Kategória: Kultúra

Beküldve:

Már lehet nevezni a 2017-es gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra

Már lehet nevezni a 2017-es gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyen ezúttal is két filmszemlét hirdetnek meg: a nemzetközit és a Kárpát-medenceit – közölte a fesztivál kommunikációs felelőse.

A megmérettetésen 9 témában lehet indulni, így például klasszikus természetfilm, tudomány és természet vagy vidéki élet, hagyományok témában. A nevezés február végén zárul. Ersók Nóra kiemelte, hogy a jövő évi, harmadik gödöllői természetfilm-fesztivál újdonsága, hogy nemcsak Gödöllőn, hanem a tervek szerint 12 vidéki nagyvárosban, többek közt Hatvanban, Debrecenben, Miskolcon, Kaposváron is várják az érdeklődőket három napon keresztül ingyenes vetítésekkel, valamint sokszínű környezet- és természetvédelmi programokkal, kiállításokkal. A fesztivál szervezőinek célja, hogy a filmszemlék által minél több, a természet, természetvédelem, környezetvédelem és tudomány területén tevékenykedő tehetséges alkotót bemutassanak és inspiráljanak, valamint bekapcsolják őket a nemzetközi filmes világba – fejtette ki Ersók Nóra. Hozzátette: ezért tekinthető jelentős eredménynek, hogy 2016-ban a világ kiemelkedő nemzetközi természet- és környezetvédelmi filmfesztiváljait koordináló Green Film Network a tagjai közé választotta a gödöllői filmfesztivált, megnyitva ezzel a lehetőséget a magyar ajkú, a gödöllői fesztiválra nevezett, kiemelkedő alkotások és alkotók számára a nemzetközi fesztiválokon való évenkénti megmérettetésre, kapcsolatépítésre. „De ugyanilyen fontos célunk, hogy felhívjuk a diákok, a fiatalok figyelmét a környezet- és a természetvédelem fontosságára, éppen ezért nemcsak különleges programokkal várjuk őket, hanem alkotóként is számítunk rájuk” – tette hozzá a fesztivál munkatársa.

Ersók Nóra felidézte, hogy 2016-ban több mint 300 nevezés érkezett a világ 34 országából, és 10 és fél ezer volt a regisztrált fesztiválozók száma. A rendezvény már a második évében Magyarország egyik legnagyobb környezet- és természetvédelmi tematikájú fesztiválja lett. A gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fővédnöke a kezdetektől Áder János köztársasági elnök volt, aki több programot is meglátogatott. A fesztivált 2017. május 26. és 28. között rendezik meg.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Átadták az idei Magyar nyelvőr Díjakat

Átadták a magyar nyelv ápolásáért járó idei Magyar Nyelvőr Díjakat csütörtökön az Országházban.

Hőgyi Endre Magyar Nyelvőr Díj
A Magyar Nyelvőr Díjjal kitüntetett Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós beszél az átadási ünnepségen az Országházban 2016. december 22-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Idén Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a stilisztika iskolateremtő oktatója; Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós és Vanconé Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense vehette át az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat és a vele járó pénzjutalmat. Gál Emese határon túli pedagógus az erdélyi magyarság fennmaradása érdekében végzett oktatói, közösségszervezői munkájának elismeréseképpen a kuratórium döntése nyomán Magyar Nyelvőr elismerő oklevélben részesült.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az átadó ünnepség védnöke elmondta: a magyar nyelvet különleges kincsnek tekintjük, hiszen a magyar nyelv az, amely képes kultúránkat megőrizni. Kiemelte: a kormány feladata, hogy nyelvünk ápolásán és a magyarság megőrzésén munkálkodjunk határon innen és túl. Hozzátette: a kormány ezért gazdasági programokat is indít a határon túl, mert az ottani magyar közösség gazdasági ereje képes megtartani a kultúrát és a nyelvet, másrészt óvodákat és iskolákat, templomokat is támogatnak a magyarság megmaradása érdekében. Hozzátette: a Magyar Nyelvőr Alapítvány önkéntes erővel foglalkozik nyelvünk ügyével, felkarolva és jutalmazva mindazokat, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl.

A Magyar Nyelvőr Díjjal kitüntetetteket idén is három terület képviselői közül választotta ki a kuratórium: a határon túliak és a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért – emlékeztetett Keszi István alapítói képviselő. A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, valamint erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A díjakat harmadik alkalommal adták át.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Különleges műtárggyal gazdagodott a Gödöllői Királyi Kastély

Újabb különleges, az élő történelemről tanúskodó műtárggyal gazdagodott a Gödöllői Királyi Kastély (GKK): gróf Teleki Ádámné IV. Károly magyar királlyá koronázásán viselt díszruháját már láthatja a nagyközönség – mondta el az MTI-nek a GKK kommunikációs vezetője.

Tüske Boglárka elmondta, hogy a díszöltözet a kastély 20. századi történetét bemutató állandó kiállításában, a IV. Károly koronázását és gödöllői napjait bemutató teremben kapott helyet. Felidézte, hogy IV. Károlyt (1887-1922) 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá, ez a fontos történelmi esemény volt a magyar arisztokrácia utolsó nagyszabású „felvonulása”. Az ott viselt díszöltözetek közül kevés maradt meg, ezért rendkívül jelentős, hogy a gödöllői kastély múzeumi gyűjteményébe került ez a ruha.

Gróf Teleki Ádámné az egyik legelőkelőbb budapesti divatszalonban, Girardi Józsefnél rendelte meg a ruhát, ott készítették Zita királyné koronázási ruháját is és még mintegy 200 női és férfi díszöltözetet. A különleges ruhadarabról elmondta, hogy az uszályos női díszruha aranyfonallal átszőtt, lazac színű selyemszövetből készült, a ruhaderék aranylamellával hímzett arany színű tüllel és vert csipkével díszített, eleje fehér csipkebetéttel és aranyszínű kapcsokba vezetett gyönggyel fűzhető össze. A díszruhát magánszemélytől vásárolták meg, majd restauráltatták, mert az öltözék darabjai erősen károsodott állapotban kerültek a kastélyhoz. A restaurálás Kralovánszky Mária textilrestaurátor munkája, a ruhához tartozó selyemcipő megmaradt, a kötény, a fátyol és a mente holléte azonban ismeretlen. Gróf Teleki Ádámné magas kort ért meg, a gödöllői kastélyban 1958-tól 1988-ig működött Fővárosi Szociális Otthonban hunyt el, sírhelye a gödöllői városi temetőben van.

Forrás: MTI

Beküldve:

Kortárs költők írtak verset az Örkény Színház társulatának

A színház az évad elején kért fel huszonnégy költőt a feladatra, a műveket a színészek előadásában december 29-től teszik közzé az interneten.

Hogy mely költő melyik színésznek ír verset, azt az évadnyitó társulati ülésen sorsolták ki. A verseket december 29-től a január 22-i magyar kultúra napjáig naponta osztják meg az interneten. Az Örkény Színház a magyar irodalom kötelező verseiből válogató Anyám tyúkja (2) című előadásra készülve kért fel 24 kortárs költőt, írjanak egy-egy verset a társulat tagjainak. „Nemcsak a +kötelező+ versekre vagyunk kíváncsiak, hanem a kortárs költészetre is” – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. Nem kötötték meg, hogy ki miről írjon vagy hogy a színész és a szöveg között miféle kapcsolat legyen. „Csak azt kértük, hogy a szöveg számoljon azzal, hogy ki mondja majd és hogy még meg nem jelent szöveget kapjunk, mi legyünk az első közlők, továbbá hogy a terjedelem lehetőleg ne haladja meg a húsz sort” – írják.  „Reméljük, hogy az élő költők társaságának és az Örkény társulatának találkozásából emlékezetes versek és versmondások születnek” – fogalmaznak a közleményben.

A költő-színész párok között van például Balla Zsófia és Bíró Kriszta, Csukás István és Máthé Zsolt, Rakovszky Zsuzsa és Kerekes Éva, Ferencz Győző és Szandtner Anna, Kukorelly Endre és Gálffi László, Varró Dániel és Epres Attila, Térey János és Tenki Réka, Tóth Krisztina és Pogány Judit, Aczél Géza és Mácsai Pál. A kezdeményezés részeként Znamenák István színművész a 2017-es Arany János-emlékév alkalmából a költő versét mondja el.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Kötet Baranya megye tájházairól, emlékházairól, népi épületeiről

Kötet készült Baranya megye tájházairól, emlékházairól és népi épületeiről a Romanika Kiadó gondozásában.

„A magyarországi tájházakról, erről a sajátos hazai épületállományról eddig még igen kevés magyar nyelvű kiadvány készült. Tekintettel az ország tájházainak nagy számára, azok ismertetését egy kötetbe aligha lehetne beszorítani. Célszerűnek látszott tájegységekre, megyékre bontva közkinccsé tenni ezt az ismeretanyagot” – szerepel Simányi Frigyes könyvének ajánlójában.

A 168 oldalas, magyar, angol és német nyelvű kiadványt mintegy 250 fotó és Baranya megye térképe tarkítja, a könyv mintegy negyven tájházat mutat be. A kötet fotóinak nagy részét a szerző készítette – mondta Horváth Zoltán György, a kiadó tulajdonosa a könyv szerdai budapesti bemutatója előtt az MTI-nek.

Az első magyarországi tájházak már az 1960-as években létrejöttek. A Szent Korona öröksége sorozatban megjelent Baranya megye tájházai, emlékházai, népi épületei című kötet a déli megye tájházainak ismertetésére szorítkozik. A kiadó azonban szeretné a népi építészet szempontjából sorra bemutatni a megyéket. Horváth Zoltán György hozzátette: Népi műemlékek a Balaton körül címmel korábban már megjelent egy kötetük tájházakról, de az más szempontok alapján készült, több megyét is átfog. Terveik szerint a következő kötetek Békés, majd Bács-Kiskun megye népi építészetét dolgoznák fel. Kiemelte: a tájház, a helyszínen a műemlék megmentése és korhű berendezése magyar különlegességnek számít.

Mint az új kötet bevezetőjében olvasható, Magyarország még megmaradt népi építészeti emlékei között kiemelkedő jelentőségük van a tájházaknak. Ezek ugyanis általában műemlékileg is védett épületek, néhány kivételtől eltekintve állami, önkormányzati tulajdonban vannak és múzeumi jelleggel látogathatók. Az, hogy a 21. században egy ország közel 400 népi épületet vagy épületegyüttest, berendezve, tájház formájában, az eredeti helyén megőrizzen, a történelmileg már letűntnek tekintett korszakokból, világviszonylatban is egyedülálló teljesítmény.

Berendezésükön, a bútorokon, a textíliákon, a különböző anyagú edényeken, a használati tárgyakon keresztül megismerhető a magyar népművészet, a népi iparművészet, a falusi kézművesség és kismesterségek magas színvonala. Vagyis a tájházak a magyar nép történetének, kultúrájának, alkotókészségének, tehetségének értékes dokumentumai. A tájházak létesítésekor fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint a településre, tájra legjellemzőbb, legszebb, néprajzi szempontból legértékesebb épület váljék tájházzá. Nem véletlen hát, hogy a bemutatott anyag részletesen foglakozik a népi építészeti kérdésekkel, alaprajzi rendszerrel, szerkezeti, formai megoldásokkal, anyaghasználattal.

A tájházak ismertetése után mindenütt felsorolták a településen található egyéb érdekes látnivalókat, műemléket, magán jellegű gyűjteményeket.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Goya-díjra jelölte a Saul fia filmet

Goya-díjra jelölte a Saul fia című magyar filmet a spanyol filmakadémia. A legfontosabb spanyol filmes elismerés 29 kategóriájának jelöltjeit szerdán hirdették ki Madridban.

Nemes-Jeles László Oscar-díjas alkotása a brit Michael Grandage: Genius, a holland Paul Verhoeven: Elle és a brit Ken Loach: Én, Daniel Blake című filmjével van versenyben a legjobb európai filmnek járó kitüntetésért.

A spanyol filmakadémia 31. díjátadó gáláját 2017. február 4-én tartják Madridban, látványos külsőségek között. Ebben az évben a Goya-díj abszolút favoritja Szólít a szörny című film, Juan Antonio Bayona alkotása, amelyet 12 kategóriában jelöltek. A film főbb szerepeiben olyan hírességek láthatók mint Felicity Jones, Sigourney Weaver vagy Liam Neeson.

Beküldve:

Majsai Gábor új lemeze: Hangulatok

A sokak által a magyar Tom Jonesként ismert Majsai Gábor hat év szünet után új stúdiólemezt készített. A Hangulatok című anyagon az énekesre jellemző szvinges dalok mellett a bossanova, az electro swing, a latin ritmusok és a ballada is jelen van.

Majsai Gábor a nyolcvanas években előbb a Wastapsban zenélt, majd Cserháti Zsuzsával és az Europa Grouppal külföldön dolgozott énekesként és trombitásként. 1993-ban a Besenyő Blues Band tagjaként megnyert egy poprock fesztivált Öreg járgány szívatóval indul című dalával. 1994-ben jelentette meg első szólóalbumát BaráTom Jones címmel, ezen a walesi énekes dalainak magyar változata szerepelt. A 2000-es években játszott a Favágók zenekarban, énekelt filmben (Üvegtigris) és további három szólóanyagot (Póker – 2006; Swing, swing, swing – 2007; Swing és a Boogie – 2010) készített.

Majsai Gábor Hangulatok CD„Sokakhoz hasonlóan én is úgy gondoltam, hogy a lemezkészítésnek végleg leáldozott. Persze továbbra is írtam dalokat, és egy idő után, többek között az ismerőseim unszolására úgy éreztem, mégis valahogy meg kell örökíteni ezeket. A mostani anyag az elmúlt egy év kreatív szerzői időszakának eredménye, a számok kilencven százalékát magam írtam” – idézte fel az énekes az MTI-nek. Mint mondta, szeret újítani, ezért több olyan stílusú dalt is rátett az új CD-re, ami a korábbi tíz évben nem volt jellemző rá. Hozzátette: a Hangulatok címmel éppen a sokszínűséget akarta érzékeltetni, meg kívánta mutatni, hogy nem csak szvinget tud énekelni. Az új anyag számos darabja potenciális sláger, az Angyal című dal lehetne James Bond-film betétdala, az Éjszaka hazafelét Chris Rea is bevállalná. „Utóbbi az egyetlen szám a CD-n, amelynek társszerzője sem vagyok, Keres Tibor gitáros barátom írta, és nagyszerű dal. Már annyi szám született a könnyűzene történetében, hogy azt hiszem, nehéz olyat írni, amely valamely részletében esetleg ne hozna elő a hallgató tudatában egy korábbit”.

A Hangulatokon Majsai Gábor nemcsak énekelt, hanem szájharmonikázott és trombitált is. A közreműködött zenészek nagy része a kísérőzenekarában játszik, köztük van a hangszerelésért is felelő Ember Péter (fúvós és billentyűs hangszerek), Szili Róbert és Esze Tamás (gitár), Molnár Péter (nagybőgő) vagy Dorogi Ákos (zongora), az egyik legsikerültebb dalban, a Ne engedj még el-ben az ismert dzsesszénekesnő, Sapszon Orsi vokálozott. A szövegek többségét Majsai Gábor felesége, M. Hefelle Krisztina szerezte. „Nagyon fontos számomra, hogy ismeri a gondolataimat, a szövegei pontosan mutatják a habitusomat”.

Az MTI-nek elmondta, hogy idén tizenöt alkalommal big banddel lépett fel, saját együttesével is gyakran játszik, emellett koncertezik a Fourtissimo fúvós formációval. „Karácsony előtt 18-án vasárnap fellépek az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben, ahol négy dalt előadok a Hangulatokról. A következő két estén a Budapest Kongresszusi Központban leszek látható és hallható, a második alkalommal filmslágereket adok elő. Lemezbemutatót január végére tervezek.”

i > Majsai Gábor
Forrás: MTI

 

Beküldve:

Karácsonyi vásár és adománygyűjtés a József Attila Színházban

Ebben az évben is megrendezi hagyományos karácsonyi vásárát és adománygyűjtését a Katona József Színház. A hétvégén a januári és februári előadásokra kedvezménnyel lehet jegyet vásárolni.

A Katona József Színház tavaly karácsony előtt is szervezett jótékonysági gyűjtést. Ebben az évben saját, Eltáv nevű programjuk résztvevői a Szúcs-bányatelepen élők számára gyűjtenek adományokat, hogy szebbé tegyék számukra az ünnepeket – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A tavasszal indított, hároméves felzárkóztatási program során számos olyan foglalkozást tartottak – tartanak, amelytől hosszú távon a szegregáció megszűnését remélik. „Az ott élő családok számára minden apróság komoly segítséget és örömöt jelenthet” – hívták fel a figyelmet.

December 18-ig tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket, játékokat és ruhákat várnak a színház előcsarnokában elhelyezett ajándékdobozba. Az összegyűlt adományokat a színház karácsonyi vásárát követően eljuttatják Szúcsra, ahol átadják a családoknak és a helyi óvodának.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Kenyérlángos-rekord kísérlet

Kenyárlángos-rekord
Kenyérlángos-rekord kísérlet

A világ legnagyobb kenyérlángosát kísérlik meg elkészíteni a Gyermekétkeztetési Alapítvány rekordkísérletének résztvevői a fővárosi Vajdahunyad váránál 2016. december 10-én. MTI Fotó: Mohai Baláz