Ünnep címmel karácsonyi lemezt készített a Budapest Bár

Ünnep címmel megjelent a Budapest Bár új albuma. A karácsonyi hangulathoz illő lemezen kilenc – részben magyar, részben angol nyelvű – feldolgozást és négy új, a produkció tagjai által írt szám szerepel.

Az album dalait élőben december 12-én a MOM Kulturális Központban (MOMkult) hallhatja először a közönség. Ezen a koncerten a Budapest Bár valamennyi énekese és zenésze fellép – tájékoztatták a szervezők az MTI-vel.

Ünnepi album, Budapest Bár„Olyan anyagot szerettem volna készíteni, ami ünnepi hangulatú, de bármikor szívesen hallgatja az ember, nem csak karácsonykor” – idézte a közlemény Farkas Róbertet, a csapat vezetőjét.

A lemezen a Budapest Bár zenekar (Farkas Róbert – hegedű, brácsa, gitár, ukulele; Farkas Mihály – cimbalom; Farkas Richárd – nagybőgő; Ökrös Károly – harmonika, zongora; és Kisvári Ferenc – dob, ütőhangszerek), valamint a produkció énekesei (Behumi Dóri, Ferenczi György, Frenk, Keleti András, Kiss Tibor, Kollár-Klemencz László, Mező Misi, Lovasi András, Németh Juci, Rutkai Bori és Szűcs Krisztián) mellett egy szám erejéig Szalóki Ági is szerepel, utóbbi a Budapest Bár indulásakor, az első lemezen énekelt a produkcióban.

Az új számok szerzői között volt Ferenczi György, Kiss Tibor, Rutkai Bori és Farkas Mihály. A lemezre felkerült John Lennon és Yoko Ono emblematikus száma, a Happy Xmas (War is Over) Keleti András fordításában, Eljött az ünnep címmel, a zenekar valamennyi zenészének és énekesének közös előadásában.

A december 12-i karácsonyi koncertre megvásárolt minden jegyek nettó árából ezer forintot a csepeli Majd megnövök óvodának adományoznak. A Budapest Bár decemberben még három koncertet ad a MOMkultban, teljesen más programmal: december 5-én Klezmer és pesti dalok című műsorukat mutatják be, december 31-én pedig két szilveszteri koncertre invitálják a közönséget.

Az elmúlt tíz évben a hazai zenei élet egyik legsikeresebb és legnépszerűbb formációjává vált Budapest Bár 2007 nyarán egy VIII. kerületi bérház 3. emeleti lakásában alakult, a korábban a Kistehén Tánczenekarból és a Romano Dromból ismert Farkas Róbert hegedűs kezdeményezésére. A zenész magyar alternatív zenekarok énekeseit hívta el, akiket arra kért, hogy a század első évtizedeiben kávéházakban, bárokban, elegáns mulatókban és régi filmekben elhangzott slágereket énekeljék el cigányzenészekből álló zenekara kíséretével.

A produkció több tízezer eladott lemezen, mintegy száz színházi előadáson, országos és külföldi koncertturnékon van túl.

Forrás: MTI

 

Zsigmond Vilmos Filmfesztivál lesz Szegeden

Már várják a nevezéseket az év elején elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztiválra, melyet első alkalommal 2017 tavaszán rendeznek meg Szegeden – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A fesztivál rendezői a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkájuk jelentőségére kívánják irányítani a figyelmet, lehetőséget teremtve a fiatal művészek bemutatkozására. A magyar operatőriskola jó fél évszázada – Illés György óta – világhírű, tanítványai nagy érdemet szereztek a világ különböző országaiban. Az újabb és újabb nemzedékek – követve és megújítva a hagyományokat -, szintén egyre több elismerés birtokosai.

A fesztivál másik kiemelt célja, hogy Zsigmond Vilmos emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek is átadja.
A fesztiválra filmművészetet tanuló, rendező és operatőr szakos, közép-európai egyetemi hallgatók, illetve a közelmúltban végzett, pályájukat kezdő alkotók nevezhetnek 2017. március 1-jéig. A szervezők tematikai, technikai, műfaji megkötés és időtartam korlátozás nélkül várják a 2014. január 1. után készült alkotásokat. A kiírás egyik fő szempontja, hogy a beérkező pályamunkák olyan eredeti és kreatív operatőri megoldásokat tartalmazzanak, amelyek Zsigmond Vilmos filmjeit, munkáit is jellemezték.

A május 10-én kezdődő fesztivált számos kísérő program színesíti: a Magyar Operatőrök Társasága és az ASC (American Society Cinematographers) operatőreinek vezetésével a szakmabelieknek műhelyfoglalkozásokat, a laikusoknak szabadegyetemet rendeznek, a filmek alkotóival közönségtalálkozót szerveznek, kerekasztal-beszélgetést tartanak az az egyes országokban folyó filmes képzésekről. Kísérő rendezvényként retrospektív sorozatot mutatnak be Zsigmond Vilmos alkotásaiból, valamely alkotói korszakának egy-egy kiemelt filmjére koncentrálva, illetve kiállítást rendeznek a művész fotóiból.

 Forrás: MTI

Három dzsesszkönyvet adott ki a Gramofon

Három dzsessz témájú könyv jelent meg a Gramofon Könyvek-sorozatban. A szerzők, Matisz László, Márton Attila és Simon Géza Gábor egyaránt hosszú ideje a Gramofon klasszikus zenei és dzsesszmagazin szerzői, és a műfaj hazai szakértői.

Matisz László A hangok vonzása és taszítása című kötetében az első magyar nyelvű dzsesszesztétikát írta meg, így a maga nemében különleges, hiánypótló munka. A szerző maga is zenész, szaxofonosként és fuvolistaként elsősorban az etnodzsessz világában vált ismertté – szerepel az MTI-hez eljuttatott ajánlóban.

Könyvében Matisz László esszékben ír az improvizatív zenéről. A mű első fejezetében olyan fogalmakat jár körül, mint a zenei identitás, a műfaji intimitás, a zenei evolúció vagy a sztereotípiák. A második rész az improvizatív zene legkülönbözőbb esztétikai közelítési modelljeit mutatja be. Matisz elsősorban a dzsessz-szel és a kortárs komolyzenével foglalkozik, de önálló esszékben szentel figyelmet a nép- és világzenének és a rock and rollnak is. A harmadik fejezetben harminckét interjúrészlet kapott helyet a hazai dzsessz színtér számos kiválóságával, köztük Binder Károllyal, Borbély Mihállyal, Gadó Gáborral, Grencsó Istvánnal, Lantos Zoltánnal, Szakcsi Lakatos Bélával, Szalai Péterrel, Szelevényi Ákossal, Szemző Tiborral és Szőke Szabolccsal.

Márton Attila Hivatásos jazzrajongó című kötete fél évszázad rövidebb-hosszabb írásaiból válogat: az egyik legszorgalmasabb dzsesszkritikusnak számító szerző 1964 óta publikál különböző lapokban. A könyv írásai között szerepnek beszámolók, recenziók dzsesszlemezekről, könyvekről és magyarországi koncertektől, Az első két fejezet a Hegyvidék, a XII. kerület dzsesszélményeiről szól, a második a három éve elhunyt zongorista-zeneszerzőnek, Vukán Györgynek állít emléket. A kötet végén a szerzővel készített interjú olvasható.

Simon Géza Gábor Szösszenetek a jazz- és a hanglemeztörténetből című munkájával a szerző közelgő 70. születésnapját is köszönti a Gramofon. A nemzetközileg ismert zene- és hanglemeztörténész sok ezernyi cikkéből, tanulmányából és a vele készült interjúkból készült válogatás, amelyet több mint félszáz magyar és német nyelvű sajtótermékből válogatott ki a szerző. Szerepel továbbá a könyvben számos konferencián elhangzott, CD-füzetkékhez (ezekből több mint kétszáz volt) készült szöveg, valamint eddig csak az interneten megjelentetett írás.

A szerző elmondta: csak idén hat könyvet írt, a hatodik decemberben jelenik meg a magyar dzsessz történetéről.

Forrás: MTI

Fődíjat nyert Hajdu Szabolcs filmje Isztambulban

Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című alkotása nyerte a legjobb filmnek, Papp Szilvia pedig a legjobb vágónak járó díjat a IV. Boszporusz Nemzetközi Filmfesztiválon Isztambulban.

Az isztambuli fesztiválon sikerrel szerepelt Bucsi Réka Love című rövidfilmje is, amely a legjobb kisjátékfilm díját hozta el – közölte a produkció ügynöksége az MTI-vel.
Az Ernelláék Farkasáknál Karlovy Varyban elnyerte a legjobb filmnek járó Kristály Glóbuszt és a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat, illetve pár napja elhozta a Cottbus-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőjének elismerését is. A családi és baráti összefogásból készült alkotás a világpremier óta indiai, mexikói, dél-koreai és amerikai meghívásokkal is büszkélkedhet, sőt Csehországban, Szlovákiában és Litvániában már a mozikban is látható.

A rendező hetedik nagyjátékfilmje a közönség körében is népszerű: a miskolci Cinefesten tartott magyar premieren közönségdíjat nyert és már szeptemberben élénk érdeklődés követte a rendhagyó filmklub- és lakásvetítéseken, majd a mozikban is, ahol eddig több mint húszezer néző látta.
A film ismét látható nyilvános filmklubokban, november végétől december közepéig pedig azokban a lakásmozikban is, amelyek szeptemberben jelentkeztek, de a nagy érdeklődés miatt a vetítéssorozatból kimaradtak. Karácsony és újév között öt erdélyi nagyvárosban is sor kerül lakásvetítés-sorozatra, amelyen a film alkotói is részt vesznek – olvasható a közleményben.

A történet alapjául szolgáló színdarab iránt szintén nagy az érdeklődés. Az azonos című előadás Budapest mellett Debrecenbe, Szegedre és Miskolcra is meghívást kapott, de Kolozsvár és Szabadka rangos színházi fesztiváljain is látható lesz.

Forrás: MTI