A bolhapiac tündérei 2. Képeslapok címmel harmadik szólólemezét jelentette meg Tóth Zoltán András, a Republic együttes egykori alapító tagja. A gitáros, billentyűs, dalszerző instrumentális anyagot készített.
Az anyagon szerepelnek a Republicra korábban jellemző zenék, de egy hangszeres album alapvetően más, mint a vokális műfaj. Az instrumentális zene már a zenekar 1990-es megalakulása előtt foglalkoztatott és a csapatban eltöltött évek során is jelen volt – mondta Tóth Zoltán András az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti adásában. A zenész kiemelte, hogy A bolhapiac tündérei 2. Képeslapok egy albumsorozat második darabja, az első rész tavaly jelent meg A mosolygó idő szimfóniája alcímmel. Tóth Zoltán András 1990-től 23 éven át, a frontember Cipő (Bódi László) haláláig volt a pop és a rock határán működő, rendkívül népszerű Republic tagja. A zenekarban ötven számot írt, húsz dalt társszerzőként jegyez. Első szólóanyaga, a Húsvéti hó 2013-ban jelent meg, azon még énekes dalok szerepeltek Tóth Zoltán András előadásában.
A bolhapiac tündérei-széria második CD-jét Tarkó Nagymengyi Dóra (hegedű), Szűcs Dóra (népi hegedű) és Gulyás Ferenc (népi hangszerek) társaságában rögzítette. Mint elmondta, a lemezanyag élő bemutatóját jövőre elektronikus és népzenei hangszerekkel, szimfonikus zenekarral tervezi.
Csütörtökön az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be A szeretet mint tőke című, Szepsy István tokaji borászról készült dokumentumfilmet.
„Szepsy Istvánnak nemcsak szakmai tudása, hanem lelki nagysága is annyira különleges, hogy az kamera után kiáltott, és tudtuk, őt a kép erejével is meg kell örökítenünk az utókor számára” – mondta el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorán Tallián Hedvig, a film forgatókönyvírója.
Kiemelte: Szepsy István nemcsak Magyarországon és Tokaj-Hegyalján számít az első számú borásznak, de 2013-ban, a Comói-tó partján rendezett World Wine Symposiumon, a világ legrangosabb borászai neki ítélték oda a borvilág Oscar-díjának számító Bor Urai díjat (Les Seigneurs du Vin). Ezzel nem csak maguk közé emelték a magyar borászt, de elismerték a magyar borvidéket és azt az emberi és szakmai teljesítményt, amelyet Szepsy István több évtizede végez – fűzte hozzá.
Tóth Gábor, a film rendezője elmondta, hogy a film készítésébe 2011-ben kezdtek bele és egy négy évszakot átfogó forgatással számoltak. „Én kívülállóként csöppentem ebbe a munkába, Hedvig volt az, aki már ismerte Istvánt és korábban sok anyagot, cikket, blogot írt róla. Én szakmai kihívásként tekintettem arra, hogy portréfilmet forgassak egy ismert személyiségről” – fűzte hozzá. Az alkotók a filmben kísérletet tesznek arra, hogy megmutassák az életében már legendává vált világklasszis tokaji borász portréját, aki nem csupán szakmai teljesítményével, de spirituális útkeresésével is példaként szolgálhat sokaknak. A film a főszereplőn kívül megszólít számos elismert kortársat, köztük barátokat és családtagokat is.
A december 8-i vetítést beszélgetés követi Szepsy Istvánnal és az alkotókkal, illetve borkóstolóra is sor kerül a mozi kávézójában. A Magyar Média Mecenatúra 3,4 millió forintos gyártási támogatásával forgatott dokumentumfilm operatőre Tóth Gábor volt, producere Novák Lajos, társproducere pedig Novák Dániel.
A Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.
A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.
Tizenkét plusz egy számos válogatás CD-t jelentetett meg a Rapülők, a kilencvenes évek egyik legsikeresebb magyar popformációja. A Geszti Péter által vezetett, negyedszázada alakult együttes 2017. február 25-én nagyszabású koncertet ad a Sportarénában.
A Beszt of című lemezen a Rapülők legnagyobb slágerei szerepelnek remaszterizált változatban. Olyan dalok kerültek a válogatásanyagra, mint a Nem adom fel!, a Lesz még rosszabb, az Áj láv jú, a Ringasd el magad!, a Helyi terminátor, a Zúg a Volga, a Piti vumen vagy a Némber one. A zárószám egy megamix, amely az együttes legismertebb felvételeiből lett összegyúrva – tájékoztatta a Magneoton kiadó az MTI-t.
A Rapülőkben a rapper-énekes Geszti Péter (MC Gesztenye) mellett Berkes Gábor (Berkes T Boy) billentyűs hangszereken játszott, Szentmihályi Gábor (Michel) pedig dobolt. Geszti az Első Emelet 1992-es búcsúja után még abban az évben a zenekar két másik korábbi tagjával alakította meg a Rapülőket. A csapat két stúdiólemezt – Rapülők (1992), Rapeta (1993) – készített, mindkét album átlépte a 200 ezres eladott példányszámot, és összesen több mint félmillió darabot adtak el belőlük.
A zenekar számaiban közreműködött mások mellett Somló Tamás, Szolnoki Péter, Auth Csilla, Czerovszki Henriett és Hrutka Róbert. A trió 1994-es búcsúkoncertjén négyszer töltötte meg a Budapest Sportcsarnokot. A Rapülők 2006-ban újra összeállt a Riszájkling című koncert erejéig, majd 2011-ben a Sziget fesztivál mínusz egyedik napján játszott, a Gesztivál című műsor keretében.
A Rapülők 2017. február 25-én látványos showműsorral, a 300 szereplős Áj láv jú című koncerttel ünnepli alapításának 25. évfordulóját a Papp László Budapest Sportarénában.
Közös produkcióval jelentkezik a Magyar Állami Népi Együttes és Szabó Balázs, MTI Fotó
A Magyar Állami Népi Együttes Apám ablakából az ég című műsorának főpróbája a Nemzeti Színházban 2016. december 1-jén. Az együttes és a darabot rendező Szabó Balázs zenész, zeneszerző közös produkcióját december 2-án mutatják be. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
December 5-én, hétfőn este 900. alkalommal látható A padlás című előadás a Vígszínházban. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter zenés darabját Marton László rendezésében az elmúlt mintegy 29 év alatt több mint 900 ezer néző látta.
Padlás musical palkátja, Vígszínház
A 900. előadásra sokan eljönnek a régi szereplők közül, és jelen lesznek az előadás alkotói is – olvasható a színház MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. Mint írják, A padlás című produkció, amely Sztevanovity Dusán meséjéből született Presser Gábor zenéjével, minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka, amelyet az 1988. január 29-ei vígszínházi ősbemutató óta már csaknem az összes vidéki színház is műsorára tűzött.
A vígszínházi előadás sikere mintegy három évtizede töretlen, már több generáció felnőtt az előadáson. Sokan, akik egykor gyerekként látták a darabot, ma már saját kislányukkal, kisfiukkal érkeznek az előadásra.
A darab bemutatása óta A padlás 13 szerepét mintegy 60 színész, több generáció játszotta. Az egykori szereplők között volt az azóta elhunyt Kaszás Attila, Tábori Nóra, Rácz Géza, Selmeczi Roland, Sipos András, Vallai Péter és Vizy György. A főszerepet, Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők, utána sok éven át Oberfrank Pál játszotta, akit Szőcs Artur követett a sorban. A 900. előadáson a szerepet jelenleg játszó Wunderlich József fogja énekelni a „Fényév távolság” című dalt. A fiatal művész ebben a szerepben debütált a Vígszínház színpadán. Barrabás, a gengszter és a Révész sokáig Hegedűs D. Géza volt, most egykori tanítványa, Csapó Atilla alakítja a szerepet.
Az eredeti szereposztásban két olyan színésznő is szerepelt, aki a 900. előadáson is játszik. Igó Éva Süniként 350-szer lépett színpadra, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvásgombócot és járja a tarantellát. Pápai Erika az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Sünit alakította, most pedig újra Kölyökként játszik a darabban. Ő az, aki a legtöbbször lépett színpadra A padlásban. Mamókaként az 1988-as premieren Tábori Nórát láthatták a nézők. Lámpás szerepében a bemutatón még Rudolf Péter zsörtölődött társaival, Csőre Gábor és Király Attila után a 900. előadáson Tóth András játssza a törpe szellemet. A Rubik Ernő által tervezett, és a színháznak ajándékozott Varázskönyv titkos hajtogatási technikáját még Méhes László tanulta meg Hercegként, ma pedig Telekes Péter forgatja a könyvet. A különleges kellékből alig néhány darab létezik, az ősbemutatón kellékként szereplő Varázskönyvet a Vígszínház társulata négy évvel ezelőtt jótékony célú árverésre ajánlotta fel.
Balázs Péter Témüllerként énekelte, hogy „enyém a pálya”, a jelenleg Témüllert játszó Fesztbaum Béla Ütegként és Detektívként is színpadra lépett már. Az eredeti szereposztás Ütege Seress Zoltán, Detektívje pedig Vallai Péter volt. Robinson, a gép Sipos András hangján szólalt meg. Marton László és Presser Gábor első közös előadásával, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Déry-regényből készült zenés színpadi adaptációval, új műfajt teremtett Magyarországon. 28 évvel A padlás bemutatója után látható, milyen különleges helyet foglal el ez az előadás is a magyar színház történetében – hangsúlyozzák a közleményben.
A következő három évben 3,7 milliárd forintot költenek a Vajdahunyad vára műemléki épületrekonstrukciójára a Liget Budapest projekt keretében.
A Magyar Közlöny keddi számában olvasható kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági miniszternek a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával a 2017 és 2019 közötti költségvetési időszakban kell biztosítania legfeljebb 3,7 milliárd forintos forrást a Vajdahunyad várára, a büdzsé állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében.
Az épületrekonstrukció beruházásának építtetői feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el a kormányhatározat alapján. Mint írják, a munkálatok határidejét a Liget Budapest projekt megvalósításával összehangoltan állapítják meg.
A Mikulásgyár Lurdy Házban lévő gyűjtőpontja keddtől már várja a tartós élelmiszereket, jó minőségű ruha és játékadományokat a rászorulók részére.
Ajándékok egy rénszarvasszánon a Mikulásgyár nevű jótékonysági adománygyűjtő akció új, második gyűjtőpontjának megnyitóján a fővárosi Lurdy Házban 2016. november 29-én. Balról Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója (b) és Zsolnai Endre, az akció főszervezője (b2). MTI Fotó: Mohai Balázs
A budapesti bevásárlóközpont mellett országszerte hét vidéki plázában, Debrecenben, Kanizsán, Kaposváron, Miskolcon, Szegeden, Szolnokon és Zalaegerszegen nyílnak meg további adománypontok. A budapesti Ötvenhatosok terén hagyományosan felállított legnagyobb állomás péntektől várja az adományokat – mondta el Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója az adománypont megnyitóján. Zsolnai Endre, a Mikulásgyár főszervezője kiemelte, hogy a szokásos adományok mellett idén újdonság, hogy élményeket, például cirkusz- és színházjegyeket is lehet ajándékozni a hátrányos helyzetű gyerekek részére.
További újítás, hogy a budapesti bevásárlóközpontban első alkalommal épül fel egy tudományos játszóház is, ahol hétvégenként kémiai és fizikai kísérletekkel várják a gyerekeket, a Köszi, jól vagyok! elnevezésű program keretében mentálhigiénés beszélgetéseken lehet részt venni. A 15 perces ingyenes beszélgetésekkel a helyszínre érkezők lelki egészségén szeretnének segíteni a szakemberek.
A Mikulásgyár túlterheltsége miatt a szervezők arra kérik az adományozókat, hogy a kisebb, kézben is szállítható csomagokat a Lurdy Házban lévő ponton vagy a postákon adják le és csak a nagyobb felajánlásokat vigyék az Ötvenhatosok terére. A postákon december 2. és 21. között leadott, lezárt dobozokra a „Mikulásgyár” feliratot kell ráírni, ezeket a Magyar Posta ingyenesen továbbítja a vöröskereszt raktáraiba.
A beérkező adományokat a segélyszervezet önkéntesei juttatják el a rászoruló családok részére.
