InfoCsoport

az Infocsoport tagja

Posts Categorized: Kultúra


Fafaragás Buzsákon

október 24, 2017
Gazdaság, Kultúra, Promóció No Comments


A Lajtorja Program kisrégiós kézműipari hagyományokról szóló cikksorozatában már írtunk a buzsáki népművészeti kultúráról, de a helyi fafaragást csupán megemlítettük, pedig ezt a somogyi pásztorművészeti elágazást érdemes részletekre kitérően is méltatni. Az elmaradt jellemzést most pótoljuk.

A 19. század nagyobb részében a somogyi pásztorok, köztük a buzsáki illetőségűek is, csak saját használatra faragtak meg egy-egy szarufejes botot, szarutülköt, holmitartó szelencét, fejvédő fakobakot, csobolyót-csutorát, furulyát: magukat vették körül saját kiképzésű fatárgyakkal. A századvégen-századfordulón változott meg ez a gyakorlat, amikor a népi fa- és szarutárgyak eladhatósága úgy felszökött, hogy egyes pásztorok sarjai pásztorkodás helyett elsősorban faragómesterekké váltak. Mégis, még a 20. század második felében is akadtak faragó juhászok errefelé, akik pásztorkodásuk mellett kapták meg a „népművészet mestere” címet, és még bútoralkotással is foglalkoztak.  A korai tárgytermelő nemzedék tagjai a fafaragást apjuktól-nagyapjuktól tanulták, de leleményességben túlnőttek rajtuk. Fejlesztéseik nem jelentettek egyben felejtést: az ősi eljárásokat sem hagyták kiveszni a gyakorlatból.

Kanászbotok, kürtök, fafésűk stb. továbbra is készültek gazdag karc-díszítéssel, a karc-rajzolatokba színes faggyú utólagos bedörgölésével. A „spanyolozásnak” nevezett másik módszer eredménye megjelent a karccal vegyítve is számos kobakon, kínáló fatálon, borotvakészlet-dobozon. „Spanyolozásnál” ék-véséssel alakítottak ki mintázatot, amely viaszbeöntéssel véglegesült. Hol monokróm viaszt használtak, hol pedig kék, fekete, zöld és piros viasz kombinációját.  Szintén ékszerű kivágatokkal, de „bizsók” (faragókés) használatával halad a domborműves faragás, például virágmintáknál. A relief-szerű életképek faragásának (falitányéroknál, hébéreknél –  vagyis szívóval-töltővel ellátott borközvetítő edényeknél – , aztán kürtöknél, vagy – miniatürizáltan – akár szipkáknál) akadt olyan elhíresült buzsáki mestere, aki betyáralakjai és más figurái megformálásában egyéni humorról tett tanúságot.  Az olyan tanítványt, akinek első próbálkozásra sikerült a barackmag-kifaragás, azonnal berántotta a mesterség varázsa, akinek nem sikerült, még volt kiútja, de lehet, hogy hetek múltán már nem.   A Balaton-melléki értékesítés gördülékeny volt, és idővel nem egy buzsáki dolgozott be a Budapesti Háziipari Szövetkezetbe úgy, hogy közben somogyi lányok rokkafa-díszítésével, vagy faszobrokkal is foglalkozott. A fénykor elmúlt, ez biztos, de a helyi fafaragás mai, hanyatlott helyzete kérdéses: nehéz megmondani, gyűjt-e energiákat, érlel-e lehetőségeket.

A VKB Nonprofit Kft. hiszi, hogy igen, – ezért tevékenykedik.

Buzsáki Népművészet

Faragómester

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


Kézművesség hagyományai Buzsákon

október 17, 2017
Gazdaság, Kultúra, Promóció No Comments


Folytatva a Lajtorja Program tájjellegű kézműipari kultúrákkal foglalkozó cikksorozatát, átkelünk a Dunántúlra, ahol először a Somogy megyei Buzsák hagyományait vesszük szemügyre. A déli Balaton-parttól csupán tíz kilométernyire, a Fonyódi járásban, a Nagy-Bereknél található ez a körülbelül 1300 lakost számláló, bő ötszáz éves települési múltra visszatekintő, présházakkal is ékes község, a hozzá tartozó közeli Csiszta-fürdővel. A késő-középkorban, kora-újkorban ide betelepült délszláv családok – főként dalmaták, valamint illíriai és más horvátok –  saját szokásokat hoztak, amelyek a lakosság magyarokkal keveredése, magyarosodása során módosultak, más szokáselemekkel társultak, mígnem létrejött egy egyszeri települési mikrokultúra. Egyébként a betelepülési koron alig túlról megmaradt egy reneszánsz stílű faoltár, szőlőinda-faragással.

A buzsáki pünkösdi napokon főzőverseny is zajlik, ahol a buzsáki tányéroson kívül – ez leves, egyfajta marhagulyás – más is készül. A főleg hegedű- és citerakíséretes buzsáki néptánc művelői utaznak is, de évente többször helyben is előtérbe lépnek: pünkösdkor, aztán a buzsáki búcsú alkalmával, és a szüreti nagy felvonuláskor.

Eredetien és magas színvonalon művelt nagymúltú kézműipari foglalatosságai közül Buzsák kettőt őrzött meg az utóbbi időkig: a terítőhímzést és a fafaragást. A valódi buzsáki terítő (abrosz stb.) rajzolóasszony által, ceruzával van előrajzolva; az előnyomott változatok utánzatszámba mennek. Három hímzésfajtát alkalmaznak. A „vézás” hímzés piros-fekete vagy piros-kék fonalakkal (csak olykor-olykor, esetileg tarkábban), szimmetrikus-ornamentikus motivikával készül, meghagyva világos vászonfelületeket. A „boszorkányos” hímzés nagyon idő- és fonaligényes. A zöld kacsok, kék, rózsaszín, bézs és okker virágmotívumok (rózsa, tulipán, százszorszép), fekete háttérre rajzolódnak: a vászon fekete színezése maga is hímzés.  A „rátétes”, másnéven „bécsis” buzsáki hímzés esetében kivágott motívumokat kell bonyolult rendben rávarrni a vászonra úgy, hogy az öltések alig is legyenek észrevehetők.  Motivikus buzsáki rávarrásokat tüll sálakra, ruhadarabokra is csinálnak.

A buzsáki fafaragók a somogyi pásztorművészet kiemelkedő iskoláját hozták létre. Munkásságukkal legközelebb külön cikkben foglalkozunk.

Addig is egy kis elmélyüléshez adalék…

Buzsáki Népművészet

Faragómester

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi 2020 also infoblokk


Budapestre került Zsigmond Vilmos filmes és fotós albumhagyatéka

május 4, 2017
Kultúra No Comments


A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) könyvtárában helyezték el a tavaly elhunyt magyarországi születésű Oscar-díjas amerikai operatőr és rendező, Zsigmond Vilmos gyűjteményének filmezéssel és fotózással foglalkozó albumait és szakkönyveit csütörtökön Budapesten.

Az értékes, több esetben dedikált albumokat és szakkönyveket a világhírű filmes özvegye, Susan Zsigmond adományozta az egyetemnek, ahol egykor Zsigmond Vilmos is tanult – mondta az MTI-nek Balázs Gábor, az egyetem Film- és Médiaintézetének vezetője a kiadványokat rejtő dobozok kibontásakor. Zsigmond Vilmosnak a legfontosabb a fiatalok támogatása volt, mindig felkarolta a külföldre kikerült tehetséges magyar operatőröket, köztük Koltai Lajost és Pados Gyulát is – hangsúlyozta a Romwalter Béla, a Zsigmond Vilmossal közösen indított Sparks vállalat társtulajdonosa.

Forrás: MTI


Egyre népszerűbb Magyarországon az utcai ételek fogyasztása

május 1, 2017
Kultúra No Comments


A Street Food Egyesült elnöke szerint Magyarországon is egyre népszerűbb az utcai ételek fogyasztása, mert kevés idejük van az embereknek enni, de jó minőséget várnak el.

Vad Horváth Zoltán az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta, régóta azon dolgoznak, hogy egyre több olyan belvárosi helyszínen is megjelenjenek, ahol az éttermeket nem veszélyeztetik. Példaként említette a Hősök terét, a Népligetet, vagy a Városligetet is. Negatívumként említette azonban, hogy minden kerületnek saját szabályai vannak a területfoglalásra vonatkozóan és többnyire a fiatalabb hivatalnokok engedélyezik a kitelepülést.

Forrás: MTI


Szeniorok Guinness tánc-kísérlete

április 29, 2017
Kultúra No Comments


Szeniorok Guinnes kísérlete Budapest

A tánc világnapja – Szeniorok Guinness-rekordkísérlete

Időskorúak táncolnak a színpadon a tánc világnapján rendezett Guinness-rekordkísérleten Óbudán egy áruház parkolójában 2017. április 29-én. Az egy színpadon Magyarországon egyszerre táncoló 85 év fölöttiek száma 15 fő volt, életkoruk pedig összesen 1376 év. MTI Fotó: Kovács Attila


Múltidéző kerekezés Budapesten

április 29, 2017
Kultúra No Comments


Tweed Run budapest

Tweed Run Budapest

A Tweed Run Budapest baráti társaság múltidéző kerekezése a budapesti Királyi Pál utcában 2017. április 29-én. MTI Fotó: Mohai Balázs


Országszerte programokkal ünnepelik az Európa-napot

április 29, 2017
Kultúra No Comments


Országszerte színes Európa-napi programokkal, nyereményjátékkal várja a családokat mától május 17-ig az Európai Bizottság magyarországi képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatatási Irodája és a Europe Direct tájékoztató hálózat.

Az ország 19 városában szervezett Európa-napi rendezvénysorozaton egyebek mellett olyan kérdésekre lehet választ kapni, hogy milyen lesz az idén 60 éves európai integráció jövője, miként ad lendületet a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásnak az Európai Unió, hogyan járul hozzá az EU Magyarország megújulásához, és milyen lehetőségeket kínál az idén harmincéves Erasmus+ program – olvasható az Európai Bizottságnak az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában. Az ingyenes gyermek- és családi programok mellett az Európa-napokon a Europe Direct irodák munkatársai adnak tájékoztatást az EU-val kapcsolatos kérdésekben, legyen szó oktatásról, munkavállalásról, utazásról vagy az unió céljairól. A programot idén is kvízek, játékok színesítik, az Európa-totót helyesen kitöltők között pedig egy négynapos, kétszemélyes máltai utazást sorsolnak ki. A programsorozat szombaton Zalaegerszegen kezdődik, a további helyszínek pedig Pécs, Bicske, Tatabánya, Békéscsaba, Szolnok, Somoskő, Szekszárd, Budapest, Debrecen, Eger, Kecskemét, Szombathely, Szeged, Miskolc, Győr, Kaposvár, Veszprém és Nyíregyháza.

Az Európa-nap története Robert Schuman 1950. május 9-én tett nyilatkozatáig nyúlik vissza. A francia külügyminiszter olyan politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európának, amely elképzelhetetlenné teszi a háborút a kontinens országai között. Ez a nyilatkozat vezetett az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es római szerződés aláírásához, így a mai Európai Unió megszületéséhez is. Az évfordulót az EU 28 tagállamában, valamint a világszerte megtalálható európai külképviseleteken is Európa-napként, az európai béke és egység napjaként ünneplik.

Forrás: MTI


Ma van a tánc világnapja

április 29, 2017
Kultúra No Comments


A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

Tánc világnapja flashmob

A tánc világnapja alkalmából flashmob a Margit hídon 2017. április 29-én. MTI Fotó: Marjai János

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI


Idén is megszervezik a vízfogyasztást népszerűsítő kampányt

április 29, 2017
Kultúra No Comments


Idén is megszervezik a vízfogyasztást népszerűsítő kampányt, és ebben az évben először óvodák is jelentkezhetnek az úgynevezett Happy-hétre.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a május 8. és 12. között az előzetesen regisztrált iskolák és óvodák önállóan szervezik meg a Happy-hetet, maguk döntik el, hogy milyen foglalkozásokkal, játékokkal hívják fel a gyerekek figyelmét a vízfogyasztás fontosságára, illetve a cukros üdítők káros hatásaira. A program megvalósításához a saját ötletek kivitelezése mellett az OGYÉI olyan oktatási anyagokkal segít, amelyekkel nagyobb tudásra tehetnek szert a gyerekek a vízfogyasztással kapcsolatosan. Az óvodások és az iskolások által készített és 2017. június 2-ig beküldött pályaműveket szakmai zsűri bírálja el, amely után a legjobb munkánkat díjazzák.

Az OGYÉI emlékeztetett, tavaly több mint ötvenezer gyerek aktív közreműködésével zajlott a Happy-hét, akik az ország 196 intézményéből küldték be az általuk elkészített pályamunkákat a vízfogyasztással kapcsolatos játékos felhívásra. A vízfogyasztást népszerűsítő kampány indulásakor még csak hat iskola vett részt a programban, az elmúlt években már több száz intézmény csatlakozott az OGYÉI által elindított kezdeményezéshez, amellyel több ezer gyereket sikerült elérniük.

Forrás: MTI

 


Fényes Adolfra emlékeztek születésének 150. évfordulóján

április 28, 2017
Kultúra No Comments


Fényes Adolf festőművészre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló sírjánál.

Fényes Adolfra emlékeznek

Fényes Adolfra emlékeztek

A Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelését egy éve vette át a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI); a szervezet azóta azon dolgozik, hogy a még elhanyagolt állapotban lévő temető a szomszédos Fiumei úti sírkerttel együtt bekerüljön a turizmus vérkeringésébe, majd világörökségi helyszínné válhasson – mondta el a megemlékezésen Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója. Beszámolója szerint az elmúlt időszakban járhatóvá tették a Salgótarjáni utcai zsidó temető főbb útjait, jelenleg pedig a műemlékileg védett, valamint a legveszélyesebb állapotban lévő síremlékek felmérése folyik.

Fényes Adolf (1867-1945) sírja 2005 óta védett egyedileg, de a temető egésze is műemléki védettséget élvez – emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár közölte: az évforduló alkalmából nemcsak Fényes Adolf előtt hajtanak fejet, de megemlékeznek a 20. századi magyar zsidóság tragédiájáról is. Mint felidézte, Fényes Adolf sorsa szorosan összefonódott a 20. századi Magyarországéval; egyszerre élte meg zsidó származását és magyarságát. Hiába kapott azonban mentességet a zsidótörvények hatálya alól, 1944 októberében ő is a pesti gettóba kényszerült, melynek felszabadulása után, 1945 márciusában érte a halál a legyengült, csaknem 80 éves művészt – emlékeztetett.

Fényes Adolf művészi pályája és életútja jól példázza a magyar zsidóság 19-20. századi sorsát. “Kötelességünk emlékezni a magyar zsidóság kiemelkedő történelmi és művészeti személyiségeire, megőrizve az általuk létrehozott értékeket” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Latorcai Csaba hozzátette: a magyar kormány ezért is döntött úgy, hogy a NÖRI-t 2017-ben több mint 2 milliárd forint egyszeri és 1 milliárd forint tartós jellegű támogatásban részesíti, így méltó módon újulhat meg a Salgótarjáni utcai zsidó temető is.

Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy a temető a pesti zsidóság hajdani fénykorának nemzeti emlékhelye. A sírkertben a korszak számos jeles családjának tagjai nyugszanak, akik olyan építészektől, mint Alpár Ignác, Hajós Alfréd, Gerster Kálmán, Fellner Sándor és Lajta Béla, valamint olyan szobrászoktól, mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Telcs Ede, Vedres Márk és Petri Lajos rendeltek síremlékeket. Sajnos azonban a látogató megtapasztalhatja azt is, hová vezetett a féktelen vandalizmus és a nemtörődömség – figyelmeztetett Zsigmond Attila, hozzátéve: a temetőnek mára értő és elkötelezett gazdája lett. A NÖRI munkatársai az MTI-nek elmondták, a temető jelenleg bejelentkezéssel látogatható; kérésre ingyenes vezetést is biztosítanak.

Forrás: MTI