InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Jeles András filmes életművét elemzi Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák című könyve


Jeles András filmrendező filmjeit elemzi Váratlan perspektívák című formabontó, olvasmányos új kötetében Gelencsér Gábor filmesztéta, aki az MTI-nek elmondta, szeretné, ha a koherens életmű eddig kevésbé ismert alkotásai is bekerülnének a köztudatba.

Vártlan perspektíva könyv Gelencsér Gábortól

Gelebcsér Gábor: Váratlan perspektívák

Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudomány Tanszékének docense legutóbb 2015-ben megjelent Forgatott könyvek című hiánypótló kötetében mutatta be új megközelítéssel, a film és az irodalom kapcsolatán keresztül az 1945 és 1995 közötti fél évszázad magyar filmtörténetét. Ennek a korszaknak megkerülhetetlen, meghatározó, eredeti hangú filmes alkotója a 71 éves Jeles András is, akinek filmes pályafutásáról azonban eddig nem született monográfia. A szerző a főiskolás vizsgafilmektől a nagyjátékfilmekig az eddigi Jeles-életmű 14 alkotását elemzi a Váratlan perspektívák című könyvében. “Ismerjük egymást, előfordult, hogy eljött az óráimra, ha Jeles-kurzus volt, és a hallgatóim kérdezhettek tőle. Nagyon megtisztelt, hogy elolvasta a kéziratot, és szinte szerkesztőként segítette a munkát” – mesélte.

A Váratlan perspektívák élvezetes olvasmány annak is, aki nincs otthon a filmesztétika világában, ami a kötet formabontó, párhuzamos szerkesztésének is köszönhető. “Minden filmjéről szerettem volna beszélni, ezért nyilvánvaló volt a kronologikus sorrend. Ezt követte az ötlet, hogy minden műről két szöveg szóljon, egy elemzőbb, leíróbb, a kortörténetet jelző rész, és egy kissé esszéisztikusabb, elvontabb, értelmező rész” – fejtette ki. A kétfajta elemzést tipográfiailag is elkülönítette, az egymást kiegészítő elemzéspárral a szerzőnek sikerül kibontania Jeles filmjeinek rendkívül összetett rétegeit és elvezetnie az olvasót az alkotások bölcseleti tartalmáig. “Jeles magányos, de nem elszigetelt művész, aki egészestés játékfilmjeivel alakítója és részese a hetvenes évek dokumentarista irányzatának (A kis Valentino), a nyolcvanas évek korszakváltó törekvésének (Álombrigád), ugyanezen évtized képzőművészeti ihletésű új érzékenységének (Angyali üdvözlet), a kilencvenes évek emlékezetpolitikájának (Senki földje) és az ezredforduló (nem létező, ezért retrospektív “árnyalatú”) filmes neoavantgárdjának (József és testvérei)” – foglalja össze a pályát az Előszóban hozzáfűzve: “kevés olyan koherens életművet ismerünk, amelyből pontosabban megérthető volna a hely és az idő, amelyben élünk”.
Read More »


január 20, 2017 Kultúra

Újrahasznosított polietilén fólia gyártását kezdte meg a hulladékhasznosító Everplast


Az Everplast Hulladék Újrahasznosító Zrt. korszerű, hosszabb élettartamú, UV-sugárzásnak ellenálló fólia gyártásába kezdett, amelyet egy közel 440 millió forintos fejlesztés tett lehetővé – tájékoztatta a cég kereskedelmi és termelési igazgatója csütörtökön az MTI-t.
Zámolyi Norbert elmondta, hogy a beruházáshoz közel 220 millió forintos uniós támogatást nyertek el. A fejlesztéshez a csömöri székhelyű zrt. sümegi telephelyén a műanyag alapanyag granulátum gyártásához, valamint a mezőgazdasági és ipari fóliagyártáshoz szükséges technológiai gépsort vásároltak.  Ismertette: az újrahasznosított polietilén fóliából takarófóliák, zsákok, tömlők készülnek. Az új UV-álló fóliát belföldön és külföldön is szeretnék értékesíteni a jövőben – fűzte hozzá. A termelési igazgató elmondta, hogy a cég csömöri székhelyén közel 20 éve foglalkoznak műanyag újrahasznosítással, regranulátum és darálék előállításával. A sümegi telephely 2010 februárjában alakult, amelynek termelése fokozatosan futott fel. 2014-ben éves szinten már közel 18 ezer tonna minőségi regranulátumot gyártottak, ezt a mennyiséget 2015-ben is tartották.     A cég exportál granulátumot Franciaországba, Belgiumba, Olaszországba, Németországba és Szlovéniába. Hazai partnerei között van a Szőlősplast Kft., az Extra Plast Kft., a Poliext Kft., és a Zolta Plast Kft. – közölte Zámolyi Norbert.

Sümegen 100 munkatárs dolgozik, ott évente közel 10 ezer tonna műanyag csomagolási hulladékot hasznosítanak újra. Tavaly az árbevétel meghaladta a 2 milliárd forintot – összegezte a termelési igazgató.

Forrás: MTI

 


január 20, 2017 Gazdaság

Átadták a megújult Bibliamúzeumot Budapesten


Biblia Múzeum Budapest

Biblia Múzeum, Budapest

Egy látogató a felújított és kibővített Bibliamúzeumban az avatás napján, 2017. január 19-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi


január 19, 2017 Kultúra


Ajánlott a lakáscafeteria

január 18, 2017
Gazdaság No Comments


A cégek öt év alatt 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakásvásárlását. Az akár havi 83 ezer forintra rúgó juttatás cafeteria elemként is választható – hívta fel a figyelmet szerdán kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az adómentes támogatást a lakáshitel törlesztése mellett új vagy használt lakás vásárlására, építésére is fel lehet használni. A támogatást a meglévő lakásukat, házukat korszerűsítő, akadálymentesítő és legalább egy lakószobával bővítő munkavállalók is igénybevehetik. A juttatás összege nem lehet több a vételár vagy az építési költség harminc százalékánál. Az NGM emlékeztet: a munkavállalók az év elején dönthetik el, hogy milyen cafeteria elemeket választanak. Az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafeteria megjelölését, hiszen a lakáshitel törlesztése, lakásvásárlás támogatása adómentes juttatás, amely gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.

Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2015-ben a vállalkozások mintegy 12 milliárd forintnyi lakáscafeteriával támogattak majdnem 28 ezer munkavállalót – közölte az NGM.

Forrás: MTI

 


Először lesz együtt látható a Himnusz eredeti kottája és kézirata

január 17, 2017
Kultúra No Comments


Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Kónya István alpolgármester a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, egyéves szervezőmunka eredménye, hogy Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár jóváhagyásával be tudják mutatni a zeneszerző szülővárosában a közönség számára egyébként nem hozzáférhető történelmi ereklyéket.Kónya István úgy fogalmazott, szeretnék ráirányítani a gyulaiak figyelmét Erkel hagyatékára, a magyarok figyelmét pedig a nemzeti imádság jelentőségére.

Pénteken a Városháza dísztermében, ünnepség keretében mutatják be a kéziratot és a kottát, amelyeket szombaton az Erkel Ferenc Emlékházban, óránként indított tematikus tárlatokon tekinthetnek meg az érdeklődők – mondta Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum ügyvezetője. A pénteki ünnepségen Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja vezényli a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskart. Köszöntőt mond Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja. Kölcsey Ferenc Himnuszának születéséről Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója tart előadást, Erkel Ferenc operáiból pedig Galambos Hajnalka énekművész ad elő Rázga Áron zongorakísérlete mellett.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben a Himnusz már a szerző által adott alcímmel jelent meg. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte a verseit. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, több mint száz évvel később, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

Kovács Anett tárlatvezető az MTI-nek elmondta: a legendák szerint Erkel Ferencet bezárták szülőházának egyik szobájába, hogy zenésítse meg a Himnuszt. A szombati tematikus tárlatvezetéseken kiderül, hogy ez nem igaz. Erkelt zavarta, hogy az osztrák himnuszt játsszák a magyar eseményeken is, ezért saját elhatározásából, az elsők között adta be a pályázatát a Himnusz megzenésítésére. Valószínűleg a himnusz egy részét szülőházában, egy részét a gyulai várkert fáinak tövében komponálta, de könnyen lehet, hogy a teljes mű Budapesten állt össze – mondta Kovács Anett. Hozzátette, eredetileg az Erkel-mű gyorsabb tempóban íródott, amelyet az utókor tett lassabbá, de napjainkban kezdik ismét az eredetihez közelíteni a nemzeti ének tempóját.

Forrás: MTI


Véradásra hív a Vöröskereszt

január 17, 2017
Egészségügy, Társadalom No Comments


Adj vért és ments meg 3 életet!

Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI


Azok a régi csibészek

január 17, 2017
Kultúra No Comments


Azok a régi csibészek – párbeszéd a rock and rollról címmel megjelent a hazai beat és rock legendáival folytatott beszélgetés-sorozat írott változata. Csatári Bence és Poós Zoltán a Cseh Tamás Program keretében faggatott ikonikus előadókat közönség előtt.

“A könyvbe valamennyi, a Cseh Tamás Program Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram keretében 2015 tavaszától egy éven át havonta egyszer lezajlott élő beszélgetés szerkesztett változata bekerült. Menet közben alakult úgy, hogy a sorozatból könyv lesz, miután ezek az estek nagyon jól sikerültek, nagyon sok hasznos és érdekes információ került felszínre a hatvanas, hetvenes évek magyar könnyűzenéjének történetéből” – mondta a szerzők egyike, Poós Zoltán író, költő, újságíró az MTI-nek.

A Jaffa Kiadó által gondozott kötetben tizenegy érdekes beszélgetés olvasható, a kikérdezett zenészek, előadók között található Zalatnay Sarolta, Balázs Fecó és Horváth Attila, Boros Lajos és Trunkos András, Bródy János, Frenreisz Károly, Kóbor János, Nagy Feró és Németh Alajos, Pataky Attila, Schuster Lóránt, Szörényi Levente és Török Ádám. Az Azok a régi csibészek címmel futott beszélgetős estek az Akvárium Klubban, a Várkert Bazárban, végül a Rockmúzeumban zajlottak.

A szerző szerint számos, a közvélemény előtt korábban ismeretlen sztori hangzott el ezeken a beszélgetéseken és olyan összefüggéseket raktak helyre a zenészek, amelyek az elmúlt fél évszázad során még nem lettek egyértelműen tisztázva. Hangsúlyozta: még az olyan színes történetek is hozzáadnak a kor megismeréséhez, hogy Zalatnay Sarolta az ORI-székházban összefutott Kádár Jánossal, aki megkérdezte tőle, ő énekli-e a János bácsi pipája című dalt. “A lista többé-kevésbé lefedi a legfontosabb előadók, formációk körét. Voltak, akiket különböző okokból nem sikerült megszólaltatnunk, Somló Tamás például igent mondott a felkérésünkre, de sajnos a betegsége, majd a halála megakadályozta a beszélgetést. Alapvetően a hatvanas években indult nagy generáció fajsúlyos képviselőivel ültünk le, időben a nyolcvanas évek elejéig jutottunk el” – jegyezte meg Poós Zoltán.

Ahogy a könyvben is olvasható, Bródy János szerint a könnyűzene zenei, irodalmi iparművészet, a Cseh Tamás Program pedig egyértelműen felvállalta a magyar könnyűzenei örökség kulturális értékként kezelését. A társszerző szerint számos olyan pont volt az elmúlt évtizedekben, ami ezt a megközelítést megalapozta, példaként említette az Ezek a fiatalok című, 1967-ben bemutatott filmet, az első magyar beatlemez, az Omega Trombitás Frédi… című albuma megjelenését 1968-ban, a Képzelt riport… vígszínházi premierjét 1973-ban vagy az első rockopera, az István, a király tíz évvel későbbi bemutatóját. Fontos elemnek nevezte a folyamatban Ungvári Tamás és Sükösd Mihály könyveit, amelyek a rock and rollt az ellenkultúra legfontosabb megnyilvánulásaként elemezték. “A rock and roll persze a szocializmus mézesmadzaga is volt, ezzel adták el az ifjúsági sajtót. Közben pedig a zenészek is élhettek a megnyíló lehetőségekkel” – tette hozzá Poós Zoltán. Kitért arra, számára is új információ volt Nagy Ferótól és Németh Lojzitól hallani, hogy 1981-ben az óbudai Hajógyári-szigeten rendezett szuperkoncerten a Dinamit azért nem lépett fel, mert szolidaritást vállalt a Beatrice kitiltása ellen. Vagy – tette hozzá – az sem közismert sztori, hogy Vikidál Gyula egy konténerben akart becsatlakozni a színpadra egy Korál-koncerten.

Poós Zoltán úgy vélte, hogy bár a hazai rockzene irodalma ma már igen tekintélyes, még sincs átbeszélve sok mindent. Szerinte minden fórumot meg kell ragadni annak érdekében, hogy a populáris kultúrát mai háttérzenei funkciójából visszahelyezzék fontos társadalomformáló szerepébe, amelyet a hatvanas, hetvenes években játszott. “Szomorúnak tartom, hogy a mai ifjúság az Omegától csak a Petróleumlámpát ismeri, miközben elképesztő életmű áll a zenekar mögött”. “A beszélgetéseknek a szubkulturális kontextusba helyezésen vagy a sztorizáson túl az is különleges hátteret biztosított, hogy történész szerzőtársam, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalában dolgozó Csatári Bence tudományos kutatásainak eredményeivel tudta szembesíteni a zenészeket” – mondta Poós Zoltán.

Az Azok a csibészek című kötet bemutatója szerdán lesz a Magyar Rockhírességek Csarnokában.

Forrás: MTI


Vajon mit evett Kölcsey Mihály?

január 16, 2017
Kultúra No Comments


Tematikus, ingyenes tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) január 22-én, vasárnap, a magyar kultúra napján – közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.

Vajon mit evett Kölcsey Mihály? Hogyan táplálkoztak a magyar írók? Kinek volt osztályrésze a bőség és kinek az ínség? És legfőképp: hogyan írtak minderről? Ezekre a kérdésekre is választ ad Szilágyi Judit délelőtti tárlatvezetése az Írói fogások című kiállításon. Ezt követően Kalla Zsuzsa kurátor segít eligazodni a Petőfi választásai című állandó kiállítás anyagában, amely a költő egész generációját megidézi – olvasható a közleményben.

Délben a Ilyen nagy dolog a szabadság…? című 56-os kiállítást mutatja be Bánki Zsolt tárlatvezetése, majd kevésbé ismert történetekbe kínál bepillantást dokumentumok, személyes vallomások, beszédes tárgyak, műalkotások révén a Lebomló tükrei az emlékezetnek – Erdélyi alkotók és 1956 című, pénteken nyíló kiállítás Török Dalma kurátor vezetésével. Késő délután a mondatszálazótól a felügyeleti központig egy egész üzemlátogatásnyi program várja a műfordítás iránt érdeklődőket a Műfordítógép című kiállításon, amelyen Jeney Zoltán kalauzolja a látogatókat.

A tárlatvezetések mellett vasárnap ingyenes családi délelőttöt is szervez a múzeum Mesefaló címmel, ahol minden mese az ételekről fog szólni: kőlevesről, aludttejről, “kecsöpről”, kedvencekről és “fujjfujjokról”. A gyerekek elkészíthetik kedvenc meseszereplőik bábfiguráját, majd rögtönzött árnyjáték-bemutatóban meg is eleveníthetik hőseiket. A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.

Forrás: MTI

 


Bartso Béla szűcs a Népművészet Mestere

január 15, 2017
Kultúra No Comments


Bartos Béla a Népművészet Mestere

Bartos Béla szűcs

A Népművészet Mestere díjjal tavaly augusztusban kitüntetett Bartos Béla szűcs megmunkálás előtt kiválogatja a juhbőröket műhelyében az erdélyi Gyimesközéplokon 2017. január 14-én. MTI Fotó: Veres Nándor


Egy vállalkozó 390 pár cipőt ajánlott fel gyerekeknek

január 13, 2017
Társadalom No Comments


Somogyvár cipőadomány

Cipőpróba Somogyváron

Egy diák cipőt próbál 2017. január 13-án a somogyvári Gyógypedagógiai Intézményben, ahol a tanulóknak egy vállalkozó 390 pár cipőt ajánlott fel. MTI Fotó: Varga Györg


Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a PTE Bölcsész Karán

január 13, 2017
Kultúra No Comments


Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (PTE-BTK) februárban induló, országosan egyedülálló kezdeményezés keretében – közölte a felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a kar által kínált szakok iránt érdeklődő középiskolások számára lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül szerezhessenek tapasztalatot az egyetemi oktatásról. A diákokat olyan valódi, féléves egyetemi kurzusokra invitálják, amelyekhez nem szükséges speciális előismeret – írták, hozzátéve, hogy az órákat késő délután tartják. A programra invitált elsősorban 11. és 12., de akár 10. évfolyamos középiskolások választhatnak, hogy megmaradnak kívülálló érdeklődőnek vagy érdemjegyet szereznek. A kezdeményezés szerint aki érdemjegyet szerez, az el is nyerheti azt pár évvel később, ha egy sikeres felvételi vizsgát követően a PTE bölcsészkarának hallgatójává válik.

A kurzusokat eredményesen teljesítők oklevelet kapnak, amelyet majd az intézmény tényleges hallgatóiként érdemjegyre válthatnak és megkaphatják érte a megfelelő kreditet azon a szakon, amelynek a tantervébe beletartozik az általuk korábban teljesített tárgy – tette hozzá az intézmény.

Az PTE kitért arra is, hogy a Kreditpróba elnevezésű kezdeményezés nem felvételire felkészítő program, tehát nem garantálja, hogy a diákok a felvételi eljárás során bekerülnek az egyetemre, “de ha ez sikerült, egy vagy néhány kurzust máris teljesítettek”. Az ingyenes képzésre jelentkezni elektronikusan lehet január 31-éig a PTE-BTK honlapján (Kreditpróba).

Forrás: MTI

 


Elfagyott vízórák

január 13, 2017
Egyéb, Gazdaság No Comments


Fagykár a vízórákban

Elfagyott vízórák

A hideg idő miatt elfagyott vízórák a Debreceni Vízmű Zrt. Balmazújvárosi úti telephelyén 2017. január 13-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt


Tanoda létesül Mohorán

január 13, 2017
Kultúra No Comments


A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület 2016. október 15-én egy olyan Európai Uniós projekt megvalósításába kezdett, amely során Mohora településen olyan komplex szolgáltatásokat nyújtó tanodát hoz létre és működtet, amely főként hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújt segítséget az oktatási felzárkózáshoz, ezáltal az integráció első lépcsőjének megtételéhez.

A Tanoda fő célja, hogy hozzájáruljon az iskolai sikerek eléréséhez, differenciált fejlesztés megvalósítása által csökkentse a szociális hátrányokat, ezzel párhuzamosan erősítse a tanodás diákok identitását, fejlessze személyiségüket. A Tanoda programba 25 gyermek került bevonásra, javarészt hátrányos helyzetű, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók, a kiválasztáskor kiemelt célcsoportként kezelve a roma származású fiatalokat. A gyermekközpontú megközelítés, a barátságos, nyitott, családias légkör, a kiscsoportos és egyéni fejlesztés mind-mind a fenti célokat szolgálják. A tanoda heti 20 órában működik, ebben az időkeretben valósulnak meg a tantárgyakhoz kötődő tevékenységek, valamint a klubok, játékos fejlesztőórák és az egyéb foglalkozások.

A tantárgyi kompetenciák fejlesztésén túl a projekt szerves részét képezi a különféle szabadidős programok nyújtása is, melyek szintén hozzájárulnak a megfogalmazott célok megvalósításához, valamint a tanodások közösségi tapasztalatszerzéséhez.

Forrás: MTI OS, Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület


Havazás Ferihegyen

január 12, 2017
Színes No Comments


Havazás Ferihegyen

Havazás Ferihegyen

Munkagépek tisztítják meg a hótól a Liszt Ferenc-repülőtér kifutópályáját 2017. január 12-én. MTI Fotó: Kovács Tamás


A fellépők kedvenc fesztiválja lett a Sziget

január 12, 2017
Kultúra No Comments


A Sziget lett a fellépők kedvenc fesztiválja az European Festival Awards versenyén, így a korábbi elismerésekkel együtt a Sziget már minden kategóriában megnyerte a fődíjat – közölte a Sziget Szervezőiroda az MTI-vel csütörtökön.

A közlemény szerint szerdán késő este, a hollandiai Groningenben jelentették be a 2016-os év legjobb európai fesztiváljait versenyre hívó European Festival Awards győzteseit. A Sziget olyan rendezvényeket előzött meg a kategóriában, mint a Rock Werchter, a Pukkelpop vagy a Primavera Sound – ismertetik. Az elmúlt években a Sziget két alkalommal nyerte el a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat és egy alkalommal pedig a “Best Line Up” kategóriában bizonyult a legjobbnak. Kategóriájában győzedelmeskedett már a Sziget Szervezőiroda több fesztiválja: a Telekom VOLT Fesztivál, a Balaton Sound, a B.My.Lake pedig indulásának évében elhozta a legjobb új fesztiválnak járó díjat.

Gerendai Károly, a Sziget főszervezője szerint az elismerés egyúttal nagy felelősség, hiszen ezt a teljeskörű bizalmat meg is kell tartani. “Szerencsére a jelek azt mutatják, hogy a közönség bizalma töretlen, az viszont nagyon fontos visszajelzés, hogy a nemzetközi sztárok is szeretik a fesztiválunkat” – értékelte az eredményt a főszervező a közlemény szerint. Az European Festival Awards keretében adták át az idei év életmű díját is, amit a Sziget idén nyáron tragikus autóbalesetben elhunyt munkatársa, Dan Panaitescu kapott. A díjat az elhunyt özvegye és Gerendai Károly vette át.

Forrás: MTI


Kivilágított pálya is várja a sízőket az eplényi síarénában

január 11, 2017
Kultúra, Színes No Comments


Hét pályán, több mint hat kilométeren lehet síelni az eplényi síarénában, ebből négy kilométeren kivilágított pályán hódolhatnak szenvedélyüknek az esti síelők – tájékoztatta kedden az MTI-t az Intersport Síaréna Kft. ügyvezetője.

Eplény sípály kivilágítva

Síelők az eplényi síaréna kivilágított pályáján 2017. január 11-én. Szerdai és pénteki napokon este 10 óráig lehet sportolni a közel négy kilométeren kivilágított pályákon. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Ebele Bálint elmondta, a hideg időjárásnak köszönhetően összesen 118 ezer köbméter havat gyártottak az arénában, amely 33 napja folyamatos nyitva tartással várja a sportolni vágyókat. Üzemel a négyüléses, mind a három csákányos lift, valamint az oktatóliftek, a felvonók teljes kapacitása 7350 fő óránként.
Hozzátette: várja a sízőket az új épületbe költözött és teljesen megújult síkölcsönző, a régi kölcsönző helyén kialakított sportboltban pedig a síeléshez szükséges kiegészítőket lehet megvásárolni, működik a síiskola, közlekednek a síbuszok.

Ebele Bálint közölte, hogy szerdai és pénteki napokon egészen este 10 óráig lehet sportolni a pályákon. Aki teheti, látogasson el hétköznap Eplénybe, hiszen ilyenkor kisebb a forgalom a sípályán és a jegyárak is kedvezőbbek, mint hétvégén – fűzte hozzá.

Forrás: MTI

i> Siaréna.hu
i> Eplény.hu

Frissítve: 2017.01.11. 22.05


Feltötős SIM-kártyák adategyeztetése

január 11, 2017
Gazdaság No Comments


Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI


Teljes hajózási zárlat a Dunán

január 11, 2017
Színes No Comments


Hajózási zárlat a Dunán

Hajózási zárlat a Dunán

Lezárt hajóállomás a pesti Jane Haining rakparton, a Vigadó hajóállomásnál 2017. január 11-én. A fővárosi kormányhivatala közlekedési főosztálya, mint hajózási hatóság, a vízi közlekedés biztonsága érdekében elrendelte a korlátozást a Duna 1792 és 1433 folyamkilométere között. Ezért Gönyűtől a déli országhatárig tilos a hajózás. Ez vonatkozik a komp- és révközlekedésre valamint a budapesti szakaszon a hajózásra is. MTI Fotó: Kallos Bea


Vadkacsák a Tiszalöki Vízlépcsőnél

január 10, 2017
Színes No Comments


Tiszalöki Vízlépcső télen

Vadkacsák Tiszalöknél

Tőkés récék (Anas platyrhynchos) a Tiszán a Tiszalöki Vízlépcső alatt 2017. január 10-én. A vízerőmű turbináit nagy sebességgel elhagyó víz nem fagy be a nagy hidegben sem, így a környék vízimadarai itt töltik a telet, amíg el nem olvad az összefüggő jégpáncél. MTI Fotó: Balázs Attila


A III. Richárd című dráma bemutatója a Nemzeti Színházban

január 10, 2017
Kultúra No Comments


Shakespeare III Richárd

Shakespeare: III. Richárd, Nemzeti Színház

Eszenyi Enikő (középen, b) Erzsébet és Hegedűs D. Géza (középen, j) Edward szerepében William Shakespeare III. Richárd című drámájának próbáján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán 2017. január 9-én. A darabot ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében 2017. január 10-én mutatják be. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt


Csaknem félmilliárd forintból újult meg a Savaria Múzeum homlokzata és parkja

január 9, 2017
Kultúra No Comments


Csaknem ötszáz millió forintnyi kormányzati támogatást fordítottak Szombathelyen a Szent Márton Terv keretében a Savaria Múzeum homlokzatának felújítására és az épület előtti közpark helyreállítására – közölte a hétfői avató ünnepségen Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Savaria Múzeum Szombathely

A szombathelyi Savaria Múzeum felújított homlokzata és parkja 2017. január 9-én, az átadás napján. A felújításra csaknem ötszáz millió forintnyi kormányzati támogatást fordítottak a Szent Márton Terv keretében. MTI Fotó: Varga György

Emlékeztetett arra, hogy az egykor kultúrpalotaként is szolgáló múzeumépületet 1908-ban adták át, és – szavai szerint – akkoriban az ország legszebb múzeumai közé tartozott. A múzeumparkkal kapcsolatban a polgármester személyes, gyerekkori emlékeit is felidézte, hozzátéve, hogy még régebbi történetek szerint a múzeum épülete mellett folyó Gyöngyös-patak partján egy “hattyúház” is állt. Ezt a mostani felújítás során rekonstruálták, csakúgy, mint a park díszes kerítését.

A kert megújítása során megóvták az idős fákat, de átláthatóvá, kertészetileg jobban kezelhetővé tették a területet, új padokat, szemétgyűjtőket és kerékpártárolót helyeztek ki. Hende Csaba (Fidesz), Szombathely országgyűlési képviselője köszöntőjében arról szólt, hogy egy kétezer év óta folyamatosan lakott városban különösen fontos, hogy a múlt emlékeit összegyűjtsék, megőrizzék és időről időre bemutassák – erre valók a múzeumok. “Azért kell ilyen célokra is jelentős összegeket költenünk, mert a múltunk ismerete, tisztelete nélkül nincsen jövőnk, vagy ahogy egy régi mondás tartja: csak az a fa nő magasra, amelyik mélyre nyújtja a gyökereit” – mondta.

Csapláros Andrea múzeumigazgató ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a múzeumoknak ma már számos olyan feladatuk van az egyre növekvő gyűjtemények tárolásán és gondozásán túl, amelyhez tér kell, gondoljunk csak a múzeumpedagógiára, vagy az élethosszig tartó tanulás támogatására, de akár a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának segítésében, a közösségformálásban vállalt új szerepekre. A szombathelyi múzeumok ma már csaknem ötszázmillió múzeumi tárgyat, emléket őriznek, és ez a szám évről évre növekszik, hiszen “minden érték – még a sportrelikviák is – idővel egy múzeumban kötnek ki” – tette hozzá az igazgató.

Csapláros Andrea hangsúlyozta: a múzeumok a múltat, az állandó értéket képviselik, mégis a jövőnek épülnek.

Forrás: MTI


A jégzajlás miatt nem jár a komp Dunakeszi és Horány között

január 9, 2017
Egyéb, Színes No Comments


Dunakeszi és Horány közötti komp

Dunakeszi-Horány komp

A jégzajlás miatt a kikötőben veszteglő, a Dunakeszi és Horány között közlekedő komp a Szentendrei-szigetről fotózva 2017. január 9-én. MTI Fotó: Mohai Balázs


Haja Zsolt megkérte Rácz Rita kezét A denevér fináléjában

január 9, 2017
Kultúra, Színes No Comments


Operaház Denevér finálé

Leánykérés az Operában: Haja Zsolt megkérte Rácz Rita kezét

A Falke szerepét játszó Haja Zsolt megkéri menyasszonya, az Adélt alakító Rácz Rita kezét Johann Strauss A denevér című operettjének fináléjában az Operaházban 2017. január 8-án. Az előadás közben történt lánykérés az intézmény vezetése és a rendező beleegyezésével történt. MTI Fotó: Kovács Tamás