan fizető, de kiégető állásból sem hiba kiugrani a nem domináns-piaci üzemű, hanem más módon értékképző élet javára; akadnak rá kontinentális és brit példák is.

Természetesen nagyon más eset, amikor Angliában egyes beroskadt gazdaságú, kókadt települések újraélesztéséről van szó, de éppen a sokféleségből, az országos szociális gazdaság sokrétű elevenségéből adódnak többlet-energiák, kreativitási pluszok a nehezebb feladatok megoldásához is.  Bizonyos fogalmi vita – alárendelt, „juttatásos”-e   vagy inkább kiegészítő, önállóan juttató szerepű-e a köztes szféra –   már lecsillapodott. A kirajzolódó konszenzus ismertetése már a szférát illető e századi főbb nemzetközi tapasztalatok témájához vezet: legközelebbi írásunkban ezeket mutatjuk be.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)

Szechenyi 2020 also infoblokk