InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Categorized: Kultúra


A kisfiú meg az oroszlánok című mesejátéka a nyíregyházi színházban

február 9, 2017
Kultúra No Comments


Lázár Ervin - A kisfiú meg az oroszlánok

A kisfiú meg az oroszlánok

Horváth Sebestyén Sándor (b) Altamero és Nyomtató Enikő (j) Arabella szerepében Lázár Erin A kisfiú meg az oroszlánok című mesejátékának fotóspróbáján a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 2017. február 8-án. A darabot Harsányi Sulyom László rendezésében február 10-én mutatják be. MTI Fotó: Balázs Attila


Bronz Bohóc-díjat nyert Komenda Zsófia

február 6, 2017
Kultúra No Comments


Bronz Bohóc-díjat és három különdíjat nyert a monte-carlói Ifjúsági Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Komenda Zsófia magyar artista.

A Sophia művésznéven fellépő 19 éves artista egyedüli magyarként vett részt a hétvégi seregszemlén – közölte a Fővárosi Nagycirkusz hétfőn az MTI-vel. Komenda Zsófia junior rúdtánc Európa- és világbajnokot egy éve fedezte fel és vette szárnyai alá egy világhírű magyar artistapár, Kristóf Krisztián és Demjén Natália, ők tanították be neki azt a légtornászmutatványt, amelyet egy tíz méter magasban lebegő rúdon mutatott be.

Az artista fellépett már Peruban, ahol egy nemzetközi műsor egyik kiemelt női főszereplőjeként dolgozhatott, illetve Guatemalában, ahol a The Vampire Circus tematikus produkcióban szerepelt. Első magyarországi szereplése decemberben volt a Fővárosi Nagycirkusz téli műsorában. Az artistát már a következő két évre leszerződtették, többek között az Európa Park jégrevüjében fog szerepelni, ezt követően a Párizsi Cirque D’Hiverben lesz látható, majd egyik szereplője lesz a világhírű Bouglione család franciaországi turnéjának is. A monte-carlói díjkiosztó után München, Berlin és Madrid vezető cirkuszai is szerződést kínáltak a fiatal tehetségnek.

A kétnapos Monte-carlói Ifjúsági Cirkuszfesztivált 2012 óta rendezik meg a felnőtteknek szóló nagyverseny mintájára. A megmérettetésen 10 és 20 év közötti fiatalok versengenek az Arany, Ezüst és Bronz Bohóc-díjért.

Forrás: MTI


Pécsi Csokoládé Karnevál

február 4, 2017
Gazdaság, Kultúra No Comments


Tizennyolc kiállítóval és mintegy húsz, a többi között szakmai- és gyermekprogrammal várja látogatóit a hétvégén a Pécsi Csokoládé Karnevál, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg a Zsolnay Kulturális Negyedben. A látogatók az ország minden részéből érkező kézműves manufaktúrák csokoládékészítőivel találkozhatnak. A csokoládévásár mellett ehető látványosságok, csokiszökőkút, szakmai előadások, bonbonkészítő bemutató és sok kóstoló várja látogatókat – közölték a szervezők az MTI-vel. A gyerekek műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt és animációs játékokat is kipróbálhatnak. A mesesarokban L. Molnár Edit pécsi írónő saját meséit olvassa fel.

A karneválon öt szakmai előadást is tartanak, amelyeken megjelennek a legnépszerűbb édesség tudományos vonatkozásai, köztük a fenntartható kakaótermesztés és csokoládékészítés kérdései, valamint a csokoládé helye az egészséges táplálkozásban. A program kapcsolódik az alapításának idén 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi eseményeihez. A karnevál legizgalmasabb látványosságának ígérkezik a 30 kilogramm csokoládéból kifaragott 6-os, 5-ös és 0-ás számjegy, amelyek a helyszínen készülnek el. A rendezvény vendége lesz még az egyetem 3D-projektje, amelynek képviselői kiállítást szerveznek a Kemence Galériában. A helyszínen működő 3D-nyomtatóval csokoládéformaként használható műanyagot fognak nyomtatni.

A karnevál ideje alatt Lokodi Ákos kreatív séf a látogatók előtt készíti el csokoládés ételeit, amelyeket az érdekelődők el is fogyaszthatnak.

Mosonyi Éva csokoládékészítő, a karnevál szervezője korábban jelezte: a rendezvényen mutatják be az új, ízig-vérig pécsi csokoládéjukat, amely kilenc, 70 százalékos étcsokoládéból készült mozaikból áll, csomagolása pedig puzzle-szerűen a Széchenyi teret mintázza. A karnevál ingyenesen látogatható, ugyanakkor a szakmai programok regisztrációhoz kötöttek. Ezekre regisztrálni az esemény Facebook-oldalán található űrlap kitöltésével lehet – hívták fel a figyelmet a szervezők.

Forrás: MTI

i > V. Pécsi Csokoládé Karnevál, Facebook
i > CsokoLáda

 


Páratlan Párlatnap Kőszegen

február 1, 2017
Gazdaság, Kultúra No Comments


Első ízben rendeznek nagyszabású pálinka és párlatversenyt Kőszegen – tájékoztatta az MTI-t szerdán Pócza Zoltán, a rendezvénynek otthont adó Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója. Közlése szerint a csütörtökön megrendezendő versenyre eddig több mint hatvan pálinkát, illetve párlatot neveztek, a szombati I. Páratlan Párlatnapra pedig több száz érdeklődőt várnak a rendezvény szervezői.

Hozzátette, hogy szombaton nemcsak pálinkát lehet majd kóstolni, de a pálinkafőzés történetéről, a különböző párlatok készítéséről is hangzanak el előadások. A rendezvényt zenei program és gasztronómiai kínálat is színesíti.

Pócza Zoltán elmondta azt is: a kőszegi várban 500 évvel ezelőtt az országban elsőként készítettek párlatot, “égetett bort”, az ehhez használt berendezés másolata meg is tekinthető a Jurisics vár állandó kiállításán.

 Forrás: MTI


Oscar-díjra jelölték A vörös teknős című, Kecskeméten rajzolt animációs filmet

január 31, 2017
Kultúra No Comments


Vörös teknős animációs film

A Vörös teknős főszereplője, rajzolás közben

Cseh János számítógépes munkatárs mutatja A vörös teknős című, egész estés animációs film főszereplőjét a Kecskemétfilm Kft. stúdiójában 2017. január 31-én. Az Oscar-díjra jelölt, 80 perceses film francia, japán és belga koprodukcióban készült. Nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták, és a teljes színezése is itt készült. MTI Fotó: Ujvári Sándor


Eszenyi Enikő kapta az idei Páger Antal-színészdíjat

január 29, 2017
Kultúra No Comments


Eszenyi Enikő kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – úgy döntött, hogy idén Eszenyi Enikő veheti át az elismerést, “Téni bácsi” legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását.

Eszenyi Enikő Páger-díjasEszenyi Enikő a színészettel Debrecenben az agrártudományi egyetem irodalmi színpadán ismerkedett meg, a színművészetin Horvai István és Kapás Dezső osztályába került. Már a második év után a Vígszínházban végezte gyakorlatát, ahol együtt játszhatott mások mellett Páger Antallal is. Első nagy feladatát a Sándor Pál által rendezett Ragyogj, ragyogj csillagomban kapta, majd sok nagy klasszikus női szerep várt rá. A társulat gyorsan befogadta, hat év után 1989-ben megkapta a Ruttkai-díjat, amelyről a művészek mindig titkos szavazással döntenek.

Alig múlt harminc, amikor elkezdett rendezni, a Leonce és Lénát állította színpadra a Budapesti Kamaraszínházban, másodikként pedig már a West Side Story következett a Vígszínházban. Pozsonyban és Prágában bemutatott Shakespeare-rendezéseivel is komoly szakmai és közönségsikert aratott, 2009 őszén pedig már igazgatóként Othellót vitte színre a Vígszínházban. Huszonöt nagyjátékfilmben és legalább ennyi tévéfilmben szerepelt. Munkásságát Jászai- ás Kossuth-díjjal ismerték el, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét.

Makó, Páger Antal szülővárosa 1999 óta minden évben ünnepi programokkal tiszteleg az 1986-ban elhunyt mester emléke előtt. A színészdíjat 2002-ben elsőként Halász Judit vehette át, majd Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera, Csákányi Eszter, Kern András, Törőcsik Mari, Kulka János, Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet, Rudolf Péter, Cserhalmi György, Gáspár Sándor és Udvaros Dorottya részesült az elismerésben, tavaly pedig Csuja Imre kapta a díjat.

Forrás: MTI


Elhunyt Zentai Anna színművésznő

január 27, 2017
Kultúra No Comments


Életének 92. évében elhunyt az operettműfaj egyik legendája, Zentai Anna  színművésznő – közölte az Operettszínház pénteken az MTI-vel. A Jászai Mari-díjas művészt, akit kedden ért a halál, a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Zentai Anna 1924-ben született Budapesten, a Színművészeti Akadémián 1942 és 1946 között Makay Margit és Lehotay Árpád tanítványa volt. 1946 és 1950 között a szegedi Nemzeti Színház, 1950-től 1979-ig a Fővárosi Operettszínház tagja, 1979-től az Operaház vendégművésze volt. Mint azt az Operettszínház honlapján írja, Zentai Anna igen sokoldalú előadó volt, a társulat tagjaként számtalan emlékezetes szubrett és naiva-primadonna szerepben bizonyította tehetségét, egyebek mellett A Csárdáskirálynő Stázijaként és Cecíliájaként, de a Csínom Palkó Éduskájaként is felejthetetlen alakítást nyújtott.

Az éneklés szeretetét már kislányként, a szülői házban magába szívta, mindig vidám, derűs személyisége és természetes eleganciája jó példa volt minden kolléga és barát előtt. Bár sokszor hívták és kérték fel szerepekre visszavonulása után is, tartotta magát fogadalmához és nem lépett többé színpadra, mert azt szerette volna, hogy a nézők a legjobb formájában emlékezzenek rá.

Munkásságáért 1957-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1968-ban pedig érdemes művész címet kapott.

Forrás: MTI


Fazil Say, Rost Andrea és Lajkó Félix is fellép a Cziffra Fesztiválon

január 25, 2017
Kultúra No Comments


Fazil Say, Mischa Maisky, Rost Andrea, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Lajkó Félix és Jandó Jenő is fellép az idei Cziffra Fesztiválon, amelynek a MOM Kulturális Központ és a Zeneakadémia ad otthont február 21. és 26. között.

Balázs János Budapest

Balázs János a Cziffra Fesztivál alapítója

A 2017-es fesztivál programjának felépítésekor a legfontosabb vezérelv az volt, hogy mindenfajta zenei szegmenst és műfajt meg tudjanak mutatni a nagyközönségnek – mondta el Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a fesztivál alapítója és művészeti vezetője szerdán az MTI-nek. Hozzátette: ennek fényében alakult ki a fesztivál széles spektruma, amely lefedi a klasszikus zenét, a dzsesszt, a világzenét és az improvizációt is az egyéb különleges színfoltok mellett.

Az egyik legérdekesebb programként Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató kreativitásról szóló előadását emelte ki. A február 22-i előadás után Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész improvizálnak, demonstrálva a professzor által elmondottakat a MOM Kulturális Központban. Február 24-én a Zeneakadémia Nagytermében Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes és Balázs János lép színpadra, az esten Bellini, Donizetti és Verdi művei hangoznak el. A fesztivál vendége lesz Fazil Say török zongoraművész is, aki köztudottan nagy improvizatőr, és saját átiratait is előadja február 23-án, szintén a Zeneakadémián.

A fesztivál kamarazenekara február 21-én Grieg-, Mozart és Liszt-műveket szólaltat meg, Bach c-moll versenyművét két zongorára Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművésszel adják elő. Sárközy Lajos cigányzenekara és a Sárik Péter Trió játszik a MOM Kulturális Központban a február 25-i báresten, amelynek háziasszonya Szulák Andrea lesz. “Az est azt a régi patinás, nívós és értékes szalonhangulatot fogja bemutatni, amelyben régen Cziffra György maga is játszott” – jellemezte a fesztivál alapítója a rendezvényt. A gálakoncerten február 26-án Mischa Maisky csellóművész lép fel a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Balázs János zongoraművésszel. A hangversenyen Csajkovszkij, Bruch és Chopin művei szólalnak meg, előtte pedig átadják a Cziffra György Fesztivál Tehetség-díjat és a Cziffra György Fesztivál Életműdíját.

A jövő generációja címmel rendezik meg február 26-án a Virtuózok, a Cseh Tamás Program és a Junior Prima díjasok matinéját a MOM Kulturális Központban, ahol fellép Boros Misi (zongora), Kökény Tamás (nagybőgő), a Hungarian FolkEmbassy, Kállai Ernő (hegedű) és Devich Gergely (cselló). “Sokszínű a fesztivál, amely jól mutatja és jelképezi Cziffra György művészetét, aki maga is nagyon sokmindent csinált, sok zenei műfajt ölelt át a tudása” – mutatott rá Balázs János, hozzátéve: Cziffra György halk szavú, csendes, ugyanakkor nagyon szenvedélyes ember volt. Ha zenéről vagy művészetről volt szó, nagyon lelkes tudott lenni, egyébként talpig úriember volt, ami a tetteiben is megmutatkozott és a zenéjében is hallatszott. Élete utolsó éveiben csak az alapítványának élt, a senlisi kápolna restaurálását és a fiatalok segítését részesítette előnyben – idézte fel Balázs János. “Küldetésünk az általa elkezdett modellt továbbvinni, valamint Magyarországon is méltón ápolni emlékét, mert külföldön még mindig jobban ismerik a nevét” – hangsúlyozta a művészeti vezető, kiemelve: Cziffra György olyat tett másokért, a zenekultúráért és a nemesebb eszmékért, amire nem mindenki hivatott, és amire büszkén kell felnézni. Kitért arra is, hogy külföldre is el akarják vinni a fesztivált. Ennek érdekében Kanadában és Ausztráliában előadást tart és koncertet ad, továbbá 2021-re, Cziffra György születésének 100. évfordulójára nemzetközi turnét szervez.

A Balázs János zongoraművész által tavaly alapított fesztivál Cziffra György világhírű magyar zongoraművész emlékét ápolja, valamint folytatja azt a fiatal művészeket felkaroló és segítő munkát, amely a zongoraművész életében nagy hangsúlyt kapott.  A fesztivált a Nemzeti Kulturális Alap és a Szerencsejáték Zrt. támogatja.

Forrás: MTI


Matektehetségeket keres az MTA

január 25, 2017
Kultúra No Comments


Rejtőzködő matektehetségeket keres gimnazisták – konkrétan a kilencedik osztályába járó diákok – között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja.

Az MTA Tantárgy-pedagógiai Programjának támogatott csoportja kilencedikeseknek tart rendhagyó matekórákat, hogy megismertesse a diákokkal a matematikai gondolkodás örömét, és rábukkanjon azokra a kiemelkedő képességű tanulókra, akik a hivatalos oktatás rendszerében eddig nem igazán tudtak érvényesülni. A tehetségek felkutatása érdekében a kutatók a tavaszi félévében megpróbálnak minél több iskolát felkeresni, és ott a szokásostól eltérő megközelítésű matematikai foglalkozásokat tartani. A foglalkozások egy-egy hétköznap 3 óráját veszik igénybe.

Az érdeklődő és tehetséges diákok számára a szervezők egy kétéves, az ősszel induló képzési programot ajánlanak, mely az iskolai matematikaoktatás mellett segíthet tehetségük kibontakoztatásában. A tavaszi foglalkozásokra a szervezők első körben február 20-ig várják az iskolák jelentkezését, viszont a matematikaoktatást eleve kiemelten támogató iskolák nem vehetnek részt a programban.

A program részletes leírása és a kapcsolatfelvételi információk megtalálhatók A Gondolkodás Öröme Alapítvány oldalán (www.agondolkodasorome.hu).

Forrás: MTI


A Legbátrabb város ünnepe Balassagyarmaton

január 24, 2017
Kultúra No Comments


A megszálló cseh katonaság 98 évvel ezelőtti kiűzésére emlékeznek vasárnap Balassagyarmaton. Az 1919. január 29-ei helytállás miatt az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei városnak.

A megemlékezés részeként délelőtt koszorúznak a városi temetőben az 1919-es hősök sírjánál, majd a MÁV-emléktáblánál a vasútállomáson. A rendezvényeken a Balassi Bálint Gimnázium és a Dózsa György Általános Iskola diákjai működnek közre. A központi ünnepségen, a Civitas Fortissima téren Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester mond beszédet, majd ünnepi képviselő-testületi ülésen adják át az önkormányzat elismeréseit a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A város díszpolgára címet idén Oravecz Tibor, a Delta-Tech Mérnöki Iroda Kft. vezérigazgatója kapja. Pro Urbe-díjat adnak át Nagy Márta festőművésznek, Szép József nőgyógyász főorvosnak, Csegezi Tamásnénak, a Magyar Posta filatéliai osztálya nyugalmazott vezetőjének és Tóth Andrásnak, a Xénia Aluradiátor és Szerkezetgyártó Kft. ügyvezető igazgatójának.

Az első világháború után a balassagyarmati polgárok Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozva 1919. január 29-én fegyvert fogtak, és kiverték a megszálló cseh csapatokat. Ezzel megakadályozták, hogy az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege még délebbre tolja az ország határait, és elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradjon. Január 29. Balassagyarmat hivatalos ünnepe 1998 óta.

Forrás: MTI