InfoCsoport
az Infocsoport tagja
Posts Categorized: Kultúra
Skanzen 50 – Rendhagyó kiállítással ünnepel a szentendrei múzeum
Rendhagyó múzeumtörténeti kiállítás nyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában csütörtökön, a tárlat 50 személyes történeten keresztül mutatja be a szentendrei Skanzen elmúlt 50 évét.
A Skanzenben folyó örökséggondozás, értékátadás, az itt zajló gyűjteményezés, oktatás és kutatás mára identitásprogrammá állt össze – mondta az intézmény 50. születésnapját ünneplő kiállítás megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár csütörtökön. Öt évtizeddel ezelőtt a Skanzen hiánypótló tevékenységbe kezdett, amikor az alapító generáció felismerte, hogy a huszonnegyedik órában járnak az értékmentést illetően – idézte fel Hoppál Péter, hozzátéve, hogy nélkülük elvesztek volna azok a kincsek, értékek, amelyeket ma a szabadtéri múzeum birtokol. Az államtitkár szólt arról is, hogy a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nemcsak a múltat őrzi, de a jövőről is szól, fontos oktató, nevelő, közönségszervező munkát végez, s múzeumpedagógiai innovációinak is köszönhető, hogy a közönség ma már másképp tekint a múzeumokra.
A Skanzenben folyó örökséggondozás, értékátadás, az itt zajló gyűjteményezés, oktatás és kutatás mára identitásprogrammá állt össze – fogalmazott Hoppál Péter, aki szerint az intézmény által képviselt szemlélet megegyezik a kulturális alapellátás gondolatával, hogy mindenki részesüljön a minőségi kultúrából. Hoppál Péter elmondta: a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma fontos partnere a szabadtéri néprajzi múzeumnak, támogatja önmagán túlmutató feladatai ellátásában, és a kulturális kormányzat a jövőben is nagy figyelmet fordít az értékátadásra. Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében felidézte, hogy míg kezdetben a mentés, megőrzés volt az intézmény fő tevékenysége, idővel megjelent az oktatás, közművelődés feladata is, mára pedig a múzeumban összegyűjtött, megőrzött és közrebocsátott tudás elkezdett visszaáramlani, visszasugározni a társadalomba. A Skanzen 50 című kiállításról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendhagyó tárlat “50 különféle ízből áll össze”, nem kronológiát követ, hanem életérzésekből fakad. Legfontosabb jellemzője, hogy 50 visszaemlékező személyes történetéből áll össze a múzeumtörténet. A tárlat tablóin egykori és jelenlegi munkatársak, alapítók, kutatók, látogatók, a Skanzenhez szorosabban vagy lazábban kapcsolódó emberek személyes történetei olvashatók, s a múzeumhoz fűződő viszonyáról, élményéről mesél például Mádl Dalma, Aknay János vagy Rudolf Péter. A kiállítás azokat a tárgyakat is bemutatja, amelyek valamilyen módon kötődnek az elbeszéléshez, de felfedezhető az az ásó is, amellyel az első kapavágást tették ötven éve. A Skanzen Galériában látható kiállítás főkurátora Sári Zsolt főigazgató-helyettes, kurátora Erdős Klára, a tárlat a szezon végéig tart nyitva.
Forrás: MTI
Paraziták a Paradicsomban – Új magyar játékfilm Marozsán Erikával
Április közepéig tart a Marozsán Erika főszereplésével készülő Paraziták a Paradicsomban című magyar mozifilm forgatása; a Marius von Mayenburg színművén alapuló játékfilm a tervek szerint 2018 februárjában kerül a mozikba.
A történet szerint Ringót (Kovács Krisztián) elütik és tolószékbe kerül, majd négy évvel később megkeresi őt a gázoló (Rába Roland), aki ráerőszakolja segítségét az áldozat családjára. A káosz akkor uralkodik el igazán, amikor megjelenik a feleség (Marozsán Erika) szociopata húga (Pető Kata), majd annak férje (Porogi Ádám) is – mondta el a film szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Kasvinszki Attila rendező. Mint hozzátette: az általa Rácz Erzsébettel közösen jegyzett forgatókönyv Marius von Mayenburg Paraziták című színműve alapján készült. Kasvinszki Attila hangsúlyozta, hogy a német drámaíró darabja rendkívül emberközpontú, melyből “sűrű, katartikus film” készül. Eddig 19 napot forgattak le – számolt be a rendező, az MTI kérdésére pedig elmondta: a forgatás április 15-én fejeződik be.
Marozsán Erika, a film egyik főszereplője hozzátette, ismerte és kedvelte Mayenburg színművét, amely – mint minden jó darab – szinte bármilyen közegben működik. Az általa megformált Betti már eleve extrém helyzetben él tolókocsiba kényszerült férje mellett, ám a film során csak fokozódik a kezdeti feszültség. A történet azonban tele van helyzetkomikummal, szürrealitással – számolt be Marozsán Erika, aki élete egyik legfontosabb, legizgalmasabb filmjének érzi a Mayenburg-adaptációt. A Saul fia című film producereként ismert Rajna Gábor, a Paraziták a Paradicsomban co-producere felidézte, hogy Marozsán Erikával a Szomorú vasárnap című filmben dolgoztak együtt először, de Rába Rolandot és Győri Márkot, a film operatőrét is jól ismeri korábbi közös munkáknak köszönhetően. Juhász József producer közölte: a Paraziták a Paradicsomban alacsony költségvetésből, állami támogatás nélkül, 70 millió forintból készül. A filmet a jövő évi Berlinalén tervezik bemutatni, majd 2018 februárjától vetítik a magyar és külföldi mozikban – árulta el az MTI-nek. Szijj András társproducer elmondta: az utómunka időszaka alatt a stáb tagjai nagyszabású kampányt szerveznek, amelyben a film központi témáját, a társadalmi szerepvállalást hangsúlyozzák.
Forrás: MTI
Szűcs Judith koncert az Erkelben
Az Erkel Színházban ad jubileumi koncertet Szűcs Judith 45 év száguldás címmel április 10-én – hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai adásában.
Az énekesnő a műsorban elmondta: a koncerten vendége lesz Balázs Fecó, Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, valamint fellépnek Bogdán Péter koreográfiájával a Budapest Táncművészeti Stúdió táncosai és a Monarchia Szimfonikus Zenekar Schuszter Andrea vezetésével. A showműsor az elmúlt 45 évet mutatja be több stílusnak is teret adva. Szűcs Judith kiemelte, hogy sok stílusban otthon van, hiszen van latin albuma, énekelt többek között operettet és eredeti cigánydalokat is etno-pop stílusban.
Felidézte, hogy 1977-ben a Metronom fesztiválon Delhusa Gjon Táncolj még! című dalával robbant be a zenei életbe.
Forrás: MTI
Egy történelmi korszakról ír saját életén keresztül új könyvében Nádas Péter
Világló részletek című új könyvében Nádas Péter saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltunkról írt. A kétkötetes, több mint 1200 oldalas memoár szerdán jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. “Az egyik munka szüli a másikat. Miközben írtam a Párhuzamos történeteket, nagyon sok kötelező, tehát a munkához tartozó olvasmányom volt. Ez az információs anyag és a családom élete, az én személyes életem érintkezett egymással” – idézte fel a hosszú előkészítő munka után tíz évig tartó memoárírás kezdeteit az MTI-nek adott interjúban a szerző, aki művében a főváros ostroma és az 1956-os forradalom közötti időszakot rekonstruálja saját és családtagjai emlékei, valamint történelmi dokumentumok alapján
“Az elbeszélő nem tud nem elbeszélni, az elbeszélő megpróbál úrrá lenni a saját fantáziáján, tehát nem a fantáziájának, hanem a tényeknek, a dokumentumoknak teret adni. Ennyiben ez az egész eddigi gyakorlatommal szemben egy ellenáram” – fűzte hozzá, kiemelve a könyv alcímét: Emléklapok egy elbeszélő életéből. Úgy vélte: az egyént születése pillanatától köti a történelem, a társadalom és a családja realitása, származástörténete, amelyben – hasonlóan Az élet sója című, tavaly megjelent könyvében ábrázolt városka fejlődéséhez – összecsúsznak a társadalmi rétegek, vallások és nemzetiségi csoportok. “Nagyon is van determináció, de szerintem sokkal több minden hat a determináció ellen” – fogalmazott Nádas Péter, aki szerint az egyik nagy kitörési pont a kamaszkor, amikor a gyermek ellenőrzi, hogy a szülei által beléplántált fogalomrendszer igaz-e. “A gyermek ilyenkor a szülei szemébe vágja, hogy hazudnak, és tényleg sok mindenben hazudnak, és sok mindent kénytelenek elhallgatni. (…) Mindebből aztán hatalmas háborúskodások kezdődnek, apák a fiúk ellen és anyák a lányok ellen, amelyek csak akkor érnek véget, amikor mindkét fél megtörik és megbocsátóvá válik, vagy végleg szakít” – mondta a szerző, aki előre elhatározta, hogy emlékirata a kamaszkorral fog végződni.
“A saját életemmel vagy a családom életével azt csinálok, amit akarok. A családtagjaim többsége halott. De az olyan ismerőseim, szerelmeim, barátaim életével, akik a felnőtt életemhez tartoznak, nem tehetem ugyanezt. Az ő jogaikhoz kellene tartanom magamat, el kellene kezdeni torzítani és hazudni. Enyhíteni, barátságosabbá tenni, de ennek nem látom értelmét”- hangsúlyozta. Saját életéről szólva elmondta: kamaszként nem a szülei életében fontos szerepet játszó kommunizmus eszmerendszerével szakított, hiszen egy olyan diktatórikus rendszerben éltek, amelynek “a kommunizmushoz semmi köze nem volt”. Mint fogalmazott, a kommunisták a pályafutásukat már az ötvenes években befejezték, átadták a helyüket a moszkovitáknak, akik gyakorlatilag a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeit hajtották végre. “Az autoriter vagy diktatórikus hatalom mindenemet bántotta. És ezt nem fogadtam el. Egyébként a szüleim sem fogadták el, mégis csinálták. Ők sem fogadták el ezt a moszkvai kényszert, a moszkvai minta másolását, de nem mondták azt, hogy nem. Hanem belepusztultak a maguk módján. Az egyikük meghalt korán, a másikuk öngyilkos lett. Ők valóságosan kommunisták voltak, de az ő eszményrendszerük egészen más jellegű volt, mint ami ellen 56-ban felkelt Budapest lakossága” – mutatott rá.
Munkamódszeréről szólva elmondta, hogy az emlékek egy része, a hozzájuk tapadó érzelmi, szellemi benyomások, az emlékezet általi torzítások szándékosan nem lehívhatóak, de a véletlen feltárhatja őket. Alapélménye 1993-as infarktusa, amikor három és fél percet töltött a klinikai halál állapotában, mielőtt az orvosok újraélesztették. Ebben az állapotban bizonyos értelemben feltárul a test előtt a tudat szerkezete, láthatóvá válik, hogy a tudat milyen formában őrzi meg az emlékeket – fogalmazott. “Ha valaki 10 éven át az emlékeivel foglalkozik, kiismeri a tudat járatait. Másrészt íróként egész életemben ez volt a dolgom, tehát igazán volt időm tapasztalatot szerezni ebben. Utolsó sorban említem, de végigcsináltam a Freud szerint tiltott önanalízist, tehát körülbelül tudom, minek mi az értéke, mit hol kell keresni, mi fedi el az álom vagy emlékezés tárgyát” – mesélte. Hozzáfűzte: az elmét “szükséges lyukrendszer” védi, hiszen ha az egyén mindig mindenre emlékezne, belehalna. Ugyanolyan ez, mint a hazugság, ha valaki hazugság nélkül él, nem életképes. Hazudni bizonyos helyzetekben kötelesség – tette hozzá.
Nádas Péter elmondta, hogy a Párhuzamos történetek című “szövegmonstruma” óta kitért a fikció elől. A 2005-ben megjelent, mintegy 1600 oldalas regény azzal a tanulsággal szolgált a saját életanyagának megírására nézve, hogy a nyitott szerkezet sokkal járhatóbb út számára, mint a zárt szerkezetű fikció, amelynek van eleje és vége. A kérdésre, hogy vannak-e olyan témák, amelyeket került a memoárban, a szerző úgy felelt: léteznek olyan emlékek, amelyek annyira fájdalmasak, hogy nem tudja elmondani. “Egy írásnak mindig van saját ökonómiája, ami meghatározza, mi az a pont, amíg még érthető az ember, és mi az, amikor már nem, amikor már zavaros lesz a kép. Nem baj, ha egy emberről alkotott képnek homályos pontjai vannak, hiszen az ember örök titok, fény és idegenség. (…) Egy műalkotásban is megvannak ezek a határok, hogy az intimitásban hol kell megállni. A határok egy irodalmi műnél tágasabbak, mint a magánéletben. De a saját élet más, ott az intimitás túlzó mértéke megbotránkoztató a többiek számára. Ha nincs esztétikai értéke, nem felfogható, tanulsága sincs” – fogalmazott.
Nádas Péter elmondta, hogy a könyv borítóján Izland legrégebbi acélhajója, a Gardar BA 64 látható Literáti-Nagy Ferenc felvételén: “Ez egy megfeneklés. Egy megfeneklett élet, egy megfeneklett halászhajó.
Forrás: MTI
Karavan Familia, Jordán Adél és a Puszi a roma világnapon a Gödörben
A Karavan Familia, valamint Jordán Adél és a Puszi együttes ad koncertet szombaton a Gödör Klubban a roma világnap alkalmából. Az autentikus népzenei feldolgozásokat játszó Karavan Familia városi folklór együttes, amely az anyanyelvű cigány folklór különféle dialektusait játssza – szerepel a szervezők által az MTI-hez eljuttatott ajánlóban.
Mint írták, a Karavan Familia programjában cigány népdalok szerepelnek a Balkántól Andalúziáig, saját stílusukra formálva. Zenéjükben a Mississippi blues, a flamenco, a rumba és balkán cigány zenei elemek egyaránt megtalálhatóak. A zenekar különlegessége az egyéni stílus és repertoár, valamint a családi zenekari felállás. Céljuk a cigány kultúra zenei és emberi értékeinek megőrzése és megismertetése. A Karavan Familia alapítója Nagy István (ének, gitár, szájharmonika) és Farkas Ilona (ének, tánc); a házaspár korábban a Romanyi Rota és a Romano Kokalo együttesben játszott. A duó 2002-ben Boban Markovic közreműködésével készítette el első lemezét Gipsy Flamenco címmel. Egy évvel később a formációhoz csatlakozott a zenész házaspár két gyermeke, Ifj. Nagy István (ének, gitár, cajon), valamint Nagy Niki (ének, tánc, gitár). A Karavan Familia Gipsy Crossroads című anyaga 2006-ban, a La familijaki zor (A család ereje) 2008-ban, az Asvin 2014-ben jelent meg. Utóbbi felkerült a World Music Charts Europe Top 20-as albumlistájára.
A Puszi Együttes 2009 óta zenél a budapesti underground éjszakában, koncertjeiket fergeteges hangulat, felszabadult tánc jellemzi. Tagjai – Géresi László (gitár, ének), Neményi Zsolt (dob, ének), Tóth Zoltán Spenót (gitár, ének), Tóth Gábor Lupin (gépek, ütőhangszerek, lemezjátszó, ének), Tóth Szabolcs (szintetizátor, ének) – korábban a Csókolomban, a Flash-ben, az Európa Kiadóban, az Embersportban és az I Love You-ban szerepeltek.
Jordán Adél, a Katona József Színház színésznője eleinte csak a Puszi vendégénekese volt, de két ilyen koncert után ott ragadt a zenekarban.
Az ENSZ az 1971-ben tartott első roma világkongresszus tiszteletére nyilvánította április 8-at a roma kultúra világnapjává.
Forrás: MTI
Április 16-án tartják az Élet menetét
Április 16-án, vasárnap, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján tartják az Élet menetét. A holokauszt áldozataiért évről évre megrendezett emlékséta idén a “Cipők a Duna-parton” emlékműtől indul és a Clark Ádám térre érkezik – közölték a szervezők a programot beharangozó sajtótájékoztatón, kedden Budapesten. Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette: a program fél háromkor kezdődik, a köszöntők után a menet háromkor indul el a sófár hangjára.
A rendezvényen beszédet mond mások mellett Konrád György író, Szántó T. Gábor író, Szinetár Miklós rendező és Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatója. A gyülekezés idején Kasai Jnoffin, dominikai születésű előadóművész a Clark Ádám téren pedig Oláh Gergő és a Roma Soul zenél majd a menet résztvevőinek. Az idei program különlegessége, hogy a megemlékezés végén a résztvevők útnak indítják Hajdú Péter amatőr hosszútávfutót, aki nyolc nap alatt 420 kilométert futva érkezik meg Auschwitzba, ahol csatlakozik a nemzetközi Élete menetéhez – közölte Gordon Gábor. Hajdú Pétert egy-egy szakaszon bárki elkísérheti, aki egyetért a sportoló és az Élet menete üzenetével, és így akar jelképesen tenni a gyűlölködés és a rasszizmus ellen – hangzott el.
A szervezők elmondták, az első látásra nem túl szerencsés helyzet, hogy idén a rendezvény egybeesik húsvét vasárnappal és a pészah hatodik napjával, igazából erősítheti a program résztvevőit, hiszen ezek az ünnepek “egyfelé tartanak”. Kardos Péter főrabbi, holokauszt-túlélő hangsúlyozta: fiatalok nélkül nincs értelme az emlékezésnek, és az idén 15. alkalommal megszervezett menet képes elérni azt a korosztályt is, amelyikkel a rabbik és a holokauszt-túlélők csak ritkán találkozhatnak. Ezért is felbecsülhetetlen érték ez a program a holokauszt óta felnőtt három generáció számára.
Forrás: MTI
Egy évvel meghosszabbították Jordán Tamás igazgatói megbízatását Szombathelyen
További egy évvel, 2018. szeptember 30-ig meghosszabbította Jordán Tamás igazgatói megbízatását a Weöres Sándor Színház élén hétfői rendkívüli ülésén a szombathelyi közgyűlés.
A testület nagy többséggel, 18 igen szavazattal, egy ellenében és egy tartózkodás mellett hozta meg a döntést. A közgyűlés egyúttal újabb pályázatot írt ki a színház ügyvezető igazgatói állására. A döntést a várost irányító Fidesz-KDNP frakció mellett az ellenzék is támogatta, csupán Koczka Tibor (Fidesz-KDNP) kultúráért is felelős alpolgármester szavazott ellene, és Balassa Péter (Jobbik) tartózkodott. Az alpolgármester azzal indokolta döntését, hogy nem tartja szükségesnek Jordán Tamás igazgatói mandátumának meghosszabbítását, szerinte egy korrekt pályázati eljárás után az új pályázati határidőig is lehetne a száz százalékban önkormányzati tulajdonú intézmény élére ügyvezető igazgatót kinevezni.
Koczka Tibor idézett Jordán Tamás pályázatából, amelyben a direktor utalt az életkorával kapcsolatos aggályokra, és leszögezte, hogy jó fizikai és szellemi állapotnak örvend. Az alpolgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: “valóban így van, mert két Alföldi-darab között, amiben játszott, volt ereje bemenni Kálmán Olgához nyilatkozni a Hír TV-be”. Jordán Tamás szinte azonnal szót kért és kapott a polgármestertől és kijelentette: úgy érzi, hogy Koczka Tibor Alföldi Róbert, Kálmán Olga és a Hír TV említésével háromszorosan “feljelentette őt”. A direktor a szavazás után a közgyűlési terem előtt újságíróknak már úgy nyilatkozott: pozitívnak és örömtelinek értékeli a döntést, amely szerinte szükségszerű volt, hiszen a színházban már folynak a szerződtetések a következő évadra, és reményét fejezte ki, hogy egy új pályázaton, tiszta körülmények között újabb megbízást kaphat majd 2021. január 31-ig.
A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a pályázat beadására a szaktárca honlapján való megjelentetéstől számítva 30 nap áll majd rendelkezésre, az elbírálás a határidő lejárta után ugyancsak egy hónapot vesz igénybe. A tavaly decemberi pályázati kiíráshoz képest új elem, hogy az elbírálásnál előnyt jelent a gazdagsági társaságként működő színházban eltöltött legalább 5 éves vezetői tapasztalat. A Weöres Sándor Színház ügyvezetői tisztségére tavaly december 15-én írt ki pályázatot Szombathely önkormányzata. Az állásra ketten adták be a pályázatukat, Dér András filmrendező és Jordán Tamás színművész, a teátrum jelenlegi vezetője.
Jordán Tamás azonnal nyilvánosságra hozta elképzeléseit, Dér András pályázatát pedig egy internetes portál szivárogtatta ki, ami után a filmrendező “botrányos körülményekre” hivatkozva visszalépett. Ezt követően a színházszakmai bizottság érdemben már nem foglalkozott a pályázatokkal és március 2-i ülésén az intézményt fenntartó szombathelyi közgyűlés sem tudott dönteni. Előbb új pályázat kiírását javasolták, majd az egyedüli pályázóként maradt Jordán Tamás harmadszori kinevezéséről is szavazott az önkormányzati testület, de mindkét esetben patthelyzet alakult ki, így a név szerinti szavazás után végül mégis eredménytelen lett a pályázat.
Az eset kapcsán a színházi szakma számos képviselője, köztük a nemzet színészei és a Weöres Sándor Színház teljes társulata is egyöntetűen kiállt Jordán Tamás mellett, és amikor a közgyűlés március 2-án az esetleges kinevezéséről tárgyalt, több száz fős szimpátiatüntetés zajlott a városháza előtti téren.
Forrás: MTI
Karakulit Nemzetközi Árnyjáték Fesztivál Pécsett
Kilenc ország – köztük India, Indonézia és Kína – társulatainak és bábművészeinek részvételével nemzetközi árnyjáték fesztivált rendeznek április 21. és 25. között Pécsett – hangzott el az eseményt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen.
A Karakulit elnevezésű fesztivált szervező pécsi Márkus Színház vezetője, Pilári Gábor elmondta: a magyar résztvevők mellett még Törökországból, Lengyelországból, Csehországból, Spanyolországból, illetve Szlovákiából is érkeznek bábművészek az eseményre, amelyen összesen nyolc árnyjáték-előadást láthat majd a közönség. A fesztivál apropójáról szólva a bábművész felidézte: idén ötszáz éves a török karagöz játék, s a pécsi esemény csatlakozik az isztambuli ünnepi rendezvényekhez. A kerek évforduló jó alkalom arra, hogy a keleti és az európai árnyszínházi előadások találkozzanak – tette hozzá. Pilári Gábor elmondta: a nyitórendezvényt április 21-én este fél kilenckor tartják a Széchenyi téren Szokolay Dongó Balázs zenéjével és közreműködésével. A Papír Panír csapata vetített képekkel, óriás árnyfigurákkal, mozgó vásznakkal, muzsikusokkal és kórussal teszi látványossá a nyitányt. A közönség az ötnapos rendezvény alatt a többi között az indiai Tholpavakoothu Theater, az indonéz Wayang Rajakaya Árnyszínház, a kínai Kuangtung Lufeng Árnyszínház, Cengiz Özek török és Tadeusz Wierzbicki lengyel művészek előadásait láthatja. A produkciók mellett a művészek szakmai és a közönségnek szóló workshopokat tartanak, valamint hat, a résztvevő nemzetek tradicionális árnyjátékát bemutató kiállításokat is rendeznek – jelezte Vajda Zsuzsanna bábművész. Őri László (Fidesz-KDNP), Pécs kultúráért felelős alpolgármestere a sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a rendhagyó és újszerű fesztiválra az ország számos részéből és külföldről is érkeznek majd érdeklődők. A fesztiválon találkozik a kétezer éves kínai hagyomány, a 9. századi indiai templomi és a világörökség részét képező indonéz árnyjáték – hangsúlyozta a városvezető.
Pilári Gábor az MTI érdeklődésére közölte: a fesztivál elnevezését jelentő Karakulit egy összetett szó, amelynek első tagja a Karagöz török vásári árnyjáték főhősét idézi meg, míg annak második fele az indonéz árnyszínház nevéből, a wayang kulitból származik, ezzel tisztelegve a tradicionális árnyszínház előtt. Az eseményen kiosztott írásos összefoglaló szerint Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor 1987-ben alapították vándorló családi bábszínházukat, a Márkus Színházat, amely azóta az ország egyik legfontosabb szakmai műhellyé vált. Társulatuk a pécsi Perczel Miklós utcában, egy volt pékség épületében talált otthonra, ahol számtalan rendezvénnyel várják a bábszínház és annak határterületeinek művészete iránt érdeklődő közönséget – írták.
További részletek az facebook.com/karakulitfestival oldalon találhatóak.
Forrás: MTI
Semmi Konferencia: a Kiscsillag dalai lemezen és színházi turnén
Új formában láthatja a közönség a Kiscsillag zenekar és Földes Eszter színművész tavaly bemutatott zenés darabját, a Semmi Konferenciát. A koncertszínházból kamaradarabbá formált produkció, amelynek dalai a napokban megjelentek lemezen, vidéki turnéra indult.
“Az egy évvel ezelőtt az Erkel Színházban bemutatott Semmi Konferencia műfaja korábban ismeretlen terep volt a Kiscsillag zenekarnak és Eszternek is, aki rendezte. A koncertszínházi darabot tavaly mindössze ötször adtuk elő, a folytatást abban a formában a közreműködő szereplőkkel időpont-egyeztetési problémák akadályozták meg. De közben elkezdtünk gondolkodni, miként lehetne kicsiben is megcsinálni. A véletlen hozta úgy, hogy Eszter a rendezés mellett beugróként a három főbb szerep eljátszását is elvállalta” – mondta Lovasi András, a Kiscsillag vezetője, a Semmi Konferencia kitalálója, társírója, zeneszerzője az MTI-nek. A darabban Péter, a kisfiú kitalálja, hogy kellene egy konferenciát tartani a semmiről, mert édesanyja, Zsuzsa mindig azt mondja, nincs semmi baj, holott csak ül a konyhában és néz maga elé. A kisfiú legjobb barátja Jónás, egy hajléktalan, aki vele együtt szervezi meg a Semmi Konferenciát. A tavaly színpadra állított változatban Lovasi András játszotta a kisfiút, Péterfy Bori az édesanyját, Leskovics Gábor (Lecsó), a Kiscsillag gitáros-énekese pedig a hajléktalant; a közreműködők között volt Falusi Mariann, Pásztor Anna, Varga Livius, Likó Marcell és Busa Pista is.
Már a kamaradarab-koncepció jegyében decemberben Scherer Pétert kérték fel, játssza el valamennyi szerepet a Semmi Konferenciában, de színházi elfoglaltságai miatt vissza kellett lépnie, így Földes Eszter, Lovasi András felesége lépett be a képbe. Az új előadást a darab dalaiból készülő lemez megjelenéséhez időzítették, a produkció során a Kiscsillag végig a színpadon van és élőben zenél. Az előadás utolsó fél órájában a konferencia Földes Eszterrel egy nadrágból elővarázsolt bábelőadás formájában jelenik meg, animációval és élőképes vetítéssel kiegészítve. A dolgot tovább árnyalja, hogy a Kiscsillag március 29-én szerdán a MOM Kulturális Központban lemezbemutató koncertet tart, amelyben a tavalyi szereplők valamennyien színpadra lépnek. “Ezt azért tudjuk megcsinálni, mert több hónappal előre egyeztettük az időpontot a közreműködőkkel. A lemezanyagot 2014 óta írtuk, és örülök, hogy a bemutatóra újra össze tudtuk trombitálni az eredeti csapatot”.
A Semmi Konferencia története sok szempontból a 2012-ben kezdődött a Kiscsillag színházi koncertsorozata, az Idáig tudom a történetet folytatása. A történet alapja egy tíz évvel ezelőtt született Kiscsillag-dalban, a Menetszélben már megfogalmazódott. Az előadás során elhangzó dalok között egy-két régebbi is akad – még egy Kispál és a Borz-számra is van utalás -, 80 százalék azonban vadonatúj, a lemezre pedig kizárólag friss számok kerültek. “A darabban több olyan dal is van, ami már a tavaly áprilisi Erkel színházi bemutató után készült, a lemezre is felkerült a Nincs igazság, amit szeptemberben írtam. A bemutató óta csatlakozott a Kiscsillaghoz Szesztay Dávid, aki billentyűs hangszereken és gitáron játszik és énekel is. A dalok túlnyomó részét én írtam, de nagy szerepe volt a munkában Lecsó mellett Erős Marcinak, a basszusgitárosnak is, aki velem együtt volt a producer” – mondta Lovasi András. A zenekar ötödik tagja Bajkai Ferenc dobos.
A Semmi Konferencia Dalos Színház április 6-án Szegeden, 7-én Szombathelyen, 26-án Békéscsabán, 29-én pedig Nyíregyházán látható; a békéscsabai előadás ismét sokszereplős.
Az idén 50 éves Lovasi András az MTI-nek elmondta, hogy a Lovasi 50-koncerten júniusban a Fishing On Orfű fesztiválon és novemberben a Sportarénában is egyfajta supergrouppal fog fellépni, amely leginkább a Kiscsillag és a Kispál és a Borz, illetve a Csík Zenekar tagjaiból áll, de szerepet kap a Varga Ferenc vonóstrió, Pál István Szalonna, Farkas Róbert (Budapest Bár) és egy vonósnégyes is. “Az Arénában énekes vendégeim is lesznek. Egyelőre 55 dalt válogattunk össze Lévai Balázzsal, a koncert rendezőjével, ezt fogjuk tovább szűkíteni”.
A 2005 óta létező Kiscsillagnak eddig öt stúdióalbuma jelent meg: a Greatest Hits Vol. 1 2006-ban, a az Örökre szívembe zártalak 2009-ben, a Néniket a bácsiknak! 2011-ben, a Szeles 2014-ben.
Forrás: MTI
POSZT – Tizennégy előadás a versenyprogramban
Tizennégy produkció, köztük hét nagyszínpadi és hét stúdióelőadás került be az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjába, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. Az előadásokat június 8. és 17. között a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és Kamaraszínházában, valamint a pécsi EXPO Centerben tekinthetik meg az érdeklődők – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
A 17. POSZT versenyprogramjába a két idei válogató, Árkosi Árpád rendező és Kovács Dezső kritikus a 2016. március 1. és 2017. március 5. között bemutatott magyar nyelvű színházi premierek közül választotta ki a 14 produkciót. A nagyszínpadon látható a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Jadviga párnája című előadása (rendező: Mezei Kinga), a Budapesti Operettszínház produkciójában A chicagói hercegnő (Béres Attila), valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című előadása (Radu Afrim). A nagyszínpadi produkciók között van továbbá a Gyulai Várszínház III. Richárd (ifj. Vidnyánszky Attila), a Vígszínház Bűn és bűnhődés (Michal Docekal), az Örkény István Színház Mesél a bécsi erdő (Bagossy László) és a szombathelyi Weöres Sándor Színház A falu rossza (Mohácsi János) című előadása.
A Kamaraszínházban láthatja a közönség a Katona József Színház Nóra – karácsony Helmeréknél (Székely Kriszta), a Radnóti Miklós Színház Futótűz (Alföldi Róbert), valamint a Miskolci Nemzeti Színház Kivilágos kivirradtig (Rusznyák Gábor) című előadását. Ezen a helyszínen látható a kecskeméti Katona József Színház Apátlanul (Platonov) című produkciója (Szász János), továbbá a Kolozsvári Állami Magyar Színház A mélyben (Jurij Kordonszkij) és a Nemzeti Színház Részegek (Viktor Rizsakov) című előadása.
A pécsi EXPO Center ad helyet a Proton Színház és a Trafó Látszatélet című produkciójának (Mundruczó Kornél).
A 2017-es POSZT válogatási ciklusának lezárultával megkezdődött a válogatás a 2018-as POSZT-ra is. Az idei esztendőtől – a versenybe jelentkező társulatok és bemutatóik számának rendkívüli megnövekedésére való tekintettel, – a válogatók maguk mellé segítőket választhattak. A 2018-as POSZT két válogatója Regős János, színpadi szerző, szakíró, színész, rendező, valamint Térey János, író, költő, drámaíró, műfordító. A két válogató Balog Józsefet, a MASZK Egyesület elnökét, illetve Bazsányi Sándort, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar esztétika szakának megbízott tanszékvezetőjét választotta segítőnek.
A jegyek a versenyelőadásokra április 3-tól kaphatók. A programokról további információ a poszt.hu oldalon érhető el.
Forrás: MTI
Legutóbbi hozzászólások